Aránytalanul kevesebb szó esett azokról, akik kerülik a versenyt. Ez szamomra azt is mutatja, hogy a társadalmunk a versengő típust díjazza, viszont ha jól értettem, ez részben genetikailag meghatározott. Ők , ha fene fenét eszik sem tudnak jól érvényesülni a társadalomban.
Egyetértek. Sőt, a szakember szerint a szülő felelőssége megtanítani a gyerekét az egészséges versengésre, ezek szerint aki az élni és élni hagyni elvben neveli a gyerekét az tévúton járna? El kell pl. viselni hogy valaki végiglökdös a reptéri sorban ( ami NEM egészséges versengés, hiszen, a szekember saját definíciója szerint is csak az az egészséges ami a saját fejlődésemet szolgálja ) csak mert ő genetikailag kódoltan versengő típus és most éppen unatkozik? Fel kell venni a kesztyűt csak mert neki most ilyenje van, akkor is ha nekem semmi kedvem versenyezni? Vagy engedjem előre hogy hamarabb szabaduljak? Hol kapcsol be a neveltetés, a jómodor, embertársaink tisztelete? Ha egy erre szakosodott szakembernél nem kapcsol be akkor egy átlagember vajon hogy állhat ezzel?
Igen. Nehéz az aggódóknak. Nekik a verseny a másik eltaposását is jelentheti ami nem fér össze a lelkével. Ha csapatban kell dolgoznia de egyéni teljesítményüket mérik és rangsorolják, az nyomás, stressz, frusztráció a számukra. A legjobb egy olyan feladat amiben nincs rajta a másokkal versengés nyomása. Hogy legyen saját feladata, szerepe ami csak az övé amiben ennélfogva lehet ő a legjobb.
Engem jobban érdekelt mindig az hogy jól csináljak bármit is, minthogy bárkivel is versenyezzek. Motivált voltam de magam szempontjaim szetint. Versenysportok addig érdekeltek, amíg úgy voltam sikeres, hogy edzésekkel, a ráfordított energiát, és föleg az időt nem kellett el vennem más egyéb tevékenységemtől. Tudtam haragudni azokra, akik versenytársat kerestek bennem, akár magánéletben akár munkában. Nem is értettem sosem mért ebbe fektetnek energiát, és mért nem az adott dologba, helyzetbe. Azt meggyűlöltem, aki a saját versenyeztetése érdekében sunyiságot, vagy épp fenhéjazást volt képes elkövetni velem szemben. Erre ráéraztem és ott megszünt nálam mint ember. Mindig a nálam kevesebbekben láttam a versengést velem szemben. Az azonos, vagy nálam magasabb kondíciókkal élőknél sosem. Szerintem van ennek egy olyan oldala is, azt gondolják, ha lehúzzák a másikat akkor ö majd kimagaslik. Sajnos erre sokszor látni piszkos eszközöket. Ja és ha nem engem céloztak, de nálam akarják elérni hogy magasabbra helyezzem másnál, másoknál, hát az is értékelhetetlen részemröl, ha nem jogos. Hogy ez így helyes vagy sem? Ezzel együtt megéltem sok jót az életemben, de volt hogy rosszat is.
