Miért lehetetlen a SZABAD AKARAT léte? :: A filozófiai érv 

[TRIGGER WARNING A VIDEÓHOZ] Itt kommentek közt szedhettek szét szabad akaratotokból - vagy éppen védhetitek meg a determinizmust. Mindenesetre köszönöm, hogy megnéztétek, örülök, hogy vagytok. Ne felejtsétek el az igazságot keresni... 🧠

A 'vágy' mint programkód, avagy biorobotok vagyunk egy "állítólagos" rendszergazda felügyelete mellett? Akkor mi a 'megváltás' mibenléte?

Összemosod a vágy és az akarat fogalmát miközben az érvelésed végén szétválasztod.

1 Mózes, 3:5 - Hanem tudja az Isten, hogy a mely napon ejéndetek abból, megnyilatkoznak a ti szemeitek, és olyanok lésztek mint az Isten: jónak és gonosznak tudói. Roviden, nem lehet ezt a temat is betenni a titkok kategoriaba mint az urvacsorat? Bovebben, en ha Isten lennek olyan vilagba lelnem kedvem amibe szabad akarat van ugy, hogy mindig mindent tudok elore es akar be is avatkozhatok ha sajat AKARATOM ugy kivanja, kicsit felfoghatatlan kategoria de szerintem semmi ertelme egy olyan vilagnak amibe nincs szabad akarat,Isten szemszogebol meg plane. Példabeszédek, 11:27 - A ki jóra igyekezik, jóakaratot szerez: a ki pedig gonoszt keres, ő magára jő az. Az akaratba van a kulcs szerintem... Azt kell megtanulni uralni, az a vagyak felett van...

Elég egyszerű fogás ez a pszichológiai nyomás a nézőn, a példák úgy vannak megalkotva hogy van egy "jó" döntés ami a jelenlegi erkölcsi normáknak megfelel, társadalmilag elfogadott stb. és van egy másik negatívabb döntés. Persze, hogy értelmesen nem fogunk úgy dönteni hogy ártsunk a nagymamának vagy a terhes nőnek, ugye figyeltétek hogy a videóban ilyen példák vannak! Érdekes, hogy filozófia van említve a videóban de mint hallottuk gyerekes, érzelmileg manipuláló az érvelés. Miért nem arról volt szó ami az ígéret volt, logikáról és filozófiáról? Nem olyan döntés volt hogy: A vagy B, jobbra fordulsz vagy balra a labirintusba, 5-os vagy 6-os lottót adsz fel esetleg számkombinációk más döntésben stb. Követem a csatornát, kijelentem hogy kedvelem is viszont messze ez a videó a leggyengébb minőség. Nekem ez a kérdés kicsit olyan mint maga Isten léte. Mégis hogy lehetne ilyet megválaszolni? Erre a kommentemre is mondhatja egy Kálvinista, hogy ez az Úr szava, ő már eldöntöttte és csak a cselekvést hajtom végre ahogy begépelem ide. Na, ezt mégis hogy cáfoljam meg? :-) Mindenesetre szép napot mindenkinek függetlenül attól hogy teista, ateista, szabad ember vagy nem az.

Számomra azért problémás az előre elrendelés, mert ha nincs szabad akarat, azaz tetteink felől nem magunk döntünk, hanem azokat Isten már eldöntötte, akkor nincs felelősségünk sem, hanem Isten visel minden felelősséget. Hiszen mindenről Ő döntött, nem mi. Ebben az esetben azonban nem lenne bűnünk sem, hiszen a bűn fogalmának lényegi eleme a felelősség - s így minden bűnért Isten lenne a felelős, azaz végső soron Ő lenne az egyedüli bűnös mindenért. Ez képtelenség és totálisan szembemegy a Szentírással. A szabad akarat minden erkölcs alapfeltétele-szerintem.

Ez nem egy öngól a kereszténységgel szemben? Mert ezzel leveszük a felelőséget az emberről és Istent esetlegesen zsarnokként tüntetjük fel.

A legfontosabb a kérdés szempontjából, amit az elején hallunk is, hogy elszámoltathatók vagyunk-e a döntéseink miatt, ha nem létezik szabad akarat. Nekem inkább pszichologizálásnak tűnik ez a levezetés, de még az sem hagyja ki az ember felelősségét. Amely felelősség az egész Szentíráson végigvonul, mindjárt az elején pl., hogy a bűn az ajtó előtt leselkedik, de te uralkodjál/!/ rajta. Vagy még korábban az intés a jó és rossz tudásának fájával kapcsolatban. Később éppen a 'ne kívánd!' parancsa. Nem értelmetlenül parancsol Isten, ha úgyis csakis a vágyainkat tudjuk követni a döntéseinkben? A keresztény élet éppen a spontán, "ösztönösen" megszülető vágyak korlátozásáról, gyakran megtagadásáról szól. Ha a döntés felelősségét bármilyen levezetésből következően levesszük az ember válláról, akkor az egész világ egy kis babaszínház, ahol Isten szórakozásból(?) lejátssza a történetünket.

