Mennyei Királyság Kibeszélő 

Nagyon szeretem ezt a filmet, az erényeit már elmondtátok, én két problematikára világítanék rá: - Sajnos ma már a filmek nem képesek, lehet nem akarják, de nem is lennének képesek visszaadni már a középkor világnézetét. Az például, hogy a főszereplő hite megrendül Istenben, mert meghalt a felesége, számomra egy nonszensz. Egy középkori ember számára Isten léte, a vallás az mindennél egyértelműbb irányadó volt az életben. No most az, hogy a 12. században valakinek meghal a közeli hozzátartozója, az oly' mértékben volt a hétköznapok része, a szocializáció szerves része, hogy mi már elképzelni sem tudjuk. Tehát napjaink lélektani megrázkódtatásait vetíti vissza 800 évvel ezelőttre. Ugyanígy, amikor a palotában a szőke keresztes lovag (nem fog eszembe jutni a karakter neve) arról értekezik, hogy "Én nem is tartom sokra a vallást, túl sok őrült, vakbuzgó látomását nevezték már a vallás nevében Isten akaratának...etc." Könyörgöm, ezek 18.-19. századi gondolatok egy keresztes szájába gyömöszölve... - Alapproblémám a témakör filmjeivel, meg magával a filmmel is, hogy rendre agresszornak vannak bemutatva a keresztesek, akik felrúgták a békét és hódításra indultak. Lehet vitázni arról, hogy akkoriban a keresztény és iszlámkultúra hol helyezkedett el egymáshoz képest fejlettségben, de történelemhamisítás és önostorozás a keresztesek bűnének beállítani az ekkoriban történteket. Az iszlám megjelenése előtt a Földközi-tenger egy keresztény beltenger volt. Róma csak azért tudott a kereszténység központjává válni, mert a többi központot (Jeruzsálem, Konstantinápoly, Alexandria stb.) elfoglalta az iszlám. Az I. kereszteshadjárat meghirdetése előtt majd' 400 évvel már Franciaország közepén, Poitiers-nél kellett megállítani a mórokat, akik akkor már az Ibériai-félszigetet és Szicíliát is bekebelezték. Ezek ellensúlyozására és válaszcsapásként indult meg a keresztesháború, hogy a fő összecsapások ne Európát perszeljék fel, mely már így is az ostromlott erőd képét mutatta. Értem, hogy ennek a filmnek a terjedelme nem alkalmas ennek bemutatására, csupán azt hiányolom, hogy a fenti folyamatokra/eseménysorra utalás sem történik sohasem és csak az európai, keresztény expanzió ténye van kihangsúlyozva.

A filmből idézetek, amiket kiírtam: "Nem az vagy akinek születtél, hanem akivé magadtól lenni tudsz." "Én nem tartom sokra a vallást, túl sok vakbuzgó őrült lázálmát nevezték már a vallás nevében Isten akaratának. A szentséget az igazi tettekben és a védtelenek melletti bátor kiállásban találod. S a jóság, amit Isten elvár, itt van (elme), meg itt (szív). Ahogy nap mint nap cselekszel, attól leszel jó ember, vagy rossz." "Láthatod, senki sem maga dönti el, hogy végzi. Az ember mozdulhat parancsra, a fiú követheti atyját. De ne feledd, ha királyok is mozgatnak téged, vagy hatalmasok, a lelkedért egyedül te felelsz. Isten előtt állva nem mondhatod, hogy mások parancsára cselekedtél, vagy hogy az erény nem volt járható út számodra. Az nem lesz mentség. Ezt jegyezd meg!" "Ne rettenj meg soha ellenségeidtől. Légy bátor s erényes, hogy szeressen Isten... Mindig az igazat mondd, ha életeddel fizetsz is érte. Védd meg az elesetteket, és légy igazságos. Ez a te esküd."

