Készülőben az IDŐ DEFINÍCIÓJÁNAK FORRADALMA - Vukics András - Pulicorn Podcast 

Gondolod, hogy a tudománytagadókat , a laposföld hívőket, stb., stb., érdeklik az ilyen népszerüsítő ismeretterjesztő tartalmak?... Azt hirdetik, hogy ez az egész "tudományosdi" csak egy smafu, a tudósok a politikusoknak "dolgoznak", hogy azok és kiszolgálóik minél jobban a befolyásuk alá hajtsák az embereket!... Pedig csak józan ész, és gondolkodás híján vannak!

...5:18 : ...András: ...a fény nem anyag ?... hanem akkor micsoda ?...

...András : 16:00 : ..."kvantumteleportáció --- kvantum összefonódás, "stb... ...András, te hiszel a "csodák" - ban ?...

Na neked már 31 van és garantáltan kevesebbet tudsz mint a szereplő. Az egész olyan volt mintha a kisdiák felelne a 2esert. Igen , ez ennyit ért , nem a fogalmazassal volt a gond hanem a kulalakkal.

@@injust9198 ... nem a "külalakkal" van a gond, mert tök mindegy, hogy rút-e a kiskacsa, a lényeg a szöveg információtartalma, mert ha az rendben van, a többi nem számít ilyen esetekben...

Érdekes én ugyanezt az időugrást ébren tapasztaltam: kb. 1 órán át csak a háttérben motyogtak a srácok...

A QM és még inkább a QFT matematikai leírásai akárhány dimenziós tereket képesek kezelni. Nyilván nem csak a klasszikus fizikai térbeli kiterjedésre vonatkoztatva, hanem "absztrakt" terekre, amelyekbôl egy laikus számára talán a kvantumhullámok egyszerúsített síkhullám modelljében a fázis-tér mibenléte adhat némi intuíciót. Ehhez alapszintenmeg kell ismerni a komplex számokat: hogy a mínusz egy négyzetgyôkét jelképezô imaginárius számok (i) segítségével miképpen transzformálható a kvadratikus koordinátarendszer poláris koordinátákra... A "valós" tér háromnál tôbb dimenziójára annak idején Kaluza és Klein meg is alapozott egy lehetséges elméletet: a lényeg, ha az olyan egyszerú lenne, hogy kvantumállapotban a részecskék egy 4(+1)D térben "ténykednek", akkor már teljes lenne a Q-elmélet.

Ez egy nagyon érdekes és meglátásom szerint jó gondolat 👌

@@PeetZee a húr-elmélet(ek) 11 térbeli dimenziót képesek kezelni és több mint húszal kezdték. Szóval nem valószínű, hogy ne vizsgálták volna már át jónéhány szemszögből a 4D tér lehetőségeit. Kezdve Kaluza és Klein kettősével

Ez igaz, de talán mégsem ez az a pontja az előadásnak, amit érdemes lenne megemlíteni.

@@eviahun ...hanem melyik ?...

Ha egy függvény mutatja valami "Jóságát" és vannak lokális maximumai, akkor azok optimumok. Ezek közül a legjobb (legtöbb) a legoptimálisabb.

@@V_Atti ...mit jelent a fizikában : ..." legjobb" = legtöbb ? ... és ez a "legtöbb" miért, milyen szempontok szerint lenne "legtöbb" és ráadásul "optimális" ?... és miért lenne ez --- fizikai kritériumok alapján vizsgálva --- a "legjobb" ?...

legeslegjobb

Pont, hogy inkább nem. Nem egy Dávid Gyula szintű előadió képességű ember. Össze-vissza csapong, nem magyaráz meg dolgokat, folyamatosan ööööö-zik, nincs felépített, koherens magyarázat. Attól, hogy valaki tud valamit, egyáltalán nem biztos, hogy azt tanítani is tudja.

Szerintem sem jó előadó. A tudását biztos nem merném megkérdőjelezni vagy arról véleményt írni.

Egy dolgot lefelejtettem. Az ősrobbanás elméletek szerint az ősrobbanás elött nem volt semmi, még idő sem. Az ősrobbanás során jött létre az idő. Mivel a természetben semminek nincs szüksége időre az emberi gondolkodáson kívül, így azt is mondhatom, hogy az ősrobbanás előtt sem volt idő és azóta sincs, csak a mi képzeletünkben, mert szükségünk van rá mérésekhez, viszonyítási alapokhoz. A természetnek továbbra sincs szüksége időre.

