Kalmár Tibor: Ne szidjatok soha engem (Volt egyszer egy koldusszegény) 

Ne szidjatok soha engem (Volt egyszer egy koldusszegény) - Kalmár Tibor énekel
A szerző és az előadó: Kalmár Tibor
Ne szidjatok soha engem,
Még a szidást sem érdemlem,
Nem tudok más lenni.
Mert akinek a szíve fáj,
S hajnalban is borozni jár,
Nem lesz abból semmi.
Szeretem a cigányzenét,
Az italból sosem elég,
Rohanok a züllött sötét elmúlás elébe.
Éjszakáról éjszakára
Azt húzatom a csárdában:
Vége van már vége.
Akkor sirassatok engem,
Ha majd itt benn a szívemben
Elfogytak a nóták.
Szomorú lesz, oly kietlen,
Mint a borús őszi kertben,
A hervadó rózsák.
Hadd menjek én feledőbe,
Vigyetek a temetőbe!
Véssétek egy szürke kőbe
Ezt a kevés pár szót:
Volt egyszer egy koldusszegény
Dalos szívű nótás legény,
Kár volt érte, kár volt.