A történelem mindig is nagyon közel állt a szívemhez, az ókori és középkori része meg aztán végképp. Nem csoda hát, hogy mindig nagyon várom az ilyen típusú filmalkotásokat, noha azzal is tisztában vagyok, hogy alighanem mindig tele lesznek az efféle produkciók csúsztatásokkal és ferdítésekkel. A keresztes háborúk kora főleg közel áll a szívemhez, így tűkön ülve vártam a filmet, különösen a fantasztikus hangulatú előzetese után. A moziban aztán nagy csalódásként éltem meg, mert az egy dolog, hogy történelmileg mennyire hiteltelen, de mint film is egy 140 percben összecsapott valami volt. Aztán bejelentették, hogy lesz belőle rendezői változat, ami a 190 perces hosszával azért már jóval kerekebb, noha történelmi hitelességet továbbra is csak nyomokban tartalmaz. Amit mindenképpen méltatni szeretnék, az az Ábel által is említett hangulat. A képi világ, a zene (pedig vannak olyan taktusok is, amelyek más filmekből vannak átemelve, pl. A 13. harcos), a színészek mind-mind nagyszerűek. Igazából még Ridley Scott rendezését is méltatom, mert ezt a fantasztikus hangulatot végső soron ő teremti meg. Viszont a történet, meg a karakterek és az egész körítés... Gyuri azt mondja a videóban, hogy a film nem elfogult. Pedig nagyon is az. Mert ha megnézzük, akkor nem látsz kegyetlenkedő muszlimokat, de kegyetlenkedő keresztényeket annál inkább. Végig kritizálja a kereszténységet, de az iszlámról egy rossz szót nem mond. Végig azt a Steven Runciman (angol történész) által világra szült (és azóta szerencsére már bőven túlhaladott és megcáfolt) képet erőlteti, miszerint a gonosz európai keresztények odamentek leigázni a nagyon művelt és kulturált muszlim civilizációt. Miközben elfeledkezik a tényről, hogy ebben az évszázadokon át tartó háborúban (sőt, még ma is tart) a kezdetektől fogva az iszlám világ volt az agresszor. A világhódító dzsihadjukkal, amikor keletről támadták Konstantinápolyt, nyugatról pedig az ibériai félszigetre törtek be és több mint 700 évig tartott, míg kiűzték őket onnan (ez volt a reconquista). Ehelyett folyamatosan azt mutogatja, hogy Lusignani Guido és Chatilloni Rajnald hogyan vegzálja a szegény muszlim kereskedők karavánjait, hogy háborút robbanthassanak ki. És ha már szóba hoztam ezt a két karaktert, vegyük a film legfőbb ferdítéseit: - Ibelini Balian nem egy huszonéves kovács volt, hanem a történet idején már az ötvenes éveiben járó nemesember (Liam Neeson pont tökéletes lett volna a karakter megformálására). - Ibelini Gottfried (akit Neeson játszik) nem létező figura, Balian apját Barisannak hívták, a karaktert egyébként a Jeruzsálemet 1099-ben visszahódító Bouilloni Gottfriedről mintázták). - Lusignani Guido nem volt vérszomjas vadállat, pusztán befolyásolható és gyengekezű ember és végképp nem volt a templomos rend tagja (mint, ahogy a ruházatán keresztül többször is ábrázolja őt a film). - Chatilloni Rajnald karakterét viszont valóban remekül elkapták, az ő személyisége igazán közel áll ahhoz, mint amilyen a valóságban is lehetett, noha ő sem volt templomos lovag. - És ha már a templomos lovagok: ők a ciszterci rend nagyon kemény reguláit alapul vevő szabályok szerint éltek, mely szabályokat Clairvaux-i Szent Bernát állította össze. Így például soha nem volt hosszú hajuk (a templomosok rövid hajat és szakállt viseltek kivétel nélkül), soha, semmilyen körülmények közt nem étkeztek együtt világi emberekkel (más lovagrendbelivel is csak akkor, ha arra a templomos rend sénéchalja engedélyt adott), így pl. az a jelenet mikor templomos ruhában Guido ott borozgat a jeruzsálemi előkelőségekkel, totál hiteltelen. - A film egyik messze legjobb jelenete, mikor a két sereg Kerak vára alatt gyülekezik teljes egészében a fantázia szülte, ez sosem történt meg. - IV. Balduin valóban leprás volt és valóban kimagaslóan jó királya volt Jeruzsálemnek, de semmilyen feljegyzés nincs arról, hogy ilyen menő fém-maszkja lett volna. - V. Balduin (Sybilla kisfia, akit csak a rendezői változatban láthatunk) valóban gyerekként halt meg, de nem volt leprás. - Jeruzsálemi Sybillának nem volt semmilyen romantikus kapcsolata Ibelini Baliannal, sőt, a valóságban nagyon is hű támogatója volt a férjének, Lusignani Guidónak. - Szaladin figuráját persze sikerült fényesre sikálni, mert a történetben ő a becsület ne továbbja. Mikor a film végén mindenkinek szabad elvonulást biztosít egyszerűen nem igaz. Valóban nagyon sok embert elengedett de úgy, hogy pénzzel kiváltották őket (egy részük kiváltását ő maga fizette saját zsebből), de akire már nem jutott, azt zokszó nélkül rabszolgának eladta. - Az a rész, mikor Balian Jeruzsálembe érkeztekor azt látja, hogy templomosokat akasztanak csak úgy, szintén nem állja meg a helyét, mert erre egyetlen egyszer került sor (az sem IV. Balduin alatt) és a királynak komolyan szembe kellett néznie a kiátkozás terhével is, mert a templomos lovagok felett egyetlen világi király sem rendelkezett, ők egyedül a pápának tartoztak elszámolással (ezt még II. Ince pápa 1139-ben kiadott Omne datum optimum kezdetű bullája határozta meg). - A legundorítóbb azonban a jeruzsálemi pátriákra Heraclius ábrázolása, akit haszonleső és gyáva embernek állít be a film, aki a végén eldobná a vallását is, hogy mentse magát, miközben a valóságban egy rendkívül erős hitű és nagy tiszteletnek örvendő ember volt. Úgy nagy vonalakban ennyi, persze még jócskán lehetne találni ferdítést (pl. Balian ott volt a hattíni csatában, csak sikerült elmenekülnie), de a lényegi probléma még csak nem is a felsorolt elemek, mert mint mondtam, sok film ferdíti a valóságot. A kérdés az, milyen okból ferdít. Azért, hogy filmszerűbb és lebilincselőbb legyen az egész (lásd A Rettenthetetlent), vagy azért, mert az alkotója valami propagandát akar sulykolni. Itt csaknem 1000 évvel ezelőtti emberek szájába ad olyan szövegeket, amiket korabeli ember sosem mondott volna, hanem csak egy modern, elkényelmesedett valakinek a fejében fogalmazódna meg. Gondolok itt például az Ispotályos lovag (David Thewlis) "sosem tartottam sokra a vallást" monológjára, a Gyuri által is említett imádkozós jelenetnél a "nem látok sok különbséget" szövegre, vagy Balian filmvégi monológjára Jeruzsálem falai alatt, amiket korabeli keresztény ember soha ki nem ejtett volna a száján. Igazából itt megint az történt, mint Scott történelmi filmjeinek szinte mindegyikénél, hogy ő fogja a világról alkotott nézeteit és azt beleerőszakolja egy totál más korba és azt igazítja hozzá a saját elképzeléseihez. Ugyanezt csinálta pl. a Robin Hood film esetében is, ahol az egészt belehelyezte a magna charta idejébe. Ott Robin előad egy olyan szónoklatot a törvények által biztosított szabadságról, hogy akármelyik modern jogásznak könnybe lábadna a szeme. Esküszöm, ha még tíz percig beszélt volna, akkor bevezeti az ötnapos munkahetet és a betegbiztosítást is. Csak a valóságban, az adott korban ilyen baromira elő nem fordult volna. Itt nagyobb léptékben szintén ez történik. Scott kritizálni akarja a vallást (bár ez nála mindig csak a kereszténység ekézésében merül ki), a középkori európát megint sötét, zord, visszamaradott társadalomként ábrázolja és a végére sikerül összemosnia a keresztes háborúk korát a modern kor olajért folytatott háborúival is, pedig ég és föld a kettő. Nem akarom már tovább ragozni, mert még úgy tűnhet zsigerből gyűlölöm ezt a filmet, pedig valójában jól elvagyok vele, sőt, nagyon is szeretem, a rendezői változatra adok egy halovány 8-ast is a már említett képi világ, a hangulat, a színészek és minden egyéb miatt. Csak éppen a film gondolatiságát meg "üzenetét" kell elengedni nagyon messzire.

