Kegyetlen volt hozzám az élet Nem adott nékem soha szépet S az éjszaka az én világom És álmom már nincs Én megbuktam a boldogságból De szívem senkit sosem vádolt És nem kérem senkitől számon Hogy hol van e kincs Csak inni inni És senkiben sem bízni Mert az igaz szó és minden vallomás Csak menni menni Hogy ne tudja meg senki Hogy rám köszönt a csendes hervadás
Vegighallgattam par verziot, tobb erzessel enekled mint Kokeny Attila, vagy a Varadi Roma Coffe, ami szerintem azert jelent valamit.... Kerem a muvesznot elfaradni egy tehetsegkutatoba, ha studiozasra nincs lehetoseg, mert még ilyen hangot nem hallottam itthon, és ennyi érzelmet sem egyik mostani nagy zeneszben sem!! Nemértem.... Fel vagyok háborodva teljesen... Egy ekkora őstehetségnek igenis a zenevel kell foglalkoznia!!!! Nem tudom mit csinalsz, hogy hol vagy, lehet nincs eleg onbizalmad?? Legyen!!!!! Mert a legnagyobb lehetsz!! Fuh meg mindig kiraz a hideg ettol az eloadastol
kegyetlen volt hozzam az eleten nem adok nekem s oha szivel es az ejszka az énn vilagom es álmoba visz en meg buktam a boldosagbol de szivvel senki sosem vadort es nem kerek senkitol vador hogy hol rototam el csak inni inni es senki be se bizni hogy hol a remeny csakk menni menni hogy ne tudja meg senki mert rank koszont a csengedes elnyomas
