Nekem semmilyen kapcsolatom sincs a fizikával(itt az elméleti részre gondolok).De ha ilyen ember tanította volna nekem,vagy nekünk a fizikát,tele lennénk fizikusokkal! Nagy Tisztelet,és köszönet!
Mondjuk a következtetés laza: inkább úgy fogalmaznék, hogy mindenki értené, és fontosságát elismerné a hétköznapokban is, de egyébként a fején találtad a szöget.
Briliáns, logikus, zseniális. Én is hallottam élőben még Szegeden, 90-es évek elején. Nagypapám is elméleti fizikus volt, a H atommal is foglalkozott. Én orvos lettem, de az előadását és a fizikát sosem felejtem és imádom!!! Köszi, aki feltöltötte, R. I. P.
Zseniális ember. 1990-ben volt szerencsém személyesen találkozni vele. És meghallgatni egy előadását nukleáris fizikából. És ez relatíve nem jelenti azt, hogy öreg lennék.
Hát igen egy zseniális ember volt az biztos… nekem 1986-ban volt szerencsém többed magammal San Francisco ban egy magyar szabadság szobor avatásáranál találkozni vele és beszédét hallgatni… Évek múltán pedig Los Angeles környékén a magyar konzulátus megnyitásánál mint különleges vendégünk újra ott volt & mindig szerette és kiválóan beszélte az anyanyelvét!
A hidrogén bomba atyjaként van számontartva... ha ez a kincs, nem kéne szégyellnünk magunkat? Ha nem ez, akkor mi? Ezen a felvételen az hangzik el, hogy a föld forgása miatt van apály és dagály, miközben azt mondja, hogy a hajón nem érezzük a mozgást... önmagának mond ellent, ráadásul állítólag a hold közeledése és távolodása az, ami ciklikusan hozza létre a vízek emelkedését és süllyedését a partok mentén.
Ezen a felvételen az hangzik el, hogy a föld forgása miatt van apály és dagály, miközben azt mondja, hogy a hajón nem érezzük a mozgást... önmagának mond ellent
Ezen a felvételen az hangzik el, hogy a föld forgása miatt van apály és dagály, miközben azt mondja, hogy a hajón nem érezzük a mozgást... önmagának mnd ellent
A felvételen az hangzik el, hogy a föld forgása miatt van apály és dagály, miközben azt mondja, hogy a hajón nem érezzük a mozgást. Önmagának mond ellent
@@TeslaElonSpaceXFan Bizony így igaz, de ki lesz a hasonló elme ? Szerintem lehetsz akár Te is, ha ennyire érdekel a fizika és helyre tudod tenni, hogy a fény hogyan hullámjelenség ... A tehetség az érdeklődésben rejlik. D.GY. ELTE Atomcsill., csak névrokon vagy rendes ?
Az akkor élt emberek, mind olyan jól tudtak előadni, mesélni. Nem csak a tudósok, még az egyszerű emberek is. Élvezet volt őket hallgatni. Ma már mi ezt nem tudjuk. Nem teljesen értem miért.
Azért mert nem zsargon nyelven beszélnek manapság, hanem teljesen doktorált, és a latin megfelelő válaszokkal. Nem szofisztikált a szó beszédjük. Annyira túl bolonyítanak mindent, nehogy érthető legyen bármi is a mai ember számára....
1970-ben egy auto kezelesi utasitasa megmagyarazta hogy kell a gyujtast beallitani. Es bealitottuk. 2022-ben azt olvasom hogy az akumulator folyadeka nem ivasra alkalmas...
A mai átlag alig olvas, de nem csak könyvet hanem bármit. Beszűkült a szokincsünk és nem tudjuk kifejezni magunkat rendesen. Többek között ebből is adódik minden hétköznapi félreértés egymásközött, ebből fakad rengeteg feszültség az emberek között. Nem tudunk kommunikálni..
én nem bánom, mert manapság már sokkal többet tudunk róla, bizonyítékok tömkelege támasztja alá és olyan források érhetőek el (pl. Brian Greene könyvei, prezentációi), amik sokkal érthetőbb képet adnak róla.
A gyermek kreatív fejlődésének szépsége pedig egy olyan családban rajzolódik ki, amely akkoriban szintén életszakaszokon keresztül fejlődik. Szigorúan freudi értelemben véve rendkívül kreatív elhatározás volt a fia számára, hogy az orvosi filozófia szakértőjévé váljon, így megmaradt az igénye, hogy önmaga legyen, különálló és különbözik apjától. Ennek ellenére kutatásai gyarapíthatják és hozzájárulhatnak az apa műveinek megértéséhez. Csodálatos példa egy családi kalandra, hogy megismerjük és megértsük hozzájárulásukat társadalmunkhoz és személyes életünkhöz.
Azt olvastam, hogy kicsi gyerek korában nem akart beszélni. De mindig , mindenre figyelt, csak nem szólalt meg. Később egyszerre mindent tudott mondani. Már orvoshoz is vitték. Különleges volt már akkor.
0.75 modatvégén 2 .Vicces 1-2 x megjátszani.Egyébként 1.25-el tökéletes.Sehol nem tartana a világ ilyen nagyszerű magyar emberek nélkül.Tisztelet mindnek!!!!
Ha valoban objektiven és igényességgel elolvasol 2 könyvet Richard Rhodes-töl ("Dark Sun" and "The Making of the Atomic Bomb"...de föként az elsöt) kialakithatsz egy valos képet Ede bàtyorol (is)...az ö sajàt területén, tàrsasàgàben és munkatàrsai értékelésében. Richard Rhodes-t nem kell bemutatnom-Ugye?
Gyermekkorom óta egyik ötletem, hogy egy fénysugár sebességét megfigyelve lehetne sebességet mérni. :D Nagyon tetszik a videó. Pedig ismertem a relativitás elméletet, de ezt nem tudtam. Annyira sajnálom, hogy nem áll módomban ilyen emberekkel beszélgetni...
