Hogyan süllyesztette el a Bismarck a H.M.S. Hoodot 

A Hood olyan volt a hadihajók között, mint a sportolóknál a pályafutása végén járó nagy bajnok. Hatalmas neve van, de már túl van a pályafutása zenitjén. Aztán találkozik az ifjú titánnal és csúfosan elbukik. Valami hasonló történt itt is. Ami a nagyságát illeti, azt mondták itt a filmben, hogy a megépítésétől a harmincas évek végéig volt a legnagyobb. A későbbiek természetesen felülmúlták.

@@tamasujvari1073 Az 1940 augusztusában elkészült Bismarck csatahajó volt az első hadihajó, amely nagyobb volt az HMS Hood-nál, de az is csak a maximális vízkiszorítását tekintve, a sztenderd vízkiszorítása az HMS Hood-nak volt nagyobb. Adatok, HMS Hood , vízkiszorítás: sztenderd / maximális: 42 670 t / 46 680 t, Bismarck: 41 700 t / 50 900 t. Vagyis sztenderd vízkiszorításra, azaz üzemanyag, lőszer és ballasztvíz nélkül az HMS Hood kicsivel nehezebb volt a Bismarcknál.

Igazad van de a Hoodot modernizálták azota többször is

@@Zero-rm9yw Az HMS Hood komolyabb modernizációjára nem került sor szolgáati ideje alatt, a csatacirkáló teljes átépítését 1939-től tervezték, de az a II. világháború kitörése miatt elmaradt. Több más brit csatahajót és csatacirkálót valóban modernizáltak, de az HMS Hood-ot nem. Az HMS Hood több kisebb és nagyobb javításon esett át, de ezek során csak a hajógépeket szervizelték, valamint a másodlagos és a légvédelmi fegyverzeten változtattak, a hajó páncélzatát például nem erősítették meg.www.navypedia.org/ships/uk/brit_bb1_hood.htm

@@laszlojuhasz7458 Tisztel László Juhász én értem hogy mit mondasz de a hoodnak volt esélye a Bismarck ellen a Hoodon 380 mm lövegek voltak mint a Bismarckon a Hood 45000 tonnás volt a Bismarck meg 55000 vannak csodák ráadásul a Bismárckot csak egy cirkáló kisérte A Hoodot meg egy modern csatahajó

@@Zero-rm9yw Az HMS Hood és a Bismarck fegyverzete valóban nagyjából egyenlő, az brit csatacirkálón 8 x 381 mm L/42 ágyú, mely 871 kg tömegű páncéltörő lövedékeket, a német csatahajón 8 x 380 mm SK C/34 L/52 ágyú, melyek 800 kg tömegű páncéltörő lövedéket tüzeltek. Az HMS Hood hátránya a gyenge fedélzeti páncélzata, mely sebezhetővé tette a nagy távolságból kilőtt, meredeken becsapódó páncéltörő lövedékekkel szemben. Az HMS Hood vízkiszorítása 42 670 t sztenderd (azaz üzemanyag, ballasztvíz, lőszer és legénység nélkül, üresen), 47 430 t maximális. A Bismarck sztenderd vízkiszorítása 41 700 t sztenderd, 50 900 t maximális. Azaz üresen a Hood vízkiszorítása a nagyobb, maximális terheléssel viszont a Bismarcké. A Hood 262.1 m hosszú, maximális szélessége 31.7 m, a Bismarck 250 m hosszú és 36 m széles. Az HMS Hood páncélzatának nem a mennyiségével, hanem a fedélzeti páncélzat rossz, tagolt felépítésével volt a baj. A 42 670 t sztenderd vízkiszorítás 32.8 %-át tette ki a vértezet tömege, azonban a páncélzat még az I. világháború előtti elveknek megfelelően épült fel, nem hasznosították a jütlandi csata tapasztalatait. Az HMS Hood övpáncélja maximum 305 mm vastag, ez nem sokkal vékonyabb a Bismarck 320 mm maximális vastagságú övénél. Az Hood övpáncélja egy alsó 305 mm-es, egy középső 178 mm-es és egy felső 127 mm-es lemezből állt. Az HMS Hood-ot a lőszerraktár fölött 76 + 51 + 51 mm-es három páncélfedélzet védte, azonban a halálos német 800 kg tömegű páncéltörő lövedék valószínűleg nem a felső fedélzetet, hanem a hajó oldalát érte, méghozzá úgy, hogy csak a 127 mm-es felső övpáncél szegélyt és a 76 mm-es legalsó páncélfedélzetet kellett átütnie, mielőtt a 381 mm-es lövedékek és indítótölteteik lőszerraktárába csapódott volna. Ha ez igaz, akkor a Hood-dal egy rendkívül szerencsés találat végzett. a később épült brit csatahajók (Nelson osztály, King George V osztály, HMS Vanguard, összesen nyolc csatahajó) kiküszöbölték ezt a hibát, mert ezeknél csak egyetlenegy, vastag, az övpáncél peremén fekvő homogén páncélfedélzetet alkalmaztak az HMS Hood háromrétegű, tagolt páncélfedélzetei helyett. A Bismarck fedélzeti páncélzata egyébként egy 50 mm-es felső és egy 100-120 mm-es fő páncélfedélzetből állt. A fő páncélfedélzet mélyen a hajótestben, a vízvonalnál került kialakításra, így a hajótest nagy részét csak az 50 mm-es felső lemez oltalmazta, mely nagy kaliberű gránátok ellen teljesen hatástalan volt. Az HMS Prince of Wales csatahajó, mint vadonatúj egység 1941, május 24-én nem volt még teljesen harckész állapotban, a 10 x 356 mm-es fő lövegei nem működtek megfelelően, egy négyágyús ilyen lövegtornya fel is mondta a szolgálatot csata közben, így nehéztüzérsége csak 60 %-os hatékonysággal működött. A brit parancsnok, Sir Lancelot Holland altengernagy legalább két hibát vétett, a harci alakzatában az erősebben páncélozott hajónak, a Prince of Walesnak kellett volna az élen haladnia, továbbá hiba, hogy a britek szemből közelítették meg a Bismarckot, így csak az elülső lövegeikkel tüzelhettek (a Hood 4 x 381 mm, a Prince of Wales 6 x 356 mm), erre mondta később Holland felettese, Sir John Tovey tengernagy, hogy Holland félkézzel ment a csatába, pedig az embernek kettő van. Hiba továbbá, hogy Holland nem adott parancsot a két jelenlévő brit nehézcirkáló, az HMS Soffolk és az HMS Norfolk akcióba lépésére. A nehézcirkálók 203 mm-es ágyúi nem voltak veszélyesek a Bismarckra, de torpedótámadással zavarhatták volna a németeket, így a Bismarck kitérő manőverekre és a figyelme megosztására kényszerült volna.

