Nyelvrokon nélküli nép a magyar? - Dr. Szeverényi Sándor | egyetem tv | Tandem 

Rédei (ed): Uralisches etymologisches Wörterbuch Bátori: Uralische Etymologische Datenbasis Studies in Uralic etymology

@@istvankozma2352 150 év alatt a magyar finnugorászoknak ennyire sem futotta ? Nyomorult 700 szó Collinsnál összevadászva számos nyelvböl.

Az 'i'-re végződő névszók ragozás szempontjából két nagy csoportra oszthatók: 1. Az egyik, amelyikben a névszó megőrzi eredeti 'i'-re vézödö formáját a ragozás folytán. Pl 'väri' genitivusa 'värin' (szín). A 2. amelyekben a ragozási tö megváltozik. Ez a csoport 3 alcsoportból áll, mert ragozásuk bizonyos nyelvtani esetekben eltérést mutatnak egymástól. Pl a 'kivi' töve 'i'-röl 'e'-re változik, genitivusa 'kiven'. Azokat az 'i'-re végződő névszókat, amelyek a ragozás folytán 'e' töre váltanak, régebbieknek tartja a nyelvészet. Az újonnan importált, vagy kialakult szavak az 1. csoporthoz csatlakoznak, azaz nem változtatják a tövüket ragozás folytán. Pl 'risti' genitivusa 'ristin' (kereszt). A finn etimológiai szótár (Suomalainen etymologinen sanakirja) szerint: kivi (Agr; yl.) ’Stein’, kivinen, kivikko, kivistö, kives, kivetä, kivittää ~ ink kivi ’kivi; (mon.) jauhinkivet; verkon kives’ | ka ly ve kivi | va tšivi | vi kivi ’kivi’ | li kiʾuv, kiʾv, kiʾu ’kivi; jauhinkivet’ (sm ka kives, ly ve kivez ’verkon paino’ > ven murt. kíves id., kíbas ’id., verkon koho’) = mdE kev, käv, M kev ’kivi; (mon.) jauhinkivet’ | tšer kü, küj ’kivi’ | votj ke̮ ’myllynkivi’ | syrj ki: iz-ki id. | vogE küw, I L käw, P kaw ’kivi; kives; jauhinkivi’ | ostjI köγ, E P kew ’kivi, myllynkivi’ | unk kő (vart. köve-) id. A magyar etimológiai szótár szerint: Ősi örökség a finnugor korból: vogul kü, zürjén ki, mordvin kev, finn, észt kivi (‘kő’). A finnugor tő további útja: kiv ⇨ kiü ⇨ kű ⇨ kő. Lásd még kavics, kova.

@@istvankozma2352 Vagy kő (kű), köve (kivi), kova, köves, kavics.

@@olahenci Köve kova a kovás kovácsnak.

Az osztódással szaporodás elve alapján. Nyelvrokonság azt jelenti, hogy két vagy több nyelv egy közös nyelvből származik. A latinból az olasz, francia, spanyol stb.

Rossz a kérdés .

Hasonlóan , mint a törzsfejlődés evolúciójának a családfáján ábrázolható . A nyelv , minden nyelv változik . Ha nép felesleg alakul ki és egy rész kiválik és elvándorol , vagy klíma katasztrófa , vagy más nép hódoltatása előli elvándorlással , az idő teltével eltávolodnak egymástól a nyelvek . Olyan is van ,hogy a másik néppel alakit ki közös nyelvet pld gót - latin-kelta-= francia , vagy nyelvet cserélnek norman russzok a szlávra .

Szerintem is zavaros fejű.

Mert ne tegyünk fel kérdést olyannak akinek a válasza neked nem tetszik, igaz?

Ez igy van. a XIX században feljegyeztek szövegeket 1 családtól. Senki mástől. Egy utolsó képviselői voltak egy finnugor nyelvet beszélőknek. Volt több ilyen változat ami kihalt. Ma a manysi is kihalóban van, De a hanti is.