Kicsit elkéstél, nem új gondolat! Hiszen a lézeres sebességmérők pont ezen az alapon működnek, már hosszú évtizedek óta! Esetleg úgy gondoltad, hogy a fény sebességéhez alkalmazkodván kellene a Földi fizikai mértékegységeket alakítani? Nem rossz ötlet! :) :) :) Hiszen így 1-2 nap alatt oda-vissza bejárhatnánk az egész Galaxisunkat, a Tejutat s még a Dogonok ősi csillagképét a Szíruszt is egy hét alatt körbe járhatnánk, felderíthetnénk! A Földi-i rendőröknek ideje sem lenne a gyorshajtókat leleplezni, hiszen bármiféle rekakcióra max. 0,50000000000 sec. állna rendelkezésükre. :) :) :) :) Csakhogy ott az a fánya biológiai óra! Az nem viccel! Fénysebesség ide, fénysebesség oda, a Mi bolygónk átlagosan 70-80 Nap körüli fordulót, ritkán többet engedélyez a lakóinak! Akkor aztán a fénysebességéhez igazodó :) Földi időszámításod csődöt mondana! Még a Szaturnuszt sem érné el egyetlen ember sem! :) :) :) :)
Az utolsó mondatod nagyon átjött! Ha te is a barátaidat sokkolod a hasonló eszmefuttatásaiddal, amiből úgy gondolod, hogy nekik már nagyon elegük van, sokkolj inkább engem, cserébe én is lesokkollak az én eszmefuttatásaimmal (valószínűleg a barátaim legnagyobb megkönnyebbülésére :D). Én jelenleg a biteket próbálom hasonló elv mentén lemodellezni és azokkal számításokat végezni (Mint azt Teller Edétől megtudtam most -beszrás-, invariánst csinálok a bitből) egy hagyományos számítógépen. Ehhez alapvető műveleteket, apró logikai kapukat próbálok írni, lehetőleg minél többet, hogy aztán azokat felhasználva összetettebb funkciókat írhassak, kiváltva ezzel a jelenlegi alacsonyabb hatékonyságú funkciókat. Háborút hirdettem a for loop ellen és elférne pár katona, ha érted, mire gondolok :)
Most magyar? Az edesannya alig-alig beszelt magyarul,anyanyelve nemet volt,az edesapja nemetül es magyarul beszelt,egyebkent a csalad szintiszta zsido. Felsöfoku tanulmanyait nemetorszagban vegezte es 27-evesen meg Europat is elhagyta a nacik miatt.
Egy irgalmatlan nagy koponya volt az öreg és volt szerencsém találkozni vele és meghallgatni az előadását gimnazistaként, ugyanis ugyanabba az alma materbe jártunk és meglátogatott minket.
Zseniális ahogyan a prof. a Pitagorasz tétellel magyarázza a specrelt! Ennyire közérthető és logikus előadást eddig csak Dávid Gyulától hallottam-igaz ő "több matekot" és "specialista" kifejezést alkalmazott...
Egyszerűen zseniális! Galilei 500 évvel járt előttem, Teller Ede 1000 évvel. Nem beszélve a többi tudósról. Soha sem voltam jó matekból, de azért szerettem!
Köszönöm a hozzászólásod! Megtisztelő számomra, hogy olyan szólít meg, akinek több a tudása. Falusiként durván elbántál velem. Írtál két furcsa szót, majd utána nézek mit is jelent. Remélem válaszolsz, mert érdekesnek talállak! @@laszlobizsok26
egy kis kiegészítés: Einstein nem azt mondta, hogy a gravitáció és a gyorsulás ekvivalens, hanem hogy adott referenciakeretben, elég rövid időtartamot tekintve nem lehet különbséget tenni. Azért nem ekvivalens általánosságban, mert a gravitáció a test tömegközéppontja felé mutat, tehát ha leejtek mondjuk két labdát, azok közeledni fognak egymáshoz (tidal effect). Egy gyorsuló rakétán viszont párhuzamosan fognak esni; szóval el tudom dönteni, hogy gyorsulok-e vagy gravitációs mezőben vagyok.
2x-es gyorsításon egész karakteres hangja van :D egyébként Joe Rogan podcastben volt róla szó július elején Bob Lazar a rakétameghajtású Hondáját olvasta a helyi ujságban Edward Teller, Ő vitte be az Area 51-ba Bobot.
Ez egy betegség, amivel küszködik, innen a sok köhögés is, nagyon meg kell küzdenie az artikulációval; nem teljesen tisztázott, hogy az idegek, vagy az izmok működési zavara okozza.
Amit nem magyarázott el az öreg, hogy a különböző sebességű megfigyelőknek más fogalmuk van a jelenről. Ahogy távolodom a Földtől, úgy először azt látom, hogy a földi órák lassabban járnak. Ez számomra egy másodperc, ahogy az öreg kalkulált, és azt is látom, hogy a Föld-Androméda távolság nagyon rövidre csökken hirtelen. Ezért tudom gyorsan megtenni. Ahogy megállok, és visszafordulok, az egész Univerzumban észlelt jelen számomra megváltozik. Ez alatt a manőver alatt azt fogom látni, hogy a földi órák nagyon felgyorsulnak, ekkor pörgik át az említett 4 millió évet. Minél messzebbre nézek, annál több idő fog azon a ponton átpörögni. A visszaúton pedig szintén lassabb földi órákat fogok látni, és szintén picurka távolságot kell utazzak.
+lia vasoni 1., Ezt az előadást fizikusok és fizikushallgatók előtt tartotta az ELTE-n. 2., Tartott ő előadást akkori ittléte alatt igencsak kritikus közönség - zöldek, környezetvédők, atomenergia-ellenes mozgalmak képviselői - előtt is, kifejezetten kérve, hogy tegyenek fel neki provokatív kérdéseket. Itt van fenn az az előadás is, tessék megkeresni. 3., Ez az ember olyan óriásokkal dolgozott - és volt velük egyenrangú tudós -, mint Werner Heisenberg, Niels Bohr, Erwin Schrödinger, Neumann János, Szilárd Leó, Wigner Jenő és Robert Oppenheimer. Amikről itt beszél, azoknak a kidolgozásában ő is alaposan benne volt. Az atomtudomány, a kvantumfizika alapjait a többiekkel együtt rakta le. 4., Kíváncsian várom, hogy Ön szerint melyek azok a szabadszájú (egy szóban!) ötletek. 5., Ön mit tett hozzá a fizikatudományhoz?
