Jó időszak volt ez. Én busszal jártam végig suliba, és mindig hallgattam zenét utazás közben. Általános iskola alsó tagozatosként nem okostelefonról ment a zene (sima mobiltelefon nem volt még nekem akkor), hanem ceruzaelemes zsebrádióról, és nem bluetooth-os fülhallgató volt, hanem vezetékes és még csak nem is sztereó, hanem monó. :D Aztán utána már lett kazettás walkmen ez tartott általános felső tagozatáig. Középsulis időszakban ment a discmen-es korszak, a sok ÍROTT CD-vel. :D De itt már volt egy átmenet, olyan 11. osztálytól, mert akkor már voltak MP3-lejátszók is. Igen ám, de nem 64 GB-os, lószart. xD Kemény 128 és 256 MEGAbájtos. :) Bár ezek utána gyorsan kezdtek fejlődni. Mobiltelefon is volt mindenféle, középsuli elején a színes kijelzős telefon már nagy szó volt, később pedig a kamerás telefon. Persze ezekkel, kezdetben videót rögzíteni nem lehetett, hanem csak fényképezni. :D Okostelefonom egyetemista koromba lett először. Gyerekként természetesen a VHS videómagnós, videókazettás képcsöves televíziós időszakra emlékszem. Tetris, Gameboy, Sega, Nintendo, Mario, Reszkessetek betörők, Dragon Ball, Prince of Persia (a régi!) ...stb. Mindegyikre emlékszem.
Mi gyerekkorunkban, 14 -15 évesen a haverral a szexújságokat vettük az újságosnál, Popó magazin, ÖKM, Cica magazin stb, és betűrve az ingünk, pulóverünk alá, suttyomban vittük haza...és az újságosnál ki is adták nekünk ezeket, nem is értem.... :)
2004-es születésű vagyok, de szerencsére vidéken én is hasonlóképpen nevelkedtem. A videotéka és a videojátékok kimaradtak, de ezeken kívül szinte minden más jelen volt a gyerekkoromban😀. Szép idők voltak. :)
Így felnőve és elnézve a fiam gyerekkorát az enyém sokkal jobb volt. Hiába adok meg mindent neki amit csak tudok akkor sem lesz neki annyira élménydús mint nekünk volt
A két kazettás magnó mindent vitt, valamint ha kitörtük a kazettából a törlő részt és mégis meggondoltuk magunkat akkor leragasztottuk celluxal és újra lehetett rá más dalokat felvenni, voltak kvarc játékok is, azokat is nagyon szerettük meg hát többet társasoztunk meg volt az autós kártya is amivel játszottunk, nem volt még internet 😄Később kaptunk karácsonyra comodor64-et is
A Tamagotchi volt a kedvenc 🥰🥰 Jaj, h imádtam, nekem dinóm volt és úgy vigyáztam rá, h meg ne haljon mintha az valóban egy élő gyerek lenne, óvtam mint a hímes tojást, éhen ne haljon...😀😀😀 Akkoriban nekem az számított a világ legcukibbjának!😊💗💗🦕
Super Mario a végén mindent visz!!!!!!! 😁😁😁👌🏻 Hajj, de szerettem vele játszani, még a jó öreg C64-esünkön, ami szintén el lett adva, de erre a pályára jól emlékszem, mintha csak én játszottam volna 😢😢 Joystick-kal irányítottuk amit a tapadókoronggal a lábunk közé rögzítettünk a széken. (Amúgy Marioval én is mindig legfelül szerettem menni 😂)
A 100 Ft-os cheetos sajtost elfelejtetted és a 100Ft os trafik -ban vett Dragon ball kis figurákat :D Kedvellek, mert felidézted a múltam amiben felnevelkedtem. Like ment az minimum.
