Petőfi Sándor: Egy gondolat bánt engemet - Benkő Péter (Vers mindenkinek) 

Köszönöm szépen. Kedvenc versem.

Ennél szebben nem lehet elmondani ezt a verset.Köszönöm!

Nagyon szép ! Köszönöm szépen!

Csodálatos szép vers előadás,szomorú gondolatokkal, köszönöm szépen!

Nagyon szép volt!

Köszönöm

Perfekt előadásmód! De Antal Imre előadásában is perfekt. 😊

Egy gondolat bánt engemet: Ágyban, párnák közt halni meg! Lassan hervadni el, mint a virág, Amelyen titkos féreg foga rág; Elfogyni lassan, mint a gyertyaszál, Mely elhagyott, üres szobában áll. Ne ily halált adj, istenem, Ne ily halált adj énnekem! Legyek fa, melyen villám fut keresztül, Vagy melyet szélvész csavar ki tövestül; Legyek kõszirt, mit a hegyrõl a völgybe Eget-földet rázó mennydörgés dönt le... - Ha majd minden rabszolga-nép Jármát megunva síkra lép Pirosló arccal és piros zászlókkal És a zászlókon eme szent jelszóval: „Világszabadság!” S ezt elharsogják, Elharsogják kelettõl nyúgatig, S a zsarnokság velök megütközik: Ott essem el én, A harc mezején, Ott folyjon az ifjui vér ki szivembül, S ha ajkam örömteli végszava zendül, Hadd nyelje el azt az acéli zörej, A trombita hangja, az ágyudörej, S holttestemen át Fújó paripák Száguldjanak a kivivott diadalra, S ott hagyjanak engemet összetiporva. - Ott szedjék össze elszórt csontomat, Ha jön majd a nagy temetési nap, Hol ünnepélyes, lassu gyász-zenével És fátyolos zászlók kiséretével A hõsöket egy közös sírnak adják, Kik érted haltak, szent világszabadság!

Nem tudom mit hozttam!

Minden tiszteletem a műveszúré de eme sorokban egy életerős ifjú férfi szavait kéne hallanunk. Tele energiával és tettvággyal.