+lia vasoni Ön a jelek szerint nem vette észre, hogy két különböző embernek válaszolt, de ez nem baj. Ha nem haragszik meg érte, nem nézem meg az Ön által mellékelt linket, nem szeretem az áltudományos kontárkodásokat. Amit Teller Edétől hallunk, az a színtiszta, tömény tudomány közérthető módon előadva. Több emberöltőnyi távollét után, majdnem 90 évesen, veretes magyarsággal ad át prémium színvonalú tudást. Önnek igaza van: nem érdekel az atomrevízió gondolata. Azt viszont tudom, hogy - az Ön állításával ellentétben - semmiféle olyan elmélet nincs a tudomány határain belül, amely "hatályon kívül helyezi" az egyetemi fizikát. Szélhámosok vannak, akik "feltalálták" sok más marhaság mellett a hideg fúziót, az örökmozgót, amely több energiát ad vissza, mint amennyit beletáplálnak, és sorolhatnánk napestig. Ezek gazemberek, mert tájékozatlan embereket csapnak be anyagi előny reményében - lásd a temérdek áltudományos könyvmaszlagot, amelyeket sajnos visznek, mint a cukrot. Ön természetesen abban hisz, amiben akar, ezt a jogát senki nem vonja kétségbe. Ha megengedi, mégis javaslom azonban, hogy szélhámos Mekk mesterek helyett próbáljon Teller Edéhez hasonló igazi tudósokat hallgatni - a mai nagy fizikusgenerációból tudom ajánlani Dávid Gyula sziporkázó előadásait. Bízom benne, hogy előbb-utóbb meglátja a különbséget kontár és igazi tudós között.
+Ervin Filemon Nem voltam rest, és végigolvastam az Ön itt sorjázó hozzászólásait. Elismeréssel kell adóznom önbizalmának, annak az önbizalomnak, amely hozzásegíti Önt ahhoz, hogy könnyű kézzel dobja a tudománytörténet szemétdombjára Einstein egész munkásságát. Ön ezek szerint jobban tudja, mint Albert Einstein, Louis de Broglie,, Werner Heisenberg, Niels Bohr, Erwin Schrödinger, Neumann János, Szilárd Leó, Wigner Jenő és Robert Oppenheimer együttvéve. Ideje lenne esetleg jelentkezni a Nobel-biztottságnál, nem gondolja?
Neked nagyon fáj az élet és mások sikere.Neked fáj hogy senki vagy.Rakosgatod a szavakat,magyarázod a semmit.DE nyugodj meg,ha elmennél azt hinnénk többen lettünk.
Általános 6. osztályban a mentő kérdésem a fizika 4-esért pont az volt, hogy miért a fénysebesség a leggyorsabb. Tellet Ede meg az ELTÉn okosítja a nebulókat. Zuhan az oktatás színvonala. Csak viccelek, 6.-ban én sem tudtam a választ.
Tévedés. Nem az a leggyorsabb. A fény elméleti sebességét elérni nem lehet, mert lényegében végtelen energia kellene hozzá. Ellenben ha szubtérben haladsz, az gyorsabb... lásd: napkitöréskor a fény érrkezése előtti észlelést.
Volt szerencsém ugyanabba s gimnáziumba járni, mint ő. Persze jónéhány évtizeddel utána. 😀 Szintén kitűnő lett az érettségim, viszont nem lettem atomtudós, sőt semmilyen tudós. 😀
@@arpadkoronics2257 Az is szuper, anno én sem rajongtam annyira a kutatásért és inkább a versenyszférában helyezkedtem el. Mondjuk ha az anyagi háttér adott lett volna, vélhetően könnyebben maradok az egyetemen. Na talán majd a gyerekeimnek biztosított lesz ez a választási lehetőség már... :)
emberek... Annyira bevésődött a köztudatba az E = mc^2, hogy rengetegen azt hiszik tévesen, hogy a fotonnak van tömege. A képlet először is E^2 = pc^2 + (mc^2)^2 aminek egy speciális esete a fenti (nyugalmi állapotban levő, tömeggel rendelkező objektumra). Foton esetén a képlet E = hc/λ, azaz a foton energiája csakis a hullámhosszától függ. Nincs se nyugalmi tömege, se relativisztikus tömege (ez egy félrevezető fogalom, nagyon régóta elavult). Miért hajlítja el akkor a fény útját egy megfelelően masszív égitest: itt jön a képbe az általános relativitás, miszerint a gravitáció magának a téridőnek a görbülete, így az egyébként egyenes vonalban haladni akaró fénysugár ebben a görbült téridőben halad (és ennek vannak olyan érdekes következményei, mint a gravitational lensing, aminek segítségével meg tudjuk határozni pl. hogy milyen messze van tőlünk egy adott csillag).
@@istvanszennai5209 Biztosan csak elírtad, a képlet helyesen E² = (pc)² + (mc²)². Ez is egy gyönyörű távolságképlet (Pitagórasz) @Roboziner Attól, amit István mondott, a te állításod is igaz. Az energia-feszültség tenzor határozza meg a téridő görbületét, amiben valójában nem csak a nyugalmi energia szerepel - ez a tömegfüggő, hanem a mozgási energia is - ez viszont lendületfüggő. Megjegyzem, hogy szerepel még benne a mechanikai feszültség, és nyomás is. Namármost az említett lendület komponens miatt valóban okoz a fény téridő görbületet, hiszen lendülete van (ahogy István írta, ez a hullámhosszától függ). De tömege akkor sincs. Emlékezzünk, a tömeg a nyugalmi energia. A foton soha sincs nyugalomban.
demi van akkor ha elindulok az andromédára közelfénysebességgel és ha megérkezem az andrmédára ott csak 0,1 másodpercet töltök ésmár jövök is vissza. Akkor ugy tünik nekem hogy el sem indultam. de a földön 4 millio év telik el. Na ez a komoly :D
A relativitásban azt megtapasztalni nem mindig jó. A futópadon futok fél órát. Egyik alkalommal kipróbáltam, hogy csak a műszerfalat néztem, tehát az szem-agyam azt érzékelte, helyben futok, a láb-agyam érezte, hogy haladok. Mikor megálltam a végén, leszálltam megfordult az érzékelés. A lábam azt mondta állok, a szemem pedig forogni kezdte látni a világot. Majdnem elestem egy álltó helyemben. :):):)
Az egyenlítő hossza 40 ezer km. A Föld 24 óra alatt tesz egy fordulatot (ez egy nap, mint tudjuk). Oszd el a 40 ezret 24-gyel, és kijön a Föld forgási sebessége az egyenlítőn: 1666 km/óra
@@ferenckovacs2267 Te tényleg nem érted? Akkor figyelj! Az 1000 mérföld/ óra, és 1666 km /óra egyforma adat! Ugyanazt sebességet jelenti, 2 különböző mértékegységben számolva! Csak hogy tudd! 1 mérföld = 1,666666 kilométerrel! Szted ez a tény már átkozódásnak számít? Figyeltél volna inkább ötödikben jobban az iskolában, Okoska Törp! Nemcsak fizika, de magyar órán is! Akkor tán még azt a szöveget is értelmezni tudnád, amire válaszolván, reagálsz!
a gallilei féle gondolatkisérlet hibás. meg lehet állapítani azt hogy a hajó mozog vagy egy helyben áll. 2021 11 15 én kiirom ide és még néhány hasonló témát tárgyaló videó alá a megoldást
Logikusan nem tudnál előrefelé elindulni, meg nem is mehetsz fénysebességgel, persze értem, elméletileg gondoltad. A sebességgel nő a tömeg, szerintem túl se lehetne élni akkora sebességet.