Szia, Szeretném megköszönni a gondolatokat Gergelynek, mert ösztönzött sokakat és engem is. Találjuk meg tehát a teljes igazságot ebben a témában.(Krisztust által, őt szemlélve) Én csak annyit szeretnék ehhez hozzáfűzni, hogy ez egy igen nehéz téma és nem éri meg túlbonyolítani. Én úgy hiszem, hogy a külső hatások és körülmények, vágyak és kényszerűségek nem befolyásolják a szabad akaratunkat, hanem a szabad akaratunkkal befolyásolhatjuk a környezetünket, hatással lehetünk a körülményeinkre, vágyainkra és a kényszerűség is leküzdhetővé válik. Sok inger ér bennünket, de én sajnos nem hiszem, hogy csupán reakciólények lennénk (földi viszonylatban), bár igaz, hogy Isten nélkül az ember nem önmaga. Ezért úgy hiszem a szabad akarat az Istennel való kapcsolatban teljesedik ki, ahol Isten jelenlétében tudsz meghozni szabad akaratból olyan döntéseket, amelyekre nem kényszerít senki. Mivel Isten szabad akaratot adott az embernek, mindegy, hogy hogy definiálod (de jobban teszed ha inkább élsz vele mintha megpróbálod meghatározni), szabad akarat mindenképpen van, mert Isten mondta, hogy legyen és amit mond az úgy van, mindegy hogy elhiszed vagy sem, mert nem te alkottad Istent, hanem Isten alkotott téged. Nem te hoztad létre a szabad akaratod, hanem ajándékba kaptad azt, ezért élj vele és használd. Ezért ki vagyok én, hogy megkérdőjelezzem azt ami az én értelmi világomat felülmúlja és miért bölcselkedjek felettébb amikor nincs rálátásom? Hogy mi a szabad akarat? Kérdezzük meg az alkotónkat. Szerkesztett rész: Szerintem csak egy SZABAD EMBER rendelkezhet SZABAD AKARATTAL. A szabad ember pedig egy olyan ember, akire bár hatással vannak a következő tényezők, mégsem uralkodnak rajta, tehát a SZABAD EMBER FÜGGETLEN ezektől a dolgoktól, gondolok például a testi érzelmekre, vágyakra, kívánságokra, meggyőződésekre, különböző kísértésekre, félelmekre, külső és belső kényszerekre, motivációra, külső hatásokra és körülményekre azaz mindarra, ami az anyagi világból közvetlenül vagy közvetve hatással van rá. Ezekből/től az ember szabadulhat is és élhet szabadon, bár jelen lesznek az életében de nem FÜGG tőlük. Ez azt jelenti, hogy nem ezek a fogalmak hozzák létre a szabad akaratot (nem ezen dolgok következménye a szabad akarat), hanem ezek a dolgok a szabad akaratra csatlakoznak rá, tehát a szabad akarat mindezek fölé van helyezve. Igen mivel anyagi világban vagyunk meg van határozva és be van határolva minden, de az csak a testiekre vonatkozik nem pedig a lelkiekre. A szabad akarat pedig nem testi, hanem lelki jellegű dolog. Mivel a láthatatlanból állt elő a látható, így a te lelked is ami láthatatlan, befolyással van a testedre (ami látható) és a gondolataidra (amelyek láthatatlanok). A lényeg az, hogy sok mindenen uralkodhat az ember és sok mindentől lehet független és gyakorolhatja a "szabad akaratát" önállóan.Élhet jól önerőből (mert mindenknek van lelki ereje, mindenkinek más mértékkel, valaki erős lélekkel rendelkezik, valaki kevésbé). Viszont egy dologtól sohasem szabadulhat meg az ember, az pedig a bűn megléte az életében. Tehát a következőt állapíthatjuk meg: Lehetsz te szabad az érzelmeidtől, a vágyaidtól, az álmaidtól, a félelmeidtől, a meggyőződésedtől, a gondolataidtól, a belső/külső kényszerűségektől és nyomásoktól, a körülményeidtől, és élhetsz egy csodás életet ezen a Földön (max 80-90 év, de legyen több), de nem tudsz szabadulni a bűntől. Ez azt jelenti, hogy nem tudsz SZABADDÁ VÁLNI, mert amíg a bűn jelen van az életedben, az fog uralkodni. Nem te uralkodsz, hanem a bűn uralkodik a tagjaidban. Mert mindaz ami meghatároz téged, annak az uralma alatt vagy. Az embert pedig Istennek kéne meghatároznia, nem pedig a bűnnek... A választás (szabad akarat - a döntés) a mienk. Szabaddá lehetek-e? Igen lehetséges. Fogadd be azt, aki életét adta érted, hogy te szabaddá légy. Ismerd meg Jézust és azt, amit mond rólad. Mert amit ő jelent ki rólad, az az igazság az életedről, merthogy Őáltala lett minden. Mondta azért Jézus a benne hívő zsidóknak: „Ha ti megmaradtok az én beszédemben, bizonnyal az én tanítványaim vagytok, megismeritek az igazságot, és az igazság szabaddá tesz titeket.“ Így feleltek neki: „Ábrahám magva vagyunk, és nem szolgáltunk soha senkinek: hogyan mondhatod hát, hogy szabaddá lesztek?“ Jézus így felelt nekik: „Bizony, bizony mondom néktek, hogy aki bűnt cselekszik, szolgája a bűnnek. A szolga pedig nem marad mindörökké a házban: a Fiú marad ott mindörökké. Azért, ha a Fiú megszabadít titeket, valósággal szabadok lesztek.“ János evangéliuma 8:31-36 Mert Isten annyira szerette az embereket, hogy odaadta az egyetlen Fiát értük! Azért tette ezt, hogy aki hisz a Fiában, annak ne kelljen végleg elpusztulnia, hanem örökké éljen. Isten nem azért küldte a Fiát az emberek közé, hogy elítélje őket! Azért küldte, hogy rajta keresztül megmentse őket. Aki hisz a Fiúban, azt nem ítélik el. De aki nem hisz benne, az máris ítélet alatt van, mert nem hitt az Isten egyetlen Fiában. Az ítélet pedig ez: a világosság eljött az emberek közé, de azok jobban szerették a sötétséget, mint a világosságot, mert gonosz dolgokat gondoltak és tettek. Ugyanis akik gonosz dolgokat tesznek, mind gyűlölik a világosságot. Ezek nem jönnek ki a világosságra, nehogy gonosz tetteik lelepleződjenek, és mindenki számára láthatók legyenek. Aki viszont az igazságot követi, és azt teszi, ami helyes, az kijön a világosságra. A világosság pedig nyilvánvalóan megmutatja, hogy ezeket a dolgokat Isten tetszése szerint és Isten által tette.” János evangéliuma 3:16-21 Legyen szép napod, köszi, hogy végigolvastad.

Üdvözlök mindenkit! Ez egy nagyon érdekes téma, mert nem magától értetődő a válasz. Az egyház is foglalkozik ezzel a kérdéssel, eleve elrendeltetés és a tudomány is, ahol jelenleg a kvantumfizika szintjén nem tudnak előre jósolni, csak nagy valószínűséggel. Zana Zoltán egy hasonlattal élt a szabad akaratról, Ő úgy fogalmazott, hogy -olyan, mint a nuniban a legutolsó nyalat. A párhuzamos univerzumok elve alapján, pedig minden, mindenhogy megtörténhet akár. Hogy van e sors és, hogy mi van a döntésekkel? Ezt nem fogjuk tudni megmondani, de érdekes beszélgetést lehet róla folytatni. Üdv!

Szabad ember szabad országban szabad akaratából azt tesz, amit szabad.

Menjünk el a kezdetekhez (a kályhához): A legelső emberpárhoz. Isten a kert közepére ültetett két fát, mellyel kapcsolatosan meghagyta Ádámnak és Évának, hogy ne egyenek azok gyümölcséből. Ádám és Éva ennek ellenére úgy döntöttek, (ugyan a Sátán hatására, de mégis), hogy enni fognak és ettek. Szerintem ez eszméletlenül Ádám és Éva akaratán múlott, hiszen tisztában voltak még a lehetséges következményekkel is. Nem gondolnám, hogy Isten képtelen volt előre látni, hogy egy ilyen egyszerű esetben mi fog történni tulajdon képmására alkotott teremtményeivel és azt sem, hogy valamilyen alibire volt szüksége, hogy Ádámot és Évát elüldözhesse a paradicsomból. Tehát bezony már ők eldönthették, hogy mit fognak tenni.Tahát az Isten az embert egyszerre ajándékozta és verte meg a szabad akarat lehetőségével. Csak így mutatkozik meg, hogy mire is méltó valójában. Azt pedig ennek a kérdésnek a tárgyalásakor egyszerűen nem hagyhatjuk figyelmen kívül (ahogy azt az előadásod elején kikötötted), hogy a kvantumfizika, tehát a bennünket alkotó világban tömegesen fellépő véletlenszerű jelenségeket ne vegyük figyelembe, hiszen azok bizonyos esetekben a makrovilágra is kihatnak. Főleg, ha mi döntjük el, hogy senki által be nem folyásólható módon hassanak-e ki, vagy sem. Egy véletlenszerű jelenség is keletkeztet érdekeket. Aztán az érdekek is felbonthatók a reánk ható kényszerek és vágyak valamilyen arányára és attól függően, hogy ezt én milyen arányúnak érzékelem, ennek megfelelően cselekszem, vagy más, más szempontok szerint cselekszik, de lényeg a lényeg. Mindenkor a bennünket érő humán és természeti eredetű kihívásokra adunk közvetlen, vagy közvetett reakciókat. (Naponta többször nyílik lehetőségünk eldönteni, hogy beleharapunk-e az almába vagy sem) Ez a döntés nem különbözik Ádám és Éva döntésétől.

Üdvözlet Gergely! Ha lehetetlen lenne a szabad választás és szabad akarat, akkor nem lehetne felelősségre vonni az embereket. Ez a Kálvinizmus egyik legnagyobb tévtanítása. Egy álláspont, amely még a nem hívők számára is könnyen átlátható

Ha van előtted kettő doboz és az egyikben süti van, mi alapján döntöd el, hogy melyiket választod? Hol van a vágy vagy a kényszer szerepe a választásban? Az általad említett heideggeri "belevettség a világba" csak akkor igaz, ha előzetesen ismert dolgok között kell választanom. Vágyom otthon maradni, mert utálom a munkahelyet, de ha megteszem nem kapok fizetést (kényszer).

