Nagyon jó lett a videó! Én is pont ugyanezeket a helyszíneket jártam be, bár csak az utolsó bányába mertem bemenni az oxigén helyzet miatt. Nekem sikerült viszonylag szép levélfosszíliákat, és két juharfa magot találnom
Remek! Én kevésbé fókuszáltam a gyűjtésre mivel van még elvileg ezeken kívül két táró amik után elég sokat kajtattunk, az egyiknek az bejárati horpáját megtaláltuk, de egyéb információ hiányában kihagytam a videóból, a másik pedig ami innen messzebb van a völgy másik oldalán feltehetően teljesen beomlott, egy órányi eredménytelen keresés után feladtuk.
Nem tudom eldönteni, hogy a pali geológus, barlangász, tanár vagy az új Friderikusz Sándorba oltott Bőzsöny Ferenc egy kis meteorológus bemondó beütéssel. Nézem a videókat, de eddig se nem eléggé tudományos, se nem annyira alapos, hogy ilyen oktató stílusú legyen. Minden estre nagyon komoly.
Jó Szerencsét! Nem oktató stílusú film létrehozása volt a cél, csupán bemutatni szeretném a helyszínt. A tudományos megközelítést meghagyom a TDK-ra🙂 Egyébként (18 éves lévén) középiskolai diák vagyok, így egyik sem nyert🙂
A Börzsöny alapvetően vulkanikus eredetű, ez már önmagában igencsak lecsökkenti a szén jelenlétének valószínűségét mivel az utóbbi üledékesen képződik. Ezen kívül ahol “nem is kell mélyre ásni” ott általában a szén minősége nem a legjobb, mivel minél több ideje volt szenülni a növényi maradványoknak annál jobb a nyersanyag minősége. A több idő pedig a geológiában az esetek túlnyomó többségében összefügg a mélységgel.
@@ebmkopecz Kivétel mikor vetődések mentén a felszínre kerül mint pl Pusztavám környékén,állitólag évszázadokon keresztül bányásztak pinceépítés címszó alatt.🤪
Jó Szerencsét! Amennyiben a Sándor-bánya bejárati szakaszára gondol, sajnos nem tudok egyet érteni Önnel. A gurító két bányabeli szint anyagszállítás céljából való összekötése, tehát nem rendelkezik felszíni kijárattal. Úgy is fogalmazhatunk, hogy egy anyagszállító-“vak”-lejtősakna.
Ha nem a legeleje az más 🙂 Beljebb leginkább egy apró aknának nézett ki a járat, a léggurító teljesen elképzelhető. Viszont akkor ez érdekes kérdéseket vet fel, bizonyára kell lennie egy szállító-tárónak is valahol🤔 Tudományos céllal egy kutatócsoport 2012-ben vizsgálódott itt, leginkább nekik köszönhetjük, hogy egyáltalán bejárhatóak a tárók. Valószínűleg a szállító-táró bejárata teljesen eltűnt az idők során, de ha legközelebb járok arra, nyitva tartom a szemem ezügyben, mert nem hiszem, hogy itt szállították ki a termelvényt.
Abléz: egymást váltó műszakok közötti “eszmecsere” Cúg: csille-szerelvény Ort: a vágat legvége, konkrétan a fal Sikló: felfelé történő anyagszállításra kiképzett belszinti “vak” lejtősakna Ereszke: lefelé történő anyagszállításra kiképzett belszinti “vak” lejtősakna Piluk: faácsolat felállítása előtt készítendő lyuk, amelybe az oldaltámok kerülnek. Hivatalos neve gyámlyuk. Nem puskáztam sehonnan🙂 A sikló és az ereszke definíciója többféle megfogalmazásban is létezik, tudtommal ez a hivatalos.