@68Izumo: vigyázat, nem a tömeg nő (az egy belső tulajdonsága az objektumnak), hanem az energia. A kérdés pedig két okból is értelmetlen: egyrészt tömeggel rendelkező test nem érheti el a fénysebességet, másrészt mihez képest mérnéd a sebességedet? Átfogalmaznám a kérdést úgy, hogy ha egy fénysebességgel haladó hajón bekapcsolsz egy elemlámpát, akkor azt elhagyó fény gyorsabb lesz-e a fénysebességnél. A válasz pedig az, hogy nem; a fénysebesség ugyanis referenciakerettől függetlenül konstans (vákuumot feltételezve).
@@istvanszennai5209 Jelenlegi tudásunk szerint olyat is mondtak hogy egy levegőnél nehezebb tárgy nem emelkedhet a levegőbe ha jól emlékszem. Szóval ne jelentsük ki hogy az úgy van mert lehet hogy valamit nem veszünk figyelembe. Anno Einstein is át írta a képletét egy párszor figyelembe vegye az időt vagy sem. Szerintem a tömeg se konstans egy megfelelő nagyságú gravitációs térben változik mint pl egy fekete lyuk.
Nem értem az Androméda galaxisos példát. Azt mondja, hogy majdnem fénysebességgel megy, ezért 2 millió év és 1 mp-ig tart az odaút. Már rég meghalna, mire odaérne. Hogy van ez?
Nos, ugye arról volt szó, hogy a (ct)^2-r^2 az invariáns, amiből kijött, hogy a fénysebesség minden szemlélődőnek ugyanannyi. Na most, ha te 2 millió év + 1 másodperc alatt elérsz odáig, az azt jelenti, hogy a fény hozzád képest 300 ezer km-rel jár előrébb. Viszont ez azt jelenti, hogy a te szemszögedből a fény 1 másodperce távolodik tőled, azaz számodra ennyi idő telt el. Hiszen 300 000 km/ 1 s = fénysebesség = c. Ugyanakkor a többi ember szemszögéből a fény 2 millió fényévnyire + 1 másodpercre távolodott, tehát ők 2 millió éve + 1 másodperce látják azt távolodni. Hiszen (2 millió fényév + 300 ezer km)/(2 millió év + 1s) = 300 000 km/s = c.
Fénysebességgel haladva, ő csak két szívdobbanásnyit,öregedne,mondja ő,úgy szokták leírni ,hogy fénysebességgel haladva csak néhány évet öregszik az ember,míg a földön több száz év is eltelik
@@dottris Én sem vagyok fizikus, bár a matekkal nincsen bajom. Viszont a relativitással van :) Be lett vezetve az invariánsba a "c". Ez oké, de ebben az esetben csak a fény sebességét vizsgálom relatív szempontból, nem pedig a saját biológiai órámat, ami viszont már abszolút önmagamhoz képest. Ahogy T.P. is írja, rég meghalnál, hiába is mennél fénysebességgel. Nem éled meg, hogy lemérhesd, hogy a relatív időtávolsága a fénynek hozzád képest 1 másodperc, ami a Földön lévőknek pedig 2 millió év. Ez az egész csak egy nézőpont, aminek semmi köze az idő múlásához. Így a biológiai óránkhoz sem. Hiába mennék én 2 millió fényév sebességgel, azaz Andromédát megjárnám 2 másodperc alatt, nem igaz, hogy itthon 4 millió év telne el. Ez csak azért van így, mert bevezettem az invariánsba a "c"t, mint állandót! De ezzel csak és kizárólag a fény által megtett utat vizsgálom a két néző szempontjából. Semmi mást! És azzal is gondom van, amit Teller Ede mondott, ha gyorsabban, sokkal gyorsabban tudnánk haladni, mint a fény, akkor előbb visszaérnénk a Földre, mint ahogy a fényt elindítottuk. (Kvázi időutazás.) Ez matematikai képtelenség, csak akkor lenne igaz, ha a fény sebessége, amit a Földről indítottam, negatív lenne. (Bár akkor meg a négyzetre emelés miatt már megint nem lenne igaz.) Akármilyen kis sebességgel is indítom itthonról a fényt, és én akármennyivel is gyorsabban haladok, mint a fény, nem tudok előbb visszaérkezni, mint ahogy indítottam itthon, mert valamennyi kis távolságot már meg fog tenni az éterhez képest, mire vissza érek, ahogy én is megteszek bizonyos távolságot az éterhez képest. Az éterhez képest pedig mind a két esemény mozgása abszolút, és nem relatív. Ahogy a biológiai óránkhoz képest is abszolút az idő! és nem relatív. Ahogy Ede is mondta, Einstein ezt később vezette be, épp azért, hogy a relativitás elméletet igazolja. Ha viszont maga az invariáns téves, akkor az egész nem bizonyít semmit. Az éterhez képest minden idő abszolút, és nem relatív. Einstein nagy elme volt, de itt már sztem túlbonyolította a dolgokat, csak hogy igazolja az elméletét. De miért nem az étert vezette be az invariánsba? Ha ez az egész relativitás elmélet ebben a formába igaz lenne, akkor az azt jelentené, hogy az éter szemszögéből két pontosan azonosan mozgó tárgynak megváltozna az ideje! Miközben az éter ugyanazt látja, pl. az egymás mellől indított fény a Földről, és a mellette induló tegyük fel szintén fénysebességgel haladó űrhajó. Ugyanaz az éter nem láthatja különbözőképpen ugyanazt az eseményt! Az egymás mellett haladó űrhajót és fényt.