Tehát mondhatom a katechetikai államvizsgán azt, hogy nem létezik szabad akarat anélkül, hogy rám borítanák az asztalt?

Őszintén megmondom ezzel nem értek egyet. Véleményem szerint van szabad akarat és van determinizmus is, egyszerre működik a két dolog, ahogy a dolgok nem csak racionális, logikus módon megközelíthetőek, de irracionális alapon is nem csak racionális lények vagyunk, de érzelmi lények is. Mikor spirituális dolgokat akar megközelíteni a tudomány akkor beleesik a logikus megközelítés csapdájába. Például az atesiták azt mondják, hogy nincs Isten, nincs lélek, mert ez fizikailag nem bizonyított, de ha a fejünkben van egy transzcendes Istenkép, ami magában foglalhat egyszerre ellentmondásos dolgokat, akkor mondhatjuk azt, hogy a nem létezés is Isten egy aspektusa, akár a barlang a hegyoldalnak. Minden és semmi, minden szabályt képes betartani és minden szabályt képes felrúgni, egyszerre racionális és irracionális, egyszerre szabad és egyszerre determinált, egyszerre kaotikus és egyszerre rendezett. Szóval Mindenható. Ebben a videóban a szabadakarat csupán a cselekvés szintjén van megközelítve, de mi van ha a szabad akaratot egy más síkon határozom meg? Mondjuk nézőpont. Van aki az élete minden bújáért, bajáért a környezetét és a világot hibáztatja, míg van aki felvállalja a felelősséget a saját életéért még akkor is ha az determinált. Minden eseményre rálehet húzni egy narratívát és annak a narratívának az ellentettjét ha ezt felismerjük akkor rögtön egy döntési szituációt láthatunk magunk előtt kirajzolódni és nem biztos, hogy a szabad akarat lényege abban merül ki, hogy te konkrétan megválaszhatod, külső befolyás nélkül, hogy mit csinálj hanem az, hogy két ellentétes nézőpont vagy opció közül választhatsz és megértheted a választásod miértjét. Itt beleesünk abba a kérdésbe, hogy tényleg az-e a szabadság, amikor valaki végtelen számú variáció közül választhat magának? Mikor bármit megtehet? Hiszen ebben az esetben a döntési lehetőségek olyan végtelen számú sokaságával találkozik, melyet képtelen végigvenni vagy legalábbis a döntéshozatal a végtelenségbe nyúlna. Nem nagyobb szabadság-e az, ha bevan határolva a választási lehetőségek száma? Ilyen formán az mind szép és jó, hogy a vágyaink és a kényszerítések is külső befolyásra történnek, de mi van azokkal a döntési szituációkkal amikor a vágyak konfliktusba lépnek a kényszerekkel? Vagy amikor a vágyak lépnek konfliktusba más vágyakkal? A rövidtávú késztetések a hosszútávú célokkal? Előbb vagy utóbb újfent egy döntési szituációba kerülünk. És bár lehet érvelni amellett, hogy ezeket a döntéseket is előre elrendelt belső kvalitások, külső tényezők, hatások alapján hozzuk meg ezek a hatások és tényezők is szemben állhatnak egymással. Ezért én úgy gondolom, hogy az ember szabadsága pont abban merül ki, hogy olyan áldozatokat hozhat meg, olyan döntési lehetőségeket vethet el, amelyek nélkül tud élni és eltudja viselni azoknak az áldozatoknak a súlyát és olyan dolgokban nem hoz meg áldozatokat melyek nélkül nem tudna élni és emögött persze meghúzódik egy nagy adag elrendeltetettség, de mivel determinisztikus dolgok között is vannak ellentétek ezért előbb vagy utóbb mindig döntési szituációba kerülünk és ezáltal van választási lehetőségünk, ami azért mégis csak egyfajta szabad akarat, melyeknek lehet, hogy önmagukban elhanyagolható a jelentőségük, de összeadódva szokásokká válnak, amelyek aztán sorsot képeznek.

Érdekes, ám számomra a sci-fihez fantasyhez hasonlító gondlat és érvelés a szabad akarat nemlétezése, a vágy magyarázatával. Mindenesetre nagyon tetszett az okfejtés, akár igaz is lehetne, ha nem lenne az a vágyam, hogy hamisnak gondoljam.. :D Szerintem full demagóg gondolat, hogy nem szabad akaratunkból akarunk valamit, hanem mert vágyunk rá.. Ez játék a szavakkal, amolyan politikai húzás szokott ez lenni... Persze mindenki azt gondol amit akar, természetesen szabad akaratából..

Ez eddig a legjobb videó a csatornán, hiánypotló, elgondoolkoztató. Csak így tovább :)

Szia Gergő! Akartam írni, aztán nem akartam, aztán mégis írok. Miért? Mert úgy érzem, van mit. Úgy érzem, jobb, ha reagálok. Gergő, nagyon okos, intelligens, tanult fiatalember vagy és érthető, hogy ilyen fiatalon szárnyal az elméd és azt hiszed mindent megérthetsz Istenről az intelligenciáddal. Ám nagy mértékű elbizakodottságra vall tőled (nem ítéllek el érte), hogy azt hiszed, hogy Isten emberi elmével felfogható. Isten örökkévaló. Visszafelé is és előrefelé is az időben. Ezt képtelenek vagyunk felfogni, még azt sem tudjuk, hogy az örök, az mennyi. Aki az örökkévalóság óta az Atyaistennel van, az Jézus. Jézus örökkévaló. Akkor az Atyaisten? Ki képes ezt felfogni? Isten mindenható. Ezt sem vagyunk képesek felfogni. A végtelen látható világ utolsó, legapróbb részecskéjéig uralkodik a mindenségen. És a láthatatlan világon is, ami sokkal hatalmasabb, mint a végtelen látható világunk. Végtelen és hatalmasabb? Hogyan is bírnánk ezt felfogni? Isten Szeretet. Mit is jelet ez? Értelemmel felfoghatatlan. Istent érezni kell. A hitet érezni kell, átélni, hogy a bennünk lévő szeretet mozgassa a gondolatainkat. Isten iránt és embertársaink iránt. Az emberi elme olyan, mint egy gyűszű. Megpróbálni belepréselni az egész Mindenható, Örökkévaló Istent lehetetlen. A predesztináció egyetlen egy esetben állja meg a helyét, mivel Isten a Szeretet: Ha minden ember üdvözül végül. Csak így egyeztethető össze a mindent felülmúló szeretettel. Az a gondolkodásmód, hogy Isten embermilliárdokat ítélt eleve örök kárhozatra, kínra, pokolra, szenvedésre, nem szeretet. "Mert Isten mindenkit egybezárt az engedetlenségbe, hogy mindenkin megkönyörüljön." Róma 11:32. Az élet folyamatos döntésekből áll. Isten tanítja az emberiséget, hogy válasszunk jó és rossz között. A Jó Isten, a rossz a gonosz. Ha Isten mellett döntünk, minden nap, neki adjuk át az életünket minden nap, az Ő akaratáért imádkozunk, akkor a jót választjuk. Mert egyedül Ő tudja, mi a 100%-osan jó az örökkévalóságig. Mi fel sem tudjuk fogni, hogy mi az. Isten hív, de a döntés a miénk. Mi van, ha rosszul döntünk? A Noé idejében özönvíz által elpusztultak mind rosszul döntöttek. Ám halálukban Jézus mégis elment hozzájuk prédikálni és kegyelmezni nekik. (1Péter 3.) Szóval sosincs veszve minden. Senki számára. Isten mindig az Első és az Utolsó. Jézus mindenkiért meghalt. Az Ő vére pedig Szent, királyi vér. Egy cseppje sem mehet kárba. Talán Jézus sok milliárd vércseppje teljesen feleslegesen ontatott volna ki? Akár egyetlen cseppje felesleges lenne? Nem hiszem. A Mindenség örökkévaló történetében Jézus áldozata ugyanis egyetlenegyszer fordult elő, aztán soha többet. Egyszer, s mindenkorra megvásárolt Istennek minden embert. Így van csak értelme az eleve elrendelésnek a Szeretet lelkületében. Szeretni pedig elmével nem lehet. Csak szívvel és lélekkel. Szeretetet pedig csak Jézus tud adni, csak Neki van annyi, hogy adni tudjon belőle mindannyiunknak. Ezt szerettem volna leírni. Nagyon hasznos a csatorna, értékes beszélgetések, gondolatok jönnek át. Gondolatébresztő. Én a saját csatornámon az érzésekre megyek rá Istennel kapcsolatban. Mert az érzésekben van a szeretet. A Szentlélek gyümölcsei pedig lelkünkben vannak. Szeretet, öröm, békesség, béketűrés, szívesség, jóság, hűség, szelídség, önmegtartóztatás. Többet kellene foglalkoznunk a lelkünkkel. Szerintem.

