PimpThyMind - A tudás élmény!  

Ez egy nagyon érdekes és intellektust sugárzó beszélgetés volt, köszönöm az élményt. Jó ilyet hallani, mikor két személy ennyire egy hullámhosszra tud kerülni.

Rengeteg mindenre lehet itt reflektálni, nekem most egy ragadt meg: Én idén érettségizek, 19 vagyok. Gimi első évében eldöntöttem, hogy tudatosan fogom azt keresni, ami leköti a figyelmemet, mindenben. Alapból pl a töri mindig is megfogott, de ezzel a szemlélettel sikerült találnom a bioszban, a fizikában és még a kémiában is valami kis mentálrágcsát. Nagyon jó érzés volt tényleg értékelni a tudás lehetőségét. Továbbra is úgy gondolom, hogy sok felesleges sallangot tanulunk, de meg tudtam látni, hogy néha elég csak úgy tudni ezt-azt, és elég, ha csak az a célja, hogy tudd. Talán kevesen csinálják, pedig király dolog

A kérdező jól ki van tornázva :D Nagyon jó beszélgetés volt, az ilyen tartalmak miatt èri meg nyomkodni a telefont :) Gratulálok mert nagyon igènyes a tartalom.

Habár 15 éve érettségiztem, de még mindig gyomorgörcsöm lesz, ha az általános iskolai vagy a gimnáziumi tanáraimra gondolok. Ha 16 évesen nem váltottam volna levelezőre, akkor nem tudom mi történik velem. A megtörésünkre, megalázásunkra, mondjuk ki: ily módon az "elpusztításunkra" törekedtek. A probléma, hogy ez a jelenség tömeges. Szuper, hogy vannak jó tanárok, de rengeteg a mind emberileg, mind szakmailag nulla. Én még egész jól elvoltam, de a különlegesen ügyes vagy okos gyerekeket kiváltképp gyűlölték. Mai napig nem tudtam megfejteni az irántunk, ártatlan gyerekek iránt érzett megvetésüket és haragukat. A tanárság körében erősen felülreprezentált a szörnyetegek aránya. Érdekes módon a levelezőn soha nem éreztem, hogy egy elnyomandó csikként tekintettek volna rám, egész más univerzumba kerültem. Szörnyek helyett emberek között találtam magam.

Ábi! Nagyon kéne az a másik csatorna amit mindig ígérsz és hasonló minőségi beszélgetések lenne a cél!

Kár, hogy Gyuri nem volt szintén ott, de így is jó volt.

De jó volt Ábelt erről a témáról részletesebben hallgatni! Nagyon fotos téma, szórakoztató hangvitelben. Egy kis véleményt szeretnék is megosztani ezzel kapcsoltaban: Én viszonylag későn szereztem meg a jogsimat, azaz tavaly, 29 évesen és a vezetés oktatóm egy nagyjából velem egykorú, kedves és türelmes ember volt. Ebben a munkában szerintem máshogy nem is lehet az ember sikeres. Viszont látszott rajta, hogy én nem feszegetem a határait, és beszélgettünk egyet a generációs különbségekről. Panaszkodott, hogy a 18 évesekkel mennyire nehéz, hogy nem figyelnek oda se a közlekedésre, se arra amit mond. Néhányaknak van érzékük a vezetéshez, kezdettől fogva bátran mennek, de nem tudnak koncentrálni egy teljes óra alatt, és van aki 4x, 5x megy neki a vezetés vizsgának. Ami egy ilyen helyzetben azért hatalmas probléma, mert ha megy mondjuk autóval később utazni, nyaralni, bárhova, az nem másfél óra figyelmet igényel, hanem sokkal többet. És nem csak a sajátja, mások élete is a tét, ahogy beszáll az ember egy 4-5 tonnás gyilkológépbe (autó) mert, ha nem figyelünk, az lesz belőle. Egy olyan kérdés merült fel bennem: Mi okozza a frissebb generációk negatív fejlődését, kézségeik degradációját? A tanárok felelőssége nagy, de ahogy nézem Ábel minden erejével a jó úton vezeti őket. Mi okozza mégis azt, hogy általánosságban ez történik? A szülők nemtörődömsége, a média túl nagy befolyása? A mai társadalom kultúraellenessége, hogy hiperkritikusságra egoizmusra és nárcizmusra ösztönzi őket a közösségi média? És ezt a hatást így tudják feldolgozni? Hogy akkor "áh, inkább leszarom" ? A szülő, a tanár tud ebben segíten. Hogy az ifjúság, a világban a jót és az értéket is lássa, ne csak a manipuláció által okozott kínt és szenvedést. Nem gondoltam, hogy Ábel tud még szimpatikusabb lenni, de ahogy kűzd a diákokért az igazán különleges. "Szép hely a világ, érdemes harcolni érte"