Mennyit ér Jeruzsálem? -Semmit.... és mindent EPIIIIC

Nagyszerű film! Ábi, bocsánat a becézésért, de jó a pólód :)

Már vártam köszi

A kedvenc filmem, azóta sem készült színvonalasabb film.

Fun fact: Az őrült Raynald de Chatillon (a filmben a vöröshajú, warmonger templomos) a valóságban II. András királyunk nagyapja volt :D Megint jó lett a videó amúgy, nekem is nagyon nagy kedvencem a film :)

Uhh...a kedvenc filmem! :)

Az egyik kedvenc filmem

Nagyszerű! Már ez a negyedik film amit a ti hatásotokra nézek meg. :D

Sziasztok! Moziban is lemezről is láttam többször. A film igényesen kivitelezett, ahogy megszokhattuk R. Scott munkáinál, gyönyörű, részletes, szép jelmezek, díszletek, vizuális effektek. A történet szintén olyan, amilyet a mester kosztümös/történelmi filmjeinél megszokhattunk: a mai kor emberének mondatai beleerőszakolva a régi korok emberének szájába, olyan normák és eszmék, amik a régieknek az eszébe sem juthatott. Nem azért mert ostobák vagy rossz emberek lettek volna, pusztán más korban éltek.

Igazán lehetne folytatni a történetet az ezt követő háborúkkal.

Pont 2 hónapja néztem meg, ajánlottam egy fiatalabb havernak, aki még nem látta. Természetesen bővített módon. Erősen ajánlom, neki is bejött. :)

Imádom ezt a filmet. Minden évben többször megnézem. Igazatok van, csak angolul nézzétek és bővítettben. Ugyan Jeremy Ironst az azóta elhunyt Szakácsi Sándor szinkronizálta, akinek nagyon szeretem a hangját, de mindenképpen érdemes meghallgatni az eredetit. Amúgy nem azt mondja, hogy quiet, hanem azt, hogy silence, de a lényegen nem változtat. A zene, amiről beszéltek, az a Trójában van. A Vide cor meum van a Hannibálban, ami a király halálakor csendül fel a Mennyei Királyságban. A kórus valami csodálatos ebben a filmzenében. Talán soha nem hallottam még ilyen tisztán szóló éneket. "Majdnem 1000 év elteltével még mindig nincs béke a Mennyei Királyságban."

Csatlakozom az előttem szólókhoz. Aki teheti a rendezői változatot nézze meg.