Egyetlen egy gondom van Olyan gyorsan valtottak a dolgok, h igy nehez elvezni! Nyilvan aki nem elt ebben az idoszakban fel sem tunik De nekem, gyors En leragodok fejben “jeeezusom teeenyleg es akkor megrohamoznak az emlekek stb es arra ucsodok fel h vege a vidonak 🤗😂😂🤓
Ja! Disney műsoros mesekazetta. Ez meg a másik. Rengeteg volt belőlük, míg nem azok is mentek eladásra, a régieknek jól ismert PeCsába (Petőfi Csarnok), ahová menetrend szerint kijártak apámék (apám + tesóm) árulni és mi másból lehetne ugye pénzt csinálni ha nem a ma már nagyon sokat érő mesekazettákból, és hiába akartam volna eltenni őket későbbi éveimre, nem tehettem, korán el kellett búcsúznom tőlük és azt sem mondhatom h rongyosra néztem őket. Ma már semmit nem tudnék elővenni gyerekkoromból mint relikvia. Mert vagy el lett adva és pénz lett belőle csinálva vagy a padlás ette meg ezeket a szép emlékeket, pedig világéletemben azt hittem h eltehetek majd valamit gyerekkoromból ami nekem kedves volt és a VHS kazettákat hosszú hosszú ideig élvezhetem majd. Tévedtem.
Nekem nem volt levelezőtársam, sem velem egykorú barátaim, de telefonkártyám annál inkább 800 ft-os egyenleggel amit fullra lebeszélhettem, és nem is tudtam be lehetett "fagyasztani". Én csak a saját otthoni vezetékes számunkat tudtam fejből és apám mobilszámát meg olyan számokat pl h Magginfo meg Csííííz Árpád tel. (ez egy szórakoztató műsor volt) meg ilyen reklámokból "kinyert" telefonszámok 😅😅😅
Nekem soha nem volt saját szobám, de gyerekszobám se, tesómmal egy közös szobánk volt és soha nem ragaszthattunk posztert a falra mert faterom szigorúan megtiltotta mert mondván "összecseszi a falat". 😒 Így azt hiszem 1 vagyok az 1.000.000-ból aki a kedvenc együtteseit, énekeseivel nem plakátolhatta ki a falat apám begyöpösödött éne és szigora miatt ami nem hagyott minket érvényesülni és szinte terrorban tartott. Én a kedvenc tinimagazinjaimból mindig csak kitépegedtem a posztereket és elraktároztam, míg divatba nem jött nálunk az úgynevezett "selejtezés", amikor faterom különösebb ráhatás nélkül maga döntött arról, h mi kell nekünk, mi nem, mivel játszunk már és mivel nem, mert amikor úgy érezte "túl sok" cuccunk van, leült a földre és selejtezett, ezt olyan hetente vagy kéthetente 1x előadta a Pál utcai fiúkból lopott híres aranyköpéssel az "Einstand"-al. Akkoriban még azt sem tudtam h ezt a szöveget honnan lopta... De amit kiselejtezett arra mindig jött az einstand...
Akkor sem tudhatják a mai 16-17 évesek, h milyen volt nekünk AKKOR. Milyen filmeket néztünk, milyen életet éltünk, mivel játszottunk... Bár nekem nem volt felhőtlen a gyerekkorom (iskolai terror + szülők szétmenése határozta meg) mégis ott megállítottam volna az időt... Azért a felnőtt létemben egyik pozitívum h már nem egrecíroznak az iskolában, és nem kell már követelményeknek megfelelnem, és abszolút azt csinálok, amit akarok, nem a szülők diktálják a tempót, vagy azt, h mit nézhessek, de sajnálom, h nem egy harmonikus, kiegyensúlyozott és egész családban nőttem fel... Hanem ide - oda ingáztam és suli után (helyett) mindig anyukámhoz rohantam, barátok híján is. Mégha egyedül is voltam a játszótéren és soha nem voltak pajtásaim akik délutánonként lehívtak, vagy barátnők akikkel csajos délutánt tartsak, én szerettem akkor élni, mert akkor még ártatlan gyermeki lelkemnek fogalma sem volt arról h így elkorcsosul majd ez a világ...
@@EmesePapp4858932679432 sorozatok... Ki nem ismeri a Szomszédokat? K.I.T.T itt is ródta az utakat szóval előnyben vagyok. Azért a 2000-es években is voltak gyöngyszemek, mint az a tohadt idegesítő RTL reklám ami mindig ment amikor Kölyökklubb volt... Kívülről fújom egy dezodorreklám szövegét mai napig.
