Régebben a válogatottság csak azért volt fontos a játékosoknak, mert a klubjukban az rangot jelentett. A szövetség sem vette elég komolyan, a feltételek nem a kornak megfelelőek voltak -lásd Huszti esete-, az elvárások pedig magasak voltak. 2014-ben jött Dárdai, és elérte, hogy profi körülmények legyenek, és őszintén beszélt a lehetőségeinkről, a reális céljainkról, és ezzel megváltozott minden, egy paradigmaváltás történt, végleg leszámoltunk a dicső múlt visszahúzó árnyékával, és egy profi, a jövőbe tekintő szemlélet honosodott meg, láttuk Szalai Ádám motivációs beszédeit, a csapat elszántságát, és Rossi ehhez a megfelelő edző.