2005-ben ellogtam a suliból, hogy egy nap alatt megnézzem a Sithek bosszúját és a Mennyei királyságot a Corvinban. Nem semmi nap volt, de a Sithek bosszújának nem volt olyan sok része benne... Viszont ez a film... Briliáns tétel, gyönyörűen fényképezve, remek zenével, karakterekkel, értékes tartalommal és egy felnőtt Orlando Bloom-mal. Liam Neeson, Jeremy Irons, Edward Norton hatalmas, de itt mindenki a maximumot nyújtja. Ridley Scott egyik legjobb filmje: szemben a Gladiatorral, ami egy tulnyujtott vergődés, itt mindennek helye és szerepe van, és ezáltal lesz igazi történelmi film még úgy is, hogy azért akad benne pontatlanság bőven... Jó volt ezt a filmet akkor és ott moziban látni, nehezen felejthető élményt kaptam fillérekért... És Éva Green elbűvölő zöld szemeinek minden titkos vibrálását... Bezony...

Üdv ! Azt gondoltam, értelmes és érdekes történelmi elemzés lesz ,de szinte csak a színészekről és filmekről ment a beszélgetés. Nagyon alacsony a szint.

Én is nagyon szeretem ezt a filmet, köszi a director's cut tippet, úgy még nem láttam. Eddig csak szinkronosan néztem, nem mertem eredetiben, mert Szaladin jelenetei a kedvenceim, és féltem az eredeti hangjától - valahol azt olvastam, hogy a csávó nem is színész, hanem valami egyetemi tanár, ami persze nem igaz - viszont Végvári Tamás szokás szerint csodálatos. Remek a szereplőgárda, David Thewlist nem is emlitettétek, aki az egyik kedvenc karakterszínészem, és még Orlando is egész viselhető. Itt legalább viszonylag férfiasan néz ki, ha már jobb színésszé még RS kedvéért sem tudott válni. ))) Kedvenc mondatom: Nagyon rég láttam nőt enni. (=kanos vagyok). Na jó, ez valójában baromi béna, de amúgy a film jó.

Egyik kedvencem, a mozis verzió 144, a rendezői változat 189 perces. A plusz 45 perc nagyon sok, teljesen átláthatóvá válik így a történet, értelmet nyernek a mozis verzióban értelmetlennek tűnő dolgok. Egy példa: Jeruzsálemi Sibilla hercegnő fia egy az egyben ki van vágva a mozis verzióból, mintha nem is lenne gyereke! A rendezői változatból sajnos nem készült szinkronos verzió, így ott nincs lehetőség csak eredeti nyelven megtekinteni a bővített jeleneteket. Kár érte, mert persze ahogy ti is mondtátok nagyon jó eredetiben nézni, de ennek a filmnek a szinkronja is első osztályú lett, ráadásul mivel én a mozis változatot láttam először szinkronnal, nekem pl. Saladin eredeti hangja csalódás volt, sokkal vékonyabb és erőtlenebb a hangja mint a magyar szinkronja (Végvári Tamás).

Igaza van Gyurinak, a bővített verziót kell nézni, én sokáig csak a mozist láttam, úgy is jó a film, de egy-két éve néztem meg bővítve, és a film közepe visszanyeri az értelmét, a vágás miatt teljesen követhetetlen, hogy a király csere miért és hogyan zajlik.

Nem láttam még a filmet, de most a hétvégén mindenképp szánok rá időt !!!

Nagy reményekkel vágtam neki a filmnek annak idején,de csalódottan távoztam.Lentebb nagy vonalakban leírták az okokat.Történelmietlensége és logikai bukfencei ellenére még lehetett volna ütős alkotás,de szerintem a legnagyobb probléma,hogy Orlando Bloom kissé vérszegény....Kovácslegénynek meglehetősen tápos,a királyság utolsó reményeként meg nem elég markáns.Súlytalan a jelenléte.Nem hiszem el róla hogy ki tud kalapálni egy ekevasat és azt sem,hogy hatékonyan képes védekezni az ostromtornyok ellen.Egyszerűen nincs karizmája a csávónak. Legolas-ként jó volt,de a"Trója" Paris-a illett hozzá a legjobban:"Nyápic ficsúr vagyok,bölcs módon következményekkel nem törődve megszöktetem a pszichopata Torzonborz Király feleségét,de ha meleg a pite akkor bátran nyüszögve a deltás bátyó lábába csimpaszkodok"...na kérem,ezt a karaktert tökéletesen hozta!

Én sem hiszem, hogy az öngyilkosság instant beutaló volna a pokolba. Egy ferences szerzetestől hallottam, hogy mivel nem tudjuk, mi megy végbe az emberben a tette és a következménye között, ezért nem ismerhetjük a további sorsát sem. A legrövidebb idő is elég arra, hogy emberünk megbánja tettét, márpedig a megbánás mindent visz a kereszténységben. (És egyébként ha nem bánná meg, sem vagyok biztos a tuti-pokolban.) Ezt csak az öngyilkossággal kapcsolatban írtam; a középkorban nagy eséllyel máshogy vélekedtek - elég sok mindenről. A filmet nem láttam még, de most listára vettem. Köszi a kibeszélőt! Ui.: ez az első kommentem volt a csatornátokon, de már figyellek titeket egy ideje - és örömmel teszem ezt! (-: Így tovább!

