Sikerélményem van, mert ez volt Csenge első videója, amiben nem sok újdonság volt számomra. Túlnoymórész azért, mert megnéztem az összes korábi videóját, így az ezen a területen szerzett tudásom nagyrészét neki köszönhetem.
Még egy szavazat arra, hogy az alázene kezdi átvenni a hatalmat a néző figyelme fölött : ) : A többi jó, és nagyon tanulságos - mostanra a fürdőszobavisszhang is egészen eltűnt, és Csengét is kiengedték a dungeonből a fogvatartói! Csak így tovább! :)
Az a baj, hogy az alapkamat és a betéti kamat már régóta elvált egymástól. A jegybanki alapkamat jelenleg 10,75%. A magyarországi bankoknál a betéti kamat jelenleg 0,01-4,45% között változik. 11-13% közötti infláció esetén ilyen feltételek mellett lekötni a pénzedet (reál)veszteség. Nemcsak nem férsz hozzá a pénzedhez, de így is többet veszít az értékéből, mint amennyit jóváírnak a számládon. Még az egy éves állampapír is 4,25% kamatot garantál, vagyis semmi értelme már a betéteknek! De még az inflációt névlegesen meghaladó Prémium Magyar Állampapír sem elég, ha egyszer a KSH az infláció meghatározásánál a fogyasztói kosárban nem veszi figyelembe a lakás- és albérletek árát, amelyek az elmúlt években messze a mért infláció felett nőttek. (Márpedig a legtöbb ember albérlet vagy lakáshitel/vásárlás formájában igenis költ a lakhatására.) Magyarán az árszínvonalat az KSH alul méri, Magyarországon pedig nincs pozitív reálhozamú kockázatmentes befektetés. :/
Így van és még egy kiegészités részemről. Mivel mindenki a fejlett és fejlődő országok jegybankjai is emelnek folyamatosan kamatot jól látszik Magyarország esetében is, hogy nem ide hordják menekitik a pénzüket az emberek hanem a jóval fejlettebb országba ahol minimális a kockázat. Ergó ezért sem sikerült az inflációt megállítani hiába rekord magas itt is a jegybanki alapkamat. Ez csak akkor működhetett volna ha nem emel mindenki. Így nagyjából azt érték el akinek változó kamatozású bármilyen hitele is van az tovább fog adósodni.
Érdekes komment, köszi a statisztikákat. Jobb megoldásnak találod a bár likvid, viszont sokkal kockázatosabb S&P500 vagy egyéb részvényekben(részvények csoportja inkább) való befektetést? Milyen más alternatívákat látssz amely hasonlóan alacsony kockázattal jár mint a betétek akár Magyarországon, vagy külföldön.
Az utolsó kijelentéssel nem értek egyet, a végre értékelhető kamatokat kapok a pénzemre. Hiszen ezzel továbbra is csak minimalizálni lehet az inflácio okozta vagyonvesztést, nem keresni rajta, mert ez együtt mozog a pénzromlással.
Nemrég találkoztam a csatornáddal először. Le a kalappal, komoly munka van benne, de közben meg egyszerű és érthető. Csak így tovább, várjuk a következőt. Hajrá! 👏🏻
Abban nem vagyok biztos, hogy egy kereskedő lejjebb fogja vinni az árat egy forint erősödés esetén. Ha azt látja, hogy a vásárlók simán kifizetnek 4000 Forintot is egy 10 eurós termékért, akkor nem fogja 3500 Forintért adni, hanem inkább zsebreteszi az extraprofitot, főleg ha monopol helyzetben van. Ha nagy a verseny az adott termék piacán, akkor működhet a dolog, kivéve, ha a kereskedők kartelleznek a háttérben. Egyébként nagyon jók a videók. Ezeket az alapokat már középiskolában el kellene sajátítani mindenkinek. Ehhez képes sajnos a felnőttek nagyrésze sincs tisztában ezekkel az összefüggésekkel.
