Köszi Aliz a videót! Nagyon jó volt! :) Olyan jó lenne, ha azokat a pozitív dolgokat, amiket a videó végén kiemeltél, főleg a közösségformáló foglalkozásokat/szakköröket átvennénk mi is! :) Megnéztem a blogot, nagyon érdekes :) akkor majd megyünk szüretelni ;)
Az iskola takarításáról tudtam (éljenek az animék), az isoklai étkezéses rész viszont új volt. Mi a helyzet a kis hozott (bento) kajákkal? A blognak örülök, metettem is. :D
Engem kint ledöbbentett az ebédeltetési rendszer, de aztán nagyon megtetszett. A negatív benyomásokkal, megfigyelésekkel egyetértek, de ezt el kell fogadnunk, a kultúra gyökereiből fakadnak az eltérések. Egy kollektivista országban fontosabb, hogy melyik egyetemen, annál, hogy mit. Nekünk keveset mond az egyénről, nekik az egyén egy közösségben elhelyezve értelmezhető és ítélhető meg. Arról nem is beszélve, hogy pár egyetem (és van, hogy csak azok) egyenes utat jelent magas körű hivatali pozíciókhoz. Eszembe jutott egy elég meredek kérdés, nem baj, ha nem válaszolsz: HA kint maradsz, és lesz esetleg gyereked, hogy állsz ahhoz, hogy 6-tól 18 éves koráig hétköznapokon alig látod, mert annyit kell tanulnia?
Szia! tetszett az összefoglaló, és roppant pozitív volt! De hogy egy kicsit lejjebb lebegtessük az álomvilágban élőket: hozzátehetnéd, hogy ott a suliért bizony fizetni kell! Mindegyikért. Hozzáfűznéd a videóhoz, hogy milyen árak vannak arrafelé iskolákban, illetve mennyi az átlagos kereset ? Köszi!
Nagyon tetszett ez a videó is, mint a többi :) ! Az lenne a kérésem / Javaslatom , hogy ha legközelebb mutatsz egy új japán szót nekünk akkor mutatsd meg légy szíves a kínai írásjegyeket is amivel írják, vagyis a 漢字 is. 来ビデオを待ちます。じゃね。
Kár, hogy nem válaszolsz itt a kérdésekre, régebben még reagáltál. Talán egy külön blokkot (videót) készíthetnél Kína, Dél-Korea és Japán gazdasági fejlettségének összehasonlítására. Okulásul. Sajnos Magyarország beleragadt a múltjába, egyedül az új futballstadionok számában gyarapodott, de se szellemileg, se gazdaságában szinte semmit nem fejlődött az elmúlt közel 30 év alatt. A kérdés az lenne - ha válaszolnál valamilyen formában - a fentebb említett országok a meglátásod szerint milyenek voltak 30 évvel ezelőtt és milyenek ma?
Szia! Az iskola nevéről való megítélés nem csak Japán tulajdonság. Pl:USA: Harvard vr.Huntsville. Vagy Magyarország: ELTE tanárképző vr. Nyíregyházi tanárképző.
Szia Alíz! Nagyon szuperek a videóid! Nem néztem végig az összeset (még :) ) Esetleg a közlekedésről, kertekről és japán házakról (akár hagyományosról is ha van lehetőség) tudnál egy kis szösszenetet készíteni? Engem is és páromat is érdekelnének ezek a témák. :)
Alíz! Engem érdekelne, hogy kevésbé ügyes , gyengébb tanulási készséggel rendelkező gyerekek ( magyarul SNI, BTM-es) hol tanulnak? Az otthonukhoz közeli iskolában, együtt a többiekkel, vagy speciális iskolában?
Ez az "az számít elsősorban, hogy melyik egyetemre jártál" attitűd egyébként az USA-ban is jellemző... Ott is vannak az elit egyetemek pl. Harvard, Yale, Brown. Ezekre a helyekre is már sokan gyerekkoruktól úgy készülnek, hogy ide akarnak bejutni, a túljelentkezés többszörös, és persze nagyon kemény a felvételi. Ha valaki ezek közül valamelyiken végzett, arra már egyből felnéznek, bizonyos körökben ismerkedésnél tényleg az első pár kérdés között van, hogy ki melyik Ivy League (Borostyán Liga) suliba járt.
Azt gondolom az összes ázsiai országban és itt most Japán, Kína, Korea-t értem, maximálisan figyelmen kívül hagyja a tehetséget, az adottságot, a kollektivitás, a közösségi ténykedésre stb. azaz az életre való nevelés nagyon tetszik, de a személyes adottságok figyelmen kívül hagyása nem vezet jóra. Azaz, ennyi felkészítő iskolával és rengeteg tanulással rengeteg középszerű szakember képezhető. Hát ők tudják.
A benyomásaid közt említed a jó iskola / gyenge iskola témát, ami Magyarországon is bőven így van már az általános iskolától kezdve. Nem mindegy, hogy Katona, vagy Mátyás, gimiben a Jedlik, vagy Kossuth, aztán az egyetemek közt az ELTE, vagy Soproni Egyetem.
