Azért nincsen annyi nézettség a videókon mert rossz időpontban teszitek ki. Nem szeretnék okoskodni, de nagyon későn teszitek ki őket. Ha picit hamarabb raknátok ki és szombaton + konszisztensek maradnátok nyáron meglenne a 200K. PL minden szombaton délután 3-tól videó vagy pénteken. Videók még mindig bombák mint régen így tovább.
Körülbelül 12 éves lehettem amikor éppen a szokásos Balatoni nyaraláson unokatesómékkal lementünk a partra de rá körülbelül két órára elkezdett zuhogni. Pedig az időjárás jelentés szerint maximum egy kis eső lehet. Mindenki felment kivéve unokanoverem, unokahúgom, öcsém, apukám és én mi nagyon szeretünk a vizben lubickolni akár nagy hullámokban. Úgy voltunk vele legfeljebb ha nem csak ilyen tipikus nyári zápor akkor végülis 10 perc múlva megyünk utánuk. De néhány perc múlva már el is állt az eső és csak a szél fújt de nagyon ordenáré módon, ezáltal a hullámok is hatalmasak voltak. Úgy voltunk vele, hogy bemegyünk mert úgyis nagyon jó a nagy hullámokkal szórakozni. Volt nálunk két fél fújható (mint utólag eszünkbe jutott vizben nem használható) gumi deszka. Viszont (azóta se értjük mitöl) nem a partfelé hanem be a "nyílt víz" felé sodort minket a Balaton hullámai. Valószínűleg ez a gumi deszkák miatt volt. Mikor már egyszer csak nem ért le a lábunk nekem és unoka tesómnak meg fel se tűnt de mivel öcsém rosszul lett és hányt ezért apukám megaltt mellette egy kicsit. Mi pedig még a hullámokkal és az uszodeszkaval uszkaltunk. Mikor öcsém jobban lett pár percel később apukám téli torkából ordítani kezdett hogy: Már nekem se ér le a lábam menjünk ki!!! Ekkor már a vízmelyseg és a hullámok együtt legalább 3 méter mély volt mindenki elkezdett teljes erejéből kifelé úszni. Egyik deszkán két unokatesom osztoztak hogy legalább ne sulyedjenek el, lehet lassab de legalább miztonsagosabb. Másik deszka ocsemnel, én és apukam teljes eronkbol usztunk kifelé. Usztunk-usztunk unoka tesomek beloztek engem, apukam viszonylag jo uszo de azert biztonsag kedvert hatul maradd sor zarokent. Körülbelül 10 perc utan en ugy ereztem hogy itt a vege es nem birom tovabb, feladom. Alapbol se tufttam eleg jol uszni de a masfel meteres hullamok miatt nehezebb volt sokkal. El kezdtem kiabalni ocsemnek hogy varjon meg a deszkaval. Mikor nagynehezen utolertem eggyut folytattuk kalandunkkat de mostmar a matraccal. Unokatesomek kiertek a partra mi pedig egy ot perccel utanuk. Annyira jol esett amikor kiertem akkor unokatesom egybol megolelt es azt mondta: Orsi, en teged feltettelek legjobban! Ekozben apukam is kozeledett mikor eszre vette hogy ott mar csak egy meteres a viz felalt es egy hullam jo magasan a feje follott atcsapott de ekkor mar mind az oten biztonsagban voltunk. Ezutan Dixiteztunk meg a parton illetve nehany adag sultkrumplit is megettunk. Egyebkent mikozben ott fuldokoltink segitseget kiabaltunk de a szel es a hullamok zajatol senki nem hallota (bar igazabol senki nem tudott volna bekunk segiteni). Ezutan felemntunk a telekre es nagynenémek valoszinu azota se tudjak hogy majdnem bele fulladtunk a balatonba (vagy legalabbis nem a teljes igazságot az biztos). Illetve ez a nap pont unokatesom szulinapja volt tehat ez egy maradando emlek.