Kedves Csenge, csinálnál arról egy videót, hogy államháztartási hiány, nyersanyaghiány, gáz / üzemanyaghiány mit okoz és mik a kilátások?!? Köszi ha megteszed! :)
Köszönöm a újabb Közgáz Mesék Csengével-t :-) Apróság: Pont most küldtek levelet a bankomtól, hogy emelik a hitelkamatokat. Már "csak" arra lenne szükség, hogy az értékelhető kamat realizálódni is tudjon, ne csak inflációt fedje le, vagy kövesse azt alulról.
Nattyon szuper a csatorna, informatív a tartalom, bátran nevezhetjük hiánypótlónak, akár közszolgálatinak-bár ez utóbbi az elmúlt években igen megtépte a magyarhangját. Ha kritizálni kell, akkor az nem a tartalom, hanem a minimalista megjelenéstől valaó egészen kis lépésekben érezhető eltérés. Ne csináld! Úgy vagy hiteles, ahogy az első tartalomban is voltál! Hajrá, és köszönöm :)
Köszi a videót, tök érthetően elmagyaráztad. De bennem maradt még pár kérdés: - Mi az általánosan elfogadott időeltolódás a monetáris transzmisszióban? Korai még az infláció csökkenését várni? - Ha az emberek és a vállalatok arra számítanak hogy az infláció megmarad egy ideig, akkor pont dönthetnek úgy is, hogy előrehozzák a költéseiket, hiszen a pénzromlás a megtakarítás ellen dolgozik. Hogyan lehet a stabilitás (alacsony infláció) iránti bizalmat visszaállítani a gazdaság szereplőiben?
A stabilitás akkor fog visszatérni, ha rendbe tesszük a demográfiai helyzetet, azaz megemelkedik a születések száma, ezáltal javul az aktív/eltartott-arány. A több millió ukrán menekült is nagy segítség az elöregedett európai társadalmaknak.
Nagyon remek lett a videó! Nekem egyetlen kérdésem volna ezzel kapcsolatosan. Említed, hogy az állampapírok hozamának is nőnie kell, ha nőnek az alapkamatok. Nem áll össze a számomra, hogy miért is? Az állam nem tud a központi banktól konkrétan a semmiből pénzt szerezni? Ezáltal nincsen rákényszerülve, hogy jobb feltételeket nyújtson a lakosság s befektetők számára az állampapírjain. Javíts ki, ha tévedek kérlek!
Nagyon jó, lényegretörő, közérthető video (mint mindig). A jelenlegi, nagyon ingatag időkben ezek az infók létfontosságúak (lennének) mindenkinek. Esetleg lehetne arról is video, hogy a jegybanki alapkamat-változások hogyan befolyásolják a tőzsdepiaci kereskedelmet. Szerintem ez jelentős érdeklődésre tarthat számot. Vagy persze bármilyen más témáról is csinálhatsz videót, úgysem érvényes rájuk a csökkenő határhaszon elve. ;)
Zseniális összefoglaló! No igen, kevesebb hitelt is vennénk föl, ha nem most szállna rá minden végrehajtó a kovid alatt fölgyűrőzőtt tartozásokra. Viszont sajnos sokan csak újabb hitelekkel tudnak a lakásukban maradni. Ez viszont szomorú :(
Ha az emberek túlköltekeznek a lehetőségeiknél akkor ez ezzel jár. Senki nem szorított pisztolyt a fejükhöz, hogy hitelt vegyenek fel. A legtöbb embernek már a devizahitel után is lámpásnak kellett volna gyulladni a fejében. Erre ugyanez megismétlődött csak most forint alapon. A hitelmoratóriumot meg a legtöbb ember köszöni szépen elfogadta pedig már akkor is mondták szakemberek, hogy aki tud fizessen tovább. Gyakorlatilag azt látom, hogy az emberek túlköltekeznek mintha nem lenne jövő. Nagy saját ház, nagy autó, nagy pofa, csilli-villi kütyük. És ezeket tovább kell etetni (fűteni, karban tartani, üzemeltetni stb), ami egy ördögi kör mert a hitelen felül további állandó kiadásokat jelent éveken-évtizedeken át. Nekem soha nem volt hitelem, de elmentem külföldre gályázni, hogy legyen pénz és paripa, meg lakás készpénzért.
