Lazúr, festék, lakk KISOKOS - Van aki jobban tudja 

Ismerősöm Milesi lazúrral festette az oromdeszkát, egy év sem telt el és lepergett neki. Én meg szintén ezzel a teraszt az oszlopoktól az ereszdeszkáig és semmi gond vele. Ez hogy lehet?

@@Vizilovaspolo Ennek a videónak elsődleges célja volt, hogy a tisztelt nézők kicsit betekintést nyerhessenek a felületkezelés világába. "Festeni mindenki tud!" hallhatjuk gyakran az üres frázist. Ebből fakadóan nagyon sokan még a készítményen olvasható néhány soros útmutatót sem olvassák el. A videóból többek között az is kiderül, hogy különféle szerkezetekre milyen anyagot érdemes használni.

Szia! Nagyon szépen köszönöm, beszélgetőpartnerem, Szaksz Attila nevében is! Üdv, ÁB

Köszönjük szépen! Üdv, ÁB

Én köszönöm a megtekintést! Üdv, ÁB

Mi köszönjük a megtekintést! Üdv, ÁB

Örülünk, hogy a videóban hasznos információkkal tudtunk szolgálni Önnek is. A rétegrend meglehetősen kacifántosnak hangzik. Kronológiailag visszafelé haladva elemezzük a leírtakat! "Tejszerű, sáros, koszos felület": Az extra matt lakkok alaptulajdonsága lehet a tejszerű megjelenés, mivel jelentős mennyiségben tartalmaznak mattító adalékot. A lakkok mattításával nem csak a bevonat fénye, de egyben transzparenciája is lecsökken, szélsőséges esetben opálos hatást kölcsönözve a bevonatnak. Másik kiváltó oka lehet az effektusnak a nem megfelelő vízállóság is. A lakkokba huzamosabb vízterhelés után lassan bediffundálhat a nedvesség/csapadék, amely hasonlóan opálos hatást eredményezhet a lakk felpuhulásával karöltve. Az előzőekben leírtak okán a Milesi ezért is nem ajánl lakkbevonatokat kültéri járófelületre. A felület újbóli átkenése jelenlegi állapotban nem javasolt, mivel az impregnáló jellegű vékony és teraszlazúrok tapadása a lakkozott felületen elégtelen. Ilyen esetekben a régi bevonat eltávolítása erősen indokolt. A felületkezelést mindenképp impregnáló jellegű anyagokkal érdemes elvégezni. Amennyiben a lakkozás célja az volt, hogy a színezett felület ne kopjon foltosra, akkor az anyagaink enyhén színezett változatban is rendelhetők "koptató/felújító" rétegként.

Köszönöm a kérdést, Attila válaszolt is! Üdv,ÁB

Köszönöm a szakmai segítséget a közösség nevében is! Szia, P

Szia! Mi szivaccsal is dolgoztunk, Attila (Milesi szakértő) az ecsetet javasolja! Üdv, ÁB

A kérdés jó!

Feltételes módban működhet mindkét verzió, de... Első körben próbafestéssel kell meggyőződnünk a rétegek közti tapadás megfelelőségéről. Érdemes kiválasztani egy rejtett részt a felületen a próba elvégzéséhez. A próbarészt csiszoljuk meg (és nem le!) viszonylag durvább csiszolószivaccsal, majd portalanítsuk a felületet. Az immáron tiszta felületrészre hordjuk fel az újabb és ami jelen esetben kritikus, az eltérő bázisú anyagot. A gyártó leírásának megfelelően bőségesen hagyjunk időt az új réteg megszáradására. A száradás után jöhet a rácsvágásos tapadási teszt. A tesztfelületet vágópengével karcoljuk/vágjuk meg úgy, hogy az új fedőréteget átvágjuk. Ejtsünk 1,5-2mm közönként egymással párhuzamosan 11 vágást, majd ezekre merőlegesen ismételjük meg a procedúrát. Egy erős 5 cm-széles ragasztószalagot ragasszunk fel a rácsvágott felületre, illetve azt alaposan kasírozzuk is fel. Határozott mozdulattal távolítsuk el a ragasztószalagot. Ha az apró "szigetecskékből" legfeljebb 1-2 elem válik fel, akkor megfelelő a tapadás a régi és az új felületkezelő anyag között. A teszt rácsvágás nélkül is elvégezhető, de kevésbé jól értékelhető az eredmény. Annyival szeretném még kiegészíteni az előzőeket, hogy a nem megfelelő előkészítés vagy a tapadási erő ellenőrzésének a hiánya például okozhat a későbbiekben olyan meglepetést, pl. amikor olajos festékre vagy lazúrra vizes anyagot viszünk fel, hogy az elégtelen tapadás hiányában a napsütés hatására felforrósodó felületen (ami akár 60-70 Celsiusfok is lehet), a fedőréteg felhólyagosodik.

