Én aggódok a rövidtávra emlegetett forint befektetés miatt (amellett hogy persze attól még van a portfóliómban). A mostani kamatlábak, állampapír hozamokat miből fogják kifizetni? Miközben recesszió van, államháztartási hiány már eddig is aggasztó mértékben nőtt. Értem, hogy "cuki" lenne stabilizálni az árfolyamot, meg az inflációt leküzdeni (ami kettő között szerintem van is összefüggés), csak vajon van ennek realitása? Egy év alatt mondjuk PMÁP hoz forintban 16%-ot, viszont a mostani 380 alatt EUR felmehet-e 16%-kal? azaz 440 körülre? háát ugye nemrég volt már ott, és akkor 13% volt az alapkamat... Miközben átváltva EUR-ban is hozna valamennyit, pl ha más nem, az most még 2.85%-on, majd augusztustól magasabban (nekem 8.65% jött amúgy ki) kamatozó PEMÁP (az is felmerült, vajon ezt nem vezetik-e ki, túl sokba kerülne). Sajnos nem látom át a folyamatokat irányító makrogazdasági összefüggéseket, de jelenleg elképzelni nem tudom, miből finanszírozná az állam a kötvények utáni kifizetéseket, azon kívül, hogy elinflálja, és ha inflálódik, illetve jobban inflálódik, mint EUR zóna, akkor hogyan maradhatna ilyen szinten az árfolyam. Vélemények?
A 100% részvény még hosszú távon is ellentmond elég sok ajánlásnak. Pl. az ellentétesen koreláló eszközök használata (kötvény, arany) a beesések tompítása miatt, életkor előrehaladtával egyre kevesebb részvény egyre több kötvény, stb stb. Válságok idején erős psziché kell mellé😉
@@VinoTonto1 Igaz, az eredeti topic 1 millióról szólt. Ennyi pénznél valóban nem szükséges az eszközök közti diverzifikáció, elég lehet az ETF nyújtotta széles spektrum.
@@LDawn01 egy ilyen agyonvert piacon, mint tavaly volt én inkább a túladott, olcsó egyedi részvényeket vettem. Tesla, FedEx, Apple, Ezekkel nem nagyon lehet mellé lőni de a gyors 50-70%-os visszapattanás boritékolható volt. Most már lehet, kell is óvatoskodni de mindig van valami ami feltűnően olcsó, alulértékelt, amibe bele lehet veszegetni...
Kedves Balázs, köszi a videót! Végre valaki elmagyarázta az adózásbeli változást röviden és érthetően. :) Van különösebb oka, hogy feltörekvő ETF-nek az "iShares MSCI EM UCITS ETF (Acc)"-ot írtad nem az "iShares Core MSCI Emerging Markets IMI UCITS ETF (Acc)"-t? Ahogy nézem nincs érdemi különbség közöttük, csak a fund size. ETF-re általában melyik tőzsdét javasolnád: XETRA vagy London Stock Exchange, esetleg egyéb? Nagyobb portfóliónál lenne értelme vegyíteni, hogy EUR és USD kitettség is legyen?
Nagyon hasznosak és színvonalasak a tartalmaid!Kezdő,ébredező kis befektető lennék.Így érdekelne,hol érdemes devizát(EUR.USD) váltani?Ahonnan az Államkincstárba is tudok utalni eurót befektetési céllal.Ill.később részvényeket is vásárolnék.Köszi!
Pl. Wise vagy Revolut... azokról díj nélkül be tudsz utalni eurót a államkincstár számládra vagy bankkártyás fizetéssel is tudsz venni állampapírt... jelenleg ki is tudsz utalni eurót a webkincstárból Revolut számládra és szerintem Wise-ra is...
Accumulatinges ETF-fel nem kell izzadni hogy mi lesz ezzel az osztalékfizetéses adóztatással ha jól értem, ugye? TBSZ számla költségeiről, helyének kiválasztásáról jöhetne egy friss vidi. :)
Szia ! Tudnál egy kérdésben segíteni ? 😄 Van ugye két féle ETF egyik osztalék fizető (DIS) A másik a vissza forgató (ACC) Németországi tőzsdén vásárolt (DIS) ETFnél mennyi az osztalék adó 27 % ? Amit nagyon nem értek az az ACC a vissza forgató ez mit jelent ? növekszik a portfoliom adott ETF darabszáma ? Összehasonlítottam ugyan azt az ETF-et ACC és DIS de százalékban ugyan akkora volt az emelkedés adott idő alatt csak az egyik fizet évi 4 osztalékot a másik mit ad ? Mit jelent az hogy vissza forgatás ? Mert igy logikusan az osztalék fizető ETF jobban megérte volna vásárolni hisz az emelkedés ugyan akkora volt + fizetett osztalékot is. Szoval nem teljesen értem mit takar az hogy vissza forgatás. köszi a segitséget ! 😄
Illetve a kettős adózást tekintve külföldi cég alapítása megoldás lehet-e. Tehát cég alapítás saját portfólió managementre olyan országban ahol van kettős adózása MOval és USszel is? Mi lehet az a portfólió méret ahol megérheti kiskapuk keresées.