Igen, nagyon jól elmagyarázza. De ezt megteszik mások is.... Minimum két nagyon jó pénzügyi témában videókat készítő youtube csatornát tudok ezen kivül. De azok néha egy videóba több mindent belesűrítenek, és nem nők készítik a videót, hanem férfiak. Talán még itt az is megfog bennünket, hogy egy aranyos fiatal lány mnagyarázza ezt el érthetően. Egyébként ez nekem nem újdonság, tudom miről van szó, mert rengeteg pénzügyi, stb videót nézek, olvasgatok a témában cikkeket, stb.... De belenézve Csenge videójába, jónak, és közérthetőnek találtam, ezért feliratkoztam a csatornájára is.
Az alapkamat definíciója max az MNB-re igaz, a Fed vagy az ECB esetén az alapkamat nem a bankok “betéteinek” a kamata. A betéti kamat a kamatfolyosó alja, az alapkamat valójában a kamatfolyosó közepe, ami egy célérték a bankközi piac kamatára. Ez a fed funds rate Amerikában, illetve az euro STR az eurózónában.
Remek volt, köszi. Azon gondolkozom, hogy ha az euró értéke nő (vagy a forinté csökken), akkor az az exportot növeli vajon, hiszen több forintot kaphat egységnyi euróért, vagy a belső piacot növeli, hiszen érdemesebb a terméket itthon beszerezni, mint importálni.
Azon kell elgondolkodni hogy mit gyartunk itthon? A jelenlegi helyzet azt mutatja hogy kábé semmit. A kép azt mutatja kevesebb német cuccot exportálunk mint amennyi mást importalunk. Vagy amit legyartunk ahhoz az alapanyagot es energiat importaljuk dragabban.
Újfent szép és okos! Újfent egy remek videó! Köszönöm! Számomra érdekes információ lenne, hogy a deviza kereskedelem miként illetve mennyire befolyásolja a forint értékét? Például ha én kiviszem a forint és euróba váltom az mit von maga után. Azért is érdekel mert szerintem az is elősegítette a forint romlását mint amit fent is említettem. A másik, hogy ha van felesleges sok millióm és abból államkötvényt veszek akkor az mennyire tud javítani a forint helyzetén? Egyenlőre ennyi jutott eszembe. Jó egészséget kívánok! 🙂
Tetszett a tartalom, a zenével annyira nem tudtam azonosulni, engem zavart. Egyébként én még nem láttam értékelhető bankbetét kamatot (ami esetleg infláció feletti)
De talán ez csak a nagyon szuperül összefoglalt és elmondott elmélet Csenge Valójában nem látjuk hogy az állampapíroknak vagy a lekötött betéteknek a kamata olyan nagyon emelkedne...
Arról lehetne szó kicsit bővebben, hogy milyen hatása van annak ,ha kevesebb hitelt vesznek fel az emberek/vállalkozások? Milyen hatása lehet ennek a gazdaság élénkségére vonatkozóan? kp
Ha drasztikusan kevesebbet vesznek fel, tehát túlságosan is fékezi egy jegybank a gazdaságot, úgy recesszióba tolhatja a azt, amitől most éppen tartanak például Amerikában (az USA már recesszióban van, Q1 és Q2 GDP deficites idén). Egyes vállalkozások megszakíthatják működésüket, például ha van egy 2 milliárdos cégem, inkább eladom, veszek belőle kötvényt fix 10% hozammal, 2 évig nyaralok bahamákon kockázat nélkül majd valamikor ismét vissza szállok a piacra vállalkozni amikor ismét olcsók lesznek a hitelek. Sokan mezőgazdasági területen például hitelből oldják meg a termelést (csak hogy egy valószerű példát hozzak), amit serkent az alacsony kamatszint, de gátol ha ez magasabb, és elképzelhető hogy 10%os hitelen mikor visszafizetem és termeltem eladtam a termést stb, nem keresek semmit, sőt veszteséges leszek, így ez veszélyes tud lenni ha túlhúzzák a kamatszinteket. Ezt követően mivel a