Na akkor egy gyorsabb és egyszerűbb válasz mint @AttilaSzaksz nyomott...ha az oldószeres anyag teljesen megkötött és kemény akkor sima portalanítás után felvihető a vizes anyag...viszont ha vizes az anyag hiába kötött meg akkor is nem javaslom az oldószeres anyagot. @AttilaSzaksz okosan mondta csak sok volt az infó...:)

@@kal-el8506 Van egy faházam ami kb tavaly volt lekenve oldószeressel. Viszont amennyiben lehetséges, váltanék vízbázisúra a jövőben, ezért tettem fel a kérdést, hogy "büntetlenül" lehet-e váltani, vagy fáig vissza kell csiszolni mindent és csak utána. 🙂

Köszönöm Attila a segítséget, a szakmai kiegészítést! :-) Üdv, ÁB

Tisztelt Felhasználó! Felújítás esetén nem indokolt a két réteg alkalmazása. Az XGT 618 egy meglehetősen markáns színárnyalat. Hogy elkerüljük a felületek "lefeketedését", ahogyan azt a videóban is taglaltuk, érdemes próbafestést készíteni egy kevésbé látszó felületrészen. Ha korábbról maradt a megjelölt anyagból, akkor a célnak megfelelhet, de a színezékek ülepedése miatt nagyon intenzív felkeverés indokolt! Meg kell győződni arról is, hogy a kanna alján nem maradt színezék. Amennyiben egy réteg felkenése nagyon erős sötétedést okozna, akkor igényelhető a fenti készítmény halványabb verzióban is XGT 618F (F, mint felújító). További sikeres felújítást kívánunk!

Köszönjük a szakmai kiegészítést, a kérdést! Üdv, ÁB

Szia! Először is, nagyon köszönöm a megtekintést! Mi nem alapoztuk eddig a lazúrozás előtt soha, de az nem jelenti azt, hogy nem kell. Érdemes lenne megkérdezni a Milesi fiúkat, ha van konkrét anyag / kezelés kapcsán kérdés szerintem vedd fel velük a kapcsolatot! :-) Link a leírás rovatban elérhető! Üdv, ÁB

A vékonylazúr (jelen esetben a Milesi XGT vagy XWC jelöléssel) egy olyan univerzális anyag amelyben a védelemhez szükséges összetevők megtalálhatók. Ahogyan Gyuri Bácsi mondaná: ALL IN. Ahogy az a videóban is látható, illetve hallható a folyamatosan szigorodó előírások a biocidokat (lásd a gombák megtelepedését gátló hatóanyag) is utolérik. Egyre több festékgyártó próbálja meg leredukálni a palettáján a biocid tartalmú termékeket, amelynek következtében egyetlen színtelen impregnáló alapozó mard fenn a kínálatban. Cégünk ezzel szemben mindent elkövet, hogy ezek a jól bevált készítmények a szigorítások után is forgalomban maradjanak. Vastaglazúrok esetén, illetve, ha új kezeletlen faanyagról van szó akkor az XHT jelölésű színezett impregnálók állnak rendelkezésre. Ezen impregnálók önmagukban nem nyújtanak megfelelő védelmet. A vastaglazúr "rendszer" XGC ... jelölésű fedőbevonatával több rétegben (ecsettel kenve 3 réteg javasolt) át kell vonni.

@@AttilaSzaksz Köszönöm!

Szia! Keresd kolléganőmet az iroda@acsbudapest.hu oldalon. Köszönöm, Szia, ÁB

A "sajnos" idézőjelesen értendő. Környezetvédelmi szempontból mindenképp indokolt a változás, ugyanakkor még mindig nagyon sokan ragaszkodnak a "jól bevált" oldószeres anyagokhoz. Remélhetőleg a folyamatos fejlesztések eredményeként szépen lassan elenyésznek az oldószeres anyagok előnyei.

Szia! Már meg is jött a válasz, köszönöm a gyors reakciót Attila! Üdv, ÁB

Igen, ezt meg tudom erősíteni. A legveszélyesebb az olaj visszatörlésénél használt textilia esete. Az olajjal átitatódott, majd összegyűrve kidobott rongydarab esetén az öngyulladás akár néhány perc alatt is bekövetkezhet. Ezért az ilyen textileket más éghető anyagoktól távol kiterítve kell szárítani, de az is megoldás, ha egy vizes vödörbe (amiben persze víz is van!) hajítjuk ki ideiglenesen.

Szia! Köszönjük a megtekintést és a kommentet! Üdv, ÁB