KI LETT AZ EGYKORI GYEREKZSENIBŐL, SZÁSZ MARCIBÓL? / a Friderikusz Podcast 40. adása 

Marci 25 éve őszintén elmondta, hogy mit szeretne: barátokat. Elérte amit akart. A barátai miatt maradt az országban. Várhattok ti tőle Nobel díjat meg minden marhaságot, ő már nagyon rég elmondta, hogy mit akar, és el is érte.

Minden tiszteletem, Marci! Boldog, kiegyensúlyozott, jó ember lettél. Ennél többre nincs is szükség.

Miert kell mindenaron bebizonyitani a sracnak, hogy hianyzik neki valami, traumatizalt, es helytelen amilyen palyan van? Rendes ember lett belole es boldognak tunik. Ez jo, ez miert nem eleg?

A zsenialitása abban rejlik, hogy megtalálta a helyét a világban, vannak igaz barátai és olyan hobbit is talált amit gyermeki rajongással élvez, ráadásul szerető társa van aki támogatja! Valódi értéket képvisel ebben a világban!

Magyarország ugyanaz a hely emberemlékezet óta: ahol a zseni meghal, a tehetség megalkuszik, a középszer tapos, a hitvány meg irányít

Hollywood-i gyerekszínészek felnőtt korukra roncsok lesznek. Ő egy egészséges, talpraesett ember lett. Respect.

Nekem úgy jön le, hogy pont a hétköznapi dolgok hiányoztak az életéből, amit most el is ért. Marcival minden ok, és teljesen jó úton halad. Tisztában van önmagával, és ennek megfelelően éli életét. 👍🏼

Nagyon nagyra értékelem Marciban, hogy az emberi kapcsolatait messze többre tartja, mint esetleg egy külföldi lehetőséget. Az inkább a fura, hogy Friderikusz úr ezen csodálkozott. Nincs semmi fontosabb az életünkben az emberi kapcsolatoknál. Marci nagyszerű ember, hogy erre ilyen fiatalon rájött. Pénz, karrier, elismertség soha de soha nem tudja megadni azt a boldog érzést, amit egy igaz jóbarát megadhat nekünk. Csak így tovább, jó úton haladsz!

Úgy érzem, mintha Marci az oktatás rendszer áldozata lenne. (és még nányan azok, akikről nemtudunk)

Én éreztem kellemetlenül magam, hogy milyen emberek vagyunk. Akik megszoljak a faluban azt, aki a tv-ben szerepel, akin "bosszut akarunk allni" az egyetemen, ha a tanulonk lesz, a gyerekek a suliban pedig.. Az sajnos determinalhato, hogy ki fogjak kozositeni sajnos. Nagyon szomorú. Rossz volt nézni azt a cuki kisfiut, a többszöri segelykialltásával, hogy neki nincsenek barátai. Kíváncsi lennék, anno ezt eszrevette e valaki, vagy csak mosolyogtak rajta, hogy milyen édes gyerek... Sajnalom, hogy ilyen emberek között telt a gyerekkorod, de büszke vagyok ra, hogy ilyen remek ember lettél es az a mondat, hogy neked külföld nem er annyit, hogy a szamodra kedves emberektől tavol legyél... Respect, Marci! Maradj ilyen!

Önazonosság. Ez jutott eszembe, mire végignéztem a műsort. További elégedettséggel, boldogsággal teli életet kívánok neked és barátnődnek.

A sejtetés ellenére, szerintem ez sikersztori. Van jó munkája, párja és még hobbira is van energiája és pénze. Nem sajátította el azt a pszichopátiás működést ami a törtetéshez kell. Mert akkor sosem lenne elég.

Szerintem Marcinak írnia kellene. Nagyon jól képes megfogalmazni érzéseket. Főleg a felnőtt életének leírása nagyon érzékletes volt. És szerintem továbbra is zseniális. Nem minden zseni akar díjakat.

Marci,mint hallhattuk,láthattuk,egy nagyon értelmes ember ! Az nem fér a fejembe,hogy egy egyetemi tanárnak nem az a legnagyobb öröme,hogy "zseniket" tanÍthat ,és rajtuk keresztül,esetleg a saját hozzáértése,munkája,tanÍtása is értelmet nyerhet ?! Aki nem ezzel a felfogással tanÍt,hanem versenyezni akar egy diákkal,sőt inkább elnyomja azt,annak nem lenne szabad tanÍtani ! Én úgy gondolom,hogy sokra vihette volna Marci,ha nem ellenségként kezelik,hanem felkarolják inkább ! Az ilyen gyerekek mögé be kellene állni,segÍteni a tehetségeket,nem pedig elnyomni,preztizskérdést csinálni belőle ! Ha már egyszer rátaláltak,nem csak akkor kellett volna a fényre vinni,mig a kamerák forognak,hanem figyelemmel kellett volna kisérni az életét folyamatosan,akkor talán nem merték volna ezt megtenni vele ! Az is igaz,hogy egy kisgyereknek nem tesz jót,ha mutogatják,mert a magánélete meg fog változni,és esetleg nem is érti,mi folyik körülötte,csak megy az árral !

Szerintem Marci 34 évesen sokkal bölcsebb, mint sok hatvanas... Rendkívül értelmes, gyönyörűen fogalmaz és nagyon jól látja, hogy mik az igazán fontos dolgok az életben. Kedves, szerény, nagyon szimpatikus. Biztosan nagyon jó apuka lenne... 😊

Marci pont olyan szuper felnott, mint amilyen gyerek volt! Orulok, hogy lattam, sok sikert a jovoben! Sandor provokativ kerdesei nem tetszettek, hiszen reszben neki is szerepe van abban, ahogy alakult Marci sorsa. Az eremnek ezt az oldalat nem sikerult megmutatni az interjuban amit en hianyoltam.

Marciból látványos zseni nem lett, de komoly önismerettel rendelkező és önmagával békében lévő ember igen. És ez sem kis dolog.

Milyen egy jókedélyű fiatalember vált Marciból. Csak így tovább és sose múljon el a szemedből a csillogás.

