Oswald Spengler (1880-1936) a német filozófia különös és különleges képviselője. Jóllehet nem tekinthető a szó szoros értelemben vett szakfilozófusnak, tehát katedrát soha nem kapott egyetlen egyetemen sem, filozófiai tárgyú könyvei mégis százezres nagyságrendben keltek el, és már megjelenésük első pillanatában hallatlan népszerűségnek örvendtek. Fő műve: A Nyugat alkonya. Ennek első kötete száz évvel ezelőtt, 1918-ban jelent meg, napjainkban pedig, amikor az Európai Unió egyre komorabb kihívásokkal néz szembe, ismét keresett és gyakorta hivatkozott alapolvasmány lett.
Az előadást rövid pályakép felrajzolásával kezdem; azt vázolom, hogy Spengler a maga életében hogyan viszonyult a német történelem különböző korszakaihoz: a vilmosi Németországhoz, a Weimari Köztársasághoz, valamint a nemzetiszocialista Harmadik Birodalomhoz. Ennek során az életművére, munkásságára vonatkozó értékítéleteket megpróbálom megtisztítani azoktól a negatív előítéletektől, amelyek elsősorban a szocializmus évtizedei alatt tapadtak hozzá.
Mondandóm legfőbb részét A Nyugat alkonya bemutató elemzése teszi ki. Először is a monumentális mű újszerűségére mutatok rá; arra, miképpen ötvöződik benne a tudományos igényű precizitás, a vallásos - mondhatni prófétai - hevület, valamint az ihletett művészi kifejezésmód. Kitérek a Spengler által alkalmazott módszer részletes ismertetésére, valamint arra, hogy e művében milyen szemléleti újításokat vezetett be (az Európa-központú szemlélet és az egységes világtörténet feltételezésének felmondása, a kultúrák történelmének taglalása a nemzetállamok története helyett, a szociobiológiai szemléletmód érvényesítése stb.).
Részletesen ismertetem és elemzem Spengler kultúraelméletét, a kultúrák keletkezésére, számára, időtartamára, fennállására, hanyatlására és bukására vonatkozó elképzeléseit. Külön kitérek a civilizációnak - mint a kultúra késői, hanyatló szakaszának - részletes elemzésére. Kifejtésre kerül, hogy mit értünk a (nyugat)-európai „fausti” kultúra hanyatlásán, milyen területeken és hogyan következik be ez, s hogy a jövőre nézve mindez milyen kilátásokat sejtet. Itt nyílik mód arra is, hogy Spengler több mint száz esztendővel ezelőtt körvonalazott jövendöléseit egybevessük az Európai Unió jelenlegi helyzetével, történeti perspektíváival.
A zárórész rövid kitekintés a spengleri filozófia hatásairól, melyek Szerb Antaltól egészen Henry Kissingerig terjednek, valamint arról, hogy Spengler hatása miképpen érvényesül a kortárs történetírásban, történetfilozófiában.
13 окт 2019