Kedves Gergő! Ha ezen okfejtés igaz lenne, akkor jogosan vetődne fel a kérdés, hogy Jézus a vágyai miatt ment fel a keresztre, vagy kényszerből?

Még nem néztem meg a videót, de hosszú évek óta foglalkoztat a téma. Alapos körbejárás után, én alapvetően egy önellentmondással tudom leírni, amire jutottam: Hogy lehetne szabad az akaratod, ha eleve nem szabad akaratodból kaptad a "szabad" akaratot...?

Sziasztok! Tegyük fel, hogy Én egészen eddig a pillanatig maximálisan meg voltam győződve arról, hogy létezik szabad akarat. A videó megtekintése után azonban ebben a hitemben elbizonytalanodtam, és úgy döntöttem, hogy írok ide pár sort. Korábban nem volt ilyen jellegű vágyam(akaratom), a videó megtekintése ösztönzött erre a cselekedetemre. Tehát sem vágy sem kényszerítés nem volt erre. A videó azonban bennem valamit megváltoztatott, létrehozta az akarást a kommentelésre, tehát befolyásolt. Emiatt a kényszerítés és az akarás mellé bátran oda lehetne biggyeszteni a befolyásolást is. Ha ezzel valaki nem ért egyet, mondván, hogy oké, de a legvégén az akaratom vezérelt, tehát végül mindig az akarat a domináns, akkor viszont a kényszerítést is ki lehet venni, hiszen mondjuk, ha elrabolják a családomat, és váltságdíjat követelnek, akkor is az akaratom lesz elfogultabb a családom biztonságának megőrzése irányában, és nem a pénz megtartása. Ha viszont ezt elfogadjuk, akkor a befolyásolás és a kényszerítés mellé a véletlenszerűséget is oda kell tenni. Hiszen használhatok mondjuk egy véletlenszám generálásra megírt programot arra, hogy a példánál maradva reggel kávét iszom e vagy teát. Igaz, hogy ebben az esetben sem beszélhetünk szabad akaratról, hiszen a program választ, azonban a döntést mégis vágy függetlenül hozom meg, hiszen lehet hogy egyébként a másikat választanám. Ebben az esetben azonban nem csak a szabad akaratot iktatom ki, hanem az előre elrendeltséget is(pusztán filozófiai értelemben), hiszen a random variancia "dönt", azonban az italt Én fogyasztom el. És ha csak egyetlen egy olyan szituáció van, amelyik cáfolja az előre elrendeltséget, akkor nincs előre elrendeltség, mert egy ponton meghasad. Tehát nincs, sem szabad akarat sem előre elrendeltség. De akkor mi van?....

Akkor felmerül a kérdés, hogy ha determinalt mind a jóra mind a rosszra valo hajlamunk, ki ezért a felelős? Kérdezem ezt úgy, hogy hiszek a predestinációban.

Köszönjük Gergely! Olyan felemelő tudni, hogy csak bábuk vagyunk ebben a játszmában :)

de a szeretet, az önzetlenség nem a vágyak elvetésén alapul? Ha meghalok önmagamnak azért hogy másokért éljek, akkor a vágyaim is meghalnak, és élek többé nem én, hanem él bennem a Krisztus. Vagyis többé nem vágyom semmire, ezért vagyok szabad. Tehát az énem lehet szabad, de ez nem zárja ki azt, hogy akaratlagosság csak egy része az énemnek, és hogy önmagában véve az akarat nem rendelkezik szabadsággal.

Ha a vággyal definiálod a döntés meghozatalát, semmilyen egzakt dolgot nem hozol be érvként. A vágy mint motiváció nem tudományos érv. Ha A-t vágyom tenni, de B-t kötelességem megtenni, akkor nem a vágy motivál hanem a kötelességtudat. Ha észérvekkel kívánsz érvelni, ne érzésekre alapozd az állításod.

Ha nincs szabad akarat, akkor nincs szeretet. Ugyan is szeretni csak szabad akarattal rendelkező lény képes. Mivel Isten a világmindenséget szeretetből és szeretetre teremtette, és arra, hogy a lények egy része, amelyek személyiséggel rendelkeznek, tudjanak szeretni, ezért ezeket a lényeket szabad akarattal ruházta fel. így ezek a lények dönthetnek az Istentől való teljes elszakadásukról. Isten ezt előre látja, hogy ők hogy fognak dönteni, és a megteremtésük előtt is látta, hogy fognak dönteni, és mégsem vonta meg a létezést tőlük, mert ha megvonta volna, akkor megint csak nem lenne szabad akarat az univerzumban, (szeretet sem).

Próbálok megmaradni az érvrendszerben... Az egyik kérdésem, hogy ha Jézus Isten és ember volt valóságosan, akkor emberként nem volt szabad akarata? Nem szabad akartból váltott meg minket? A másik egy gyakorlati dolog: tegyük fel, hogy böjtölni szeretnék, de nagyon megkívánom a polcon a csokit. Mindkettő erős vágyként él bennem. Én szabad akaratomból engedek egyik vagy másik vágyamnak. És tudok különbséget tenni a vágyak között, tehát megvan a képességem a vágyaim késleltetésére.

Sziasztok! Mi van, ha eddig nem vágytam valamire, bár tudtam a létezéséről, de most elkezdek vágyni rá? Miért nem vágytam rá már akkor, amikor megtudtam, hogy létezik, ha eleve el volt rendelve, hogy vágyjak rá? Talán akkor még nem volt elég alapos az ismeretem róla. És ha olyan valaminek a vágya van belém kódolva eleve elrendeléssel, amit soha nem ismerhetek meg? Abból vajon hogy lehetne valós vágy. Szerintem nem lehet előre eldöntve egy vágy, ha nincs hozza ismeretem. Az ismeretem pedig a saját tapasztalataim,a mások által megosztott valós vagy annak vélt, de általam elfogadott tapasztalatok halmaza. Tehát az ismeret tulajdonképpen a vágyak alapja. Vagyis amikor döntök, az ismeret alapján döntök. Pl? Vágyhatom-e őszintén megverni az idős nénit? Persze hogy nem tudom vágyni, mert a fájdalomról már gyerekkoromban negatív ismereteket szereztem, illetve elfogadtam mások beszámolóját, hogy milyen rossz volt amikor megverték őket, ezért ezen ismeretek tudatában kialakul bennem a vágy, hogy ezt ne tegyem. De a süteményes példa még jobb. A csoki tortát azért választom, mert ismerem az ízét és ezért vágyom rá jobban, mint a másikra. Vagyis van egy háttér tudásom, ami alapján döntök. Szabad akaratomból.