@@positiveday7425 Hát bocsi, de ezzel nem tudok mit kezdeni. Lehet, hogy Einstein elmélete részben téves, de egy csomó kísérlet visszaadta már, hogy valamiben azért mégiscsak igaza van. Hogy mást ne mondjak, a műholdak óráját a GPS-hez már igazítgatni kell a relativitáselmélet alapján. Tehát úgy fest, a műholdak mégse tudják ezt az abszolút-idő dolgot. Az éter létezését ellenben semmilyen kísérlet vagy egyéb nem igazolta. Tehát annak a még ki sem mért/nem is érzékelt izének a viselkedésével magyarázni dolgokat enyhén szólva is megkérdőjelezhető. Amit írsz, az nem több merő találgatásnál és némi személyes meggyőződésnél. Az, hogy a fénynél gyorsabb utazás időutazással járna matematikailag következik az elméletből, amit még egyszer hangsúlyozom, számos kísérleti bizonyíték támaszt alá. Lehet, hogy kiegészítésre szorulni fog (mint Newton fizikája annak idején), de teljes megcáfolásról már aligha fogunk beszélni (mint ahogy Newton törvényeit is tanítják mind a mai napig az iskolákban).
@Donald Danbury Teller valóban elég okos volt. Rád vonatkoztatva nem túl okos dolog a fegyvereknek csak a taktikai hatását figyelembe venni. Nem véletlen hogy az összes nagyhatalom dugig van atomfegyverrel. Pedig senki sem akarja bevetni az atomfegyvereit. Az atomfegyvereknek a pszichikai hatása miatt van "létjogosultsága". Ehhez természetesen a gyakorlatban is meg kellett mutatni hogy mit tud az atombomba. A mai napig nem is felejtette el az emberiség.
93-ban Diszvendég volt a Los Angelesi Főkonzulátus megnyitóján, amikor volt szerencsém kezet fogni vele (büszke vagyok bár hasonlóképpen a Bush házaspár kézfogására is Budapesten) és pár szóval viszont üdvözölni. Akkor már gyenge volt és az első sorban Márton András Fókonzul beszéde után már gyakran és észrevétlenül gyermekien, ártalmatlanul édesen szunyókált. :)
Tehát ha jól értem! Ha képesek leszünk majd a jövőben olyan űrhajót építeni ami közel a fény sebességgel tud haladni egyenletesen és kibírja egyben úgy hogy odabent mi ebből a sebességből semmit se érzékeljünk akkor tudunk előre utazni a jövőben. És az hogy nem lehet semmi gyorsabb a fénynél csak egy egyszerűsítés tehát ha mégis képesek lennénk erre akkor az időben visszafelé is lehetne utazni. De lehet hogy rosszul következtetek és még párszor meg kell néznem a videót... XD XD XD
A "Nemzetünk Géniusza" kifejezést gondold majd át alaposabban. Fizikában géniusz volt, nem vita. De a nemzetünké? Hallottál már valószínűleg az Einstein-Szilárd levélről? Tudod miről szól? Valójában Szilárd, Teller és Wigner fogalmazta, amiben azt kérik az USA elnökétől, hogy hadd fejlesszék már ki az atombobát kifejzetten Németország ellen. Csak ehhez hozzá kell tenni: ez a gyakorlatabn azt jeleni, hogy potenciálisan a szövetségesei ellen is. Azaz Magyarország ellen, mivel akkor már a németek szövetségesei voltunk. Ezt mind tudniuk kellett nekik is. Ez az jelenti, hogy benne volt a pakliban egy esetleges Magyarország elleni atomtámadás is. És ennek fő szószólói Tellerék voltak. És ugyanez megismétlődött a 1952-re a hidrogénbombával is, csak akkor már a szovjetek és szövetségeseik ellen, és már a hirosimai tapsztalatokkal a hátuk mögött. Magyarul Teller elutazott az USA-ba, és tudósi életének egy jelentős részével szülőhazája katonai ellenségét a kor legpusztítóbb fegyveréhez segítette, pedig szép csendesen kutathatott volna valamelyik neves egyetemen. Én nem nevezném nemzetünk géniuszának.
@@gsgs-sd8hy Jó rendben, de egy másik itthon készült előadásán úgy fogalmaz, hogy "Magyarok, testvéreim..." Az, hogy hazánk akkoriban a németek mellé állt, más dolog. Sok ország erre kényszerült.
1981-ben Amerikában voltam és egy este Teller Ede műsora volt TV-ben. Tudták,hogy Magyarországról jöttem én nagy büszkén vártam hazánk fiát. Megjelent Teller Ede vártam, hogy utalni fog arra, hogy honnan származik. Erre így kezdte műsort: " I'm Jew ! " zsidó vagyok... Ennyit Teller Ede magyarságról.
Ha a "hazánk" nem hozott volna olyan törvényeket mint pl. a numerus clausus, akkor nem kellett volna elmennie. A "hazánk" nem tekintette a zsidókat egyenjogú polgároknak.
Zsidó vallású volt és magyar származású. Ha azt nézzük Amerikába melyik halmazhoz érdemes tartozni a magyar vagy a zsidóhoz akkor érthető ez a belépő...
41:19 - nyilvánvalóan nem értek valamit, de az asztronauta szempontjából miért (ct')2-r'2 -tel számolunk? Ugyanannyi ideig utaztak, csak fele távot tett meg, hiszen fele olyan sebességgel haladt. Nem inkább (ct)2-r'2 -nek kellene lennie? :-O
Picit más szemüvegen keresztül kell nézni a világot, mint ahogy az ösztönösen észszerűnek tűnne. Ennek evolúciós okai vannak, Afrika vadászmezein nem a fénysebesség közelében mozogtak az állatok illetve a vadászó őseink. Nem utaztak ugyanannyi ideig, mivel nem az eltelt idő az invariáns mennyiség (t), hanem a (ct)2-r2. Ez azt jelenti az általad említett példával élve: - Az asztronauta ül az űrhajón és az ő szemszögéből nézve egy helyben van, nem távolodik az űrhajótól, azaz r'=0 - A Földön levő ember számára az űrhajó és benne az űrhajós a fénysebesség felével távolodik, azaz r = 0.5ct Ha felírod az invariáns mennyiséget az űrhajósra és a Földön levő emberkére: (ct')2-r'2 = (ct)2-r2 és beírod az r' illetve az r helyére azt, amit fentebb írtam, akkor: (ct')2 - 0 = (ct)2 - (0.5ct)2 (ct')2 = 0.75(ct)2 t'2 = 0.75t2 t' = 0.866t Tehát, ha 1 másodperc telik el a földi embernek, akkor csak 0.866 másodperc az asztronautának. Ha érted, akkor már ki tudod például számolni, hogy a fénysebesség hány százalékával kell utazzak ahhoz, ha 1 hét alatt el szeretnék jutni a legközelebbi csillaghoz (Proxima Centauri - 4.2441 fényév, ami kb. 221.3 fényhét). Persze a gyorsulástól eltekintve.