HMS Suffolk - elírtam, bocs.

Nem tudtam, hogy a hadviselés szabályai tiltják a túlerő alkalmazását.

Nem azt akartam ezzel mondani hogy tiltják vagy nem, csak ez így nem volt fair dolog.

És az a legnagyobb tisztelettel, kit érdekel? Háborúról beszélünk, ahol az erőfölény kialakítása döntően befolyásolja a csata kimenetelét. Vagy akkor a német hds. sem volt fair, mert lerohanta Belgiumot, Hollandiát, Norvégiát?

Én csak arra lettem volna kíváncsi, hogy mi lett volna ha egy az egyben mennek rá. Akkor is el tudták volna intézni?

@@marianbolcs6263 a Bismarkot nem tudták az angolok elsűlyeszteni. Állítólag épp akkor nem volt olyan fegyverük, amivel vízvonal alatt meg tudták volna sebezni. A Bismark hajólapátját eltalálva kormányozhatatlan lett, ugyan több felszíni találatot is kapott a Bismark, de a lőszerük kifogyott a németeknek, s hogy az angolok el ne tudják foglalni, a németek a szivattyúkat beindítva tengervizet juttattak a hajó belsejébe és elsűlyesztették - az angolok legnagyobb bánatára.

Tökéletesen egyetértek. Ugyanez a helyzet amikor a Holokausztot emlegetik ilyen vonatkozásban folyamatosan. Értjük mi hogy a 30 millió őshonos indián tömeges kiírtása smafu az usában, meg amikor egyfolytában náci csatahajóként emlegetik a Bismarck-ot, mintha minden német náci lett talált volna lenni, akkor a Hood-ot és a Prince of Wales-t viszont merem erősen feltételezni, hogy bátran nevezhetjük illuminátus hadihajóknak mondjuk kezdetnek. Olyan szinten élt vissza az usa meg a brit a "Győztesek írják a történelmet" nevű förmedvénnyel hogy ilyet ritkán látott a Föld.

Persze. De azt ne felejtsük el, hogy a Hood csatacirkáló volt (ráadásul 1920-ban állították szolgálatba) nem pedig csatahajó. A két tipús közti különbség pont a vékonyabb páncélzat, így ugyanakkora tűzerővel nagyobb sebességű egységeket hozva létre. Egyértelmű, hogy nem vehette fel a versenyt a kor legmodernebb egységével.

A páncélzatot fel kellet áldozniuk a hajó gyorsasága miatt !

Persze, de az Angol gőg felülbírálta a józan észt. Utána meg sírtak...

A cirkálók már csak ilyenek :)

@@vemheskocacapitan8869 Az HMS Hood csatacirkáló volt, ami eleve azt jelentette, hogy a nagy sebesség érdekében vékonyabb páncélzatot kapott a kortárs csatahajóknál. A csatacirkáló kategóriában az HMS Hood volt a legnagyobb, legjobban páncélozott, legeősebb fegyverzetű egység. Jóval erősebb páncélzatottal és fegyverzettel rendelkezett, mint a világ utolsó csatacirkálói, az 1930-as években elkészült francia Dunkerque és Strasbourg, valamint az 1944-ben szolgálatba állt két amerikai egység, a USS Alaska és a USS Guam, vagy a japán haditengerészet négy Kongó osztályó hajója.