Tehát szerinted a munka végzéshez nincs szükség időre? Nem a melóra gondolok. A sebességnél sincs szükség időre? Az áram erősség se meghatározható nélküle és még sorolhatnám. Fogalom zavarba érsz az idő telik ha méred ha nem nem az időt találtuk fel hanem a mérését. A fénynek nincs szüksége időre? Azonnal ott van mindenhol? Nem tudom te hol járkáltál fizika órákon, de, nem a teremben ültél az fix 😂

@@zsolthamala5268 Úgy veszem észre nem értetted meg a mondataimat. Az időre nekünk embereknek van szüksége, hogy valamit meg tudjunk mérni vagy magyarázni. Te meg akarod mérni a fény terjedését, ezért használod az idő fogalmat a méréshez.

Sjxnjfjfjxkkxksdmdkdmfmrrmrmkrklldlekkekkeekkekekkedmxkjjehjlpofm,.fkNnnnsj ha djjdkjgtkkdlfl😮😢😢😮😅😅😊😊😅😮😢😢❤😮😮🎉😮😂😮😢😮😂😂😅😅😂dnxn GTA hfjbfhxjxjcidh hxhxhxbxbdbcbdjdb ha hcjfng vb mxbbcnxmndcnc😅😂😮😂😮🎉🎉😮🎉😮🎉🎉

​@@zsolthamala5268xmfndk😊d

...nincsenek képben, de a méterrúd frekvenciája meggyőző lehetne mondjuk két liter vöröseltolódás mellett... ez egyértelmű, hiszen ha az Einzenstein-félre --- téli palota --- tolt kozmológiai állandóval beszorozzuk a renormálást a négyzeten, akkor azonnal érthetővé válik, miért hülyeség a táguló VILM invenciózus képzete ?... azért, mert nem tudom, mi van ott kinn és azt elosztom pé per fi-vel és nem tudom merre van a Big Bang középpontja ?... na persze, nincs neki olyanja, pedig egy pontból robbant szét, mint egy újévi tűzijáték... ...további szép álmokat !...

Én pedig a felét nem értettem.

... fehér M zöld mezőben : ...leírnád az "idő mérésének definíció" változását ?... az "időfogalom eredeztetése" szerinted hogyan, milyen kritériumok, szabályok mentén kellene, hogy változzon ?...