Szerintem Márton jó példa arra, hogyha erőltetnek valamit akkor semmi pénzért nem sikerül, de ha neki megtetszik a feladat akkor örömmel eléri a célt. Hatalmas hendikep lehet, hogy kisgyerekkortól a média is súlykolta, hogy Bill Gates legyen minimum, ehhez képest szinte minden "kudarc". Másrészt a szakmai tudás mellett olyan emberi skillek kellhetnek amelyekhez Márton túlzottan jófej és normális 🙂

A beszédjéből, a szavaiból, mondataiból és a rögtön jövő válaszokból itélve.... ☝️☝️☝️Ő még a mai napig egy igazi zseni, aki megtalálta önmagát! 👍👍😉👏👏 Maradjon mindig ilyen tiszta érzésű, gondolatait megfoghatóvá alakító egyszerű ember! ✌️✌️

A zsenialitása ma is megnyilvánul abban, ahogy látja az életet, önmagát,.környezetét, társadalmunkat. Ez az igazi zsenialitás szerintem!!!

Drága Marci! Maradj mindig ilyen, amilyen vagy! Sokkal jobb hely lenne a világ, ha mindenki így gondolkodna, ahogy Te!

Márton utolsó mondata elszomorított: "Én meg megpróbálok dolgozni még azon, hogy valami szépet még összehozzak az évek alatt." Lehet nem azt szerette volna mondani ahogy én értelmeztem. Úgy éreztem, egy kétely támadt benne a besgélgetés végére hogy nem elég, nem felel meg az elvártnak és meg lett inogtatva (?) abban ahogy ő tekint az életére, és önmagára. Pedig szerintem ő látja jól magát, és a világot. A másik oldal pedig képtelen kilépni abból a buborékból hogy "ennek ilyennek,-és ilyennek kell lennie". Nagy vagy Marci!

Én bármikor szívesen látnám a barátaim között, és a szülei is megtettek mindent amit tudtak, a jót akarás mindvégig ott lehetett a háttérben és még ma is ott van. Az hogy mit gondolok azokról az emberekről akik gáncsolták az útja során azt már sokan leírták találóan, és egyet is értek velük. Hajrá Marci!

Szerintem továbbra is zseniális Marci...Ki az a mai vilagban aki kepes felvallalni, hogy o a boldogsagot es a baratsagot tartja fontosnak ebben a siker orientalt vilagban.(Ugye megelozi ujra a szazadunkat !) Igaz erre jelenleg nincs Nobel dij. Talan a jovoben lesz ilyen dij is!:) Koszonom az interview-t. Sokat tanulhattunk belole..

Úgy gondolom az IQ, tesztet nem kellene annyira magasztalni, szerintem inkább logikai feladványok. Marci mennyi idős? 34? előtte az élet, még akármi is lehet, de örülök, hogy egy kedves embert láttam okosan nyilatkozni. Szeretnivaló.

Borzasztó lehetett neki a nagy tv-s felhajtás után. Ez a 'csodagyerek' címke egy iszonyatos teher. Ilyenkor törvényszerűen meg jelennek a hiénák és az irigyek. Sajnálom h már nagyon korán megtapasztalta h milyen nép tudunk lenni. A tanárok akik "foglalkoztak" vele meg szégyelhetik magukat.Ennek a fiúnak egy mentor kellett volna. Valaki aki nem csak a pénzt látja benne vagy azt hogy ez a gyerek igenis okosabb volt sok sok embernél. Kellett volna valaki aki nem dől be ennek a tömeg utálatnak és unszimpátiának. Annak azért örülök h jó élete van.Kiegyensúlyozottnak tűnik ami nagy kincs hiszen ilyen felhajtásból és gyűlölet hullámból kevesen tudnak ilyen állapotban ki jönni vagy túlélni. Minden jót neki.

Friderikusz Úr! Ön egy okos ember! Miért kellene mindenkinek megváltani a világot!? Marci pont ettől hiteles, mert nem szippantotta be ez a magamutogató, felszínes kapcsolati rendszer, örülök hogy jó, és egészséges mentalitása megmaradt, és emberi lény maradt!!! 👍😀🤗💕

Az én gondolataim az esetről: 1) Habár az emberek lehet, hogy mást vártak, Márton nagyon sikeres. A családjához, környezetéhez képest, igenis sikerült kitörnie: szellemi munkát végez, stabil boldog élete van, drága hobbikat tud űzni. Egy borsodi faluból reálisan ezt lehet várni. Valószínűleg teljesen más lett volna az események kimenete, ha Márton egy budai értelmiségi családba születik és a mondjuk a Fazekasba jár gimibe. 2) A társadalom, kifejezetten a magyar társadalom, a magyar oktatás valami miatt az intelligenciát, az IQt teljesen fetisizálja, holott az igazából nem jelent sok mindent. Azt pláne nem, hogy bármiféle rendkívüli dolgokat kellene várni egy magas IQval rendelkező embertől. Persze nagyon jól/gyorsan tudnak problémát megoldani, de az igazán jelentős problémák meglátása, megfogalmazása már nem függ a magas IQtól. Még kutatók között sem az az igazán mérvadó, hogy mennyire magas az intelligenciája, hanem inkább a rendkívül kitartó érdeklődés és a dolgok speciális látásmódja teszi őket kiemelkedővé (meg persze szerencse, de az mindenhol kell). Szóval Márton egy igazi sikersztori, és akinek itt önvizsgálatot kellene tartania az azok az emberek, akik irreális elvárásokkal fordultak egy 5-8 éves kisgyerekhez.

A legutolsó percek voltak a legérdekesebbek, Borsod "eltűnéséről" még hallgattam volna. Sok sikert az életedhez, Marci, mindenképpen jó volt megismerni az életedet, gondolkodásmódodat.

