Egy hétfői napon Levi barátommal indultunk Cserhátsurányból Nógrádsipeken keresztül Hollókő felé. 4 napnyi kajával és némi váltóruhával, plusz meleg alvós cuccokkal felszerelve 18-19kg körül volt a hátizsákom. A sártenger enyhe kifejezés volt. Annyira rossz állapotok fogadtak (és tartottak ki egész estig), hogy elgondolkoztam rajta, hogy lefújjam ezt a 4 napot. Alsótold után, este 19:30 körül megálltunk a Bableves csárdánál egy vacsira, majd utána fejlámpákkal megindultunk újra a sárban a tepkei kilátóhoz, mivel ott szerettünk volna sátrazni. 22:00 óra után értünk fel és az aznapi 37km után gyorsan sikerült elaludni. 🙂
Kedden, kicsit késve, fél 10 körül indultunk tovább, így csak 15:00 után értünk Szentkútra. Ott pihentünk kicsit, ittunk a vízből és irány Mátraverebély. Gyors pecsét, minden probléma nélkül és már robogtunk tovább Ágasvár felé fejlámpákkal, ugyanis 18:00 után értünk ki Verebélyről. A célunk, kis kitérővel, a Fenyvespusztai Erdészeti Erdei Iskola volt, ahol előre kértem engedélyt sátrazásra. Nagyon kellemes hely volt, még a fűtött mosdókat is kinyitották nekünk éjjelre. Ezen a napon sikerült 30km-t megtenni. Itt is egész jól aludtunk annak ellenére, hogy reggel 1 fok volt. 😃
Szerdára előjöttek az első izomlázak és egyéb fájdalmak, szóval komótosan megindultunk a Galya-kilátó felé. 14:00 körül érkeztünk meg, ahol kegyetlen szél fogadott, szóval a drón a földön maradt. 🙁 A turistacentrumban akartunk ebédelni de csak levessel tudtak szolgálni, így be kellett érnünk ennyivel (más nem volt nyitva). Aznapi célként a Kékestető volt kitűzve de Mátraházáig bírtam, ott viszont már az aznapi 1200m emelkedő után nem volt se kedvem se erőm, hogy megint sötétben veselkedjünk neki a hegynek, így meghúztunk magunkat a faluban egy rejtett zugban. Odafelé eszembe jutott, hogy ha már nincs nyitva semmilyen étterem, akkor hátha lehet pizzát rendelni... Így történt, hogy fejedelmi pizza vacsorát csaptunk a sátrak előtt. 😃
Csütörtökön reggel 08:00 előtt már úton voltunk. Előre megnézve a vízvételi lehetőségeket (ami NINCS Sirokig), 4 liter vízzel indultam meg, így aznap reggel simán 20-21kg-s volt a hátizsákom. Felérve a Kékestetőre konstatáltuk, hogy jól döntöttünk előző este, ugyanis fent csurom víz volt minden. Ittunk egy kávét és már robogtunk is tovább a mátrai hullámvásúton. Merem állítani, hogy a legszebb szakaszunk volt eddig a Kékstető - Sirok. Cserébe Sirok előtt 10km-el már éreztük a térdeinket meg az elmúlt napok fáradalmait. Beérve a siroki vasútállomásra, egy pecsét után jólesően ültünk be az ott váró autóba.
Ha tetszett, akkor dobjatok egy lájkot és légyszi iratkozzatok fel! ;)
Insta oldalam: / molnarbarney
Cuccok:
Kamera: Panasonic Lumix G80 (bit.ly/2TLpLpV)
Objektív: Panasonic Leica 12-60mm f/2.8-4.0 (bit.ly/2TEqxF8)
Mikrofon: Rode VideoMicro (bit.ly/39eCwj7)
Drón: DJI Mavic Air (bit.ly/32InkZc)
Zene:
Epidemic Sound (bit.ly/3gqa4ie)
28 окт 2020