Kedves Gergő! Mély tisztelettel és barátsággal ajánlok a kérdéskörben két, a témában megkerülhetetlen munkát, melyekben részletes, kidolgozott és episztemológiailag is megalapozott levezetését találod a kérdéskörnek, s az a premisszákat is tárgyalják a szerzők. Az egyik Georg Kühlewind: A normálistól az egészségesig; a másik pedig Rudolf Steiner: A szabadság filozófiája. Bízol benne, hogy bármely, akár a személyüket érintő előítélet nélkül, ha akarod elmerülsz az általuk következetes alapossággal tárgyalt szemléletben. Köszönöm a videót, izgalmas volt meghallgatni a gondolataid! Isten áldjon! Robi

Ebből írtam szakdogát. Emlékszem, azzal a meggyőződéssel estem a témának, hogy szabad akarat nélkül nincs értelme egy teista világképnek, az ateizmus meg abszurd, következésképpen léteznie kell szabad akaratnak. Aztán minél jobban beleástam magam a témában, annál erősebb érvek szóltak amellett, hogy a szabad akarat logikai képtelenség. Ma már biztos vagyok abban, hogy a szabad akarat képtelenség. A logikai levezetésem kb. a köv.: "A szabad akarat egy képességet jelenti arra, hogy függetlenül, minden külső behatástól mentesen válasszunk kettő vagy több opció közül. Viselkedésünket megannyi külső tényező befolyásolja - testi késztetések, vágyak, ragaszkodások, helyes vagy helytelen következtetések, hitek stb. A szabad akarat hívei szerint azonban akaraterőnkkel felülemelkedhetünk ezeken a determinánsokon, és egy belső erő által függetlenül dönthetünk. Ez a feltételezett belső erő az önvaló képessége kell, hogy legyen - azonban logikailag nem magyarázza meg akaratunk szabadságát. Matematikailag úgy fogalmazhatunk, hogy az önvalónak statisztikailag egyenlő esélyű opciók közül kell választania. Ha valamelyik opció nagyobb eséllyel kerülhet kiválasztásra, az az önvaló befolyáltságának jele - mondhatni az egyik opció vonzóbb számára, mint a másik, ebben az esetben viszont nincs oka a kevésbé vonzót választania, ergo a választása is determinált. Az akatati szabadság kérdése értelmét veszti, amennyiben az opciók vonzása nem kiegyenlített mértékű az önvaló számára. Amennyiben kiegyenlített, a választás a véletlenszerűségi szabályoknak megfelelően történik meg. Ez azt jelenti, hogy az önvaló belső ereje tulajdonképpen egy random-generátor. Bár a választás ebben az esetben megjósolhatatlan, mégsem beszélhetünk az akarat szabadságáról, csupán egy véletlenszerű folyamat lezajlásáról. A szabad akarat tehát értelmetlen filozófiai fogalom. Bármi is legyen az önvaló, akár az anyag magasan strukturált, öntudatára ébredt halmaza, akár egy transzcendentális értelemben vett lélek, nem rendelkezhet szabad akarattal. Ha van belső random-generátora, a viselkedése ugyan nem kiszámítható, de nem is szabad. Amennyiben nincs belső random-generátora, viselkedése kiszámítható, és akarata szintén nem szabad." Ezek után a nagy kérdés, hogy mindez hogyan ad értelmet egy tesista világképnek? A magam részéről látok működőképes modelt, amelynek azonban kulcsfontosságú eleme a reinkarnáció, illetve kikötés, hogy mindenkinek el kell érnie a megváltást. Kiváncsi vagyok, hogy a feltámadással és az üdvözülés/kárhozat koncepciójával operáló ábrahámi vallások hogyan képesek megtartani teológiájuk értelmét egy szabad akarat nélküli világban. Meggyőződésem, hogy belső logikai hiányosságok és önellentmondások nélkül sehogy, de szívesen látnék ebben a témában itt egy videót. Mert az erős érvek is determinánsok, amelyek befolyásolhatják a meggyőződéseimet. 🙂

Ez olyan rövid hogy megnézem még egyszer. Nem rossz.

Egy moderált chatben hogyan is lehetnék szabad...nem mered nem törölni !

Dedede a lelkeddel mi van? :) Most komolyan. Elmondom mindezt gyorsabban, egyszerűbben. A testedet alkotó összes részecske kétféle lehet: determinisztikus vagy nem determinisztikus. Ha determinisztikus, akkor az papírforma szerint működik. Ha nem determinisztikus, akkor nem tudod, hogy fog viselkedni, de senki más sem. Ezekből sehogy nem lesz szabad akarat. Jó ez az út. :) Már csak az isten(ek) szerepét kéne tisztázni ebben a szabad akarat nélküli világban. Neki sincs szabad akarata? Akkor tulajdonképpen micsoda ő? Ha nem tapasztaljuk, nem mérjük, akkor hol is van?

Itt mit jelentenek ezek a fogalmak? Nincs benne szabadság? "Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes elmédből és minden erődből!"

Westworld sorozatban volt egy rész, amikor a szőke robotcsaj (bocsánat, nem emlékszem pontosan a nevekre) elmeséli a csávónak, hogy azért őt választotta maga mellé, mert ő tud önálló döntéseket hozni és nem a vágyait követni. És abból következtette ki, hogy egyszer háborús helyzetbena csávó megerőszakolhatott volna valakiket a társaival úgy, hogy soha semmilyen következménye nem lett volna, mégis ellenállt és rászólt a társaira, hogy nézzenek már magukra. Nem volt vallásos a csávó, hogy azt lehessen mondani, hogy az örök élet iránti vágya legyőzte a testi vágyát.

Ez nem csak akkor igaz, ha feltesszük hogy én magam, és a saját vágyaim különbözőek? Mmint az hogy én, az nem tartalmazza a vágyaim összességét (is). És ha rajtam kívül van, akkor hol és miért? Sőt, ha az énséget, ahogy sok esetben a tudattal hozzák kapcsolatba, így még kevésbe elválaszthatóak, már fizikailag is.

Bár vér ateista vagyok, de ebben egyetértek. Minden betegségnek van valami kiváltó oka, ami levezethető biológiai szintre (pl. genetikai hiba, fertőzés, stb --> sejtekben molekula szinten látjuk már milyen változás történik). A gondolatok ugyanúgy levezethetők biológiai szintre, hogy az agyban az egyes szinapszisokban épp hogyan mi megy végbe (mekkora feszültség, milyen csatornák stb.). Bár még ott nem tartunk, hogy egy MR segítségével gondolatot olvassunk, de ez is idő kérdése csupán (és ez nem mese). Tehát minden gondolatod ami az agyadban keletkezik levezethető fizikai szintre. Ott pedig nincs olyan, hogy én azt mondom most, hogy ez az ioncsatorna nyíljon ki és a semmiből megjelenik majd ott valami ami kinyítja és emiatt más gondolatom lesz. Tehát nincs szabad akarat. Ez egyébként nagyon jól mutatja, az összes betegségnél is, hogy genetika és környezeti faktorok a keresendők az etiológiánál, tehát nem a semmiből jelenik, meg hanem valami oka van. Mi emberek meg nem tűnünk ki a világból, hogy "ránk nem vonatkoznak a törvények". Már eljutottunk oda, hogy pszichés betegségeket is elkezdtünk külön választani, ahol ugyanez van. Igen, a probléma ezzel csak, hogy egy Nobel-díjas érdeme, illetve egy betörő se büntetése ez alapján igazságtalan, hiszen egyikük se tehet róla, illetve mindenki ártatlan. Ez tény, de ahhoz hogy a társadalom működjön, egyenlőre szükséges. Továbbá azon emberek akik hisznek a szabad akaratban jobb életet élnek, kevésbé depressziósak stb. Tehát amit érdemes: + másokról tudd, hogy nem tehetnek a döntésükről + magadon ne érezz semmi féle láncot, érezd úgy, hogy szabad akaratod van Így érdemes felfogni.