vállalat nem tud vagy csak nehezen tud profitabilis maradni, elbocsájtások kezdődhetnek, ami növeli a munkanélküliséget ami csökkenti a keresletet, ami ismét elbocsájtásokhoz vezet és így tovább. Ha sikerül tompítani a landolást az infláció csökkentése terén, és csak lassul a gazdaság, úgy lenne ideális de ezt nagyon nehéz eltalálni. Várhatóan ez a legjobb esetben is talán sikerülni fog USA-ban, hogy csak 1 év legyen recesszió, Magyarországon erre esély sincs, mivel nagyban függünk az Amerikai és Európai jegybanktól, mint feltörekvő devizát használó ország, ez alatt a forintot értem, mivel ha az Amerikai jegybank kamatot emel, azzal egyenesen leértékelik a forintot is. Így mi nem csak az infláció ellen harcolunk, hanem az erősebb valuták ellen is ebben a környezetben (jegybank oldaláról nézve). A lényeg hogy a kevesebb hitelfelvétellel csökken a GDP, a gazdasági növekedés, a fogyasztás és egyben a termelés is, így egy idő után kénytelenek csökkenteni a kamatszinteket hogy ne álljon le az a mega gépezet, amit ma kapitalizmusnak nevezünk.
Ha 2023-ban 9,2 % vagy az alatti lesz a pénzromlás értéke, akkor csak azért veszek kalapokat, hogy azokat megegyem. Kicsit ez már olyan, mintha a helikopter pénzek létezését, az államadósság rohamos növekedését, a fizetéseket terhelő adók magas mértékét egyben tagadnánk meg minden más 'huncutság' mellett. Kezdjünk egy tippelésbe. I. Mennyi lesz 2023-ban a pénzromlás? 1. 40 % (hivatalosan, ha nem akarnak tovább bűvészkedni a számokkal).
Nagyon jòk a videòk. Jól magyaràzza a dolgokat laikusoknak is èrthető mòdon. Le a kalappal. Csak azt a mèzes màzos kislànyos beszèdstílust ès hangsùlyozàst nèha kicsit idegesìtő hallgatni. Mintha egy óvodai mese-dèlutànon lennènk. Kèzcsòk! 😆
2 года назад
A bank sohasem fog annyi kamatot adni a pénzemért amiért érdemes lenne beraknom oda egy inflációs időszakban, mert az infláció magasabb, mint a banki kamat, tehát romlik a pénzem értéke ha berakom a bankba. Akkor érdemes berakni a bankba a pénzt, ha stabil a gazdaság, vagy csökken az infláció. A bankok mindig késve kezdik el követni a kamatcsökkentést mert nagyobb hasznot akarnak elérni, ezt pedig én fogom megszopni. Ha viszont nő az alapkamat, akkor azonnal emelik ők is a kamatot. Egy rohadt szemét eljárás ez.
a bankrendszer nem az emberekért van, hanem az emberek ellen. „Az a szerencsénk, hogy az emberek nem értik a bank és pénzügyi rendszer működését, mert ha megértenék, akkor biztos vagyok benne, hogy már a holnapi reggel előtt kitörne a forradalom” Henry Ford
2 года назад
@@kristalyoslacikaLacika Igazad van. Az átlagemberek azt hiszik, hogy a bankok értük van, pedig a bakok magasról leszarják az embereket, csak ki akarják őket használni a durva kamatokkal. Elveszik a pénzüket, a lakásukat, az értékeiket, ha nem tudnak időben törleszteni. Erre játszanak. A politika meg aszisztál nekik, és úgy ugrálnak a politikusok, ahogy a bankok érdekei kívánják. Olyan törvényeket hoznak, ami csak a bankoknak jó, és csak csepegtetve az ügyfeleknek.
Kedves Csenge, azt szeretném kérdezni van -e olyan hatás, hogy a belföldi hitelek keresletet teremtenek a hazai valuták iránt, és ezzel a változó kamatú hitelek ideiglenesen erősítik a pénzeket alapkamat emelés esetén - de csak addig amíg ki nem futnak vagy be nem dőlnek: amikoris visszájára fordul ez a hatás, mert új hitelt kevesen vesznek fel a kedvezőtlenebb kamatkörnyezetben?