Ez a vizsgált 113 mintából 8 esetében volt igaz, hogy Árpád lakossága ugor (manysi, 50%), 35%-a szarmata (iráni) és 15%-a ázsiai hun származású volt.! A 113 vizsgált mintából azonosítottan új bevándorló 23 egyed volt . 8 mintára igaz az 50 %-os manysi kapcsolat. 4 minta 25 %-os manysira jellemző gént tartalmazott, 11 mintának meg nem volt köze a manysikhoz, őket hunokból, avarokból tudták levezetni. Összes X. századi bevándorló az eddigi adatok szerint 10 %-ot tett ki a helyiekhez viszonyítva. 6 %-ot tett ki a manysi rokon, 4 %-ot, akik legalább 50 % körül tartalmaztak manysi rokon gént. Létre jött a szuper finnugor élcsapat, akik 150 év alatt 6 %-os részaránnyal , a nyelvrokonoktól elszakadva átadták a nyelvüket természetesen nem avarul, hanem szlávul beszélőknek. Már ha ezt elhisszük.

A magyar nyelv nem sziget nyelv. az amatőrnek fingja nincs mi a módszertana a történeti nyelvtudománynak, és arra gondol, hogy a szavak hasonlósága mutatja a rokonságot. Pedig egyáltalán nem. Lehet rokon lét olyan szó amiben egy betű sem egyezik.

@@MrFefefofo Ajánlom még Mario Alinei professzort a magyar és az etruszk nyelv közötti rokonsággal kapcsolatban.

@@mrroyale5688 Az etruszk szövegeket annyi féle képpen fejtették meg, ahányan próbálkzotak vele. Alinei vázás szövegfejtését ismerem, Az etruszkokkal az a baj, hogy az archeogenetia világosan bizonyitotta, hogy az etruszkok egy pontosan meghatározott égei tengeri szigetről költöztek Itáliába.. nos ez azért felvet kérdéseket

@@mrroyale5688 Érdekes olvasmány, de nem meggyőző. Alinei maga is mint hipotézist mutatta be.

@@MrFefefofo Nincs fingja, mert nem azt a testrészt használja a beszédhez.

Ez például nettó HAZUGSÁG. Sem a hazai, sem a nemzetközi sumerológia soha semmi hasonlót nem állapított meg. Persze tudjuk, a világon mindenki összeesküdött ellenünk, hogy jól eltitkolják a történelmünket. Csak ismételni tudom magam: PSZICHOLÓGUS!

@@zoltanvarga3625 Aki nem hiszi járjon utána.. Talán olvasni kéne és nem előítéletesnek lenni.. Hidd el megéri.. 👍

Voltak próbálkozások, de az olvasatok bizonytalansága miatt és a sajátságos nyelvtan miatt a tudomány a sumért izolátumnak tekinti.

A sumér is toldalékoló nyelv aminek a szótövei a magyarhoz hasonlóan igen rövid szavak. Nos, ha figyelembe vesszük mondjuk milyen kombinációkat lehet alkotni mondjuk 20 mássalhangzóval és 6 magánhangzóval, akkor annak van matemetikai valószinűsége, hogy hasonló értelmű hasonló szavakat találjunk akár teljesen egyezőeket is. De ennek semmi köze a rokonsághoz. A sumér esetén eleve kérdés a hangalak.

@@MrFefefofo Van, csak igen kicsi ez a valószínűség már 3 hangból álló szónál is a hasonló jelentés esetében. Teljesen eltérő jelentésnek sokkal nagyobb a valószínűsége. Egyébként láttam egy sumér régészeti leletet, egy sellő volt liliomnak nevezett jelképpel a fején. A református kazettás mennyezeteken is van ilyen ábrázolás. Tudjuk, véletlen.

A szó legősibb formáját nyelvemlékek hiányában nem ismerjük, nem tudjuk hogy hogy hangzott a 'kivi' mielőtt 'kivi' lett a finnben és észtben, 'kö' a magyarban, kü a vogulban, 'ki' a zürjénben stb. A 'kivi' éppúgy egy közös ismeretlen szóból alakult ki, mint a többi finnugor variáns.