Nagyon szimpatikus ember. Szerintem hihetetlen erőről és intelligenciáról tanúskodik az, hogy nem nyomta le őt a sok elvárásnak, meg nem értésnek, irigységnek a terhe. A legnagyobb dolog, hogy megértette, nincsen vele semmi baj, nem másnak vagy a társadalmi elvárásoknak kell megfelelnie ahhoz, hogy boldog legyen. És azért nem keseredett bele az életbe, mert nem másokat hibáztat a történtekért, hanem inkább megpróbálja megérteni és elfogadni a világ működését.

Szerintem nagyon szomorú ahogy 10 évesen azt mondta Marci, hogy a barátok hiányoznak neki és nincs gyerek barátja akivel beszélgethetne. Komolyan mondom, megkönnyeztem. Örülök, hogy lettek barátai és párja. És boldog! És azt csinálja amit szeret. További jókat Marci! 😊

Marci ! Te egy remekbeszabott EMBER vagy ! Megtaláltad a helyed, helyén van a szíved és az eszed. Jó munkát és jó egészséget !!! Ne hagyd magad eltéríteni !!! Vigyázzatok egymásra a Barátnőddel és legyetek együtt boldogok!!!

Itt 2 dolgot kevernek össze az emberek. A zsenialitást és a kimagasló intelligenciát. A kettő nem zárja ki egymást, de nem feltétlenül van jelen egyszerre egy emberben. A testvéremnek is nagyon magas az intelligencia hányadosa. Korábban kezdte az iskolát 1 évvel, már elsősként felvitték a felsősök közé, hogy bemutassák nekik, hogy na, így kéne tudnotok már olvasni. Mivel képszerű memóriája van, szinte tanulás nélkül mindig kitűnő tanuló volt. Több nyelven beszél, 3 diplomája van. Soha semmit nem talált föl, nem voltak újszerű ötletei, egy multinál középvezetői szinten dolgozik. Marci is ilyen, egy nagyon okos, művelt ember, de nem zseni.

Micsoda hatalmas küzdelem érződik számomra. A folyamatos gyermekkori vágy, belesimulni a környezetbe és hétköznapi emberré válni, barátokkal, haverokkal, hobbikkal, megszabadulni a külvilág irigységétől. Úgy látom sikerült, de nagy árat fizetett az egész család. Sikerült őket gyökerestől kitépni, Marcit kivéve.

Valahol, valamikor, láttam egy dokumentumfilmet, több különböző külföldi fiatal (max 40éves) "különleges, magas IQ-jú emberekkel készült riportfilmet. Mindenkiben közös volt, hogy kicsit magányos gyerekkoruk volt (mert a rengeteg könyvnek, a tudományoknak éltek, így derült ki mindnél az IQ, mert óriási az érdeklődésük és gyorsabban tanulnak az átlagnál.), hiszen a kortársaikkal soha nem értik meg egymást, mert nem egy szinten (koruknak megfelelő szinten) van a gondolkodásuk. Itt, ezen a ponton lép be a magyar mentalitás, az anyagi lehetőségek ill a tehetséggondozás hiánya. Ezek a külföldi fiatalok, mind a szakterületükön boldog, sikeres emberek (akár ügyvéd vagy cégvezető, vagy kutató), egyik sem Nobel-díjas vagy alkotott "valami nagyot", csak próbálják a társadalom számára hasznosan, hétköznapian élni az életüket. 10-ből 8 a tágabb környezetében pl munkahely, sportklubb kimondottan titkolja az IQ-ját, mert csak megnehezíti, akadályozza az életét (saját elmondásuk szerint) szinte csak a MENSA klubban tudnak Önmaguk lenni, a tapasztalataikat megosztani és szinvonalas beszélgetéseket folytatni, leginkább innen vannak a barátaik (nyilván ők megtehetik, hogy akár havonta átutazzanak akár egy-egy szomszédos országba az ilyen találkákra). Sokan nem értik, hogy ez egy adottság - kicsit olyan mint egy betegség - a gyerek nem tehet róla, mintha pl valakinek hiányzik a fél lába..., úgy kell élni az életét, hogy a lehetőségekhez képest a legjobbat kihozhassa belőle, előíéletek nélkül, felnőtt és hasonló helyzetű emberek támogatásával. Hiszen egy tehetséges festőművész sem fog soha nagyot alkotni, ha soha senki nem ad ecsetet a kezébe és nem bíztatja, hogy úgy látom ebben vagy abban te nagyon ügyes vagy, csináld bátran és mi segítünk ahol tudunk (mert ugye egy fiatal művész élete sem egyszerű), mert mindenkinek csak megnehezíti ha van egy környezeti, társadalmi nyomás, hogy várjuk a "valami nagyot". Én kicsit sajnálom is őket, mert nyilván a tehetség egy áldás, de megtanulni vele együtt élni nem könnyű (még gazdagabb, elfogadóbb, nyitottabb szocializációjú országokban sem).

Annyira jó fej aranyos szeretni való lehet még most is. És a jó kedve nagyon nagy kincs 😍

Kedves Marci! Nobel díj helyett inkább jár néked, s jobban is illik hozzád egy Homo Sapiens díj! Fogad el tőlem szeretettel, így, virtuálisan!

Elég szomorú, hogy valakinek a gyerekkori álmait olvassák a fejére …. Keveseknek sikerült az az élet, amit gyerekként elképzelt …. Marci, további szép életet kívánok !

Valódi társadalomkritika, amit általában minimum 50 megélt életév feletti életbölcsességgel tud egy hétköznapi ember megfogalmazni. Ez a srác ilyen fiatalon is reálisan látja a körülötte zajló világot és annak folyamatait. A társadalom karikatúráit bölcsen fogalmazta meg. Köszönöm a beszélgetést és kívánom Marcinak, hogy maradjon mindig ilyen derűs es életszerető.

Marci egy iszonyatosan okos,reális, és értékes ember! Örülök hogy ujra hallhattam róla. Én úgy gondolom nem áldozat., a saját tapasztalatait, jo helyre predesztinálta, Piszok magányos gyermekkor jutott fizetségül neki a media figyelem okán.. egyértelműen kiderült abból ahogy mesélt. Nem biztos hogy egy nagyszerű találmány vagy Nobel díj az amiben mérhető lehet az igazi érték. ( elnézést) Az ember rendben van. És örülök, hogy elkészült ez a nagyszerű beszélgetés. Sandor profizmusa iránt a rajongásom töretlen! Marcinak gratulálok. Legyen boldog. Ez számít. Jo volt látni.