@@laszloszudi7335 Bocs, hogy így beszúrok egy kérdést, de nem tudom úgy facsarni az agyamat hogy értsem, pedig nagyon szeretném :) Az űrhajós miért az űrhajóhoz képest nézi, hogy mennyit mozog, a Földön lévő ember meg miért a Földhöz képest. Miért nem nézi az űrhajós is azt hogy a Földhöz képest mennyit ment? Miért különbözik a viszonyítási pont? Köszönöm
@@sophiesworld4481 kérlek vedd némi kétkedéssel azt, amit írok, mert nem vagyok fizikus. Azzal próbáltam érvelni, ami átjött a videó megnézése során. Könnyen lehet, hogy én is csak "torzítom a teret". Amire gondoltam, hogy az űrhajós és a Földön levő ember (továbbiakban FLE) mindketten az űrhajó pozícióját nézi. 2 időpillanat vagy esemény van: az elindulás pillanata vagyis amikor az űrhajót fellövik, a másik pedig a "most", azaz hol van az űrhajó valamennyi idő elteltével. Az űrhajós számára az űrhajó pozíciója nem változott, továbbra is benne ül (vagy lebeg), azaz az elmozdulás 0. Az FLE viszont úgy látja, hogy az a fénysebesség felével távolodik. Azt, hogy az idő mennyivel lassabban telik az űrhajósnak, úgy lehet kiszámolni, hogy veszel 2 eseményt, amit ő és az FLE megfigyel. Ez lehet az űrhajó pozíciója, de lehet más is. A lényeg, hogy a 2 esemény ugyanaz kell legyen számukra (különben hogyan tudnál viszonyítani?). Például FLE szemszögéből a fellövés után 1 héttel történt egy napkitörés, majd egy héttel rá még egy. A fénysebesség felével haladó űrhajósnak viszont a 2 napkitörés között eltelt idő nem 1 hét lesz. Felmerülhet a kérdés, hogy mi van akkor, ha az űrhajó helyett a Föld pozícióját nézik. Ekkor FLE van egy helyben és az űrhajós meg úgy látja, hogy tőle a fénysebesség felével távolodik. Akkor most az FLE-nek telik lassabban az idő? Ha jól értem, akkor itt jön be az általános relativitás elmélet. Azaz az űrhajós nem varázsütésre fog a Földön levő nyugalmi helyzetéből az ahhoz képest a fénysebesség felével egyenletesen távolodni. Ehhez neki fel kell gyorsulnia erre a sebességre. Maga a gyorsulás folyamata az, ami számára (FLE szemszögéből) lelassítja az időt. Vagy úgy is fogalmazhatok, hogy a gyorsulás folyamata az, ami az űrhajós szempontjából felgyorsítja a körülötte történő eseményeket (például a 2 napkitörés között eltelt idő). Szóval a gyorsulás "elszenvedője" órája fog lassabban ketyegni, a képlet, amit használtam pedig megmondja, hogy mennyivel. Talán amire gondolhattál az az, hogy az FLE nézi az űrhajót, az űrhajós pedig nézi a Földet. Mindkettő azt tapasztalja, hogy nyugalomban van (az űrhajó nem gyorsul!) és azt látja, hogy a fénysebesség felével távolodik a megfigyelt objektum. Akkor ebből hogyan jön ki a matek? Úgy, hogy az invariáns mennyiség ((ct)2-r2) nem lesz egyenlő az FLE és az űrhajós eseten, mivel mást figyelnek meg. Azaz nem teheted egyenlővé ezt a 2 mennyiséget.
@@laszloszudi7335 nagyon köszönöm, hogy időt fordított a válaszra. Nem mondom, hogy értem, miért máshoz viszonyítanak, de emésztgetem. Az sem tiszta, hogy ha a gyorsulásnál torzul az idő, akkor miért számít, hogy utána milyen hosszan megy egyeneletes mozgással. Még sokat kell olvasnom, hogy kicsit tisztuljon a kép. Köszönöm
@@sophiesworld4481 ha arra vagyunk kíváncsiak, hogy az FLE órája és az űrhajós órája mennyivel ketyeg másképp, akkor az ő szemszögükből kell vizsgálni a 2 esemény között eltelt időt. Szóval az FLE úgy látja, hogy a 2 napkitörés között 1 hét telt el, viszont a fényebesség felével haladó űrhajós úgy fogja látni, hogy csak 6 nap. Ha egy harmadik ember nézi ugyanezt, aki a fénysebesség 99%-val megy, akkor számára csak 1 nap telik el a 2 esemény között. Ha arra vagy kíváncsi, hogy ez a harmadik ember órája mennyivel ketyeg lassabban, azaz, hogy mennyivel látja gyorsabban a napkitörést, mint az űrhajós, akkor az invariáns mennyiséget fel lehet rájuk írni úgy, hogy r = 0.5ct és r'=0.99ct'. Szóval (ct)^2-(0.5ct)^2 = (ct')^2-(0.99ct')^2. Kiesik c, t-t pedig t'-vel kifejezed, akkor 6.139t = t'. Szóval kb. 6-szor lassabban ketyeg a harmadik ember órája, mint az űrhajósé. Ha az űrhajós helyére beírod az FLE-t, akkor r=0 és ha kifejezed megint t'-t, akkor azt kapod, hogy a harmadik ember órája 7-szer ketyeg lassabban, mint az FLE-é. A másik kérdésedre pedig nem számít, hogy milyen hosszan megy egyenletes mozgással. Az számít, hogy mekkora a sebessége. Nem tudom, hogy a fenti hozzászólásom melyik része sugallja ezt, vagy esetleg a videó vmelyik része volt így érthető? Nem biztos, hogy a "torzul az idő" egy jó kifejezés. Feltételezi, hogy az időnek van valami normális univerzális kerékvágása, mintha egy másodperc az mindenki számára ugyanaz az eltelt idő lenne. Inkább úgy érdemes elképzelni, hogy mindenkinek van egy "belső órája", ami mindenki számára másodpercenként ketyeg, de ha én a fénysebesség 86.6%-val megyek, akkor te azt látod, hogy az órám csak 2 másodpercenként üt, én pedig azt látom, hogy a tied fél másodpercenként. Viszont mindketten a sajátunkat úgy látjuk, hogy az másodpercenként ketyeg. Tehát önmagában az órám nem lassul el, viszont a te órádhoz képest le fog. Innen jön az elméltet neve is, hogy relativitás.