"szabad vágy" tényleg nem létezik, de nem véletlenül külön szó az "akarat" a vágytól. A kettő nem u.a. Vágyaink ellenére ugyanis igenis dönthetünk másképp, ami nem egy másik vágy által okozott befolyásolás, hanem egy tudatos, objektív mércéhez való alkalmazkodás, amely lehet etika, vagy a szentírás is. Ezáltal ha lehámozzuk az érvelésed összes rétegét és atomjára vetkőztetjuk azt, tul. azt mondod, h. pusztán érzések által irányított droidok vagy állatok vagyunk, akik az élet biliárdasztalán véletlenszerűen ütköznek egymással, aztán lesz, ami lesz...

Jó a videó, jók az érvek, bár én belevennék mégegy szempontot. A lelkület milyenségét. Amikor valaminek a meg/nem tételére képtelenek vagyunk, mert nem visz rá a lélek. Példa: jún 1 -én megszűnik a munkaviszonyod, de jún 8-án még egy napra visszakönyörög a főnököd, hogy segítsd ki. Nem kényszerít senki, mégis bemész, a legkevésbé vágysz rá. A hír közlése után migrénes fejfájás tör rád. A főnököt gondolatban a legdurvább kínzásoknak veted alá és elküldöd (fejben) a jó k. anyjába, hogy miért hoz ilyen helyzetbe, mégis Jún 8-án bent ülsz a volt munkahelyeden. Legszívesebben a szarban hagytad volna, de nem tudtad meg tenni. Nem vitt rá a lélek.

Újra beillesztem a számomra eltünt korábbi hozzászólásomat. Nekem a következő gondolataim jöttek. Elgondolkodva azon, hogy ha újraélném ezt a napot és nem tudnék róla, hogy újraélem és senki se tudná, hogy újraéli, akkor 100% hogy mindenki tökéletesen ugyanúgy élné át másodjára is (100-ra is) a napját. DE ez nem bizonyít semmit, mert, akár van szabad akarat, akár nincs, ugyanaz lenne a napja mindenkinek. Nos, Gergely egyik alapvetése, hogy a vágyaink (vagy egy külső kényszer) hajt minket egy döntésbe és nem szabad akarat. Ez pedig csak féligazság. Mert az ember képes hatni a vágyaira (pl megfékezni vagy feltüzelni), anélkül, hogy más vággyal helyettesítené a döntési irányát. Gyors példa: 1) Nem fekszek le a szomszéd asszonnyal, még akkor se ha nem buknánk le, mert a SAJÁT értékrendem nem helyesli. 2) kitűzök egy nagy célt magam elé, amire nagyon vágyok és bár hiába haladok a vágyam tárgya felé, de idővel ez a vágyam igencsak lecsillapodhat és sok egyéb vágyam erősebb lehet a korábbitól. Mit tehrtek? Feltüzelem a vágyamat, azáltal, hogy MOTIVÁLOM (belső, saját kényszer) MAGAMAT. 3) Ha fegyvert fognak a fejemhez, hogy tagadjam meg Istent különben lelőnek. Láthatjuk, hogy külső kényszer hatására is dönthetek kétféle képpen Ergo, az emberi akarat képes hatni az emberi vágyakra. De tovább megyek A döntéseinek nem csak vágyak vagy külső kényszer határozza meg, hanem az elköteleződés is. Vagyis ha én hűséges vagyok ahhoz amit ígérek, akkor ha megígérem, hogy mához képest a 365-ik napon nem fogok dolgozni, vagy csak zöldséget fogok enni, akkor ha alapvető lehetőségeim megengedik, akkor minden vágytól és külső kényszertől mentesen hozom meg a döntésemet 1 évre előre. De most jut eszembe, hogy az ha én eleve csakis üdvözülhetek, vagy csakis elkárhozhatok és erre nincs semmilyen ráhatásom (választásom), akkor az Istent tenném hazuggá, amikor azt mondja, hogy válassz! Ha minden döntésem csupán egy tőlem független hatás (vágy vagy külső kényszer) reakciója, akkor nincs semmilyen szabad akarat. Ez pedig kálvinista szempontból is önellentmondásos, mert a kálvinizmus hisz a rosszra való szabad akaratban. De a videóban elhangzott alapvetésekre építkezve ez sem lehetne. Azt hiszem mindannyian egyet tudunk érteni abban, hogy az Isten senkit semmire nem kényszerít. Ez esetben az Istenhez való megtérès nem lehet külső kényszer eredménye. (Bár ez a kijelentés önmagában megdönti a kálvinista predesztinációt, mert ha csak reagálunk a hatásokra, akkor igazából isteni kényszer alatt vagyunk, mert a reakciónk nem szabadon választható, hanem determinisztikusan törvényszerű (kényszerű). Azt hiszem mindannyian egyet tudunk érteni abban, hogy az ember Isten nélkül "szeret rosszat tenni" (mondhatni vágyódása van a bűnre, kinek milyenre). A vágyódás pedig alapvetően érzelmi indíttatás, ami sohasem maradandó dolog. Isten pedig azt tanítja, hogy döntéseinkben ne az érzelmeink vezéreljenek. Másol azt írja a biblia, hogy uralkodjunk a vágyainkon. Ez esetben egy igazi megtérés nem lehet vágyódás eredménye. Akkor mégis mi okozhat igazi megtérésre való döntést? Nem más, mint az elköteleződés. Ez pedig nem más, mint az ember saját belső választott kényszere saját magára. Ez az emberi szabad akarat. A szabad akarat nem más, mint a külső hatásokat figyelembe véve az ember egyéni belső értékrendjének megfelelő ésszerű, logikus cselekvőképesség, vagyis döntés. Ui: most másodszori leírásra apró javításokat tettem a szövegbe.

Köszönöm szépen Gergő! 🙂

Gratula. Pont így, ahogy mondod. Innen már csak egy fogalmazási lépés hogy kijelenthesd: az élet rabszolgái vagyunk, mind. És persze mondhatnád, hogy azokban a szavakban ítélet van, de most láttad be, hogy az ítélet megjelenik benned, akaratodtól függetlenül. Most akkor nézz rá erre a világra, jelenre, múltra, mindenre. És ne hagyj ki semmit, az csalás. Mit dob ki benned a gép ? Mi lesz az ítélet benned egy ilyen világra ? (És nem, ezt sem döntheted el. Csak megfigyelheted, szerinted ajándék -e vagy átok hogy az élet rabszolgái vagyunk, mind.)

12 perc csak hogy kifuttasd hogy mindengy, menjél a patreonra, ügyes ! :) :justkiddin

Az, hogy van e szabad akarat, vagy nincs, ez talàn az élet legnagyobb kérdése. Ha ateisata szempontbol nézzuk, akkor nincs, mivel az osrobbanàs elso pillanatàban minden eldolt. Hatalmas paradoxon.......

Kérdés, hogy vajon az akarat alkotja-e az énünk egészét?