Régebben, ha valaki megkérdezte, melyik a kedvenc filmem, akkor rávágtam, a Mennyei Királyság! Szóval vártam már nagyon ezt a kibeszélőt Tőletek fiúk! :) Harry Gregson-Williamsre ennél a filmnél figyeltem fel rá. Örülök Ábel, hogy kitértél rá, és hogy Te is szereted! Mindenképpen szót érdemel a zeneszerző! A legvégén feljövő betűknél csendül fel az a zene, ami annyira megtetszett, hogy annó beraktam csengőhangnak. Kb. 5 évig ez volt. Gyönyörű zene Natasha Atlas énekével (most sem tudok betelni vele), hallgassátok: ru-vid.com/video/%D0%B2%D0%B8%D0%B4%D0%B5%D0%BE-LwOpT4uHhh8.html

A 13. harcosból van az a zene, mikor Balian beszédet tart. Anno nagyon vártam amúgy ezt a filmet. Aztán a megtekintése után egy "Nem volt rossz. " véleménnyel távoztam a moziból. Szerintem itt már érezhető volt Scott "hanyatlása". A film egyik gyenge pontja Orlando. Egyszerűen nem elég ő ahhoz, hogy elvigye a filmet a hátán. Ha teszem azt Liam lett volna a középpontban, na akkor máris szinteket emelkedne a szememben a film. A másik gondom a végső ostrommal volt. Egyszerűen hiányzott belőle a feszültség. Valahogy nem tett jót neki ez a "montázs" szerű vágás. A Rettenthetetlenben, vagy pl a Hazafiban tökéletesen tudták fokozni a feszültséget...

Nekem is az egyik kedvenc filmem, bár sok benne a túl történelmietlen és nem valósághű dolog, de hát ez hollywoodi film

A.I. Mesterséges Értelem-ről csináltok majd videót ? :)

Műsorajánló (remélem nem gond, hogy ide rakom): Magyar változat - Rádióműsor a filmszinkronról Für Aniko: ru-vid.com/video/%D0%B2%D0%B8%D0%B4%D0%B5%D0%BE-3QmOvqOzt9c.html Bodrogi Gyula: ru-vid.com/video/%D0%B2%D0%B8%D0%B4%D0%B5%D0%BE-vUVNUnzb1Ik.html Kautzky Armand: ru-vid.com/video/%D0%B2%D0%B8%D0%B4%D0%B5%D0%BE-SL-tUsiyO8c.html Tomasevics Zorka: ru-vid.com/video/%D0%B2%D0%B8%D0%B4%D0%B5%D0%BE-QQR5pHaBFnQ.html Pápai Erika: ru-vid.com/video/%D0%B2%D0%B8%D0%B4%D0%B5%D0%BE--j_W4JZ0q94.html

Sziasztok, újra én :-): X éve letöltöttem a bővített verziót, sajnos csak most jutottam oda, hogy megnézzem, de most ment kb 24 órán keresztül :-) Egyszerűen nem is értem miért érezték szükségét megvágni a filmet, nagyon durvának tartom, mert így teljes ahogyan van, teljesen igazatok van. Ez az ügyeskedés, hogy a beszéd megvágása is a rövidebb sztorihoz passzoljon talán az egyik legszembetűnőbb mikor az Ispotályos lovag és Balián beszélnek a kisfiú haláláról és az eredetit úgy vágták meg mintha a Balduin haláláról lett volna szó - kiakasztó. Persze ez biztos csak engem zavar ennyire. De nagyon bosszantó, hogy nem hagyták a teljes filmet egyben úgy ahogyan van, több, teljesebb, kerekebb, szebb az egész egyben.

Ez a film feltesz egy elképesztő erkölcsi kérdést: megéri feladni az elveinket, a becsületünket, ha ezzel megmentünk másokat? Nincs kimondva a válasz, ránk bízta a rendező, hogy döntsük el, de amikor látjuk az ostromot, a halottakat, akkor hajlunk rá, hogy el kellett volna fogadni a házassági ajánlatot. Ez egy annyira ősi kérdés, ami foglalkoztatja az embert. Valamint, ha őszinték akarunk lenni magunkhoz, akkor kijelenthetjük, hogy ez a kérdés valójában egy egész életen át elkísér minket. Ahogy egy ember érik, változik, egyre több tapasztalata lesz az életben, de erre a kérdésre a választ mindenkinek saját magának kell meghoznia. És igen! Elhangzik a legfontosabb is a filmben, hogy ha meghoztad a döntést, utána egyedül te tartozol elszámolással tettedért. Nyilván - remélhetőleg - nem lesz olyan az életemben, hogy egy város sorsa múlik az én döntésemen. De ha így lenne, komolyan mondom, nem tudom, hogyan döntenék.