@@laszlobizsok26 Nyugodtan hívhat Marcinak, mert ez a nevem. A dekoráció a xoutube marhasága... Előre bocsátom, hogy nem vagyok a téma szakembere, sem sarlatán, vagy egyéb kókler, fizika őrült meg végleg nem, csupán egy tudományt szerető és tisztelő, a témában az átlagnál talán valamivel tájékozottabb laikus. Az idővel kapcsolatban két dolog van: Az egyik az idő mérésénak a módszere-ennek változásairól szól a videó. A másik az időfogalom fizikai eredeztetése. A mérés: Az idő mértékegysége a secundum, vagyis másodperc.. Egyszerűen két szívverés közötti időpont. A többi klasszikus mértékegységhez hasonlóan nem tudományos módszer, de valamihez kellett kötni a mértékegységet, ahogyan a többi mértéket az éppen regnáló uralkodó testméreteivel határozták meg... Az utóbbi évtizedekben a másodperc hosszát kvantumfizikai jelenségekhez kötötték, jelesül a cézium atom bizonyos rezonanciáihoz. A videóban arról van szó, hogy a nagyobb mérési pontosság miatt a mérési módszert fogják jelentősen pontosítani. Ez fontos méréstecnikai előrelépés lesz, de semmi több! Az időfogalom: A puritán fizikus szerint az idő az, amit az óra mutat. Nincs itt semmi látnivaló, mindenki menjen haza... Nos, kezdetbenaz időt egységes, az egész világegyetemben azonos, monoton lineáris változónak fogták fel. Ezt az univerzális időfogalmat vette át a Newtoni mechanika is. Ezt az időfogalmat változtatta meg radikálisan Einstein, amikor megmutatta hogy az univerzális idő fogalom fizikailag kizárható-sőt az idő nem is mindig lineáris, hanem a fizikai környezet hatására le tudd lassulni és fel tud gyorsulni. (idő dilatáció) Egyébként ez a hosszmértékre is igaz. Arra is rávilágított, hogy az idő nem önálló entitás, hanem a téridő egyik dimenziója. Van egy érdekes tény: A mikrokozmoszt leíró kvantumfizika és a megakozmoszt leíró relativitás elméletek, noha a maguk területén jól használhatóak, egymással köszönő viszonyban sincsenek! Ez azt mutatja, hogy bőven van hova fejlődni a tudománynak... Végül: Érdekes, hogy az összes fizikai képlet és egyenlet az időt mint monoton növekvő lineáris függvényt használja fel mint önálló fizikai entitást, amiről tudjuk hogy nem igaz hatalmas elvi hibákhoz vezethet a számolások során. Ez az áltrel, esetében, megfelelően nagy térgörbület esetén behozza a szingularitást és a végteleneket, ami bizonyítéka annak, hogy valamit nagyon nem értünk a fizikában. Ugyanez a kvantumfizika területén dettó... A klasszikus időfogalom használata miatt sok misztikusnak látszó hatás van, amire büszkék is a fizikusok, hogy még ők sem értik, de tudnak vele számolni és ugyan fel nem foghatják de az egyetemen megszokták.... Ilyenek az alagúthatás, a "kísérteties távolhatás, a kétrés kísérlet magyarázata és sok más egyéb... Ezek alapján bizonyos fizikai szakterületeken nem tartom megfelelőnek a klasszikus időfogalommal valószámolásokat. A rákfenéja az a dolognak, hogy jelenleg nincs megfelelőbb... Az idő alapvetőbb fizikai törvényszerűségekből való levezetéséhez nincs meg a matematikánk. A megfelelő matek kidolgozárára talán a gráfelmélet továbbfejlesztése adhatna alapot, de ehhez Lovász László szintű matematikusok és hasonló szintű fizikusok több éves munkájára volna szükség és ez sem feltétlenül garantálná a sikert... A korrekt matematikai levezetések és definíciók nélkül pedig az egész csak okoskodás! Az ilyen okoskodások itt a komment szekcióban szódával elmennek, de ez a tudósok szakterülete, nem a miénk.

...3:32 : ..." a fény ....... bizonyos körülmények között úgy viselkedik, mintha részecskékből állna"... ...mit jelent ez a megállapítás egy kvantumfizikus részéről tett kijelentésben ?... ...ad 1./ ...jelent/het/i azt, hogy a fény nem részecskékből áll, hanem hullám-természete van... ...ad 2./... jelent/het/i azt, hogy a "hullámcsomagok" néha, valamilyen ok mentén részecskeként viselkednek... ...ad 3./ ...jelentheti azt is, hogy ezek a "részecskék" természete nem valódi, hanem valamilyen ok/ok által létrehozott... ...ad 4./ ...jelentheti azt is, hogy a részecskék valódiak, de valamiért néha hullámjelenségként detektálhatóak... ...ad 5./ ...jelentheti azt is, hogy ez az "ok" a természetben keresendő... ...ad 6./ ...végül jelentheti azt is, hogy a fény mint "hullámrészecske" nem fizikai entitás... csak annak látszik a fizikai kísérleteinkben... ...és így tovább...

...4:40 :...az atommagok körül nem keringenek az elektronok, hanem felhőként ott vannak... nem tudja senki se, hogy miért és mi módon ?...

Az időt mozgással lehet mérni.

Ostoba Friderikusz. Nemhogy értékelnéd, h egy boomer tévés hajlandó tudósokkal beszélgetni, es éppenséggel Friderikusz és szokta beszélni hagyni az alanyait, szóval jó nagy ostobaságot mondtál

​@@vegitotmjŐ is rendszeresen közbe kérdez.

...honnan tudhatnák ezek az Einstein-fiúk ?...

Nem tanítják buzgón és nem is mindegyik "hisz" az örökkévalóságban. Viszont 100%-ban offtopic (nem ide való).

A részecskék másképpen viselkednek mikor nem figyelik és másképpen mikor figyelik tehát a részecskék nek érzék szervünk van és ezek szerint agyuk is van, hogy kell viselkedniük éppen ez nem semmi!! Ezek tudósoknak nevezik magukat? Figyeljetek ez nem a Harry Potter és nem Avatar állítólag ez fizika!