Akkor lehet hogy nem jól értettem, de mintha a professzor 39:40 nél a finn "kivi" ből vezetné le a magyar "kő"- t.

@@mikloskeresztes4273 40.00 '...és akkor jönnek az ötletek...' Mivel az említett nyelvemlékeknél régebbi nyelvemlék nincs, az ősibb forma rekonstrukciója spekulatív, több elképzelés is létezik.

Minden nyelv változik, és a törvényszerű változások felismerése mutatja, hogy mely nyelvek erednek egy régi közös nyelvből.

Szóegyezés alapján nyelvészek, se finnugristák, se mások nem rokonítanak, még akkor se, ha a közös szavak nagy számban vannak jelen. A mai angol nyelv több, mint fele latin eredetű, de az angol nem lett ettől latin nyelv.

@@istvankozma2352 Nem a csendes tudósokra gondoltam, hanem a hálót ellepő nagyszájúakra.

Ez szamárság , amit mond István Pesti -

@@endrelaszlo9047 ru-vid.com/video/%D0%B2%D0%B8%D0%B4%D0%B5%D0%BE-ElHHpm2W4vA.html

@@endrelaszlo9047 Nézze már meg néhány finnugorász oktatóanyagát! Csupa szóegyezés, meg hangváltás megfelelés. (kota > ház, kakszi > kettö)

A "nyelvcsaládot" egyben írjuk. Először a helyesírással kéne kezdeni, utána jöhetnek a nyelvtudományi kérdések! :)))

@@zoltanvarga3625 Magas színvonalú észrevétel.. Gratulálok..

A finnugor alapnyelv az a nyelvállapot, amiből a többi finnugor nyelv keletkezett. Ha összehasonlítjuk az ugor, volgai, permi stb ma létező nyelvek nyelvtanát, láthatjuk a hasonlóságot. Azt is láthatjuk, hogy a különbségek szabályszerűek. Pl. szókezdő finn 'p' a magyarban 'mindig 'f': pää - fa. Balti finnségi 'k' a magyarban 'h', pl 'kuollut' - 'halott'. Különös fontosságot tulajdonítunk a ragoknak, végződéseknek, előtagoknak stb, mert ezek hosszú életüek, lassan változnak, míg a szókészlet gyorsabban cserélődik. Pl. ha megvizsgáljuk a tárgyeset ragját, három variánst találunk: n, t, - (ragtalan). Mind a három variáns megvan a finnben, a magyarban csak a 't'. Az viszont közös a legtöbb finnugor nyelvben Ebből azt vonhatjuk le, hogy ezeknek a nyelveknek volt egy közös őse, amit finnugor alapnyelvnek nevezünk de abból nem maradt fel semmilyen nyelvemlék. A rekonstrukciókból kiderül, hogy az iletö szó hipotetikus. A latin nyelvek előnyösebb helyzetben vannak, ott szinte évről évre dokumentálva van, hogy hogyan alakultak ki az olasz, spanyol stb nyelvek a latinból.

@@istvankozma2352 Van egy nyelvcsalád, és "elveszett" (sic!) az alapnyelv!.. 🙂 Ne bohóckodjunk már!... Generációakat tesznek tönkre ezzel a baromsággal! 20 éve foglalkozom őstörténelem kutatással és felháborítónak tartom hogy ezzel a "Habsburg" koholmánnyal hülyitik a fiataljainkat! Nem tud kialakulni bennük egy egészséges öntudat a sok "poroszos" hazugságokon alapuló oktatás miatt! Érdekes hogy a 19sz előtt senki nem tudott olyanról hogy finnugor nyelvcsalád! Pedig itt mindenki ismerte a múltját!..