a zene válogatás nagyon pacek, mindig ott van a szeren! :) van valami playlistetek, ahonnan válogatod a számokat, vagy csak ami szembejön veled az utSZán? :) fasza lett az egész videó
Hmm.. Nekem egyszer volt nem olyan régen, hogy Budapest szélén sétáltam az erdőben és volt pár fura alak, de egyszer csak egy kutya rohant felém, gazdáját nem láttam, de rohant felém és nekem egyből az ugrott be, hogy na ez a kutya engem most fixen szétszed. Elkezdtem sprintelni lefelé, belerúgtam egy sziklába, alig tudtam utána járni, de szerencsére a kutya is megijedt valamitől és visszafordult. Ezek után én azért még gyorsan elhúztam a csíkot, mielőtt meggondolja magát a négylábú. Nem egy oroszlán, de tudjuk, hogy egy méretes, agilis kutya szépeket tud harapni...
Egyszer majdnem elütött a vonat, olyan városban történet, ahol az érkező részre lehet menni felül is meg van alujáró is, mivel abban az időpontban nem "kellett" volna érkezzen vonat én felül mentem, elnéztem jobbra láttam hogy mehetek és csak egyre hangosodó kürtre lettem figyelmes és ahogy az érkező vonat sínjére léptem elnéztem megint jobbra ekkor már nem volt időm felmérni mi is történik egyből hátra ugrottam 1-2-3 és már előttem nagyon nagy sebességgel elsüvített a vonat egy karnyújtásnyira. Mondanom se kell hogy ott így lesokkolódtam és még óránkon át a hatása alatt voltam hogy basszus. Mikor jött az én vonatom remegő lábakkal szálltam fel. Utólag kiderült hogy egy késésben levő IC suhant el előttem.. Elég meleg helyzet volt :D Hajrá a 200k hoz :D Biztos nagy királyság lehet veletek utazni és hülyülni :D
Osztálykiránduláson voltunk és béreltünk kemping bicikliket. Már a kölcsönzőhöz mentünk vissza, nem választott minket más mint egy hosszú meredek lejtő. A főúton haladtam, kb. 50-60 km/h-val amikor a hátsó fékem elszállt és a kerékpár annyira remegett alattam, hogy minden csavarját éreztem. (Komolyan azt hittem szét fog esni.) Ha ez nem lenne elég, egy autós ki akart elém vágni, szerencsére nem volt szembe jövő forgalom, így átrántottam a kormányt a szemközti sávba. Amikor megláttam. hogy az autó megindul, komolyan azt hittem ott halok meg. Autószerelőnek tanultam, miután leértem és megálltam, megszereltük a járgányt, mindösszesen a csak a fékkarnál meglazult a bowden. Ezt lefele száguldva nem vettem észre.
Nem halálközeli élmény de azért leírom. Voltunk nyaralni még januárban. Én éppen mentem fel a csúszdához egy utolsót csúszni. Ahogy mentem fel a lépcsőn megcsúsztam, és lefejeltem egy vas rudat aminek a teteje le volt törve . Volt a helyszínen egy mentős. Ő azt mondta hogy csak jegelni kell. Másnap elmentünk orvoshoz mert már estére is nagyon bedagadt. Az orvos azt mondta kívülről csak egy karcolás lett de belülről valószínűleg vérzés volt.