Jaaj de aranyos kisfiú volt ez a Marci!! ❤️❤️❤️ Es egy nagyon értelmes férfi lett belőle!

Marci EMBER lett. A rövid válasz a cím kérdésére. És ez talán a legnagyobb dolog, amit elérhetünk, ez a csoda igazából.

Nekem a Good Will Hunting címszereplője jutott eszembe róla.Megpróbálták beleerőltetni egy szerepbe, de ő csak egy hétköznapi ember szeretett volna maradni. Jó úton jársz, így tovább. Lenne mit átadnod az utódodnak, ne legyél kishitű!

Hogy is van? A kiálló szeget beverik? Azért imádom az embereket, főleg Magyarországon, mert mocskosul irigyek tudnak lenni. örülök, hogy jobban van.

Ez eddig egyik legjobb beszélgetés amit láttam ezen a csatornán. Szász Marci egy intelligens es boldog felnőtt ember benyomását tette. Sándor pedig brilliáns volt ahogy fűzte a szálakat és régi önmagát hozta. Engem megérintett ez az a interjú.

Köszönöm a videot. Imadtam Marci egesz szemelyet. Nala minden "veszely" megvan, hogy berobban egy olyan ötlettel ami "letarol" mindent. :) @Marci: egy zseni voltal es az is maradtal. Tovabbi sok sikert a meglevökhöz es tovabbi boldogsagot ezek megelesehez :)

Hülyeség valakit 10 évesen zseninek kikiáltani és fényes jövőt jósolni neki. Marcival egyidős vagyok, sőt még a keresztnevünk is azonos. Anyukám mindig mondta általános iskolás koromban, hogy bárcsak olyan okos lennél mint a Szász Marci. Borzasztó tanuló voltam, bukásra álltam nyelvtanból, irodalomból, matematikából, idegennyelvből, félévkor meg is buktattak mindből. A tanárok többször neveztek gyenge képességűnek. Középiskolából is a "legkőbányaibb" villanyszerelő szakközépet végeztem, ott is néhány tantárgyból a bukás szélén voltam, de volt amiből már jó voltam. Aztán nagynehezen bekerültem a főiskolára és valami megváltozott. Az egyetemi mesterfokot már állami ösztöndíjjal végeztem. A magyaron kívül 3 nyelven beszélek folyékonyan (angol, spanyol, francia) de németül, olaszul, portugálul is megértetem magam alapszinten. Éltem Kanadában az Egyesült Államokban és jelenleg Svájcban lakom. Lassan 4 éve vagyok középvezető egy európai óriásvállalat svájci központi irodájában, a magyarországi vezérigazgatók fizetéseit másfélszer, kétszer meghaladó juttatásért. Az ötleteim, döntéseim éves szinten több tízmillió ügyfél választását befolyásolják világszerte. Bejártam az egész világot oda vissza, éltem együtt mexikói lánnyal, lengyel lánnyal, és éppen egy hongkongi lányt készülök feleségül venni. Csak ismételni szeretném magam, egy 10 éves gyerek esetében képtelenség bármilyen jövőképet előrevetíteni. Nem a puszta intelligencia a legfőbb faktor amely a sikerességet meghatározza. A motiváció, kitartás és az ambíció hármasa az, ami sikeressé teszi az embert. Én egy sikeres menedzser vagyok, nem azért mert én vagyok a legokosabb. Véleményem szerint gyengébb képességeim vannak az átlagtól. A tanáraim nem tévedtek. Lassabban jár az agyam, több ideig tart valamit nekem megérteni mint másoknak. Viszont iszonyatosan szívós vagyok. Sosem adom fel, még elemző koromban, ha nem tudtam megoldani egy problémát, akkor volt hogy hajnali 5-ig ott ültem a laptop előtt és 2 óra alvás után mentem másnap dolgozni, végig dolgoztam hétvégéket hónapokon át, és jöttek az eredmények, alapos munkát végeztem, amibe belekezdtem az befejeztem, amit elterveztem elértem. A siker kulcsa a küzdelem. Ha 18 évesen hátradőlhettem volna, hogy dehát én zseni vagyok, már nincs mit bizonyítanom és vártam volna, hogy számba repüljön a sült galamb, akkor most én is biztos a Telekomnál lennék szerelő, vagy egy gyárban humanoid forrasztógép, mint a volt osztálytársaim jelentős része.

Jó volt látni a beszélgetést. A kedves mosoly mellett Marci tiszta lelke is megmaradt ugyanolyan tisztának mint amilyen 10 éves korában volt - és ez a legfontosabb! Sok boldogságot kívánok neki az életben. (Olyan jó, hogy nem akar világgá menni!)

Én is Miskolci egyetemen voltam, én is otthagytam. Kedvencem az programozás ZH volt (papíron!!). Már akkor tudtam programozni, és nem úgy írtam meg betűre, mint ahogy ők leadták az órán. Már nem emlékszem pontosan, de gondolom function-be rendeztem egy részt, vagy ilyesmi, és lepontozták. Ki kellett sétálnom a doktoroanduszhoz megmagyarázni sorról sorra, hogy hogy is működik a program. A végén megadta az ötöst.

Én azt érzem, h Marci teljesen elégedett az életével, nincs benne semmi keserűség. Nekem úgy tűnik, h örül, h kikerült abból az egész felhajtásból körülötte, vagy ellene, és végre azt csinálhatja amit seret. 👍🏻.

Szerintem Marci megtört lelkű lett, a gyerekkori szenvedések és aztán a felnőttek (egyetemi tanárok stb.) gonoszságától. Legfontosabb célja önmagát megismerni, önmagával szembeállni, fejlődni, megelégedetté és boldoggá válni. Nem akar továbbra feltűnni, mert óvakodik, hogy a gyerekkori emlékek újra megtörhetik. Minden oka megvan a bizonyos befeléfordulására. Nagyon érdekes beszélgetés volt. Köszönöm!!!!