Valaki világosítson már fel pls. Ha egy bank a jegybanknál jegybankpénzt tart, amivel bankközi tranzakciókat bonyolít le, a magánszféra felé pedig számlapénzt hitelez ki, a kettőnek pedig nem kell megegyeznie, akkor mit jelent az, hogy vagy ide vagy oda rakja a pénzét? Mit jelent ebben a kontextusban az, hogy a bank pénze?
Lehet, hogy tévedek, de szerintem NEM számlapénzt hiteleznek ki a bankok, hiszen akkor elég gyorsan csődbe mennének egy recesszió alkalmával (amint valaki nem fizeti a hitelét, rögtön nem tudja kifizetni az összes betétest, ami bank pánikot okoz). Úgy rémlik, hogy pont jegybank pénzt ad hitelként a bank (amit a bank is visszatörleszt a jegybanknak és megtartja a kezelési költséget, meg egy kis profitot magának). De lehet hogy rosszul tudom :)
@@martondora506 Jól tudod. Az MNB az NHP és más programokon át tömi ki a bankokat. Ezért is van, hogy alacsony a betéti kamat. Ugyanis a bankok úsznak a likviditásban és semmi szükségük a számlapénze.
A zene kicsit zavaró volt, igazából ilyen témáknál nekem abszolút nincs igényem háttérzajra ami csökkenti a megértést. De azért jó videó volt, köszi sézpen! :)
Szia, köszönjük a videót és a többit is. Engem az érdekelne, hogyha megnézzük a pénz útját, akkor végül is honnan hova áramlik. Mert amennyire én megértettem a rendszer működését, az az ,hogy a jelenlegi modell oda vezet, hogy a kereskedelmi bankoknál landol a pénz hoszú távon. Tehát, a hitelek drágulnak, kevesebb új hitel=kevesebb pénz a gazdaságban, mivel a semmiből kihelyezett hitelekt szépen fizetik vissza az emberek/cégek nem máshová, mint a kereskedelmi bankoknak. Erről esetleg fellelhető hasnlóan érthető szakirodalom mint a videóid? Szerintem nagyon érdekes lenne egy ilyen videó.
A hitel és a kölcsön nem ugyanaz. A hitel az egy keretösszeg, amiből kölcsönt kell adnia a banknak ha az igénylő kéri. A hitelért rendelkezésre tartási jutalékot/kezelési költséget/hitelkeret beállítási jutalékot számít fel a bank. A kölcsönért kamatot kell fizetni. Legegyszerűbb példa a hitelkártya, aminek pl 200.000Ft os a hitelkerete. Ha elmegyek a boltba vásárolok pl 50.000 Ft-ért az lesz a kölcsön. A lakáshitelek/személyi kölcsönök esetében a hitel és a kamat mértéke ugyanaz, de a hitelkártya/folyószámlahitel esetén jól látható a különbség. A régi Ptk. 522.és 523 paragrafus írt erről. Új Ptk 6:382 és 6:383 paragrafus írja le. A pontosság kedvéért - mint ezt Te is jól tudod - van jegybankpénz és kereskedelmi banki számlapénz is. A kerbank ez utábbiban nyújtja a kölcsönt az ügyfélnek. Az MNB pedig csak a saját pénzét fogadja el, úgy mint a másik keresledelmi bank az egyiktől, így közvetlenül nem igaz az, hogy a kerbank vagy az MNB nek vagy a hitel-ügyfélnek adja. Csak közvetetten igaz, ha a hitel-ügyfél tovább utalja, de az egyszerűség kedvéért ez is tökéletes megfogalmazás! :) Egyébként a többit mindent nagyon jól megfogalmaztad! Gratulálok! :)
Szia Csenge, nagyon gyakran nézem a te videóidat. Nem is olyan könnyű megmondani melyik tetszett a legjobban. Talán a benzinárstoppos videód? De engem nagyon érdekelne egy videó arról hogy mi történne hogyha befagyasztanánk a forint euró árfolyamot.