Fiúk, a Shop Stop 2-ről nem lesz videó a közeljövőben? Kíváncsi vagyok, hogy mi a véleményetek Kellyről, és a Sexy Dögről, nameg a Párnanaciról :D

Sziasztok! Nagyon jó, hogy előveszítek ezeket a filmeket. Ókori témában a Trója és a Gladiátor, amik monumentalitásukban és szórakoztatás szempontjából a legjobban jelenítik meg azt a kort. Középkorról nagy költségvetésű filmet nem igazán csináltak. Nekem Luc Besson Jeanne d'Arc-ja és a Mennyei királyság a kedvencem. nem tudom nektek van-e még? Aztán később a reneszánsz Itáliából egy baromi jó Assasin's Creed filmet lehetne csinálni. (kb csak A velencei kalmárt tudom) Az amerikai történelem teljesen le van fedve filmekkel, de az európai nem igazán. Még a napoleoni háborúkról a Kapitány és katona, amit miattatok néztem meg. Tudtok-e ilyen nagy amerikai filmet az 1900-as évek előttről?

Graham Shelby: Sötét lovagok, hiú királyok. Pontosan ezen csaták idején játszódó történelmi regény, óriási kedvenc. Szerepel benne mindenki, aki a filmben. Chatilloni Rajnáld sokkal brutálisabb benne, kétkezes pallossal igazi rablólovag, aki a Szentföld legdurvább várát foglalta el, a Krak des Chevalierst. Rá lehet keresni, enné durvább, hatalmasabb vár nincsen a világon. A másik negatív főszereplő az a tempolomos lovagok vezére, a Ridefordi Gellért. Annak az a specialitása, hogy a kevés számú szentföldi lovagot folyton nekivezeti valami óriási túlerőnek, amiből valahogy ő maga és még néhányan kivágják magukat, de a többség ott marad. Benne van a hattini csata, Krak ostroma (az benne van a filmben is) később benne van Oroszlánszívű partraszállása, ami a film végén is ott van. Benne vannak a regényben Richárd nagy csatái, ott vagyunk az arsufi csatában, Balián ott harcol Richárd mellett a túlerejű muszlim erők ellen, amiket Szaladin vezet. És győznek. Elképesztően jó, tényleg csak ajánlani tudom. Persze ilyen háttérrel nézve a film nem nyújtott akkora élményt, én azért máshogy képzeltem, de az hogy a korszakról csináltak egy filmet, önmagában értékelendő. Valóságban nem volt ostrom Jeruzsálemért, lehet hogy a hattini csatát kellett volna jól megcsinálni, és akkor nem lett volna szükség a valótlan ostromra, bár gondolom a rendező úgy érezte több tartalom van az ostromban. Kellett volna egy második rész Richárddal, mert annak is olyan sztorija van, eh... Igazából még egy filmet se csináltak arról, hogy mit is csinált Richárd arrafelé, pedig pedig... :)

rendezői változatot hol tudnám megtalálni? Azt olvastam, hogy nem készült hozzá szinkron, de feliratosan esetleg?

Sziasztok! A 13. harcosból tuti van átvéve zene :) Onnan tudom, hogy egyszer órákat töltöttem el azzal, hogy megkeressem annak a jelenetnek a zenéjét, amikor Balian lovaggá üt embereket. És nem találtam a teljes soundtack-en sehol... Majd hallgattam a 13. harcos zenéjét és itt: ru-vid.com/video/%D0%B2%D0%B8%D0%B4%D0%B5%D0%BE-7T-6QKkMDPY.html 3:50-től van az a rész, amit a Mennyei Királyságból kerestem :) Örülök, hogy másnak is nagy kedvence ez a film!

Szeretem film, mert van benne egy olyan szellemiség, ami a mai világban már alig van jelen. A Hit, ami ma már nem jelent sokaknak semmit, és itt nem a keresztényi hitre gondolok, hanem valami magasabb eszmére. Jellem, tartás, elvek, hősiesség. Persze itt van kontrasztban a középkor aljasodása, de mégis jelen van a lovagkor romantikája is.

Tegnap megnéztem a rendezői változatot. Egy teljesen különálló film. A rendezői verzióban látni minden apróságot, ami IGAZIvá teszi a filmet. A sülő nyúlból kicsepegő zsírt felfogják és a láncingre kenik. Mindezt a beszélgetés hátterében. Ilyen apróságot teszik életszagúvá a történetet. Rajnald történetét eltúlozták kicsit azért. Az akkori korban az hogy megveretett pl egy papot nem volt olyan nagy dolog. Richárd megöletett egy érseket. Rajnald egyébként Imre és II András király nagyapja volt. Illetve III Béla apósa, akit ugyan sosem látott mert I Mánuel bizánci császár Rajnald lányának mostohaapjaként Antiochiai Ágnest (Annát) nevelt fiához III Bélához adta. I Mánuel pedig Szent László unokája volt. Csak ennyire befolyásolták a magyarok a történelmet. De merjünk kicsik lenni. 😉 Amúgy a Jeruzsálem csata előtti zene egy az egyben a 13. Harcos zenéje.