Irigylésre méltó, amilyen kereken látja az életét! Naivitás lenne azt gondolni, hogy csak a képességeink határozzák meg az életutunkat. Szerintem ő, sokakkal / sokunkkal ellentétben már megtalálta a lelki békéjét, a helyét a világban, kívánom neki, hogy ne hagyja magát ebből kizökkenteni!

Szerintem Márton egy nagyon értelmes, intelligens felnőtt ember lett, jó volt hallgatni.Sok boldogságot és sikert kívánok Neki!👍Ja és nagyon sajnálatos volt hallani, hogy a magyar mentalitás mennyire megmutatkozott az egyetemen elszenvedett bánásmódban.Ha tehetséges, ügyes, okos valaki azt lenyomják, leteszik és nem felkarolják, támogatják.

30:08 elismerem, hogy ebből a szempontból gyenge ember vagyok, de én pont emiatt zárkóztam el a felsőoktatástól, mert rengeteg helyről ezt a szarrágást hallottam, hogy a tanárnál nem lehetsz okosabb, buktat a pénz miatt, és a legszebb, hogy sokszor olyan emberek tanítanak olyan témákat, amiben egy percet sem dolgoztak... A nemekről és feronomokról ne is beszéljünk... Hajrá felsőoktatás! Marci története kiváló példát mutat, egy részről: másfél éve dolgozott X témában, egész pontosan úgy fogalmazott: kereste a kenyerét, ergo megélt belőle, bárki is fizetett neki, elégedett kellett legyen, mert kifizette. Megélt a témából, és az írásbeliét szerintem úgy is kapta vissza nagyzás nélkül, ahogy elmesélte: áthúzva az egészet, egy vésett karóval. Nem egyszer hallottam ilyen írásbelikről, "a tanár nem erre gondolt", "az említett tankönyv szempontjára gondolt", vagy épp pont nem arra, hanem "amit saját maga elmotyogott egyik óra keretében (akár szóról szóra..)", az sem érdekli, ha mindenki kollektívan kap karót, de lehet egy-két tanuló jobb jegyet kap (a többiek gondolatmenetével azonos - feladatlap kitöltésre), csak hogy mégse "ütközzön ez ki felsőbb szinteken", az e-napló sokat segített ebből a szempontból a tanárok nyomon-követhetőségén is. Szerintem értelmesen csak is két tanár taníthatna felsőoktatáson, aki minden nap a szakmában dolgozik, és naprakész gyakorlati ismeretet tud terjeszteni, és a másik, aki tanítja és vegyíti az elméletet, valamint kivetíti azt a gyakorlati tudásra. Második szempontból pedig leírja a mindenkori kollektív oktatás legnagyobb hibáját: az egyénhez való viszonyulás hiányát. Marci tanulni ment oda, ahogy a legtöbben teszik, hogy szakmáját "felsőbb szinteken" képviselje és gyakorolja, jobb legyen a szakmai tudása, nem azért, mert viaskodni akar a tanárral, vagy jobbnak, többnek érzi magát. (Bár akár emberi, erkölcsi szempontból, akár szakmai szempontból sok esetben jobbnak érezheti magát, ilyen tanárból kiindulva, de okos enged: tanár szenved..) Egyik egyén, tanuló se egy gépezet, akit végig lehet csak úgy görgetni az oktatási anyagon, és egy rendszerhez viszonyítani. Végig lehet mindenkit, de nem megegyező módon. Mindenki más és másra figyel fel, más érdekel, más motivál, más köt le hosszú távon, más rövid távon, más ügyesebb ebben, más ügyesebb abban, stb. stb. Ehhez persze egy tanár legtöbb esetben nem elegendő 30 vagy 120 tanulónak, de lehet hogyha az ellenőrzőben a magatartás és szorgalom jegy nem csak egy jegy lenne (a nem elfogadott és az elvárt közt 1 rendszerhez viszonyítva...), hanem egy leírás, akkor esetenként elég lenne egy tanár hasonló mennyiségű, "igencsak hasonló magatartású és szorgalmú" tanulóknak. Véleményem és tudásom szerint.

Teljesen jó, ha kiegyensúlyozott és boldog élete van, akkor ennél több nem kell. Egyébként a devops eléggé az informatika krémje, szóval a legkevésbé sem mondanám sikertelennek Marcit a hallottak alapján.

Nem lep meg az irigység. Ahelyett hogy örülnének! Sajnos nem az első eset :-(

Marci az okos gyermekeknek általában nincs sok barátja. Egyidős a fiammal. Mindig néztük a televízióban gyermekként is. Gratulálok Marci.

Ez jó volt! Örülök, hogy magára talált és örömét leli abban, amit csinál. 😉👍

Marci bemutatta a valóságot. A többi a cukormáz. Láttam az eredeti műsort is annak idején. Találkoztam hasonló egyetemi tanárral és a sárga faktorral is. A vállalkozás nem az önmegvalósítás csúcsa. Érdekes életet, boldogságot és barátságokat kívánok! Jó szülők lesztek szerintem ;-).

Felfoghatatlan számomra, hogy nem jött át akkor annál az 1997-es interjúnál egy konkrét segélykiáltás, hogy barátokra, társaságra vágyik Marci. Ha így bemondta ott a műsorba 10 évesen, hogy ki van közösítve gondolhatjuk, hogy igazából mennyire rossz volt neki a szituáció.