Egy kritikám lenne a videóval kapcsolatban. Az aláfestő zene hangereje egy kicsit túl lett lőve ebben a videóban szerintem. Nekem személyesen zavaróvá vált a kellemes aláfestés helyett
Lehet magától érthetődő, de: ha az állam emeli az alapkamatot, akkor azért kell a kereskedelmi bankoknak is emelni a beteti kamaton, hogy náluk is kös le pénzt? Ha viszint a lekötés után többet kell kifizessenek a kereskedelmi bankoknak, a hitel kamatot is növelniük kell, hogy pénzüknél legyenek. Szóval ha nő az alapkamat, az csak annak jó, akinek már eleve van pénze?
Lehet hogy elsiklottam valami felett, de nekem egy dolog nem világos. Hogy állítják meg a pénzromlást, ha a magas alapkamat miatt egyre több pénzt kell nyomatni? Ahogy értelmezem, csak így tudja a jegybank biztosítani a 10+% hozamot a náluk elhelyezett pénzeken…
Szia Csenge Azt szeretném megkèrdezni tőled a megemelt alapkamat idejèn kifezetett magasabb jegybanki kamatokat, a bankok betètjeire, ès az àllampapìrokba miből fedezi a jegybank? Az alapkamat vàltozàsa, mennyire befolyàsolja a jegybank àltal bankok felè nyùjtott hitelek kamatait? Köszi az izgalmas ès èrthető videòt. Tovàbbra is kivàncsian vàrom az eurozònàs vidid màsodik rèszèt.
Egy kérdésem lenne. A kereskedelmi bankok nekünk elvileg a semmiből adnak hitelt, csak írnak egy számot a számlánkra. Feltételezem hogy ha a jegybanknak adnak kölcsön, azt csak jegybankpénzben tudják megtenni amiből jóval kevesebb van nekik. Ebből következik szerintem, hogy ha nekünk adnának kölcsön a semmiből, azt jóval kisebb kamatok mellett is megérné nekik(mert sokkal több pénzt tudnak így hitelezni) mint a jegybankpénzüket befektetni a jegybanknál a jegybanki alapkamaton. Ezek után miért nem adnak olcsobban hitelt a lakosságnak mint a jegybanki alapkamat? Kicsit nyakatekert lett de remélem érthető.
Nagyon koszonom a sok ertekes informaciot de kerlek amikor magyarazol kapcsold ki a zenet mert nem lehet a beszededre koncentralni. Ketszer kellett meghallgatnom hogy kiszurjem a zavaro zenet az agyambol.
A valóság be fog köszönni. Itthon már rég túl kéne lenni a 25%-on (2020 februárjától a mai napig végig), ahogy 1994-1996-ban is megtörtént. Ennyire feledékeny a magyar, pedig volt közben egy 2001.09.11 és egy 2008-2011-es óriási recesszió és gazdasági hullámvölgy is.