Osztalekrészvény érint csak, attól fukk melyik ország, milyen adó stb. Ha az ember tudja az adatokat ki lehet számolni könnyen, de kár ugrálni. Nem maradunk örökre ilyen kettős adózás bla bla nélkül.
Kedves Balázs. A videóban emlitett etf_eket melyik cégnél lehet (érdemes) megvásárolni kisbefektetőnek? Melyik komoly, megbízható szolgáltató forgalmazza?
@@bencebalazs de a költseg nem lesz magasabb ha peldaul havonta veszek 100€-ert ami utan 7€ dijjat fizetek ahelyett hogy negyedevente vennek 400€-ert szinten 7€-ert?
Az. 10%-át fktesd állampapirba, 5%-ot kriptiba, 5%-ot aranyba, ( vigyázz, mind BTC, mind az arany árfolyama úgy tűnik, hogy csúcson van a bankcsődök miatt, ki kell várni mi lesz), 30%-át ETF-be a többi 40%-át meg reszvenyekbe. 10%-ot meg meghagynák, hátha jön valami jó vetel. De ez nem befektetese tanacs. Én magamnak kb igy csinálnám.
Szerintem nem. Ott kb a harom blu chip van csak, ha jol tudom. De masnak irta balázs,,hogy az összes ETF megvehető a KBC-nél, és ha még mast is emlegetett. Nezd vissza a kommenteket közte lesz. Csak a kérdersed előtti kommenteket,,ott van.
Annyi megjegyzés, hogy ugye 5 éves időtávban 100% állampapírt már nem TBSZ számlára érdemes venni (ellentétben az ETF-ekkel), hanem az Államkincstárnál. Egyrészt ingyenes a számlavezetés, másrészt az állampapír alapból adómentes, így a TBSZ előnye megszűnik, viszont ha mégis hamarabb szeretne az ember hozzájutni a pénzéhez, akkor TBSZ-en adókötelessé válik a hozam. De javítsatok ki, ha tévedek!
TBSZ-re nem veszünk állampapírt, nem éri meg, vagyis nincs is értelme... TBSZ tőzsdei részvények, ETF-ek vásárlására van főleg... állampapírt a webkincstárban kell venni, nincs díja a vásárláskor, bankkártyával is lehet venni, így az utalási díj is elkerülhető, nem kell 15% adót kifizetni, ha lejárat előtt adnád el, akkor sem... de ha eladod lejárat előtt, akkor annak van valamennyi díja, ha jól tudom, jelenleg 1% a díj...
Kedves Balázs! Jól látom, hogy az általad említett all world etf nem full replication? Vagy a physical (optimized sampling) is full replication? Ha nem, mi a különbség? Előre is köszönöm!
Mi az előnye ennek az All World ETF-nek csak a sima SPX-hez képest? Összehasonlítva az elmúlt 8 évet, csak azt látom hogy végig kevésbé volt volatilis, de az SPX sem esett nagyobbat. Vagy a videóban elmondott jövőbeli várakozások miatt?
Azt azért vitatnám, hogy a TBSz előnyei felülmúlják a megkötésekből származó hátrányokat. A hátrányok közül a legfontosabb szerintem, hogy eladáskor időzíteni kell a piacot. Erre nem nagyon hívják a fel a figyelmet a TBSz propagálói. Sokan szerintem nem is tudják, hogy ha egy részvényt megtartasz a TBSz megszűnése után, akkor egy későbbi eladás esetében, nem azt az árfolyamot kell bekerülési árfolyamnak tekinteni, amikor megvetted azt a bizonyos részvényt, hanem azt, amikor megszűnt a számla TBSz-nek lenni, tehát ha mondjuk 10 ezerért vettél OTP-t, de 6 ezer volt, amikor a TBSZ megszűnt, akkor, ha 12 ezerért eladod, az árfolyamnyereség alapja nem 2 (káttő!), hanem 12-6=6 ezer lesz!
TBSZ számla megszűnésekor az értékpapírok átvezetésre kerülnek vagy egy normál számlára, vagy egy új, gyűjtögető évi TBSZ számlára. Az átvezetés az eredeti bekerülési ár és a TBSZ számla lekötési időszakának utolsó napján érvényes piaci ár közül a magasabb értéken történik. Ezzel biztosítják az 5. év végére az adómentességet, és ezért éri meg kivárni addig. Az általad említett példánál 10 ezer marad a bekerülési ár. Ha az árfolyam ezt követően felmegy 12 ezerre amikor eladod, akkor csak 2 ezer lesz a kamatadó alapja.
@@spinandwin1225 Salvadorban hivatalos fizetőeszköz, de ott is dollárt használnak inkább. Na, mindegy, nem kötekedni akartam, csak légy óvatos a kriptóval. A blokklánc tech nagyon ígéretes, de a mai kriptovaluták (több, mint 20000 van) akár el is tűnhetnek teljesen.
