Kovács Kati- Vangelis-Szép újvilág végre itt vagyunk 

Nem mindenki szorit Ukrajnaert. Te miert szoritasz az Ukranokert.

Miért engedjük?

Tisztelt Beginner Pianist! Ugye: tetszik tudni, kinek a szerzeménye az EU Himnusza?És Miquel Rios Song of Joy c. világszerte ismert dala nem eredeti - az eredeti mű szerzője Beethoven. Ő szabad? Bach tiltott? Hadd áruljak el valamit, ha nem lenne ismert. A Procol Harum - A Whiter Shade of Pale c. csakugyan hatalmas karriert befutott slágere egy Bach-témával indul... Miért lennének az egykori zenei géniuszok érinthetetlenek, ha értő kézzel nyúlnak a zenéikhez és nem megszentségtelenítik, hanem ilyen módon is népszerűsítik őket? Azt írja, az énekesnő hangjával nincs baj - ez nagyon megnyugtató öntől, minthogy a népdaltól, tréfás dalokon, hatalmas hangterjedelmet kívánó dalokig, rockos stílusú dalokig, olaszos, nagy dallamívű slágerekig, operaáriáig,annyi mindent énekelt már Kovács Kati, ön előtt nem szükséges bizonyítania. S talán az sem véletlen, hogy az USÁ-ban élt, csodálatos gitáros, Szabó Gábor, Carlos Santana lemezeinek állandó közreműködője a nagyon fiatal Kovács Katit kérte fel két jazz-dal eléneklésére, amikor Budapesten felvétel készült vele, az akkori idők legjobb magyar jazz-muzsikusaival. Ha idáig elérve:minden rendben, vajon miért ne énekelhette volna el ezt a dalt Kovács Kati? Az ön által közhelyesnek mondott szöveg miatt? Mégis, mit gondol: az eredeti szöveg tőről metszett költészet? Az is közhelyes, valamennyi nagy világsláger szövege - a szó egy bizonyos értelmében - nagyon is közhelyes, akár francia, akár angol, akár német, akár lengyel, akár orosz, akár arab slágerről beszélünk - ez már a slágerek örök tulajdonsága. Ne, az istenért, ne szégyellje magát, legfeljebb akkor, ha mindezt eddig nem tudta....

@@lajoskelemen2879 Kedves Lajos! A véleménynyilvánítás úgy tudom megengedett. Mivel villamosmérnök vagyok, így nem szégyellem magam, hogy ezen a területen nincs akkora tudásom mint Önnek. Vangelis sem tartozik az általam legnagyobbaknak titulált zeneszerzők közé. Az nálam Chopin és még néhányan. Ez a produktum amit itt hallhatunk mélyen az ízlésem ellen való. Ezt írtam le. ízlésről meg kár is vitatkozni. És igen. Nem tudom miért, de amikor ezt meghallom valamiért a szégyenérzet és szorongás fog el. Persze akkor nem kell hallgatni. A másik ami elszomorít, hogy ez ennyi embernek tetszik. Bár nem mai alkotás, de ezen kívül is. Az én véleményem szerint rossz irányba haladunk. Értéktelenné válik ami véleményem szerint értékes és felértékelődik ami értéktelen. Persze nem csak a klasszikus romantikus vagy barokk zene létezik, de sokszor amit ma látok / hallok igen elszomorító. Sokszor úgy érzem, rosszkor születtem. Sokkal előbb kellett volna. Ha kellett volna egyáltalán. Nem az én döntésem volt.

