Szimfonik Liv3 - A Közmédia Napja 2013.09.07 A dalokat a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Kórusai kísérték. Karmester: Balogh Sándor. Az eredeti szám eloadója: Szécsi Pál.
Óvatosan kezdtem hallgatni a dalt és nézni a videót. Szécsi Pál dalait gyermekkoromban hallgattam - a szüleim pontosan :) - és szerettem meg. A Vad Fruttik, pedig felnőttkori önállóan választott rajongás tárgya már. De a kettő együtt? Attól tartottam, hogy vadviharos - és gúnyos - visszaidézés lesz belőle. Legnagyobb meglepetésemre nem így történt. Az előadó, az eddigi 'srác' tökéletesen átlényegült érző, érett férfivé. ...miközben a kölyöklénye is vele maradt a színpadi előadásmódjában. Nem feldolgozás volt ez, sokkal inkább újraértelmezés: egy dal, egy fájdalmas életélmény mai megjelenítése. 'Régimódi' elegáns öltönyben, nyakkendővel, énekkarral, szimfonikus zenekarral. Hozzá új tűzzel. A színpadi óriás kivetítőkön, no meg a szívben. Az előadó és akik mindezt megteremtették, elérték, hogy eljusson milyen is a szívszakadás érzése, amikor igazán eléri az embert. Köszönet érte.
Akármikor hallom, libabőrös leszek mert hömpölyög az erősen átélt érzelem a Marci előadásából. Imádom, ❤ köszönet érte. Szécsi Pálon nevelkedtem, Máté Péter és a többi, számunkra nagy énekesek dalain, amikben az értelem érzelemmel volt tele. Mostmár sajnos silány tingli-tanglit és n zenét hallgatnak a generációk. Sok szélsőséges baromságot. Sok az új " műfaj". Amit az Irígy hónaljmirigy, paródiázott ki mindíg a legjobban. De Marcinak hálásak lehetnek még az elődei is mert igazi kincs ha vki érző lélek.