Szia! Nagyon jó videó! Két dolgot említenék meg: 1: A háttérzene nekem kissé zavaró volt, úgy emlékszem az eddigi videóid alatt nem is voltak ilyenek vagy ha igen, akkor nagy halkan, észre sem vettem. A mostani nekem sok volt, nehezen tudtam koncentrálni a Te hangodra. 2: Az alapkamat emelés nem elavult módszer már? Ha 6-8 éven keresztül, alacsony alapkamat mellett szórja ki az állam a hiteleket (köztük rengeteget változó kamattal) akkor pl. a vállalkozói hitelek törlesztői megemelkednek, tehát nekik árakat kell emelni. Továbbá az embereknek is emelkednek a törlesztő részletek, így valóban kisebb lesz a kereslet, de ez szinte kizárólag a legalsó társadalmi rétegen és a kispolgárokon csapódik majd le. A túlfogyasztókat nem érinti, hiszen nekik eleve van miből visszavenni, ha szükséges. Szerintem a Forinton tökéletesen látszik, hogy semmit sem ér az alapkamat emelés kizárólag extra szívás származik belőle, hiszen a pénzünk nem erősödik. +1: Ezeket az inflációs adatokat gondolom senki sem hiszi el!:)
Az alapkamat emelésen kivül a forint stabillá tételére, illetve az iflaciós növekedés letörésére, a Jegybanknak csak egy eszköze marad; egy végső eszköz, a valutatartalékk( dollár euro) " elégetése".Ez azt takarja, hogy dollárból, eurobol forintot vásáról, így " elégeti" tartalékai egy részét, de visszaszorítja az inflaciót. Ez a mi Jegybankunk még nem tette meg, mert keves a valutatartaléka. Ellenben a más Kelet-Europai állam jegybankja megtette, mert háromszor anbyi valutatartaléka volt mint a miénknek, és ott nem is szabadult el az infláció. De nekünk ehhez alig van tartalék. Az alapkamat emelés,,egyáltalán nem elavult eszköz, mind a Fed, mind az EKB használja, és aránylag sikjeresen fékezik meg vele, mind az euro, mind a dollár inflacióját. Magyarországon ez jól azért nem működik, mert az inflkació elég jól követi, ( mármint felfelé) az orosz gáz árát, mivel ahogy az oroszoktól gázt veszünk, a forintunkat el kell adni, hogy rubelt vásaroljunk belőle. És a nagyarányú forinteladásra, a piac a forint leértékelesével reagál. Erre szinte hiába emel kamatot a Jegybank. Na ezért IS van, nálunk ( többek között) inflació, mert a forint gyakorlatilag a gázárhoz van kötve.
Én ezt nem hiszem el. Szerintem az csak a kamatprémium. A hitelek mindig követik az alapkamat változásait. Egy bank sem bukik a hiteleken, balga gondolat lenne ez...
Szerintem zavaró a zene olyan videók alá ahol az ember információt közöl. Egy kis nyaralásról szóló képeket mutogatós kicsit magyarázós videók alá oké de itt sztem nem az igazi. nem bántó szándékkal.
Ebben a videóban 1:40 nél azt mondod, hogy a Bank kihitelezi a pénzét; viszont a másik videóban "Hogyan teremtenek a bankok pénzt?" azt mondtad a pénz létrehozódik amikor a bankok hiteleznek. Akkor, hogy is van ez?
Nem néztem a másik videót, de annyit mondok, ha egy banknak mondjuk van egy euroja, azt kölcsönadhatja száz euro értékben. Tehát 99 fiktív eurot " teremt" a sem mint. Ez Csenge mindkét állitását igazolhatja; kihitelezi a bank a VALÓS egy euróját, de közben mellé a FIKTÍV 99 euroját is, és így pénzt " teremt."
Azert az hogy a penzemre "ertekelheto kamatot kapok" az igazabol csak nominalisan igaz. Jol nez ki hogy 10%-ot fizet az allampapir, de ha kozben az inflacio 11%, akkor nem sokkal vagyok elorebb mintha mondjuk 3% kamatot kapnek 3% inflacio mellett...
Szerintem azért nem fog illetve nem működik a kamatcsökkentés mert a termelők nem csökkentik az áraikat hanem a termelést fogják vissza így csökkenő kereslethez csökkenő kínálat társul és ráadásul ehhez relatíve kevesebb pénz kell Igen ám de ezt hogy lehet kivonni a forgalomból?A jegybankok állampapírt vesznek a bankoktól és pénzt adnak érte ? Amikből aztán a bankok nem tudnak kihelyezni mert a hitelfelvétel csökken mire a bankok állampapírt vesznek SVB és a kígyó a farkaba harapott!
Ha csökken az alapkamat, akkor a kereskedelmi bankok miért csökkentik a hiteleiket, miért nem hagyják a korábbi magas szinten? Esetleg azért, mert ha nem csökkentené az egyik bank a hiteleit, de a többi bank igen, akkor csak a többi banktól vennének fel hiteleket, és az a bank, amelyik nem csökkenti a hiteleit, csak az alapkamat után járó pénzt kapná, a hitelpénzektől pedig elesne (mert senki nem venné fel tőle a többi bankéhoz képest drágább hitelt)? Vagyis ha csökken az alapkamat, akkor a csökkentett hitelkamatok mindig csak picivel nagyobbak, mint az alapkamat (kevesebb nem lehet, mert akkor kisebb pénzt kapna nagyobb kockázattal, ugyanakkora nem lehet, mert akkor fölöslegesen kockáztatna, úgyhogy picivel nagyobb kell hogy legyen, hogy megérje a kockázatot, de a versenytársakétől sokkal nagyobb nem lehet, mert akkor senki nem vesz fel tőle hitelt és elesik a kamatoktól)?