@@beginnerpianist6346 Tisztelt FANTOM úr! Nyilvánvalóan nem egy valódi név alatt ír. Ez is egyik jele, hogy rossz felé haladunk. Válaszával majdnem teljes egészében egyetértek. Ha ön bemutatkozott, illik megtennem, József Attila-díjas író vagyok. Író - aki abból él, hogy író. A nevezett díj pedig az irodalmi munkáért adható legjelentősebb díj, egy szerény állami havi járadékot juttat érte a magyarok közössége. Két főiskola és egy tudományegyetem padjait koptattam. Mindezt csak azért mondom, mert azt tanultam, a világ irányának girbe-gurba útjaiért bizonyos eszmék mellett, fölött vagy alatt leginkább azok voltak és azok ma is a fő felelősök, akik - példának okáért - az elektronikát valamiféle megváltó tudományként erőltetik, erőltették a naív és jó lelkű emberekre; az őserdei törzsek remekül elvannak, és boldogok elektronika nélkül is , de kikezdhetetlen kultúrával rendelkeznek - mindenki nem lehet elektronikai szakmérnök. De ez oly bonyolult kérdés, hogy itt, ennek megvitatásába bele se kezdjünk. De: 1. mindenkit a maga műfajában kell mérni: Kovács Kati nagyon sokat adott a magyarok közösségének 2. Számos, un. rockzenészt, leginkább külföldi rockzenészt sorolni tudnék, akiknek a művészete semmivel nem alávalóbb egy középszerű zongoristánál, aki éppen Chopin-t játszik, a név, hogy Chopin zenéjét hallgatjuk, az égvilágon semmire nem garancia, az a kérdés, hogy az előadó mennyire méltó Chopin-hez. Ha már vele példálózik, és elfelejtette, hogy én milyen példákat hoztam fel. Ha a Song of Joy lehet a kétes Unió un. himnusza, akkor Vangelist a szomszédom is énekelheti magyarul, vagy szerbül, ahogy tetszik neki. Ezt ne az ön ízlése, ami nem kényes, hanem szűk értékmezőt érzékel, döntse el. Ön Kodály országában éppen szembemegy Kodály Zoltán véleményével, aki nem a legmagasabb minőségű zenei hangot várta a magyaroktól, hanem a dalt, a zenét, a szívből jövőt - még ha néha meg is bicsaklik. Annyi alanyiságot engedjen meg: én 4 éven át tanultam dobolni, igen, szentségtelenül, elsősorban Deep Purple, Led Zeppelin, LGT, Carlos Santana, később az Abba dalain tanítottak bennünket, higgye el nekem, nem könnyű dolog, mert a legnagyobbak is olykor ritmust törnek - ha önnek csak némi fogalma lenne, mit is jelent mondjuk a Led Zeppelin egyik legismertebb dalának, az Imigrant song c. számnak a végigdobolása (hallgasson bele, meg fog döbbenni), nem állna elő olyan véleménnyel, amit láthatóan a szögletes mérnöki gondolkodás szül. A Led Zeppelin idejében még nem volt az elektronikai mérnökök által barkácsolt dobgép. Borzalmas világ lenne, bár már közel van a világunk ahhoz, hogy a borzalmasnál is rosszabb legyen, de valóban elviselhetetlen lenne, ha csak Kovács Kati, Rúzsa Magdi vagy a régi Illés zenéit lenne mód hallgatni, de pontosan ugyanilyen elviselhetetlen, sznob, és egyszínű világ lenne, ha másból sem állna, mint Chopin vagy Bach zenéjéből - én az egyetemen esztétikát és filozófiát hallgattam, ön az ellenállások, tranzisztorok világába tanult meg belátni, elárulom önnek, könyvtárnyi irodalom szól arról, hogy Shakespeare közvetlen generációjához tartozó drámaírók jóval nagyobbak voltak a mesternél - miközben tízszer vagy tízmilliószor annyi könyv szól arról, hogy Shakespeare az irodalom netovábbja. A művészet már csak ilyen. Dolgozza fel, rengeteg becsületes, értékes ember ki nem állja Chopin-t. S ez nem baj. Volt már e honban ízlésterror is A második legfiatalabb Nobel-díjas, a francia Albert Camus kb. 1959 táján azt mondta, még száz év, és nem lesz a Földön ember, aki tudná, hogy ki volt Dante, Shakespeare vagy Goethe. Ma azt mondanám, még ötven év, és ez fog következni, feltéve, hogy előttünk áll még ötven év, mert ebben a kérdésben erős kételyeim vannak. Köszönöm a türelmét. - bocs az elütésekért -

@@lajoskelemen2879 A nevem Füleki Ákos Sándor! Nem szégyellem!

@@lajoskelemen2879 Egyszer megkérdezték Jean-Michel Jarre-t. Mi a véleménye arról, hogy a zenéjét felhasználták képújságokhoz, betűreklámokhoz. Azt válaszolta, hogy ez legalább akkora barbárság mint ha mondjuk szöveget írnának rá.