Nőveremmel repültünk haza Görögországból,nem egymás mellé szóltak a jegyek!Egyszer csak elkezdett rázkódni a gép,és elkezdtünk zuhanni 30 másodpercig,ami akkor rengetegnek tűnt,mindenki kiabált,üvöltött a gépen,mellettem egy családanya sírt,és magához szorította a gyerekeit!Életeim filmje lepörgött elöttem,és elövettem a mobilom,hogy elköszönjek anyukámtól!A tanulság,ne halogass semmit,amire van lehetőséged élj vele!Egy életed van😉
Sziasztok srácok! Nekem mikor még rendőr voltam , volt egy kiemelt nagyon durva halál közeli élményem! Nagyon hosszú lenne ide leírni, elmesélem mondjuuuuk egy közös utazás alkalmával!!😁😁😁😁🥰🙏🏼 (Röviden a sztori: egy férfi börtönből épp szabadult és egy erdőben kellett elfognunk úgy h nem tudtuk milyen fegyver vagy bármilyen más eszköz van e nála! De rengeteg sztori van!) Minden nap fél lábbal a halál oldalán voltam.. már múlt, de sokszor az életben is így van, csak minden az odafigyelésünkön es ösztöneinken múlik! Remélem hamarosan találkozunk! 😊🫶🏻💪🏼🤙🏼✨🙏🏼
Sziasztok. Én jégkorongot sportolok azon belül is az én szerpem az a kapus poszt. Egyszer az egyik meccsemen, leesett a bal kezemről a kesztyű, és átmentek a csuklómon korcsolyával. Azonnal rohanni kellett az ügyeletre, és össze varrták a csuklómat. Ja! És azt nem is mondtam hogy ráadásul a csuklómban az ütőeret vágták el és ömlött a vér. 2 perc alatt hallod olyan sápadt lettem és mintha vámpír lettem volna olyan fehér voltam. Én tényleg azthittem hogy nekem ott a vég. Hajrá a 200k-hoz!!!!!🎉🎉🎉❤❤❤❤
Velem is hasonló dolog történt, én is jégkorongozom. Kaptam egy hatalmas ütközést hátulról és olyan szerencsétlenül estem hogy az egyik játékos figyelmetlenül rálépett a csuklómra, szerencsére nem az eremet találta el, de igy is igen veres szituáció volt.
Nekem is volt ilyen videámparkos sztorim. Tíz éves körül lehettem, nem volt még meg a magasságom, hogy felüljek a T-Rex nevű játékra, de rávettük a vidámparkost, hogy engedjen fel, aztán hát nem volt jó ötlet, mert elkezdtem belőle kicsúszni és ha apám nem kap el, már a lábamnál fogva, akkor simán kirepültem volna sok méteres magasságból.
Engem kb 3 éve megrázott a 220😅de nagyon nem volt vicces. Az a 2-3 mp alatt csak annyit láttam magam előtt hogy egy nagy villanás es konkrétan egészen kis baba koromtól odáig leforgott előttem az életem. És az volt a durva hogy olyanokat is láttam amikre nem is emlékszem. De szerencsére nem lett nagy bajom, kijött értem a mentő es bevittek a kórházba egy éjszakára
Én egyszer apukámnak segítettem és az volt a feladat hogy szárvágóval kellet vágni az akácot és egyszer amikor ütöttem mellé sikerült és egyenesen a lábamba ütöttem (kb 2cm-ig mentbe az éle)
Nekem a halál közeli élményem az volt,hogy talán amikor 4 dikes voltam a tesi teremben futotam körbe körbe egyik osztály társam meg lököt és le fejeltem egy fém rudat egy két percre el vesztetem az eszméletem aztán fel ébredtem és egy jeges zacskó volt a fejemen és akkora púp volt a fejemen,hogy unikornis is lehettem volna.
Tavaly augusztusban nyaraláson ittam az energiaitalomat ameddig nem ereztem egy szorito erzest a mellkasomon és hogy feszül a gyomorszájam. Azóta a mentális egészségem kicsit visszaesett. De mar azon vagyok hogy jobban legyek. Talán ennél "durvább" sztorim nincs.
Sziasztok én még nagyon régen voltam valamilyen vidám/kalandparkaba és megfejeltem egy kifeszített kötelet agyrázkódás lett a vége úgy hogy kőre és fűre estem ui:egy fűszál beleált a fejembe
Honnan tudjuk ha nyert valaki ezt a kövi vidiben mondjátok malyd el talán kérlek mondjátok meg hogy honnan tudom ki nyert és ki nem köszi csak a face team
Egyszer iskolában osztálytársaimmal hülyéskedtünk és mesterségen ájulgattunk és én persze voltam olyan hülye és belementem . és egy dolog volt ami elválasztott szerintem a haláltól az pedi az volt, hogy osztálytársam elengedett mikor eszméletlenül voltam és "fejre estem" és negyotkoppant a fejem erre ébredtem. XD
Hmm nekem volt egyszer olyan hogy a haverjaimal ittunk valamit ünnepeltünk. Haveromnak a kert alján egy erdős volt le mentünk láttsm egy kb 4 méteres egyenes amkn egy kis ág volt arra gondoltam hogy himbálozok rajta de ez be sült le estem hátal és azuhanás alatt imádkoztam nagyon hogy éljem túl fejem be tört meg a hátam meg zudodot de nagyon halál élményem volt...