A kriptó nem befektetés hanem színtiszta spekuláció, maximum daytradingre jó. Mivel semmilyen valós világbeli folyamthoz nem köthető, igy egyszerűen nincs olyan információ senkinek a birtokában ami alapján hosszú távon lehet vele tervezni. EGy cégről legalább van vmi ami alapján gondolkodhatsz hogy jó lesz e vagy sem, de egy kriptónál semmi nincs. Max a reménykedés hogy mi van ha az ethereumot bevezetik az usában nemzeti fizetőeszközként.... Pl: meg tudod magyarázni hogy mitől zuhant be a BTC és mi kell ahhoz hogy megint visszamásszon oda ahol volt? EGy cég esetén legalább támpont van hogy azért esett le mert mondjuk balhé volt a termékkel amit gyárt, rossz lett a cashflow stb stb. Kriptónál SEMMIT nem tudsz.
Kedves Balázs ! A Kincstárnál el is tudok adni lejárat előtt? Prémium magyar állampapírt pár hónapra is érdemes tartani, illetve mit ajánlasz ilyen időtávra.
@@lajosszabo2113 nem igen van ilyen eset szerintem... meg kell nézni, hogy a bank mennyi díjat számít fel és meg kell nézni, hogy mennyibe kerülne átutalni összeget a webkincstárba, de szerintem ez kevesebb lesz, mintha folyamatosan fizetnél a bankodnak... ezenkívül bankkártyával is tudsz venni állampapírt a webkincstárban, így annak meg már díja sem lesz, mert ugye nincs utalás...
Ha tudod, hogy hány hónapra akarod, akkor még a diszkont kincstárjegyet érdemes megnézni. Elvileg 3, 6, 12 hónapos változatok vannak, de gyakorlatilag találsz bármelyik hónapban lejárót. Megveszed egy alacsonyabb árfolyamon, és 100%-os névértéket kapod vissza lejáratkor, kamatadó mentesen. A hozamok mindegyiknél 12 hónapra vannak megadva az összehasonlítás végett. Ki kell számolni, melyik éri meg jobban éppen, ez vagy a PMÁP. A PMÁP-t ahogy telik az idő egyre drágábban veszed ugye, vagyis csökken a hozamod. Viszont a DKJ-t nem olyan előnyösen tudod eladni lejárat előtt, ha mégis kellene (aktuális árfolyamtól függ az ára), ezt is érdemes számításba venni az időtávnál.
@@bencebalazs köszi. Nagyon hasznos volt a video. Europai etf ek illetve 10+ os befektetések érdekeltek. Hétvégén utána is nézek a javaslataidnak. Köszi 🤩
@@gaborh7655 majd erre is irnak ki a tekintetesúrék egy nemzeti konzultációt, azt majd vitya kiküldi vele kakadupetikét, hogy nézd meg biden, a magyarok 97%a nemet mondott rátok.... mint a brüsszelt befenyítő szankció elleni konzultáció
Minden magyar, vagy normál ország által kibkcsatott allampapir kockázatmentesnek tekinthető. Az állampapírok fix pénzt fizetnek. A fantáziát az unalmas állampapíroknal nem tudom értelmezni. :)
@@bencebalazs arra gondoltam, hogy pl. Veszek Magyar Államkötvényt kB. Fix 11 %-os kamattal, ami mondjuk 2026-ban jár le. Az ugye most nem hangzik túl jól. De 2026-ban már talán igen, mert mondjuk az infláció mértéke akkor már 1 számjegyű lesz. Vagy kár ezen agyalni?
@@bencebalazs Azért vannak páran akik tudják értelmezni az izgalmas magyar állampapírt... pl sokan agyalnak / agyalunk azon, hogy miután eladtak jó sok inflaköető állampapírt és 2-3 év múlva az infláció egyszámjegyű lesz, akkor hogyan fogja az államkincstár megneheziteni hogy az emberek tömegével vonják ki a tőkét az állampapírokból. Pl lesz e az eddigi 1%os visszavásárlási dijból mondjuk 10, esetleg nem lehet majd bármikor eladni, esetleg az államkincstárból történő pénzkivonás nem lesz majd ingyenes hanem jól megsarcolják stb stb.... persze reménykedhetünk abban hogy nem merik megtenni mert az az ország renoméjának árt, csak ugye manapság is az a szitu hogy valójában tesznek arra a világ - pl az összes EU tagállam - kb mit gondol az országról.... majd eladják az országot kínának ha a apiac nem akarja finanszírozni az országot.
@@arpadnyilas1980 a TBSz magyar találmány, a magyar adótörvényekben létezik, sehol máshol. Szóval fejtsd ki plz te mire gondolsz azzal hogy macerás volt de létezett? Mert úgy tűnik hogy erről csak te tudsz, de akkor azt is neked kell tudni hogy MOST létezik e vagy sem....