Gratulálok, érdekes és minőségi beszélgetés volt, Ábit mindig jó hallgatni :) Egy kis Madrid is azért befigyelt a végén 😊

Na Ábel , tudsz te komoly is lenni ha akarsz! :D

Furcsa volt hallgatni ezt az interjút: Egyrészt mi is egy filmkritikai-kibeszélős csatornát hoztunk létre középiskolai tanárokként (ráadásul Pécsen dolgozva!). Másrészről sok mindent máshogy élünk meg, mint Ábel a mindennapi munkánk során. 10-15 év nem annyira sok idő, mégis azt érzem, hogy főleg ennek a korkülönbségnek köszönhetően szemléljük máshogy a tanítást a hasonló érdeklődésünk és munkánk ellenére. Az interjúval kapcsolatban csak annyi kritikám lenne, hogy a riporter, aki egyébként jól kérdez és rokonszenves figura, a beszélgetés második felére egyre inkább interjúalanyként viselkedett, Ábel kevesebb szóhoz jutott. Egyébként elgondolkodtató beszélgetés volt, élveztem.

Végre megismerhettem Ábit igazán.

egy jó tapasztalatom sincs tanárokról pedig 18 évig jártam sulira/egyetemre. Csak trauma, megaláztatás, stressz.

Beszélgetés a (romokban lévő) oktatásról egy narancs szívű tanárral.

Ha szóba kerül az Ábiék csatornája, csak úgy beszélünk róla, hogy a "Pumpisták" 😅

A kérdező etikás példájánál, én azért tovább mennék; ha mind a ketten biztosak vagyunk abban hogy mi ütöttük el, akkor egyáltalán kinek van igaza? Honnan tudod hogy te igazából nem a második sofőr vagy? Tekintve, hogy szimmetrikus a helyzet a két autós között bármelyikük lehet bármelyik. Szerintem sokkal érdekesebb kérdés hogy egy ilyen esetben van e lehetőségünk megtudni az igazságot mint külső szemlélő és hogy honnan tudhatjuk hogy nekünk van igazunk mint az egyik alany.

Az Oppenheimert nem azért nézték meg moziban, mert érdekli őket a téma, hanem mert a média pusholta, Tiktok, TY stb. mennyire jó film…tapasztaltam fiatal kollégát kérdeztem.

Aziskoláját! Szóval "a kard" szemléltető eszköz aziskolában? Akkor kardügyileg felmentést kapsz a kollektivizálás alól, Abi bácsi :)