Udvar helyen voltunk és tesommal a emeleten voltun és be ültem tesom utàn a ablakba és én neki döltem a szunyog hálonak majd ki szakat el kesztem zuhani 10méteröl majd meg fogta a làbamat a tesom és fel huzott😮 köribe 4éves voltam
Úszás nap volt és bele dobtak a vízbe és nem számítottam rá és lemerültem és nagyon sok vizet nyeltem úszó mester ugrott utánam és ha ő nincs szerintem meg fuladok
Èn nekem az volt hogy mèg amikor kisebb voltam elkeztem akorizást kiestem egy autó elè ès5csontom törött ell 6hèt korház ès röpke3műtèt 1hèt kerekes szèk ès mos fèlprofi korie. Ez azt bizonyítja akármi törtènik ne add fell mert az csak rosszabb lesz (szívbeteg vagyok3naposan műtöttek)❤
Nekem nem éppen volt extrém dolog a halálközeli élményem, inkább szép lassan kezdte elemészteni magát a testem; amelyhez társult, hogy kilátástalan lelkiállapotba kerültem, elengedtem az egészet, és beletörődtem mindenbe, csak sodródtam. Csupán 12 napig volt konstans 40 fok, és afeletti lázam, és ha nem erőszakolom magamba a folyadékot (mert hogy már napokon keresztül enni se bírtam), amelyet a mentős mondott, akkor tuti fűbe harapok. Kb 1,5 hónap volt mire valamelyest visszanyertem az erőmet. No persze ez az én közvetlen halál közeli élményem, de amit nem kívánok senkinek: szemtől szemben álltam nagyapámmal amikor végelgyengülésben meghalt. Az első temetés amin voltam 5 éves koromban volt, édesapámat 11 évesen vesztettem el, de a legdurvább, és legmeghatározóbb mégis nagyapám elvesztése volt, amikor 17 éves voltam. Két héttel halála előtt azt mondta: beszéltem Istennel, és nemsoká elmegyek. Sose voltam vallásos, vagy hívő, és mai napig van bennem mindenfelé egy leheletnyi szkepticizmus; és lehet hogy nekem csak lázálmom volt, de amikor 26 éves koromban több napig 40 fokos lázzal feküdtem, hatalmas nagy sárga fényt láttam, és egy mély hang ezt kérdezte: most, vagy 43 évesen? Én nem tudtam válaszolni, csupán felsejlettek olyan tervek, melyeket még végre akartam hajtani életemben. Lehetséges, hogy ez volt a válaszom. De fene se tudja. Viszont egy évvel később újabb mélypontomon született egy vers, melybe belefoglaltam ezt a 43-as számot is.
Íme a vers, ha esetleg valakit érdekel: Hideg téli éjjelen, vár engem a végtelen Setét-komor éjszaka, hideg télnek angyala; Forraltbor, röpke mámor, sovány vigasz, reduktor. Kályha tüze kialudt, vár engem a viadukt. Szabadság híd jelképes, klisés, ezért beszédes. Duna-víznek hűs szava, alján pihen kékpala; Lelkem néma sóhaja, hív a mélység óhaja. Gyenge jellem, fáradt test, dobj el engem asztráltest. Belevetem magamat, hátrahagyom javamat. Sodródom mint egy farönk, vágyálom volt ah fagyöngy. Hazugság a mosolyom, belül némán zokogom. Szemem többé nem ragyog, lelkem többé nem sajog. Szívem végleg elfagyott, Időm lejárt, elfogyott. Nimbusz fénye elvakít, világomból kiszakít. Egy hang szólalt meg az éteren: Most vagy 43 évesen? Néma szavam beletörődött, racionalitásom győzött. Kizárt, hogy most feladjam, végsőkig a jelszavam. Legalábbis egykoron; Ez volt. most már eldobom. Nem számít már semmi más, így szólott a krónikás: Jövőbe lát két szemem, nincs messze a végzetem. Ez mondókám végszava: Vár engem az Őshaza! Kopócsi András - 2022.12.07-08
