Az ikonok nelkul is lehet beszelni a mi elo Istenunkel , nem kell semmi okusz pokusz hozza csak Jezus jelenlete es a szent lelek , nem a szentekhez imadkozunk ,ok mar nem hallanak meg minket , ezeket sokan balvanynak tartjak , nem kell mar szomorkodjunk mert a mi Jezus Krisztusunk el , feltamadott . Jo az emlekezes de ez minden nap kellene legyen . Borzalom ez a szertartas , nem kell semmi szoveget bemagolni a szent iget a szivembe vesem hogy ne vetkezzem ellened !!!!
"ikonok nelkul is lehet" - térkép nélkül is el lehet jutni A-ból B-be, legföljebb sok kerülővel. "nem a szentekhez imadkozunk ,ok mar nem hallanak meg minket" - hallanak és velünk együtt könyörögnek az Úrhoz akárcsak azok akikkel még együtt futjuk a versenyt. ha az egyház Krisztus titokzatos teste, miért lenne két tagja elszakítva egymástól csak azért mert az egyik tökéletes egységbe forrt a fővel, a másik meg még töredékes? "sokan balvanynak tartjak" - sokan tévednek. "nem kell mar szomorkodjunk" - aki a feltámadás valóságával teljes lényével egyesülni tud az nem is szomorkodik, de mi akik még részben a bűn kötelékében, részben a feltámadás örömében vagyunk, illő hogy egyaránt tartsunk bűnbánatot és örömlakomát is: a bűn vészhíre nélkül nem értjük meg az evangélium jóhírét sem. "minden nap kellene legyen" - az egyház teljes szertartásrendje, amit kevesen követnek végig mindennapjaikban, bizony minden este eltemetkezik Krisztussal és minden hajnalban feltámad vele együtt. gondolom, ha ezt valaki nemcsak otthon egyénileg/családban, hanem láthatóan a templomba járva, közösségben tenné, akkor meg az lenne a baj :) "szoveget bemagolni" - lehet egyénileg is virtuózkodni, de kétlem hogy sok olyan esztétikailag és teológiailag is kiművelt hívő van, akinek az egyéni imádsága megközelíti a 2000 éve az egyház legjava által alkotott és gyümölcsöző imádságokat. jó az egyéni imádság, hisz az ember a saját mondanivalóját csak a saját szavaival tudja elmondani, de ennek a kizárólagos alkalmazása az egyház közösségi életét szegényíti el. gondolom a "nehogy egy egységes szóval imádkozzunk" tábor tagjai a Miatyánkot is minden nap átfogalmazzák, nehogy sablonos legyen. "szivembe vesem" - na igen, itt tartunk, hogy nemhogy ne legyen a hívőknek egységes nyelvezete, közös szertartása, nehogy a profán világban egyértelműen jól láthatóan megjelenítsük a szentet, hegyre épült városként; ne ám, elég ha csak 'magunkban' imádkozunk, de a kezünk se tegyük össze, keresztet meg aztán pláne ne vessünk, de az is 'elég' ha csak nagyon-nagyon kívánjuk meg 'mindig' gondolunk az Úr tetteire. így szépen el lehet sorvasztani az ember hitéletét. Tessék sokszorosítani a tálentumokat, bármennyit is kapott az ember.