És mi van ha nem motivál alapvetően semmi? nem vágyom semmire? Nem lebeg cél a szemem előtt, de ha akarok, tudok vágyakozni, ha belegondolok egy adott dolog pozitív tulajdonságaiba. Természetesen értem a lényeget.. Az is lehet a vágy, hogy vágyjak valamire...

"Térjetek meg" mondja a biblia és erre nézve szabad akaratunk van. Ez a választásbani szabad akarat. A vágyaink és akarataink is fejleszthetők taníthatók nevelhetőek és irányíthatóak. Ebben is szabad akaratunk van. Isten az erre való felelősségre hívja fel a figyelmet amikor azt tanácsolja, hogy válasszuk az életet. A helyes ismeret növekedésével vágyaink és akaratunk iránya is teljesen megváltoztatható. Ebben is szabadok vagyunk. Tehát szabad akarat van de az befolyásolható, és hogy minek engedünk, abban is szabadok vagyunk.

Ez azért jó mert vitázni sem lehet vele. Ha bármi okból A,-t B-t vagy C-t választom bármilyen kérdésre mint válasz, csak ki kell találni mögé egy vágyat. Ilyen alapon viszont ha nem létezik szabad akarat akkor milyen alapon büntetünk meg bárkit bármiért?!

Ha nincs szabad akarat, akkor nincs önálló akarata senkinek. Akkor valaki - valami másnak az akarata érvényesül. Önálló akarat nélkül végülis nincs olyan, hogy TE vagy ÉN. Így tehát illúziók vagyunk saját magunknak. Akkor az van, aminek - akinek az akarata teljesül és ebből következőleg csak AZ ("Ő") van. És mivel "általad" cselekszik, nincs "rajtad" kívül, pontosabban a része vagy és "Ő" pedig mindenben ott van. És szerintem ez a kulcs, hogy nem áll az anyagi-szellemi valóságon kívül. Gyakorlatilag az egész mindenség "Ő". Például a zen buddhizmusban ezért nem beszélnek "Istenről", mert ezzel a megnevezéssel elkülönítenék a "lényeget az egésztől". Inkább azt mondják,: "csak Az van". Úgyhogy nyugodtan dönthetünk, ha úgy érezzük szabad akaratból, csak lássuk be a következményeket. A következmény lesz amolyan determinizmus. Vagy karma.

Szabad akaratunk van. Szabadon választhatjuk az életet vagy a halált. Választhatunk a jó és a rossz között. Azért vagyunk a Földön, hogy megtanuljuk a jót választani. Sátán célja éppen az, hogy ebben akadályozzon minket.

Izgalmas érvelés de a felvetés hamis dilemma csapdájába esik. Ha egyáltalán nem létezik szabad akarat, kíváncsi vagyok hogyan kezeljük ha ne adj Isten valaki megpróbál kirabolni, vagy a gyermekeinket hogyan neveljük? A felelősség is megszűnik ha egyáltalán nincs szabad akarat.

Talán ez az elsö videód amiben az elhangzott szavak egyikével sem értek egyet. Szabad akarat igen is létezik! Az hogy szabad akaratunkat a nap minden pillanatában megprobálják elnyomni/manipulálni az már egy másik video tematikája. Amennyiben nem létezne szabad akarat akkor a piacgazdaság már régen megbukott volna. Ergo társadalmunk nem létezne mai formájában. Az hogy teát vagy kávét iszik az ember reggelente, az vagy egy tradició követése vagy tapasztalati úton meghozitt döntés. Szóval ha bármilyen szituációban minimum van A vagy B választási lehetöségünk, akkor az már szabad akaratnak minösül.

Korábban írtam két hozzászólást (egy rövidebbet és egy hosszabbat), de valami okból a hosszabb kommentemet már nem találom (pedig kétszer is lassan végiggörgettem a teljes kommentszekciót). Na de, akkor most inkább leírnám az álláspontomat az emberi szabad akarat mechanizmisáról. Vitán felül áll, hogy léteznek olyan erők, amelyek létezésére nem tudunk hatással lenni és amelyek hatást gyakorolnak ránk (pl ha egy fiú a lányokhoz vonzódik, vagy egy fáról csakis lefelé lehet esni). Ezeket az erőket két csoportba osztanám, vannak a vonzó erők (amelyek kívánatosak, én vágyaknak nevezem), pl fiúként egy szép lány, vagy vannak azok az erők amelyek tolnak egy bizonyos írányba (külső kényszerítés), pl minden csakis lefelé esik és nem pedig felfelé. Ezek az erők hatással vannak a meghozott döntéseinkre, de nem kizárólagosan, hanem részlegesen. Az ember döntésében nagy hatással van az egyén értékrendje, ami az egyén által szerzett és elfogadott információk és a jóként-rosszként való megítélésének a kombinációja. Plussz nagy hatással van még az egyén mentális energiaszintje (fáradt fejjel könnyebb rossz döntést hozni). Nos akkor most hozzunk döntést. Amikor döntenünk kell egy adok helyzetben, akkor a döntésünket tudatosan hozzuk meg és abban a helyzetben rengetek inger (erő) hat ránk. Az egyén mentálisan nem képes az öszes ilyen erőt tudatosan számításba venni, mert energiaszintjétől függően van egy korlátozott kapacitása, ezért a mellőzött tényezők (rá ható erők nagyobb része) nem vesznek részt a meghozott döntésben. Pl egy auto vásárlásakor ha megnézünk egy kocsit, akkor a méretétől kezdve a színéig, a motor típusáig az üléshuzatok minőségéig, a legeslegapróbb részletekig minden hatással van ránk, ami vagy vágyat kelt bennünk, vagy ellenszenvet. Senki sem képes a kocsit az utolsó részletig tudatosítani magában, de igyekszik minél több hatást bevonni a döntésébe. Az, hogy mely tőlünk független erőket vesszük számításba a döntésünk meghozatalakor, azt az erők nagysága határozza meg. Itt lép be a képletbe az emberi kontroll a saját értékrendünk által (amit mi alakítunk ki), ami az általunk eddig megszerzett és elfogadott információknak és azok megítélésének a függvénye. Ezt neveztem korábban a belső kényszernek (vagy lehet belső kényszerítő erő), mert minden egyes külső erő nagyságát képes befolyásolni (vagy akár kioltani is), attól függően, hogy milyen erős értékrenddel rendelkezünk az adott külső erőre vonatkozóan. Az értékrendünk minden egyes tudatosan számításba vett erőhöz hozzácsatol egy megítélést (motívációt), ami az adott erő nagyságát eltérő mértékben növelheti vagy csökkentheti. Pl házas emberként feküdjek-e le a szomszéd asszonnyal? Lehetséges végkimenetelek: Igen vagy nem. Milyen erők vannak hatással rám? Miért legyen igen? (Erő- megítélések) 1) a szomszéd külalakja- csinos vagy nem szép, ez fontos vagy nem fontos; 2) a szexuális aktus- jó vagy most nincs rá szükségem; 3) ő is akarná- szükséges, jó 4) egyikőnk se mondaná el- jó és szükséges, vagy mindegy; 5) a feleségem szerepe- nem számít, úgy se szeretem, már korábban is megcsaltam, stb; Miért legyen nem? 1) házas vagyok- nagyon jó, nem jó, nem számít, stb; 2) szeretem a feleségem- nagyon jó, fontos, alapvető dolog, nem fontos, stb; 3) fájdalmat okozok a feleségemnek- nagyon rossz, nem szabad, megérdemli, stb; 4) szégyenérzet a lebukás miatt- nagyon rossz, nem lesz, stb; 5) mások negatív megítélése- nagyon rossz, nem fontos, nem érdekel, stb. Ezekhez az erőkhöz az értékrendem által, hozzácsatolok egy-egy "véleményt", ami vagy pozitív vagy negatív irányba megváltoztatja az adott erő nagyságát. A döntésünket az adott helyzetben a tudatosan számításba vett ránk ható vonzó és kényszerítő erők nagysága határozza meg a lehetséges végkimenetelekre bontva miután a saját értékrendünkre helyeztük azokat. Amelyik végkimenetelen nagyobb az erők összege, az lesz a döntésünk.