Végre jo filmek gyerekek /A Hazafi/ most a Mennyei Királyság.... úgy látom jot tett nektek a karantén. Ábel is mint ha izomosabb lenne xdddd ;)

A filmbéli johannita lovag nekem magyarnak tűnik. Lásd az első küzdelemben a nyeregből kihajolós manőver. Más náció ezt nemigen tudta anno...

Liam Neeson: vagy egy német cégvezető a náci párt tagja (Schindler listája)

Akkor had mondjak en is egy érdekes filmet Bor Mámor Provence (A Good Year) Egy romantikus vígjáték Ridley Scott

Tudom, régi film, de ajánlom az El Cid-et!

Mondjuk több középkori témát is csinálhatnának, hisz annyi de annyi lehetőségből válogathatnának.

Na de Ábel! Richard király visszafelé Angliába meghalt volna egy várostromnál? Ezt vegyük át még egyszer :-). A várostrom stimmel, csak az időpont nem.

Salaadin Kurd volt úgy tudom és Rómában is nemesnek tartották.Dante Aligeri szerint.Bár Dantet is megakarták égetni:-))

akinek kimaradt Walter Scott, Ivanhoe c. regénye (a regény 1194-ben harmadik-negyedik kesztes háború között, a Mennyei királyság 1184-ben történik-játszódik, helyben vagyunk) az most kezdje el olvasni szépen, mek.oszk.hu/03600/03643/html/01.htm#1 most :)

Sziasztok. Kérni szeretném a Truman Show kritikát, spoileres kibeszélőt veletek. Imádlak titeket... semmi képmutatás, két teljesen normális srác értelmes dolgokról BESZÉLGET. Ennél több és jobb dolgok nem is kellenek lyutyubra

Utállak Titeket. Nem lehet ezt a csatornát háttérzajként hallgatni teregetés vagy más házimunka mellett mert figyelni kell rátok. Meg nézni... miért nem gyártotok inkább valami egyszerűbben befogadható sityi sutyi tartalmat? Épp pár napja néztem meg ezt a filmet, nekem nagyon tetszik. Kivéve a végén az, hogy visszatér a főszereplő, ahonnan elindult és lemondott a népről, akinek a gondja egy időre az ő vállát nyomta. Jó lett volna a kivonulás után látni, hogy velük telepszik le. Illetve... elévült ennyi idő után a gyilkosság, amit elkövetett? Nekem egyébként pont az jött le, hogy a keresztény vallásgyakorlók között emelt ki olyanokat, akik nem tisztelik sem a kereszténységet, sem az emberi egyetemes erkölcsi rendeket. Az elején a pap? SPOILER aki lefejezteti a feleségét és elveszi a medálját? Az Orlando Bloom által játszott karakter menti meg a kereszténységbe vetett hitet. Érdekes film, must hev’ to see. Nekem évente tömény, de 2-3 évente én is újranézem. Főleg ha van olyan akinek szívesen megmutatom, hogy dumáljunk róla utána.

A Mennyei Királyság egy érdekes film. Irdatlanul jó a hangulata, nagyon epikus, amúgy meg egy hollywood-i giccses szemét az egész. Így kell jól szart csinálni. Viszont a történelmi hitelesség olyan kezelése jellemző rá, ami már nem a művészi szabadság, hanem a tendenciózus történelemhamisítás irányába löki az egészet.

Én egy kovàcs vagyok... Én meg Anglia kiràlya ! Én egy kovàcs vagyok...

Tudtátok? II. András Király nagyapja volt Chatilloni Rajnald, a filmben negatív színben van felűntetve, de nem biztos hogy ez volt a valóság. Amúgy II András vezette a valaha volt legnagyobb keresztes sereget a Szentföldre. "November 10-én Bajszán közelében mégis sor került az ütközetre, amelyben a magyar király a babilóniai szultán seregét megszalasztotta. Egy 1218-as szír-arab leírás elismerően nyilatkozik a magyar vitézekről: „A keresztény istentelenek lovai igen szánalmasak, göthesek voltak, és az is kevés. Csupán a hankar malik [hungár, azaz magyar király, vagyis II. András,] hozott sok szép lovat, amelyek az arab lovaknál is szebbek voltak.” "II. András ezután észak felé haladt tovább és meglátogatta a lovagrendek nagy várait, Margat-ot és a Crac de Chévaliers-t, amelyet akkoriban a „Tengerentúl legszebb várának” neveztek. Itteni tartózkodása alatt okleveleket bocsátott ki, amelyekben a magyarországi sóbányák jövedelmét felajánlotta a várak továbbépítésére és a várvédő csapatok zsoldjára" "„A külföldi szakirodalomban elsőként a jó nevű francia történész, René Grousset mutatott megértést II. András keresztes hadjárata iránt. Egészen addig ment, hogy az ötödik keresztes hadjárat első szakaszát a »magyarok hadjáratának« nevezte el, majd egy magyarországi folyóirat számára írt cikkében a »magyarok morális győzelméről« ír az arabok felett, s úgy véli, hogy a magyarok megjelenése készítette elő Egyiptom 1218. évi megtámadását, illetve II. Frigyes császárnak Jeruzsálem felszabadítását." hu.wikipedia.org/wiki/Krak_des_Chevaliers

