Aham. Akkor kérlek mutass nekem tiszta szívű keresztény darkmetált. Vagy goth industrial-t. Vagy főleg egy igazán csattogós református full-on pszcihedelikus trance számot. Sok műfajban van kereszténység, de nem mindenbe illik ez bele.
Mikrofonnal a kezemben reflektorfényben hadd mondjak el egy sztorit most rímbe véve! Jónás a dolgokat jobban el tudná mesélni, de nehéz lenne az egekből ide lejönni. Egy forró, száraz napsütéses reggelen Jónást az Úr megbízta, hogy egy üzenetet elvigyen. Ő mindig teljesítette a rá bízott parancsot, de nem akart Ninivében egy halálos kalandot. Messze a senki földjén volt egy város, Tarsis, „Gyerünk oda!”- kiáltotta. „Máris!” Egy gondolat a fejében meg nem fordulhatott, hogy az Istentől elmenekülni nem tudhatott. Így hát hajóra szállt totál engedetlenül és a hajófenékben egyből elszenderült. Az Úr ezt látva elhatározta, hogy csakazértis Jónást visszafordítja. Refr.: Jónás! Rossz döntést hoztál. Az Úrnak ellentmondtál. De megváltoztál- bűnbocsánatot kaptál. Ninive! Bűnben éltél. Sok rossz dolgot elkövettél, De az Úrtól kegyelmet nyertél- teljes szívedből megtértél. Hirtelenjében egy nagy vihar keletkezett, mindenki tudta, hogy az Úr nem tétlenkedett. A sorsdöntés által lett egy kakukktojás, Isten megmutatta, hogy ez nem más, mint Jónás. Így hát nehéz szívvel, de döntést kellett hozni, a dolgot nem lehetett csak úgy félbe hagyni. Jónás mondta nekik, hogy „Vessetek a tengerbe! Talán így még lenne esélyetek az életre.” A vízbe bevetették és bekapta egy cethal. Akármilyen furcsa, de ne hidd azt, hogy meghal. Mert nem. Az Úr nem akarta őt megölni, csak mindenhatóságáról szándékozta meggyőzni. Bűnét megbánta a hal gyomrában Jónás, az Úr meghallgatta őt, nem kell neki gyónás. A cethal váratlanul kiokádta őt, nem láthatott már végre gyomor bensőt. Refr.: Jónás! Rossz döntést hoztál… Szóval, Jónás úton volt most már Ninivébe, nem félt, az Úr azt sugallta a szívébe: „Nem lesz semmi baj, hinni fognak neked. Én melletted leszek és megsegítelek.” Ahogy beért a városba egyből felkiáltott: „Még 40 nap és elpusztul ez a város!” Mindenki hallgatta, tudva hogy ez igaz, hogy kell nekik a mindenható, megbocsátó vígasz. Az egész nép belátta, hogy végig vétkezett, kezdettől fogva mindig is tévedett. S hogy most rádöbbentek végre az igazságra, böjtöltek és nem vágytak többet a gazságra. Így hát Ninive apraja-nagyja Krisztushoz megtért, könyörögve, böjtölve sírva kegyelmet kért. Az ezt látva irgalmat gyakorolt, s jó pár nevet az élet könyvébe besorolt. Refr.: Jónás! Rossz döntést hoztál… Így hát az egész város üdvözült. Az emberek közül ennek csak Jónás nem örült. Duzzogott, mert azt jobban akarta, hogy Ninive népét Isten elkárhoztassa. . Az Úr példával elmagyarázta neki, örüljön annak, hogy nem kárhozott el senki. Jónás rádöbbent végül a hibájára, tudta, hogy szüksége van a megbocsátásra. Az Úr így hát neki is megbocsátott, Jónás Istent dicsérve felkiáltott. Happy end lett a történet leges-legvége, de térjünk most vissza kétezer-tizenegybe! Itt vagyunk és okultunk Jónás sztorijából. Ha te eddig így csináltad, akkor változz meg mától! Köszönjük nektek, hogy meghallgattatok, még annyit akartunk mondani, hogy : SZEVASZTOK!
