Európa csendes, újra csendes, / Elzúgtak forradalmai… / Szégyen reá! lecsendesült és / Szabadságát nem vívta ki.
200 éve született a magyar kultúra legismertebb alkotója, Petőfi Sándor. Hogy hogyan válhatott a fiatalon elhunyt költőből fogalom, ami egyszerre szimbolizálja a közgondolkodásban a magyar irodalmat és a szabadságot, a forradalmiságot - ennek járunk ma utána. Esztétikailag korszakhatár az életmű? Hogyan tudják a különböző politikai rendszerek sajátjukként narrálni Petőfi gondolatait? Mi volt Petőfi számára a hazafiság, és mondanak-e valamit sorai arról a valóságról is valamit, amiben jelenleg élünk?
Vendégeinkkel ezek mellett utánajárunk annak is, hogy a mai kortárs irodalmat hogyan formálja Petőfi Sándor művészete, hogy ki volt valójában Szendrey Júlia, és annak is, hogy az oktatásban hogyan érdemes átadni Petőfi életművét? Szabad-e arra használni, hogy hazafiságra neveljék a diákokat?
Az adás részei:
0:00 - Visszaszámláló
4:26 - A nép nevében
7:15 - Petőfi, a költő és a politikus
30:10 - A természet vadvirága
31:17 - Szendrey Júlia alakja
43:21 - Egy goromba tábornokhoz
44:53 - Petőfi kultusza és ami mögötte van
1:09:47 - Az Itélet
1:13:03 - Petőfi a kortárs irodalomban
1:36:20 - Nemzeti dal
Vendégeink:
Szilágyi Márton, irodalomtörténész
Hermann Róbert, történész
Gyimesi Emese, történész
Kalla Zsuzsa, gyűjteményi főigazgató-helyettes, PIM
Nényei Pál, író, középiskolai tanár
Parti Nagy Lajos, író, költő
Fehér Renátó, költő
Verset mondanak:
Váradi Gergely, színész
Urbán Richárd, színész
Berényi Nóra, színész
Zene:
Wunderlich József
Bujdosó Trió feat Kálmán András
A díszletben szereplő képek forrása:
A János vitéz első kiadásának borítója
Egressy Gábor: Petőfi Sándor-dagerrotípia (1844 v ‘45), Wikimedia Commons
Közúti híd a Tiszán, Fortepan / Magyar Földrajzi Múzeum / Erdélyi Mór cége
Jankovics Marcell: János vitéz (1973)
Barabás Miklós: Szendrey Júlia (1848), Wikimedia Commons
Barabás Miklós: Petőfi Sándor (1848), Wikimedia Commons
Részlet a Vasárnapi Ujság 1868. márc. 15-i számából, Arcanum Digitális Tudománytár
Pesti Divatlap, 1848. április 22-i számába készült grafika, Petőfi Sándor a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, Wikimedia Commons
A 12 pont, Wikimedia Commons
Pesti Divatlap, 1844. május 26, Arcanum Digitális Tudománytár
Kiskunfélegyháza, szélmalom (1902), Fortepan / Magyar Földrajzi Múzeum / Diagyűjtemény
Petőfi tér, Petőfi Sándor szobra 1894-ben, Fortepan / Kiss László
Hortobágy (1908), Fortepan / Magyar Földrajzi Múzeum / Erdélyi Mór cége
Stefánia (Vorosilov) út, Petőfi-kollégium, történészhallgatók a társalgóban (1949), Fortepan / Kovács Márton Ernő
Versfelolvasásra a következő e-mail címen lehet jelentkezni: petofi@partizanmedia.hu
Nézd, olvasd, hallgasd - minden péntek reggel:
pentekreggel.hu
Támogasd te is a Partizán munkáját!
csapat.partizanmedia.hu/fundr...
Iratkozz fel a Partizán hírlevelére:
csapat.partizanmedia.hu/forms...
További támogatási lehetőségekről bővebben:
www.partizanmedia.hu/tamogatas
Facebook: / partizanpolitika
Facebook Társalgó csoport: / partizantarsalgo
Instagram: / partizanpolitika
TikTok: / partizan_media
Partizán RSS: rss.com/podcasts/partizan-pod...
Partizán saját gyártású podcastok: rss.com/podcasts/partizanpodc...
#KÉRDÉSEKNÉLKÜLNINCSVÁLTOZÁS #SZJA1
11 июл 2024