Marci szuper képességekkel rendelkezett gyerekként és gondolom most is, de az iskolák nem tudják kezelni a kiváló képességű gyerekeket, mert nálunk már a tanárok sem azok. Az irigység meg tönkretesz mindent. A siker elvárás némi rosszindulattal és irigységgel ellen drukker is volt, mert nehogy már szembe kelljen néznünk azzal hogy gyengék a képességeink, ezért keresztbe tesznek. Egy tehetséget tényleg kezelni kell és az is hatalmas munka. Ettől függetlenül, nem az az érték ha valaki megtanulja a könyvtárat és a képességeit magas számokkal értékeli az IQ teszt. A kreativitás az érték, fel kell találni a "kereket" és ezt csak minden százezredik tehetség tudja megvalósítani. Az baj hogy a találmányokat sem támogatják, és nevetséges hogy az emberiség azt várja el, hogy egy kreatív ember rendelkezzen sok pénzzel is hogy be tudja fizetni a szabadalmi díjakat, képes legyen céget felépíteni és működtetni is, mert ő nem arra hivatott hogy pénz után rohangáljon csak azért hogy legyen egy "kerék" ami megkönnyíti az emberek életét. Az emberiség esélytelen lett, és ezt a környezet rombolása is igazolja, a gazdagok yachtokat vesznek és magánrepülőket, de nem alkottak sok mindent csak élen jártak a korrupcióban, jó "üzletemberek". Marcinak is gázszerelőnek kellett volna menni :) Sajnos az eredmények csapatmunka alapján jönnek létre és ha nincs kreatív csapat és a megvalósításhoz tőke is, vagy el kell innen menni, vagy szerelhetünk autót mi is :) Nincs mentség, nincs kifogás, a tehetséggel felelősség is jár, mert kevés van belőle, a világot ők hozták fel erre a szintre..

Sajnálatos, hogy az egyetemeken ez a tanári mentalitás az elfogadott a mai napig. Miért nem lehet kipucolni azt a pár százaléknyi frusztrált nímandot aki csak azért van ott, mert semmi másra nem jó? Egy normális tanár, ha egy különleges(ebb) képességő emberrel találkozik, azt próbálná, hogy lehetne a legtöbbet kihozni belőle, és nem szégyelli, ha már nem tud mit hozzáadni, segítene neki megtalálni azt, akivel továbbfejlődhet. Aki csak szívatni tudja a diákokat és sárba tiporni, baromira nem való oda.

Wonderful interview! The performances of Mr. Friderikusz and Mr. Szasz deeply moved me. Marci's story sounds familiar -- it happened to me, too. I grew up and dedicate my professional life to help others to survive envy and use their gifts to their full potential.

Számomra teljesen egyértelmű volt 25 éve is, hogy barátokra volna a legnagyobb szükség és valódi tehetség gondozásra, akár pszichológiai segítséggel is, nem gépiesen a teljesítményre koncentrálva, hanem empátiával egybeszőve. Ezután megijedtem, amikor lányom 1,5 évesen rámutatott egy reklámfeliratra és közölte, hogy ezek betűk, ezek meg számok. A legfontosabb az, hogy egy boldog, elégedett gyermeket tudjunk felnevelni, aki boldogul az életben, és csak abban támogatni, ami ebben erősíti őt. Marci nagyon magányos lehetett, és megdöbbentett a felé mutató kritika és elutasítás, hiszen egy kiemelkedő képeséggekkel rendelkező kisgyerekről beszélünk, úgy is kellett volna kezelni, mint egy 10 éves kisfiút, aki reál tudásában messze túlmutat a kortársain. Hogy senki nem volt olyan humánus, hogy felkarolja, az a társadalmunk tükre. Ránk nézve szégyen, és a család helyzetét sem irigylem. Akkor azt tették, ami a leghelyesebbnek tűnt Marci érdekében. Utólag biztos hoztak volna más döntéseket is. Én gratulálok Marcinak! Megtalálta a helyét, azt csinálja, amit szeret, ha teljesen elégedett, akkor elérte azt, amit sok ember egész életében nem tudott megvalósítani. További sok sikert, és ha lehet, még teljesebb életet kívánok neki!

Számomra nagyon tanulságos volt ez a beszélgetés. Szerencse, hogy nem egy megkeseredett felnött lett belöle az elvârásoktól.

Minden Tiszteletem Marcié , tesvéreié , főként a szüleinek !! Nagyon sajnálom amit az egyetemen veled tettek !!

Szégyelje el magát az egyetem!!!!Tanítani meg segíteni kéne a diákokat nem megszégyeníteni.........gratulálok a magyar oktatásnak....ezért tartunk ott ahol.....sajnos valamilyen szinten én is megtapasztaltam ezt......amikor mondta friderikusz a nobel dijat...hát lehet kapot volna már többet is hogyha mondjuk sikerült volna valamelyik nagy egyetemre menni de hát a mai világba pénz beszél kutya ugat sajnos.Nem baj örülök hogy egy vidám okos ember lett.

Az élet legfontosabb célja a boldog élet megvalósítása, nem a Nobel-díj. Kívánok Marcinak további kiteljesedett, boldog életet!

Amikor egy extrovertáltnak hiába próbálod magyarázni, milyen introvertáltnak lenni.

Jó beszélgetés volt. Szerintem Marci a hozzá hasonló tehetséges gyerekekkel kéne foglalkozni. Nagyon sokan elvesznek az életben. Ő tudná igazán,hogy mire is lenne szükségük. Van hozzá tehetsége és nem utolsó sorban ő is érintett volt ebben a problémába. Nagy haszna lehetne a társadalmnak belőle.

Nagyon művelt, okos, önazonos, szimpatikus felnőtt ember lett belőle. Nagyszerű interjú volt, köszönöm! 👏

Nem mintha nem ért volna el valamit eddig is. Vezető fejlesztő sem lesz mindenkiből. Most azért, mert nem ő a magyar Elon Musk, attól az még egy sokak által irigyelt karrier lehet. Egyébként még simán lehet magyar Elon Musk is belőle, ha ő úgy dönt.

en nem hallottam meg rola de mikor meg a kolyok korabol nyilatkozta h baratokat szeretne es kikozisitik... nem ertem h nem volt ott valaki akar egy tanar vagy egy gyerek aki erre oda figyelt volna :/

Úgy tűnik "Horger Antal" urak mindig vannak, voltak és lesznek is! Nagyon sajnálom! Marci ez estben is nagyszerű volt!

