Én kora tinikorom óta mély elidegenedettséget élek meg az átlag emberektől és azok életstílusától, tudatszintéjtől, de én SOHA nem akartam olyan lenni mint az "átlag", a "massza". Kiráz a hideg a gondolattól h átlagos, közönséges legyek bármiben. Sosem vágytam ilyesmire. Mindig ki akartam magamból hozni a legjobbat - és ki is hoztam. Sosem értettem h az "átlag"emberben miért nincs ilyen késztetés? Tehát biztosan van ilyen sémám, de beilleszkedési vágy nélkül. A magamhoz hasonló szupertudatosságot keresem, a hasonló értékrendűeket, a felébredetteket.
@@evaberta1772 Grandiozitás van, (ami egy SÉMA) de van is mire. Nárcizmus semmilyen szinten nincs: kodependenciából gyógyultam ki. Volt szerencsém egy rejtett nárcihoz, majdnem elpusztította a Lelkem. Empataként veszélyes a világ, tudni kell határokat húzni. Egyébként meg ne gondold, h egy kommentből megismersz egy embert. Mert az az önhittség. Mindenkinek vannak sémái, erre épül rá a személyiség. A 18 maladaptív séma közül kb. 5-6 neked is biztosan aktív. A jó az, ha már ismered önmagad annyira, h tudod magad gyógyítani. :)
@@evaberta1772 Nem talált. HELYES, helyrerakott ÖNÉRTÉKELÉS - és erős küldetéstudat. Egyébként empata vagyok és a kodependenciából gyógyítottam ki magam. Volt dolgom pár nárcival - egy narcopata mellett teljesen tönkrementem. Az utolsó utáni pillanatban menekültem ki a helyzetből. A lecke amit tanított, az volt, h meg kell tanulni határokat húzni. Korábban azt hittem ezt jól csinálom, ő viszont rámutatott, h mennyire koldultam a szeretetet. Most már nem koldulom. A grandiozitás pedig egy a 18 maladaptív séma közül, és nem feltétlen jelent nárcizmust (az ugyanis egy elég komoly, 85%-ban férfiakat érintő személyiségzavar, és kb. 34 feltétele van, nem egy). A személyiségzavarokat tanulmányoztam évekig, neked is ezt ajánlom. ;)