Tehát akkor homo Dei lubidrium? 😭 Az ember az Isten játékszere?

Szerintem van szabad akarat. Attól még mert Isten tudja hogy te mit fogsz csinálni a következő percben nem azt jelenti hogy neked nincs szabad akaratod. Isten az univerziumon kívül tehát így Istent az idő se tudja befolyásolni. Erre itt van a kedvenc példám: Képzeld el hogy ma este lenne egy foci meccs a brazilok és a spanyolok közt. A te haverod polyénkodás kedvéért megmondja neked hogy a brazilok megverik a spanyolokat. Te este leülsz és elkezdes nézni a foci meccset. De te már tudod hogy a brazilok fognak nyerni. De várjunk ez most azt jelenti hogy a focistáknak nincsen szabad akarata attól még mert te tudod a kimenetelét a meccsnek? Nem! A focisták szabadon játszanak attól még mert te tudod a kimenetelét, így kell szerintem elképzelni Istennél is.

A csávó teljesen (némi kozmetikával) lemásolta, Alex O’Connor (Cosmic Sceptic), 5 évvel készült videóját 🤦🏿‍♂️ru-vid.com/video/%D0%B2%D0%B8%D0%B4%D0%B5%D0%BE-OwaXqep-bpk.html

köszönjük!

Azért nincs szabad akarat, mert a döntéseink a személyiségünkhöz kötöttek.

Kedves Gergő! Érvelésed feszes, precíz... Gratulálok! József Attila négy sorban összefoglalja a 12 percet: "Akár egy halom hasított fa, hever egymáson a világ, szorítja, nyomja, összefogja egyik dolog a másikát s így mindenik determinált." (József Attila: Eszmélet)

Érdekes

Ha Isten mindent eleve elrendelt, több ezer bibliai ige válik értelmetlenné, értelmezhetetlenné. Isten nem személyválogató. Mindenkinek ugyanannyi lehetősége és esélye van arra, hogy teljes szívével neki szentelje életét. Ugyan mennyi értékkel bírhat Isten számára egy általa kiválasztott ember hódolata?

Jó.

Vigyázz, mert a Sátán célkereszbe vett! Jézus téged nagyra tart! Ne érvelj a tudomány mellett! Érvelj Jézus és a szÍved mellett! A kérdésedre, amit felteszel, mindig az első lesz igaz! Amikor el kezdesz spekulálni, az már nem Jézustól van! És te folyton spekulálsz! Ebben a videódban pontosan ezt teszed. Szerinted ezt várja tőled Jézus? A döntésünk az a szabadakart. És az nem egy csésze kávé dönti el. És még csak az sem, hogy mit eszel az nap. "Mert nem az a fontos, hogy mi megy be a szájon, hanem hogy mi jön ki rajta." Ha Isten minket felruházott ezzel a nagy halommal, akkor saját kontroll alatt tarthatjuk az életünket. Könnyedén, mert ezt is meg mondta: Az én terhem könnyű! :) Te még mindig tanulsz... És ez lehet, hogy egész életeden át fog tartani, de hidd el, hogy megéri. Ne alapozz a tudományra, mert a Biblia szerint, akik a tudományban hisznek, azok bolondok! Ne légy bolond! Tudod, hogy mire értem! :) Isten legyen veled!

Felelősség az van. Nem?

Ebből megnéznék egy hardtalkot a Puzsérral. De tényleg. 😀

"A hit szubjektív, csak az adott egyénre vonatkozik és az elméje képes is ezt személyes valósággá tenni. Mint a Placebó hatás, hiheted azt hogy kaptál egy vitamint vagy egy védőoltás közben egy önmagában semleges hatású szert kaptál, placebót. A hited, elméd viszont "másik" valóságot alkot. Tehát saját magadnak képes vagy lekorlátozni az akaratodat, nincs szabad akaratod mert ezt hiszed ez akár igaz is lehet, de függetlenítve az egyéntől nincs érv arra hogy nem létezhet szabad akarat, soha semmi formában. Mégha úgyis fogalazunk, hogy a szabad akarat egy elérhető állapot és nem egy alapvető képességünk, akkor is arra jutunk hogy legalább elvi szinten megtapasztalható. Nézzük máshogy. Egy híres idézet alapján indulva: "Gondolkodom, tehát vagyok". Bizonyítható az állításból a létezés(ünk) ténye, tehát abban biztosak lehetünk hogy vagyunk. Te is vagy, én is vagyok stb. ebben megállapodhatunk igaz tényként, tekintsük ezt a valóságnak. Mivel a létezésünk igaz, így az is igaz hogy gondolkozunk. Te is gondolkozol, én nekem is vannak gondolataim stb. Ha ismered a Filozófiai/logikai levezetését, magyarázatát az idézetnek akkor elfogadod hogy a gondolatunk a sajátunk, nem lehet az hogy ebben megtévesztenek. Nincs olyan hogy én gondolatom nem az én elmémben, tudatomban születne meg. Ez mindenkinek a sajátja, önálló elme, személyes gondolatok! Amennyiben ezek állítások megértésre kerülnek, elfogadható a független gondolat fogalma. Nevezzük szabad gondolatnak. Aki képes a gondolatait rendezni, értelmezni az tud is a gondolatai szerint cselekedni. Így elérünk a szabad gondolatból a szabad cselekvéshez, hívjük csak szabad akaratnak.

Sokszor vagyok úgy a videóiddal hogy a sok idegegen szakszó miatt elvesztem a fonalat az érvelés közben. Lehet én vagyok hülye. Vagy te bonyolítod.

💚RAGYOGÓ💚 💚🙏😇🙏💚

Egy üres halmaz elemeinek összességét nevezzük semminek. Vagy azt az elemet, ami a mindent magába foglaló halmaznak nem eleme.

Jujj..csavaros..de mi van a tudatunkkal??...nem kell va'gy ahhoz, h tudatomat kövessem .Szabad akaratombol...mert en ugy akarom..szabadon..ba'r nem va'gyom ra..csak TUDOM, H JO, ezert teszek meg szabad döntesemböl vmit!!

Az is elképzelhető, hogy van egy determinista hatás, mely egyes embereket arra sarkall, hogy olyan önfejlesztésen menjenek át, melyben az új önmaguk már rendelkezik szabad akarattal. Így elmondható lenne egy egyénről, hogy 10 éve nem volt szabad akarata, ma már van.

akarat = vágy

láccik hogy ez a gyerek se lsdzett még eleget

Ha hiszek Krisztusban, akkor nem filozofálok, hanem megvallom Őt Uramnak és Megváltómnak... John Henry Newman, aki anglikán papként elkezdte kutatni az ősegyházat, a zsinatokat stb., hogy miért is "kellett" ott protestantizálódni...súlyosan ütközött. Lásd Apologia pro vita sua.

Okoskodó barom!Valaki vagy újjászületik vagy nem'Ez a meghatározó' semmi más.Nem az akarat szemszögébéből.kell nézni a dolgokat' hanem EGYEDŰL AZ ÚJJÁSZÜLWTÉS által.Valaki vagy istenhez tartozik' vagy a kárhozathoz ' de egyedül az újjászületésen múlik.Isten szuverín döntésén.