az eltén sajnos sok a krétapor :D mikor Andrew Tanenbaum volt itt előadni, ő is köhögött a kréta miatt. Vicces volt, hogy a mikrofont magával vitte a mosdóba és mindenféle fura hang jött vissza :’D
Na végre! Megjelentek Aprajafalva Törpjei is! Már vártam az efféléket, mint pl. ezt a Zula Pistit! És a többit! A valamiféle egykori italos, főcimborás emlékeket felidéző Okoska Törpöket! Aki a téridőben, holmi face to face beszélgetésbe vágva egyszer is szóba elegyedik velük, az a tételes gyakorlati gondolatok közepén nagyon hirtelen kérdezzen rá: - Pisti! Tomi! Szerinted mennyi 6x9? Fogadjunk, hogy legalább 3 sec-ig értetlen, bambán néznek, majd további 3 másodpercig gondolkoznak, mire a végén kinyögik, hogy 56! Ennyit ezekről, a Nobel-díj várományos Okoska Törpökről. / Igaz az Imre Kertész is megkapta, holmi 80 oldalas bulvár irományért! Teller pedig nem, de forogna is a sírjában, még posztumusz is! / De Majd ŐK!! Vagy nem? A világ egyik, ha nem a legnagyobb fizikusa már nem érte meg, hogy efféle elemi iskolásokkal vitázzék, ergo bármit ideböffenthetnek ezek az amúgy értéktelen, x alapú megfigyelő invariánsok!
A fény sebessége abszolút? Ugye éppen A. Einstein felismerései miatt, hogy minden relatív, nincs értelme eleve a sebességnek. Hiszen mi is? Út osztva a megtételéhez szükséges idővel. Nos, ha pedig az tér, azaz az út és az idő is képlékeny és relatív, hogy lenne már éppen a sebesség abszolút? Tömeg nélküli információs közegnek elvileg nem gond a fénysebesség átlépése és a gyorsabb sebesség.
Ugyanez a bajom nekem is. :) Minden relatív Einstein szerint, az idő, a tér, a mozgás, kivéve a fénynek a sebessége. A képletben ez az egyetlen abszolút. Ez így kicsit vicces :) Az is kérdés, hogy a fenébe lehet pontosan mérni a fénysebességét tükrökkel kis távolságon, ha a Föld mozgása miatti "eltérítést" akarnánk vizsgálni? Ami 30km/s. Ráadásul azt is megmérték már, hogy a fény sebessége lassul, ha átlátszó közegen halad át, akkor miért gondoljuk, hogy nem gyorsulhat is? A Harvard kutatói 1,6 km/h-ra lassították le a fényt, innentől kezdve pedig abszolútnak venni elég vicces. Önmagában itt megbukik az invariánssal alátámasztott elmélet. (Akár van vákuum, akár nincs.)
@@positiveday7425 A mozgáshoz képest abszolút a fénysebesség. Vagyis a fény sebessége független a fényforrás vagy a megfigyelő sebességétől (Michelson-Morley-kísérlet).
@@Admir80100 Igen, ismerem, épp ez mutatja, hogy Einstein is mindent erre alapozott, semmi másra, és elvetette az éter létezését. Szerintem Einstein, mint minden tudós, szerette volna egy egyenletben leírni az univerzumot E=mc2. Cserében ignorálta Galileit, Newtont, Euklideszt stb... Érdekes olvasmányként ajánlom: Dr Murguly György: Az idő nem múlik - Einstein speciális relativitás elméletének cáfolata 200 oldalas tanulmányát. Csak néhány pontot idézek: Tételesen cáfolja a relativitás elmélet fő képletét: W=(v+w)/(1+vw/c2), amiből ugye az következik, hogy a fénynél semmi nem lehet gyorsabb, hiszen a fénysebességet veszi abszolútnak, és minden mozgást ahhoz mér. Ebből a képletből indulva, ha a vonaton haladó utas sebessége fénysebesség, és a vonat sebessége is fénysebesség, (ebből adódóan összeadódnak), a képlet végeredménye még ekkor is csak "c". tehát semmi nem lehet gyorsabb a fénynél. Az egész alapja a Michelson-Morley-kísérlet. Bocs, kicsit hosszú lesz az idézet is. De így érthető. kíváncsi lennék, hogy fizika szakon ezt miért nem tanítják(?), pedig ez sokkal jobban összevág a józan paraszti ésszel, az enyémmel is, mint hogy a fény lenne az abszolút, és nem az éter. És hogy emiatt kitekert eredményként közre adjuk, hogy az idő másképpen telne az űrhajós számára, mint a Földön maradtak számára. A cáfolat: "Az első és egyik legnagyobb tévedés volt az A. A. Michelson által 1881-ben elvégzett, majd E. W. Morley közreműködésével 1887-ben megismételt kísérlet értelmezése. Ebben a kísérletben, mint ahogy az elmélet rövid ismertetésekor szóltam róla, a Föld éterhez viszonyított, úgynevezett transzlációs (haladó) mozgása nem volt kimutatható, ami fölöttébb meglepte a fizikusokat. Ugyanakkor a Föld forgása, szintén az éterhez képest, egy másfajta kísérlet¬tel (Michelson-Gale-féle) annak ellenére volt igazolható, hogy a Föld forgássebessége az egyenlítőn mérve mindössze 1/64 része pályamenti sebességének a Nap körül. Az okokat kutatva induljunk ki talán egy alapvető fizikai tételből! „Minden erő a születése pillanatában egy vele azonos nagyságú, de ellentétes irányú erőt ébreszt. Erő-ellenerő, hatás-ellenhatás, akció-reakció." Ezek az összefüggések a gyakorlatban azt jelentik, hogy minden anyagi tömeg el-lenhatásaként a térben egy vele azonos nagyságú erőhatás lép fel, egy ellenerő tehát. vagyis minden anyagi megnyilvánulási forma olyan mértékben gerjeszti maga körül a teret, amilyen nagy a tömege. Ennélfogva minden égitest egy általa gerjesztett virtuális erőtérben úszik, amelynek a sűrűsége (erőssége) az adott égitest tömegétől függ, és ami ettől a tömegtől távolodva fokozatosan csökkenő sűrűségű. Következésképp az égitestek által kitöltött tér mint hetero¬gén közeg, mint gerjesztett éter, végső fokon egymásba nyúló, egymást átfedő, különböző sűrűségű erőterek rendszere, amelyben a fény a