A kvantum számító gépnek a processzorát többet sorba kötik és olvastam 124 kvantum bit teljesítményt érték el ez mind szép, de attól még nem jó, de negyon gyors. Egy bármilyen számító gép több komponensből áll, de a többi komponenst is bővíteni kell, hogy tudja kezelni a processzor teljesítményét. Ez az igazság ezek nincsenek bővítve a csippen kívül semmi tehát nem jól müködik.

...honnan tudhatná ?... hiszen nem tudja senki sem... csak képzelődnek...

Mivel András egy fizikus doktor (hamarosan nagydoktor), aki gyakorlatilag egész életében a fizika - majd később a kvantum fizika - tanulásával és kutatásával foglalkozott, elég pimasz már csak a feltételezés is, hogy Ő nem érti amiről beszél nem gondolod? Nem tudom, Te milyen tudományos végzettséggel és publikációkkal rendelkezel, de én inkább azt gyanítom, hogy ha nem érted akkor nálad van a hiba.

@@BurrmorgAkkor maradjunk annyiban, hogy nem tudta átadni.

...mi az a GRAVITÁCIÓ, definiálná végre itt valaki ?... mi az a "gravitációs idődilatáció" ?...

@@laszlobizsok26 Einstein definiálta. Nincs gravitáció. Téridő van. A "gravitációs idődilatáció" e szerint sokkal érthetőbb téridő dilatáció (dilatáció=tágulás). A dilatáció helyett egyébként technikailag helyesebb a torzulás szót használni, mivel emiatt a térben pontról pontra változik az idő mértéke.

@..." Einstein definiálta." ... - írod, de mit definiált ?... hol , melyik írásában definiálta a "téridő" mibenlétét ?... a "TÉR" nem fizikai létező, hanem geometriai FOGALOm és az "IDŐ" sem fizikai létező , hanem csak a "TÉR" - ben lejátszódó "folyamatok" sajátos karakterisztikája, amely nélkül az ember számára nem értelmezhető a "LÉT", vagyis a létezés maga, mint folyamat... ...van a "TÉR" ? ... és mik a fizikai sajátosságai ?... van az "IDŐ", és mik a fizikai sajátosságai ?... ezeket hol definiálta Einstein ?... sehol, csupán állította, hogy szerinte van olyan, hogy "téridő"... ...dilatáció ?... mi az ami "dilatál" ?... a definiálatlan geometriai "TÉR" fogalom hogyan és miért dilatál ?... ugyanez a kérdés vonatkozik az "IDÖ2 fogalmára is... ...az már csak hab a tortán, hogy ez a két meghatározatlan, fizikai tulajdonságokkal nem rendelkező fogalomnak.... ???... hmmm...

Meg a jobbra-balra billegés a székben.

Erre találták fel az ing mikrofont ,

...az áltrel elmélet alapjaiban hibás...

@@laszlobizsok26 Mik a hibái?

​@@TeslaElonSpaceXFan ...az alapelve hibás és a belőle levont hamis következtetések...

...nagy fehér K-betű cölin kék mezőben : ...most akkor gravitáció, vagy pedig téridő görbület ?... döntsétek már el ... ha a gravitáció nem létezik, hanem a téridő "görbül" :) - , akkor mi az a "gravitációs hullám" ?... :)

...4:40 : ..." az atommag körül hogyan keringhet az elektron"... - sehogy, ugyanis az elektronok nem keringenek, hanem elektronfelhőként vannak jelen a mag körül... ld. Heisenberg-féle határozatlansági reláció...

Ja és dadog 3at 4et , az sem segít hogy a riporter szavankent felkerdezi , mint egyy elő jegyzet.

Ja, de ne érdemli meg a kettest mert az összes válasza csak süketelés. Kb mikor valami hozzá nem értő felolvassa a fizika könyv tartalomjegyzékét.

Magyarul "két mozgás"... és nem "két mozgásOK" 😅 Amúgy viszonylag értelmes hozzászólás (lett volna)

A temetőben majd pihenhetünk. Most gyorsuljunk, amíg oda nem érünk!