@@ferencszilagyi9256 A XIX. század előtt nem volt összehasonlító nyelvészet. Sir William Jones 1786-ban bizonyította be, hogy a latin, görög, szanszkrit nyelvek egy közös 'alapnyelvből' származnak. Ezzel megalapította az indoeurópai nyelvtudományt. Ezt illene tudni, ha már östörténet kutatásra adja a fejét az ember... A 'Habsburg koholmány' egy városi legenda, hazugság. A finnugor nyelvészet Finnországban kezdődött, ami természetes is, mert a Balti tenger keleti partján 8 finnugor nyelvet beszélnek (finn, észt, vót, lív, vepsze, izsori, karjalai, meänkieli). Ezek a nyelvek egymás között tolmács nélkül is érthetők. Ezeket a nyelveket hasonlította össze a finn-svéd Matthias Alexander Castrén a permi, volgai, ugor, szamojéd nyelvekkel az 1850-es években. Ez a finnugor nyelvészet kezdete amihez a Habsburgoknak semmi köze. Nyelvrokonságot állítani vagy tagadni nyelvismeretek nélkül nem lehetséges. Megvan ez a tudás?

A szkíta egy gyűjtő fogalom, a (pusztai) lovas íjjász népeket nevezték így, emlékem szerint

A serte/sörte - szőr esetében eltérnek a vélemények.

@@istvankozma2352 Miben térnek el a vélemények?

És mi köze van az üregi nyúlnak azaz a nyúlnak az üreghez? ahogy a ballag-nak sincs köze a balga-hoz.

@@MrFefefofo A nyúlnak a nyúláshoz van köze! Úgy mozog, ha már tetszett látni mozgás közben. Nyúlik még a nyíl és a nyál. Sajnos, túl sok az üregi állat, így nem lehet mindet az üregről elnevezni, szükség van egyéb leleményre.

Az üregi nyúl viszont üregben él, csak nem őshonos.

@@mrroyale5688 Nos az üregi nyúl esetén a névadás bizonyosan magyar, az ősi nyúl állatnevet egy a lakhelyére utaló jelzővel illeték az névadók. Van ilen, ol barlangi medve, sivatagi róka, stb. Itt az üregi egy kétszeresen képzett szó - űr - ür-e-g - üreg-i Az űr alapszóra épülve jópár szavunk van, itt csak az egyszeresen képzettek: üreg, ürül, ürit, üres. Az ürgét az űrgét az űrből képezni? Ok, de hogyan? És az üregi-ből? De hogyan, Hol vannak a hasonló szavak az adott képzéssel?

@@mrroyale5688 Ezért tették hozzá a jelzőket. A medve barlangi mégis medve a neve, a róka sivatagi, vagy sarki, stb. A nyúlnak biztos nincs köze a nyúlás, hogy mert a nyúlás a nyúlik ige ás képzőjéből jön, max a nyúlásnak lehet köze a nyúlhoz... A a nyúlnak regen nem ez volt a formája, Amúgy itt az alap nem a nyúlik, hanem a nyújt, ad értelemben..És igy már necces a nyulat a nyújthoz kötni. Amúgy sok állat mozog úgy mint a nyúl, mégse nyúl a neve. Az úsi formánja a nyúlnak egész más mint az ősi formája a nyújtnak.

Ha egy csipet nyelvészeti alapismereted lenne akkor nem osztanád a baromságot.

@@MrFefefofo Ez volt az okosság?

@@istvanpesti5758 Igen, nem ártana a nyelvészet alapjaival tisztában lenned. Meséld, őseid hol játak a sárgolyón!

@@MrFefefofo Aki tisztában van a nyelvészettel, az nem beszél nyelvcsaládokról. Az én őseim mindenhol jártak, ahol kunhalmok, kurgánok (mound, tell..) vannak.- Ahol ismerték a hun koponyatorzítást, s amerre magyar szómaradványok vannak. Még az ön hazájában, Nyugat-Äzsiában is.

@@MrFefefofo A nyelvész professzorok is osztják "baromságaikat", pedig az életük erről szól. Van alapismeretük. Vagy alapjaiban hibás a nyelvészet ?

Az albánnak nincsenek közeli nyelvrokonai, távoliak viszont igen. Az indoeurópai nyelvcsaládhoz tartozik.