Marhára nem értem. Ha a banknak megéri elhelyezni a pénzét a jegybankban mert magasabb kamatot kap ezek szerint több pénzt kap, akkor miért emelkedik a törlesztő ha a banknak az alapkamat emelkedésével több pénze lesz?
Azzal, hogy a nemzeti bank többet fizet, ha ott tartja a bank a pénzét, ellehetetleníti, hogy neked olcsóbban adja a hitelt. Elve azért kell ugye emelni az alapkamatot, mert óriási az infláció: 12% infláció mellett a 10.5% kamat valójában negatív, egy év alatt, 1.5%-ot veszít rajta a bank (mivel a pénznek csak a reál értéke számít, hogy mennyi dolgot lehet megvenni vele, az nem hogy hány nulla van a végén). Mint ahogy te is a jobban fizető munkahelyen dolgoznál (ha minden másban megegyezik a 2 munkahely), így a bank is dönthet, hogy neked adja a pénzt hitel formában, vagy a nemzetibankba betétként. Ha nem azt választja, ami többet fizet, akkor elszegényedik és a többi bank felvásárolja. Most a nemzeti bank megemelte, hogy mennyit fizet a bank pénzéért, ezért ha te is szeretnél kapni abból a pénzből (hitelként), neked is többet kell fizetni. Röviden mindenről az infláció tehet, amiről meg az tehet, hogy a kormány lefizetett egyes csoportokat, hogy rá szavazzanak, kinek mit intézett ugye a kormánya :)
@@gaborl6837 A japánok a világ élvonalához tartoznak demográfiai hanyatlás terén, a japán jegybank mégis vért izzadt az utóbbi 30 év nagy részében, hogy inflációt generáljon. Az öregek nem szórják úgy a pénzüket, mint a fiatalok, így kereslet sincs akkora, mint egy fiatalokkal teli társadalomban, ezért az infláció alacsony szinten marad náluk.
@@azrathael3896 Igen, de Japánban a bruttó államadósság a GDP hozzávetőleg 270 százalékára rúg és tovább nő. Ilyen mértékű eladósodást az EU nem enged meg a tagállamainak.
Az a baj, hogy az alapkamattal való "játék", csak egy pénzügyi spekuláció... az inflációt sokkal egyszerűbb gazdasági növekedéssel lassítani vagy megállítani. de ehhez szakemberekre van szükség a politikai szférában, nem pedig ügyes spekulánsokra, akik csak a saját zsebükkel vannak elfoglalva
Ezzel azt sugallód, hogy az állami beruházások arra jönnek létre, hogy a NERtársakat kifizessék és így csoportosítsanak át EU-s, magyar adófizetői pénzeket és állami vagyont az igen közeli barátoknak?
Ha túl gyorsan és drámai mértékben "szivattyúzod ki" a pénzt a gazdaságból, azzal emberek tömegeit teszed tönkre gazdaságilag és egészségileg,, és ez nem cél.
@@chosenone2215 igen, az egyik eszköz, de nem lehet túl gyorsan csinálni, mert a deep state sem kívánja, hogy a fiatalok belerokkanjanak a pénzük gyors elvesztésébe. Lassan főzik meg az embereket, de hogy pontosan mit főztek ki, hová akarnak eljutni, az még homályos.
Egy helyre nem gyűrűzik át az alapkamat: a látra lekötött betéteim kamata még mindig 0.01%! Szégyenletesen alacsony. Ennyit az alapkamatról és a pénzügyekről. A tartósan lekötött pénzek kamata is gyalázatos. Biztos befektetés ma Magyarországon NINCSEN!