Nagy élmény volt végighallgatni! Marci azt a képességhalmazt, ami a gyerekkorát jellemezte, nagyon értelmesen tudta úgy használni és konvertálni, hogy boldog emberré válhatott, akármit is vártak el tőle. Nem vesztett a zsenialitásából semmit, csak megsüvegelni lehet, hogy nem akarta ész nélkül bebizonyítani, hogy márpedig ő a legjobb, függetlenül a körülményektől, hanem alkalmazkodott és a nagy bukásokat elkerülve azért komoly szakmai értékeket képvisel. Mindenki rengeteg történetet ismerhet, hogy körbeajnározott gyerekek a felnőttkor határára már roncsként érkeznek. Szülei pedig minden tőlük telhetőt megtettek azért, hogy Marci elérhesse amire predesztinált, amiért tisztelet illeti őket is. Szeretnék ilyen emberi történeket látni a környezetemben.

Mas szavakkal, amit mondott a penz nem minden es nem tesz boldogga. Ami boldogga tesz emberi kapcsolatok. Marci ugy el ahogy o akar nem ahogy elvarjak tole. Nem sok ember meri ezt megtenni.

Nagy meglepetés, és öröm volt látni azt a,,,,, bűbájos,,,,, okos gyereket. Nagyon finom, és,,,, békés lelkületű,,,, felnőtté vált. Isten éltessen, és szép életét kívánunk. 🤗 Sándor,,,, nincs szó a műsora kivalosagara. Köszönjük. 🌞👍

Köszönöm az élményt, az intelligens és nagyon kellemes beszélgetést. A korabeli interjúkat láttam ésa egy borzasztóan tehetséges és nagy érzelmi intelligenciával rendelkező és nagyon nagyon szimpatikus ember palántára emlékszem. Nagyon szép és kellemes emlék az ő gyerekkori személyisége. Aztán, ahogyan az interjú alapján érzékelem, egy olyan utat járt végig Marci, hogyha valaki szertettel és érzékkel, tudással segíti az útján és kvázi barátja, lelki társa is tudott volna lenni, akkor valóban egy világszínvonalú, sikeres magyar "Start-Up", vagy klíma kutató vagy egyébkarriert is befuthatott volna, talán még most sem késő. Legalább egy Karikó Katalin szintű megoldó ember is lehetne. Ne használjunk múlt időt, mert még ez is lehetséges. Az, hogy az ő kommunikált és szívfájdító magányára nem reagáltak, vagy csak nem reagáltak megfelelően a környezetéből. Hogyha egy nem "sztároló" hanem egy megfelelő érzelmi kapcsolatot, hátteret adó egy-két embert, tanárt, barátot, segítőt tudott volna maga mellett, akkor több fényt és örömöt láthatnánk a szemében. Azt hiszem társadalmunk, korszakunk szégyene - nem csak a magyaré- hogy az ilyen a megszokottól eltérő, de nyitott, kedves, nem beképzelt és fejlődni és tenni vágyó kis embernek, csak a saját tapasztalása és intelligenciája segíti, hogy megtanulja a megfelelő kommunikációt és a saját magas intelligenciáját kezelni és főleg elfogadtatni a kortársakkal. Milyen nehéz lehetett pusztán az, hogy a tanulási sebessége miatt, nem voltak igazi osztálytársai és nem élhette meg a gyerekségét. "Játszani is engedd" kimaradt az életéből.Ezt az egyet nem magyarázták el neki, hogyan adjon időt saját magának és másoknak is egymás megismerésére elfogadására. Az pedig igy végig rohanva az iskolákon nem megy. Továbbá szégyenünk, hogy kirekesztjük és ilyen "küzdelmekre" ítéljük az iskolákban, egyetemeken a Marcihoz hasonló embereket. (Bár korántsem ilyen tehetséggel engem is kihívtak bevágni egy egyest, tizennégy ötös után, hogy nehogy már tovább tanuljak, illetve szó szerint be akarták bizonyítani az egyik középiskolában, hogy nem tudom a szaktárgyat. Ez nekem is arra volt jó, hogy dacból utána kitűnő lettem. Kisebb léptékben teljesen átérzem Marcinak ezeket a negatív élményeit!) Utolsó mondatai egyikében viszont tévedett, mert az IQ-tesztek, nem kizárólag a gyorsaságot mérik, hanem a probléma megoldó képességet is. Ebből valóban kiváló, hiszen a társadalmi kommunikáció és beilleszkedést problémáját megoldotta. Persze a saját tapasztalatai alapján, mert - ha jól értettem - erre vonatkozóan nem volt megfelelő segítsége. Most is elképzelem, amikor az egész családja elhagyja az országot ahol él, milyen érzelmi próbatétel már. Szász Marcinak kívánom, hogy mindig legyen barátja, lelki társa és ne adja fel, használja képességét, mert igen nagy szükség volna az ilyen nem beképzelt, a "tudás által korlátozott" emberek képességeire, tehetségére, munkájára. Köszönet még egyszer a gondolkodó, és gondolkodtató óráért!

Nagyon remelem a katarzis, az igazi nagy “bumm” eljön majd az eleteben, mert a zseni az igenis zseni marad! Szomoru hogy ehhez a magyar oktatas se akkor, se most nem alkalmazkodik. Merem allitani, hogyha mondjuk Amerikaba szuletik es az MIT-re jart volna, ott mindent megtettek volna ahhoz, hogy sikeresen elvegezze es eredmenyeket hozzon. Mert mas a mentalitas, a hozzaallasa a tarsadalomnak a “specialis” gyerekekhez; nem ugy mint a magyar oktatasnak. Ahol meg mai napig az zajlik, mint amit Marci meselt. (Tisztelet a kivetelnek!) Borzasztoan elszomorit, de csak remelem, hogy ezek a tanarok most ezt a musort megnezik. ✋🏻

Nagyon szimpatikus felnőtt lettél Marci. Nekem nagyon tetszett a riport. Köszönöm.

