Igen, de csak akkor, ha az ember fizikai alapon gondol utána... és még véletlenül sem a puszta számokkal hadakozik mindhiába. :) A komikusság ebből fakad, mert maguk a számok semmitmondóak itt! Arra kell törekedni, hogy a meglévő adatokból az ember megtudja az alapból egyformáknak tekintett kályhák napi fogyasztását kályhánként, azaz a fogyasztás ütemét, amivel egyetlen kályha működik. Ezt tudva már a kérdés megválaszolható valóban helyesen. A feladat valóságos, ezért úgy is kellene nekikezdeni a megoldásának... Íme, a fizikai végiggondolása ennek a feladatnak: - van 12 köbméter fa, amit feltételezünk, hogy 9 egyforma kályhákban égetnek el, tehát egy kályhára ennyi fa jut: 12/9 = 4/3 (tizedes számjegyekkel ez 1.333... m3) - ennyi fa ég el hát egyetlen kályhában, amivel szintén az egyforma égési ütemet feltételezve ez adódik az egyetlen napra való fogyasztásra: 4/3 / 5.5 = 4/3 * 2/11 = 8/33 m3/kályha/nap (tizedesekkel írva ez 0.242424...), - tudva immár, hogy egy kályha egy nap alatt ennyit fogyaszt, ismét az egyenletességet és ugyanezt az ütemet feltételezve más adatokkal ez írható fel az ismeretlen x nappal tekintve: 9/12/x = 8/33, amiből algebrai átalakítással (átszorzással és átosztással) kifejezhető az x = 9/12/8*33 = 3.09375 nap, azaz 3 nap 2 óra 15 perc. Valójában az arányosságokkal mindig a "sebesség" jelleggel bíró folyamatok jellemezhetők, és már az is nagyszerű eredmény, ha csak két számot kell bevonni, például: 3 km / 2 óra = 1.5 km/h gyaloglási sebességet jelent, ezt tudva és folyamatosan tartva az is kiszámolható, hogy mennyi idő alatt éri el valaki gyaloglással mondjuk 5 km-t, hiszen íme: 5 / x = 1.5, amiből kifejezve az x-et ez adódik: x = 5 / 1.5 = 5 / (3/2) = 5 * 2/3 = 10/3 = 3.333... azaz 3 óra 20 perc. Ha az ilyen feladatokat a FELHASZNÁLÁSUKAT is bemutatva magyaráznák el a kisdiákoknak, akkor nem lenne olyan ember a Földön, aki ne értené meg... miután szintén játékosan megértették a hozzá szükséges összes algebrai szabályt is, amivel az ismeretlen kifejezhető (ez utóbbiban például olyan is jelentkezett, miszerint a 3/2-del osztani kell, ami nem más mint a reciprokkal, azaz 2/3-dal való szorzás, stb.) Az algebrai szabályok is értelmezhetők fizikailag, ám egy idő után előnyös az, ha egyszerűen "megszokjuk" azokat is éppúgy, mint a szorzótáblát... A gond ott van, hogy a legtöbb tanár rögtön a "megszoktatást" tartja egyedüli fontosnak, miközben valamit megszokni is akkor a könnyebb, ha előbb az ember valahol látta azoknak az alkalmazhatóságát is, hogy mire jók... :) Ezért van az, hogy amikor egy kutató tanít, az sosem hagyja ki a dolgok hasznának a bemutatását, vagyis sohasem magoltat, hanem gondolkodtat! Ennek van igazán értelme is - csak ez lényegesen több erőfeszítést igényel, hiszen az is megeshet, hogy minden diáknak egyesével a maga számára értelmezhető szemléltetést kell mögé tennie - azonban még ekkor is megéri... főleg akkor, ha nem 30-40 fős egy osztály... régen annyian tanultak együtt, vagy még többen, s esély sem volt arra, hogy bármit is egyénre szabottan tanítsanak. Nekem még az egyetemen volt olyan tanárom, aki például biológus hallgatóknak tanította az elektronikus áramkörök fizikáját, nos, a kondenzátorok helyett konkrétan valamilyen virágszirmokat rajzolt a táblára, de minden biológus azonnal megértette az áramköröket... Ez hiányzott régen, egyszerűen nem volt rá idő, csak a sablonok együttes átadására, ami annyi ért, mint csigának a csúszda. Tisztelettel: egy fizikus-matematikus (kutató)