Ez nem így van . Az albán nyelv rokon a románnal-

@@endrelaszlo9047 az ősetimonok szintjén, a román nyelv bizonyosan az albánnal volt rokon, de óriási latin, szláv, hatás érte.

@@istvankozma2352 És legközelebb áll az ősi indoeurópai nyelvhez.

@@MrFefefofo Románia - Erdély ? Herodotosz már valóban ír Ó-Dákokról mai Erdélyben , a trákokról a román alföldön a Tiszáig . Nyugatra keltákról. a I.sz-ig a Római birodalom meghódítja mindkét népet , Róm provinciák lesznek . Traianusz , Decebál legyőzésével és megölésével, letőri végleg az ellen állást , Dákok százai , vezetői lesznek öngyilkosok , Traianusz diadalíve mesés hadizsákmányról mesélnek . A Dák népeség a nyelvével ,műveltségével eltűnik Erdély térségéből , elfogynak a harcokban . Róma ,a birodalom különböző helyeiről megkezdi a betelípést, és a közigazgatás kiépítését. Nincsenek a I. sz.- tól Dák leletek , csak latin Római . Kelták nyugatra vannak ekkor már . Majd a germán törzsek ,akiket maguk előtt tolnak a hunok , legyőzik a Rómaiakat 250 körül. A Gepidák-Gótok -Vandálok. Róma átadja és kiüríti a területet , megszűnik a latin közigazgatás . Délkeletre a görögnyelvű Bizánc van . Dúnától délre az írásos emlékek, leletek alapján tudható Új Dácia provinciát alapítanak a Rómaiak . Részben a még meglevő Trákok területén a ma Román alföldön , és Müzia ( ma Szófia Bolgár) területén vegyes lakósággal , akiknek részei voltak illirek-kelták- és a már vegyes római lakosság. Tehát sem etnikai,sem nyelvi , sem területi román kontinuitásról nem beszélhetünk . Gepidák vagy 300 évig uralják Erdély területét ( java része rengeteg , megműveletlen ) az avarok 568- ban űzik ki őket . Az avarokkal szláv bevándorlás is elkezdődik . Új Dácia latin közigazgatású , 476.-ig a Nyugat Római Birodalom összeomlásáig áll a terület. Macedónia- Műzia- Dalmácia - Albánia egy része . Ezen a területen alakul ki a ma románnak nevezett etnikum , ó latin vagy pontosabban Észak Olasz nyelvekkel rokon nyelv használattal. Mikor elkezdenek a dél szlávok terjeszkedni 800 körül a Balkánon (onogur Bulgária is elesik majd ) , akkor vlachok - így hívják őket a szlávok -ebből ered a magyar olasz szó is - elkezdenek északra vándorolni . XII:sz-ban jellenek meg a Fogarasi havasokban . Mátyás király humanistái Galeotto, Marcio meglepődve hallják, hogy van nép csoport a hegyekben , akik észak olasz nyelven beszélnek . Mikor a Fogarasaknál megjelennek vlachok ,akkor telepítik be királyaink a gyéren lakott területre a szászokat ., akik megmaradnak tömbökben. A vallás - Erdély a István király uralkodása alatt , Gyula birtoka . Ugyan Gyula a görög katolikus -bizánci hítre tér meg , Szávaszentdemeter egyházi központtal, püspökkel. Majd a Római keresztény magyar egyház rendszer része lesz Erdély is . Tehát , nem érhető bizonyíthatóan Román kontinuitás sem nyelvi -sem területi- etnikai részen . A germán törzsek nyomására ( isz.

Senki nem állítja, hogy a magyarok átvették a "rokon népektől" a nyelvi kapcsolatokat. Ezt hol olvastad? :)) Kiss Dénes helyett lehet inkább a középszintű érettségi tananyagot kéne tanulmányoznod először...