Szép és értékes beszélgetés volt, minden vezetőnek látni kellene. Nem minden helyzetben lehet minden embert bevetni, ez a vezetés művészete. Zét üdvözlöm, Mártát puszilom, Endrét ölelem💚
Köszönöm, számomra ez az interjú nagyon hasznos volt. Zé mindig szimpatikus volt, és ezzel a hozzáállásával, amit elmondott még inkább az lett, és látom, mit tudok ebből tanulni, és van hová fejlődni... ismét egy remek riport. Legyen még sok! És kívánom Zé, hogy egyszer nyerj meg egy versenyt... én viszonylag sokat nyertem, és még így sem vagyok elégedett magammal... 😂 de tudom, hogy ez az egyik sémám, amin dolgozunk is a terapeutámmal 🙃
Köszönöm a feltérképezést Dr. Fülöp Mártának. Arra gondoltam amikor a "destruktív" versengésről, "versenyzőről" beszélt, hogy van nekünk egy Miniszterelnökünk Orbán Viktor aki azt mondta nem is olyan rég, hogy "nekünk Magyaroknak még az Úr Isten sem mondja meg, hogy mit csináljunk." 😪 Kivel is verseng? Hogyan is verseng? 😢 Személy szerint nem bánnám már a, csendesen, jól végzett kormányzást. Magyar Péter a Tisza Párt alelnöke is erősen versengő típusnak tűnik. Hogy ebből mi lesz azt csak az Úr Isten tudja?! ❤️
Márta szuper érthetően levezette a versengő személyiség jellemzőit.Jó volt hallgatni,magamra ismertem,én is ezek közé tartozom már gyerek korom óta,de az egészséges,fejlődő változatához.Én is szoktam kis versengéseket csinálni sorban állásban,ahogy ő,jó kis szórakozás😁
Nagyon jól beszélt Márta. A versengő személyiségtípus kitűnően érvényesülhet korunk - egyébként meglehetősen eltorzult - elvárás rendszerében, alap berendezkedésében. Számomra az a nagy kérdés, hogy a versenyző mennyire tartja tiszteletben a játékszabályokat, társadalmi normákat, embertársait általában...
Én szeretem Kadarkai műsorait, de szerintem most ez nem volt szerencsés interjúalany választás versengő személyhez. Persze értelmes férfi, picit én ellentmondásosnak éreztem, magával méri össze magát, aztán de jó, hogy a top 10be bekerült. Én szívesebben hallgattam volna olyan személyt, aki az élet alapvető dolgait adta fel versenyzés miatt. Munkahely, hobby, kapcsolat, erős egzisztenziális kényszer vagy bármi mást. De az is lehet, nem teljesen értettem meg a férfi motivációit.
a versengés maga egy NEM TERMÉSZETES jelenség. A versengés célja a másik legyőzése, leuralása, nem természets dolgo. Az, hogy van egy ilyen gén, egy dolog...
ezt fejtsd ki kérlek. Az evolúció alapja a versengés. A genetikai meghatározottság pedig bármilyen tulajdonság esetén pontosan annak természetes voltát igazolja. Hiszen amíg valami beépül a génekbe, az évezredekig eltart
@@s1edge11 igen, de ez nem jelenti azt, hogy alapból bennünk van. Ahogy írja, évezredek alatt átírható a gén. Vanegy jó/ rossz hírem. Nem kellenek hozzá évezredek! Egy életen belülis átíródik! Az ember valamikor bizony természetközeli életet élt azonban ez nem jelenti azt hogy kőbunkóval nevelkedett! Ez az elmélet megbukott. A lényeg, hoyg anno harmóniában élt a természettel, hiszen ez volt az éelt alaőpja. Bizony nem a másik legyőzése, nem a máson nyerészkedés, a leigázás, leuralás... bármilyen formája... a harmónikus élet adott volt, csak pár évezred alattvált iylen silánnyá maga az emebr. Ennek megvan a története, hogy miért. Javaslom Golernya Ágnes Kék vér gyermekei c. trilógiáját, amitől nekem nagyon sokminden "leesett". Alap könyv ha meg akarjukm érteni, miért lettünk ilyenek! Az evolúció elmélete pedig már régen megbukott! Annak a gonodlkodásmódnak emgtartása hozzá tartozik az emberiség valós történetének eltitkolásához!
Endre témái, riportjai jók, izgalmasak, érdekesek, sokszor különlegesek, többrétegűek. De ez a téma végtelenül egyszerű, egysíkú, számomra unalmas, érdektelen, nincs többletértéke, konkrétan azon csodálkozom, hogy ez miért jötg létre. Végig sem tudtam nézni. Folytathatnám, de a lényeget elmondtam. Olyan az egész, mint a fingreszelés. Nincs sok értelme.