Nagyon sok mindennel nem értek egyet amit Ábel mondott, úgy hogy ez egy hosszú komment lesz. Szerintem a digitális tábla használata nem éppen tartozik a "klasszikus" szó definíciójába. Amit te klasszikusnak tartasz a tanításodban a helyes kifejezés a régimódi, de leginkább elavult. Hűha, Ábel ha te komolyan azt gondolod hogy csak a régimódi diktálás módján átadott tudásnak élménynek kell lennie akkor rohadt rossz úton jársz. Régen se csak papírra vetni való tudás volt az élmény, hanem annak valós alkalmazása, reprezentálása. Én imádom a fizikát, de ha az én tanárom elméleti feladatokon és a bemagolni való tananyag leadásán kívül semmi mást nem adott volna, egész biztos nem lennék most a fizika, de lehet úgy amblokk a tudomány rajongója sem. Abszolút egyetértek azzal hogy a tudás egy élmény, de csak akkor ha tudod alkalmazni, vagy legalább tudsz hozzá kötődni. De mindehhez minimum az kell hogy meg is értsd a témát. Most pl. egy random középkori költőnek az életrajzát tudni, hol élmény? Hogy a nagyobb tudás nagyobb nyugodságot ad? Nem feltétlenül. Egyrészt sokszor azt tapasztalom, hogy a buta emberek akik alig tudnak valamit és nem is kívánnak tudni többet jóval nyugodtabbak és magabiztosabban mondanak baromságokat, mint azok akik nagyobb tudást birtokolnak, pont az említett cliche miatt, ami amúgy egy valós jelenséget, a Dunning-Kruger effektust írja le a hétköznapi emberek nyelvén. A nyugalmatlanság csak akkor jelenik meg, ha te már tisztában vagy a saját tudáshiányoddal, és realizálod annak hátrányait és ezáltal már igényled. Röviden, mikor már félúton vagy az abszolút tudástalanság és a tudás elsajátítása között. Egyszerű embernek és teljesen megértem, elég ha az a gép ami a tudást biztosítja mindig a zsebében legyen. Személyes meglátás, pont az ilyen régimódiság ellenesség miatt nekem egyáltalán nem is hangzik jól a csatorna címe. Emellett pont ez a keveredés miatt inkább tűnik egy katyvasznak, egy káosznak mint sem egy mindent átfogó értelmű kreatív megoldásnak. Kötelező olvasmányt, később más tartalmakat feladni még töriből is mikor már az irodalomból feladottakat se akarják elolvasni diákok. Mondd hogy nem értesz a diákokhoz, anélkül hogy azt mondanád, hogy nem értesz a diákokhoz. Őszintén nem tudom eldönteni hogy, csak leszarod a tanulók véleményét és mindenképpen rájuk akarod erőltetni amit te szeretsz; vagy csak teljesen tanácstalan vagy ez ügyben, amit mivel tanár vagy kicsit nehéz elhinni. Nem azért nincs nagyobb sikeretek a fiatalok körében, mert hogy nem járnak moziba, mert elég megnézni más filmkritikus csatornákat és máris látható hogy nem ez a helyzet. A probléma ott van hogy geci unalmas az előadásmódotok, de főleg neked Ábel. Mikor valami érdekesről beszélsz akkor is olyan életuntnak hallatszodik a hangod hogy ha nem lett volna a műsorvezető (akinek még mindig nem tudom a nevét) akkor egyből elkapcsoltam volna. Persze hogy nem tudjátok fenntartani a figyelmet, ha teljesen érdektelenül álltok hozzá. Ábelnél szinte vágni lehet a konzervativizmust (nem politikai értelemben), olyan szinten érződik a változásra való igény elutasítása. Állítod, szerinted létezik abszolút jó és rossz. Hogyan definiálnád? Mi lehet abszolút jó és abszolút rossz? Mert általában ami valakinek jó az más valakinek rossz vagy teljes közömbös. Az univerzumnak mint a nagy képnek meg abszolút nincsen semmi érdekeltsége, tekintve hogy nincs célja. Igaz nem láttam Az ördög ügyvédjét, viszont akkor így tervezem, de hallottak alapján csak újabb biblikus clichés üzenetet kapunk, ami kísértetiesen hangzik A ház amit Jack épített-re. Csak mert erőteljes érzelmeket tud kiváltani a Schindler listája, még nem jelenti hogy magamtól megnézném. Persze, elismerem hogy egy fontos mű, de csak annyira mint bármelyik kötelező olvasmány: engem hidegen hagy. Na jó, a verssel teljes mellé lőttél, az bennem és még sok más emberben nem vált ki semmilyen érzelmet, maximum idegességet afelé a bizonyos irodalomtanár vagy más személy felé aki rájuk kényszerítette hogy elolvassák. Hát persze mindig van lelkiismeret. Kivéve pszichopatáknál, meg az érzelmi analfabétáknál. Konkrétan hazugság amit állítasz a modern oktatással kapcsolatban. Tudást továbbra is átadnak, csak nem a régimódi diktálás módján, és nem mindenből hanem leginkább ami érdekli a diákokat. Számomra is van sok olyan művészeti alkotás ami nem tetszik, a különbség, viszont hogy én nem vagy olyan beképzelt hogy azt gondoljam csak az én ízlésem a jó, az abszolút tökéletes.

én azzal a kijelentéssel nem teljesen értek egyet hogy a nagyobb tudással megnyugszik az ember, én inkább azt érzékelem hogy a nagyobb tudással egyre nagyobb összefüggéseket és ezáltal egyre több gondot lát az ember, és teher lesz egy idő után és egyre csak azt mondja az ember hogy bárcsak ne tudnám ezt mert boldogabb lehetnék

48:42 Ábel beviszi a szamuráj kardját és megmutatja, hogy végeztek ki embereket? xD

Kár, hogy nem lehet felvenni a kapcsolatot Ábel úrral. Kínai rendőrök ügyében nyilatkoznál kérlek? Mint jobboldali beállítottságú ember, mi a véleményed az általad olyannyira gyűlölt kommunista Kínával való aggasztó kapcsolatokra? Válaszod várom! Ne fuss el a kényes kérdések elől, mint a többi fideszes.

Szorakoztató beszélgetés volt,de az hogy egy órában egy kurva szó nem esik a tanárok helyzetéről miközben a tanárokról beszéltek az tényleg egyedülálló.Amúgy Ábi lehet a fideszesek kedvenc tanára(csak nehogy valahogy egyszer a zászlójukra tűzzék)hiszen véleménye szerint egy jó tanárnak elég az az élmény hogy taníthat,megbecsülik és szeretik a diákjai.Milyen nagy kár hogy ezekkel az élményekkel pl.egy boltban nem tud fizetni…

Ez a csillogó szempár és bazsajgó hanglejtés Ábellal szemben.. hmm