Williams pedig egész jó soundtracket hozott össze és a Narniahoz is annó. Sok történelmietlen dolog is van benne mégis egy maradandó film, de CSAK is a rendezői változat! Mozis verzió elég gyengus volt. Tiszteletteljes ahogy mondjátok. Viszont a Jeruzsálemi csatát tudjátok honnét lopta menetében látványában ? Király visszatér Minas Tirith-i csata! Ott balról jobbra volt és itt jobból balra a sereg jövetele. Ugyanúgy katapultok trebuchet felállás és 200-200e ember a látvány tiszta copy. S 2 évre rá jelent meg kb ez a film. A látványvilága nagyon nagyon hasonló.

A 13. harcosból lopták

Jaj már, hagyjuk már: "csak angolul jó" frázist! Halál idegesítő folyton ezzel jönni. Személy szerint elégedett vagyok a magyar szinkronnal, ráadásul bizonyos filmek esetében szebb a magyar megfogalmazás. Ám, ha minden kötél szakad & rémes a magyar szinkron, mert van ez így pláne manapság, akkor én németül vagy oroszul nézem a filmeket. Sajnos, az oroszok rákfenéje az alámondás, ám esetenként le is szinkronizálják a filmeket, így történt ezzel is: Царство небесное (Mennyország) címmel fut & tudni kell róluk, szó szerint az eredeti angol orgánumhoz hasonló orosz hangot keresnek. Ez az ötlet nekem nagyon tetszik. Német esetében sorozatgyártás van, ergo sokszor kurva szar a német szinkron, esetemben, ha nincs magyar, még mindig jobb, mint angolul. Utálom rühellem az angolt!

Azért tud magával ragadó lenni a film a lelki nagyság, felemelő gondolatok, igazi emberi értékek üzenetein kívül amit kapunk a párbeszédeiken keresztül mert a karakterek tökéletes egyensúlyban állnak egymással. Pl.: Liam Neeson - Ibelin bárója és Lusignani Guido a film első negyedében. Jeremy Irons - Tiberias és Chatilloni Rajnald, Balduin a leprás király és Saladin. Azzal pl, hogy Saladin személyét meghagyták kiemelkedőnek és nemesnek, a film értékét jelentősen megnövelték mivel a keresztény és a muszlim oldalról is kapjuk a pozitív impulzusokat, valamint a főhősnek egy nemes ellenféllel szemben harcolni mindig sokkal magasztosabb cselekedett. Persze az marhaság, hogy egy kovács a faluból lenyom 3 Teuton lovagot - legalábbis a megjelenésük arra hajazott némi hibával. Minden karakter erőteljes és remek. Kitűnő a korszak hangulati megjelenítése. Beleég az ember szívébe. Imádom ezt a filmet azért amilyen értékek üzenetét képviseli. Egyszerűen hihetetlen számomra, hogy létrejött a mai Hollywoodi fostenger mocsarában és hogy már rég nem az a cél, hogy ilyen igényes alkotások szülessenek ami nemesít minden embert aki megtekinti.

Ennek a filmnek (a rendezői változatnak) az utolsó egy órája jó. Borelando Bloom karaktere teljesen érdektelen. Kovácsból kiváló stratéga lesz, mert a szerep ezt kívánja, illetve megtanítja kutat ásni az arabokat, akik ezer éve élnek a sivatagban. Ne már! Eva Greennel 0 a kémia, a szereplők Nagy Bölcsességeket mondanak bele a semmibe minden összefüggés nélkül. Szépen fényképezett lufi. Tényleg bocs, de nekem ez nem jött be.

Nem teszem zsebre amit itt kapni fogok, de szerintem ezt a filmet túlértékelitek. Iszonyúan hosszú, pátoszos és valóban kiváló színészek játszanak benne, de a főszereplő pont nem az. A film terjedelme miatt szerintem ez nem hömpölyög és nem "jó ezt nézni" hanem sokszor megbicsaklik és ettől az az ember érzése, hogy a filmnek nincs se eleje, se vége, szinte szabályszerűen felváltva vannak lassú (mélabús) és gyors (harcias, teátrális) jelenetek ami szerintem nagyon zavaró.

Kicsit unalmas volt számomra, a Trója jobban tetszett, azt bármikor meg tudom nézni

II.András lovagkirályról is lehetne film hisz Jeruzsálem királya is volt! és nagyobb volt mindegyiknél! erröl ennyit, maga ez film történet számomra teljesen jó! csak már unalmas sok nyugati film

En egyszer lattam ezt a filmet, moziban es arra emlekszem hogy egy rakas szar volt. Most meg fogom nezni megegyszer es leirom hogy miert ha ez barkit is erdekel :) ?