@@zoltanvarga3625 Hát a hivatalos verzió az, hogy a szavaink részben ismeretlen eredetű.sic!"Beletörne a nyelvük ha azt mondanák hogy önálló!," A többit meg innen, onnan átvettük!Talán ott voltak hogy ezt állítják? Mindig mi vettük át?Ember! 20 éve foglalkozom őstörténelemel! Te a tudomány vallásban hiszel, én meg az igazságban.. Olvassál és tájékozódj és akkor van esély hogy nem teszel tönkre generációkat "tanárként"...Ez a videóban szereplő embernek szólt..

@@ferencszilagyi9256 EMBER 20 éve foglalkozol "őstörténelemmel" (sic!), és ennyire tájékozatlan vagy? Az a "hivatalos verzió" egyre kevesebb szavunkat gondol ismeretlen eredetűnek. Az összehasonlító nyelvészet egy tudomány, akárcsak a kvantumfizika, az, hogy te nem értesz hozzá még nem jelenti azt, hogy kamu. A nyelvünk alapja kétségkívül az uráli nyelvekkel mutat rokonságot, de az altáji nyelvekkel is számos kapcsolata van. Ez nem csak szavakban, de nyelvtani szabályokban is megjelenik, ami sokkal fontosabb. Mindez véletlenül sem azt jelenti, hogy a magyarok vették volna a szavaikat ezektől a népektől. Ez olyan ostobaság, mintha azt mondanánk, hogy az angol nyelv minden szavát az indoeurópai nyelvekből lopta volna. A nyelvek többezer éves története során folyamatosan alakulnak, hatnak egymásra, összeállnak és szétválnak. Az szóátvételek egészen más kérdés, de abban sincs semmi ördöngős! az talán csak nem kérdés, hogy a colstok vagy a sniccer a sváb beköltözők hozták a magyar nyelvbe, ahogy a komputer sem ősi sumer szavunk... Hazánkban van egy kisebbségi komplexumos generáció (több is), akik az egyéni sikertelenségüket hamis nemzeti nagysággal próbálják kompenzálni. Számukra egyszerűen felfoghatatlan, hogy más nyelvekhez hasonlóan a magyar nyelv sincs öröktől fogva, és a magyarság nem él 40-50000 éve a Kárpát-medencében, bizony mi is bevándorlók vagyunk, ahogy Európa minden mai népe. Te nem az igazságban hiszel, te simán sérült vagy! Ezért vagy ilyen fogékony ezekre a hazugságokra, amik a sértett egóra hatnak: "Ellopták az igaz történelmünket", "eltitkolják a múltunkat, mert félnek tőlünk" stb-stb. Neked pszichológus kéne nem Kiss Dénes hazugságai.

A rokonságban az az egyik fö tétel, hogy nem átvételről van szó, hanem közös eredetéről. Olyan persze előfordul, hogy közös eredettel rendelkező nyelvek vesznek át egymástól. A mai angol szókészlet kb 60 százaléka latin eredetü, de a nyelv attól nem lett latin, megmaradt germánnak. Lássunk egy példát: The Admission office refused the student's application. Minden lexikai jelentéssel bíró szó latin, míg a nyelvtani funkciók (határozott névelő, időjel, birtokos rag) germánok. És az döntő. Sajnos Mo-n manapság igen som dilettáns adja ki magát nyelvkutatónak, holott nyelvészeti képességük nincs. Újságírók, kereskedők, matektanárok, műtörténészek, fizikusok, fogorvosok publikálnak kétes, sokszor nevetséges, sokszor hajmeresztő elméleteket. Ezeknek a 'műveknek' van egy közös nevezője: mindig valami szépet, hízelgő közölne a nyájas olvasónak.

@@zoltanvarga3625 Hihetetlen, hogy nem fogod fel, pontosan a tananyagot támadjuk. Ha nem ismernénk, nem tudnánk támadni. Kíváncsi vagyok Kiss Dénes elméletének melyik részével nem értesz egyet? Más! Te nem hallottál a szláv és török jövevényszavakról? Miért állítod, hogy "Senki nem állítja, hogy a magyarok átvették a "rokon népektől" a nyelvi kapcsolatokat." Éppen az a probléma, hogy állítják. Miért hazudsz? Nem hiszem, hogy nem tudsz róla.