Honnan szerezte tudását, ha kérdezhetem? És hol tette próbára? Hát azért megnéznék egy párbeszédet maga és közte: szerintem csak nagyon nem volt tisztázva, ki is a célközönség. Így aztán elég nagy kapkodás lett a végeredmény, sajna. Lehetett volna alapozni mondjuk Takács Gábor videójára az idő mibenlétéről

"Ha a fekete lyuk közelében 1mp ugyanannyi időtartam,mint itt a Földön 1 mp, akkor mi a különbség a 2 hely között az idő múlása szempontjából?" Nem ugyanannyi. Az idő múlását a fekete lyuktól nagyon távol lévő megfigyelő idejéhez képest mérve az eseményhorizont közelében az idő múlása rendkívül lelassul. Anniyra, hogy egy befelé eső űrhajó a külső megfigyelő szemszögéből nézve soha nem is éri el az eseményhorizontot, azaz az eseményhorizont az ő jövőjében van, és mindig is ott lesz.

@@danielkovacs1313 Az 1 mp az 1 mp, függetlenül attól, hogy fekete lyuk közelében, vagy a Földön tartózkodom. A F.LY.-on, vagy annak közelében a téridő torzulását a szemlélő nem veheti észre addig, amígy a Newtoni fizika érvényesül ott. Nyúlhat a tér, vagy az idő, a megfigyelő a téridőben van, így számára az deformitások nem észrevehetőek. A F.Ly.-on állva az 1mp az 1mp. lenne. Onnan kitekintve sem látnánk, hogy felgyorsult volna a környező világ akár C-re. Minden normálisnak tűnne. Megkockáztatom,hogy az eseményhorizonton belül is. Igaz ott a téridő deformációja már olyan nagy, hogy a fény terjedési sebessége sem éri el a szökési sebességet, ettől függetlenül az idő múlása nem 0,illetve a tér kiterjedése sem 0, azaz nem szinguláris az objektum,hanem egy igen torz gravitációs lencse. Ettől függetlenül igazi lyukak vannak a téridőben, csak azokat képtelenek vagyunk még detektálni.

@@hlara392 Nem az volt a kérdés, hogy az eseményhorizontot átlépve észreveszünk-e bármilyen változást, hanem az, hogy az eseményhorizont és a külvilág viszonylatában mit lehet mondani. Aki átlépi az eseményhorizontot, az inerciális megfigyelő, hiszen csak gravitációs hatás alatt állva mozog, vagyis az ő lokális rendszerében a világ Minkowski-metrikájú. Pontosan úgy, ahogy itt a Földön is. Viszont ha a távoli megfigyelővel vetjük össze azt, hogy hogyan múlik az eseményhorizonton áthaladó űrhajós ideje a koordinátaidőhöz képest, akkor az van, amit az előző hozzászólásomban leírtam. Ugyanezt az effektust veszik figyelembe a GPS-rendszerekben is, ahol a speciális relativitáselméletből következő idődilatáció mellett az általános relativitáselméletből következő gravitációs vöröseltolódás jelensége a másik, amivel a műholdak atomórái által mért időt korrigálni kell.

@@danielkovacs1313 Mi történik az első részecskével ha 2 kvantum szinten összefonódott részecske közül az egyik belehullik a F.LY.-ba, a második a Földön marad és a második állapotát változtatjuk?

@@hlara392 Változtatás alatt maximum mérést lehet érteni: az összefonódott részecskepár Földön maradt tagján mérést végzel, az beugrik egy adott állapotba, ami alapján rögtön tudod, hogy a másik részecskén mit kéne mérned, ha megtehetnéd. De még ha valaki meg is teszi, annak eredményéről te sosem fogsz tudomást szerezni. Ha több ilyen mérést végzel, akkor csak véletlenszerű eredményeket fogsz látni. A két részecske közti korreláció kimutatásához szükséges volna az eredmények összevetése, de ez lehetetlen amiatt, hogy az egyik részecske a fekete lyukba zuhant, és a rajta való mérést az eseményhorizonton belül végezték el.

Azért rendesen megkönnyebbültem, azt hittem frusztráltságból felgyújtotta a házat 🤪

A mai fizikusok már nem értik meg azt, amit tudnak. Az a matematikai modell érti meg helyettük, amit alkotnak. Ezt röviden úgy fejezik ki, hogy "Ne pofázz, inkább számolj!"