Magyarországon csak nagy pofával lehet már érvényesülni, intelligencia nem lényeg. Az ilyen nyugodt emberek nem fognak semmilyen magasságokba eljutni. Meg kell nézni a most ünnepelt sztárokat, felkapott embereket itt a youtube-on aztán el lehet szomorodni.

Nagyságrendileg színvonalasabb interjú mint bármelyik amelyiket magyar celebbel készített. Köszönjük. Persze azon interjúk színvonala nem önön múlt.

Minden tiszteletem Marcié! Mert önmaga maradni.A műsor hallatán feltettem magamnak a kérdést,hogy jogom van-e csalódott lenni mert nem végezte el az egyetemet.(nyilván nincs hozzá jogom)..de mostmár mindent értek..Azok a tanárok remélem most nagyon restellik magukat.Én ugyanúgy szeretem,tisztelem mint azt hatodikos kisfiút.❤

Hihettetlen igazsàgokat mondott el Marci. Az elektromos Autók hamis kōrnyezetvéfelemi koncepciók. Nagyom bōlcs gondolatok.

Nem tartom fair-nek, Sándor. Anno On volt aki mediarobbanast okozott Marcival, amit addig az atlag magyar csak amerikai filmekbol ismert. Mindenki elhitte, amit On vizionalt. Magyarorszag nem volt felkeszulve, talan azota se nagyon sikerult eljutni oda, hogy egy tehetseges gyereket kiemeljenek a tarsadalombol, nincs zseni kultura, csak vagy van. Az egyetem pedig egy olyan hely, ahol sokfele ember mukodik, Marci nem sok idot toltott ott, hogy igazan hiteles velemenye legyen, nem kizart, hogy elete addigi szakaszan nem sok alazattal elt. Mara mar megtanult a tarsadalmunkban elni. Kivalo ember. De a Nobel dijhoz tobb is kell mint 190 es IQ.... talan ott van az igazsaghoz vezeto ut, hogy mindenkinek sokat kell dolgoznia, hogy a tehetsege kifejlodesre keruljon.

Jó volt látni, hallani ennyi év távlatából, mennyire egyszerű felnőtt lett, Nincs elszállva mint sok mai egy napos celeb. 🙂

Az átlagnál jóval magasabb IQ segitette a józanságát, világos látásmódját megtartani, életben tartani embernyi-Emberségét....hány 'zseninek' sikerül ez manapság ???

Ebben az idióta világban ember maradt, ez az igazi intelligencia.

Marci megértette, hogy nem kifelé kell megfelelni, hanem a belső egyensúlyt megtalálni. És úgy látom, megtalálta.

Volt egyszer egy Klébergber Kunó oktatási miniszter. Aki már az elemiktől kötelezte az iskola igazgatókat, hogy neki jelentség, ha van kiemelkedő képességű tanulójuk. Ezeket ő kivizsgáltatta, és aki fent maradt, azokat továbbiakban kimagasló oktatásban részesítette. Meg is lett az eredménye. Az atombomba megalkotásánál is 4 magyar vett részt. De az is volt, hogy például, A Tungsram vezére a legjobban tanuló egyetemistákból felvett egyet, és a laborban dolgozhatott. Kripton gázzal töltött izzok, vagy Baj Zoltán, aki a háború után először létesített radar kapcsolatot a holddal. Azaz volt tehetség gondozás.

"Megtalálni az életben, hogy hogy lehet örülni a szépnek, legyen az kicsi vagy nagy." 🤗

Marci, ha olvasod: mi lett a levelezőtársaddal? :)

Marci amilyen szeretettel beszélt az autókról, sokkal hitelesebb autós riporter lehetne, mint amilyen riporterek jelenleg autósnak mondott műsorokat vezetnek! Sok sikert neki bármit is csinál! Gratulálok Friderikusz Sándornak is ez volt az eddigi legjobb riport amit ezen a csatornán láttam!

Meg kellett vívnod a magad harcát, örülök hogy nem vagy megkeseredett ember. Sajnálom, hogy nem találtál megfelelő mentorokra, akikkel könnyebb és talán eredményesebb lett volna az utad! Ledöbbentett hogy nem kaptál ingyenes kollégiumi szállást és ösztöndíjat tanulmányaidhoz. Szomorú hogy az egyetem rajtad keresett fogást, ahelyett hogy felkarolt volna. Ne add fel egészséges derűlátásod, és kívánom hogy az autó mellett találd meg amiben ki tudsz teljesedni. Tanárként egész pályafutásom alatt egyik célom a tehetségek felkarolása volt. Kár hogy nem hozott össze a sors minket.

Nagyon kedveltem gyerekként, és öröm látni, hogy nagyszerű felnőtt lett! További sok sikert!

Szégyenlem magam az Őt körülvevő felnőttek helyett ( tisztelet a Szüleinek ), hogy nem felkarolták, segítették, támogatták! Inkább meg is nehezítették az útját! Letörték a szárnyait… Bízom benne, hogy a miskolci “ kedves “ egyetemi tanár is megnézi… Büszke lehet magára! Le a kalappal Marci előtt, hogy végigment ezen a nehezített úton és EMBER maradt ❤️

Gyerekként nagyon irgyeltem. Majdhogynem egykorúak vagyunk. Ma is nagyon szivesen találkoznék vele bármikor,mert rohadtul szimpatikus figura a mai napig. Lehet,hogy nagyon jó barátok is lennénk....szerintem. Főleg úgy,hogy en meg miskolci vagyok. Remélem,egyszer még találkozhatok vele személyesen is

Borzasztó azt látni, hogy ebben az országban nincs olyan dolog, ember, stb aki ne akarná elgáncsolni, keresztbe tenni, megmutatni a másiknak, hogy milyen rosszindulatúak tudnak lenni egy tehetséges emberrel szemben. Kár, hogy ide született egy ilyen tehetséggel megáldott ember! Remélem kiteljesedik az élete minden téren!

Örülök ennek a riportnak, jó volt újra látni Gratulálok neked, tetszik a bölcsességed, rosszkor és rossz időben születtél. Sok sikert kívánok neked és szerencsét. Nagyszerü ember lettél!