1943. január 12-én kezdõdött a magyar csapatok elleni összevont szovjet támadás a Don-kanyarban
A szovjet hadvezetés 1942 végén több támadó hadmûveletet elõkészített. Ezek közül a Voronyezsi Front osztrogorszk-rosszosi offenzívája a 2. magyar hadsereg megsemmisítését célozta.
Forrás:A Rovás alkotócsoport netújságja
A szovjet támadást 1943. január 12-én az urivi hídfõbõl indított erõs harcfelderítés vezette be a IV. hadtest 7. hadosztályának védõszakaszán.
A következõ napon támadásra indult a szovjet 40. hadsereg, majd 14-én a scsucsjei hídfõbõl a 3. harckocsihadsereg is. E napon az esti órákban már egy 50 kilométer széles és 17 kilométer mély rés tátongott a magyar védelemben. Az elsõ napokban a magyar csapatok szívósan ellenálltak.
A katonák mindaddig kitartottak, amíg mûködött a vezetés, és volt mivel harcolni. Január 15-én azonban a szovjet támadó egységek elvágták a hadsereg többi erõitõl a III. hadtestet. A nap estéjére az áttörés szélessége 100 kilométerre növekedett. A vezetés cselekvésképtelen volt, a páncélelhárítás gyenge, és a tüzérség kiesett.
Jány Gusztáv vezérezredes hadseregparancsnok január 16-án kiadta az elõzetes intézkedést a VII. hadtest és az 1. páncéloshadosztály visszavonulására. A német B. hadseregcsoport azonban, amelynek alárendeltségébe a 2. magyar hadsereg tartozott, nem engedélyezte a visszavonulást. A 2. hadsereg részekre szakadt, és vezethetetlenné vált. Január 17-én végül mégis elrendelték a magyar csapatok kivonulását. Sikerült egy 8 kilométeres folyosót nyitva tartani. Január 24-én a 2. hadsereg maradványai kiváltak az arcvonalból. A parancsnok ekkor adta ki a csapatokat súlyosan sértõ "... A 2. Magyar hadsereg elvesztette a becsületét..." kezdetû hadparancsát, amit semmi nem indokolt.
Március 5-én a német parancsnokság elrendelte a 2. hadsereg alakulatainak sürgõs hátravonását a Dnyeper nyugati partjára. Április 24-tõl május elejéig tartott az alakulatok hazaszállítása. Jány vezérezredest 1943. május 1-jén Kállay miniszterelnök ünnepélyesen fogadta a Keleti pályaudvaron. A 2. hadsereg élelmezési létszáma 1943. január 1-jén 194 334 fõ volt, míg március 1-jén 100 818 fõ, a hiány 93516 fõ. Kórházvonaton 28 044 sebesültet és beteget szállítottak haza, 28 ezer fõ fogságba esett, a véres veszteség (elesettek és megfagyottak) 41 792 fõ. A zsidó munkaszolgálatosok vesztesége a Keleti Fronton kb. 25 ezer fõ, akik közül 15 ezer fõ elesett.
18 сен 2024