folytonosan változó sűrűségek miatt feltehetően folyamatos rezgés- és irányváltozást szenved. Ezek szerint a gravitáció a fényre nem közvetlenül hat. Mindebből az is következik, ha egyszer a tér az energia maga, hogy ez az eleve adott végtelen üresség nem más, mint az éternek nevezett energiaóceán, amely anyagi világunktól, azaz Világegyetemnek nevezett Metagalaxisunktól csak kellő távolságban lehet egyenletesen kisimult, olyasféle, mintha nem létez¬ne. A háborítatlan - csak kölcsönhatásban megmutatkozó -, fantomszerű éter feltétele ezek szerint az anyagi tömegektől, illetve azok kölcsönhatásától mentes végtelen üresség, amiből így kétségtelenül következik, hogy a Földet körülvevő erőtér mint éter nem felelhetett meg a korabeli elvárásoknak. Mindettől még természetesen kimutatható kellett volna hogy legyen - gondolhatnánk -, de mert nem volt az, így nyilvánvalóan annak is megvan az oka. Az alapvető ok a korábban említett fizikai összefüggésekben keresendő. Az égitestek ugyanis azáltal, hogy az űrben végzett haladó mozgásuk közben gerjesztik maguk körül a teret, végső fokon úgy tesznek, mintha magukkal vinnék az általuk gerjesztett erőteret, mint ahogy egy zárt vasúti kocsi vagy egy repülő¬gép is magával viszi a benne lévő levegőt, mint a hangterjedés közegét. Aminek ugye az a következménye, hogy bennük a haladás sebességétől és irányától függetlenül a hang minden irányban azonos sebességgel terjed. A végeredmény a Föld esetében is ugyanez, vagyis az azt körülvevő erőtér (gerjesztett éter) a Földhöz képest ugyanúgy mozdulatlan, mint ahogy a zárt vasúti kocsihoz vagy a repülőgéphez viszonyítva az a levegő mint közeg, amit azok magukkal visznek. Csakhogy itt a Föld nem az erőteret mint közeget viszi magával, hanem csak az erőt, azaz, ezt az erőt jelentő saját tömegét, ami a térbeli haladása közben mindig az adott pillanatnyi helyen váltja ki a térből ellenhatásként azt a másik erőt (hatás-ellenhatás, erő-ellenerő), ami körülötte mindig a tömegének megfelelő erőteret jelenti. A szemléletesség kedvéért talán a gyerekek kedvenc mesefilm-sorozatát, a „Tom és Jerry"-t ajánlhatom a figyelmükbe, ahol valamelyik epizódban Jerry a szőnyeg alatt menekülve próbál egérutat nyerni az ót üldöző Tom elől, miközben az egyébként mozdulatlan szőnyeg mindig ott púposodik ki, ahol éppen alatta Jerry halad. Hasonlóképpen van ez a Földdel is, csak természetesen gömbszimmetrikusan. a térben elképzelve. Ezért a tér mindig ott „púposodik" ki, ahol éppen a Föld halad velünk az űrben, ami a végeredményt tekintve ugyan¬azt jelenti az érintett természettörvényekre nézve, mintha a Föld magával vinné az általa gerjesztett erőteret. vagy ha úgy tetszik étert, merthogy az a Földhöz, a Föld térben való haladó mozgósához viszonyítva ugyanúgy mozdulatlan. Ezért nem lehetett kimutatni a Michelson-Morley-féle kísérlettel a Föld haladó mozgását az éterhez képest. Érdekes megfigyelni, hogy mind A. Einstein, mind a témában érintett fizikusok a kísérleteket egyoldalúan vizsgálták. Mintha leragadtak volna a Michelson-Morley-féle kísérlet „sikertelenségénél”. Úgy tűnik, legalábbis a szakirodalom szerint, hogy teljesen külön kezelték a Föld forgására és haladó mozgására elvégzett kísérleteket annak ellenére, hogy mind a kettőt lényegében ugyanaz a fizikus hajtotta végre. Ha ugyanis föltesszük, hogy mind a két kísérlet (a Föld haladó és forgó mozgására nézve) helyes volt, akkor föl kellett volna hogy tűnjön közöttük a lényegre vonatkozó különbség. Pontosabban fogalmazva, föl kellett volna ismerni, hogy éppen a végeredményük különbözősége az, ami a lényegre utal. Mert ha a fényhez képest a Föld forgása kimutatható - a Föld forgása, szintén az éterhez képest, egy másfajta kísérlettel (Michelson-Gale-féle) annak ellenére volt igazolható, hogy a Föld forgássebessége az egyenlítőn mérve mindössze 1/64 része pályamenti sebességének a Nap körül - , a térben való haladása viszont nem, akkor nyilvánvaló, hogy a különbségben egy ismeretlen harmadik a meghatározó. Az égitestek által gerjesztett, hozzájuk képest nyilvánvalóan mozdulatlan erő¬tér a bizonysága annak, hogy az éter fizikai valóság, aminek a létezését a mi esetünkben éppen az bizonyítja, hogy a Föld haladó mozgása benne a fény által nem volt kimutatható. A Michelson-Morley-féle kísérlet úgynevezett negatív eredménye végső fokon ezt igazolta. Ha nem létezne az éter, vagyis a tér üres lenne, mint ahogy azt A. Einstein állította, akkor az égitestek hogyan határoz¬hatnák meg a tér szerkezetét? Vagy hogyan lehetne beszélni a tér „görbületéről" a nagy tömegek körül, ha azoknak az üres térben nem lenne mivel kölcsönhatniuk? A tér „görbületét" az anyagi tömegek gravitációs hatása váltja ki az általános relativitáselmélet szerint is. De mert minden hatás kölcsönhatás, úgy két erő szükséges hozzá. Ezért ha a tét üres lenne, akkor benne az anyagi tömegek semmilyen hatást nem válthatnának ki." Hosszú a tanulmány, de a lényege, hogy a fény sebessége nem abszolút, hiszen a fénysebesség más volt, amikor a Föld forgásához képest mérte Michelson, mint akkor, amikor a haladásához képest (folyó keresztbe úszása). Ezt pedig az előbbi magyarázat vezette le. "G. Sagnac által 1913-ban elvégzett kísérlet (1/a. ábra) - amelyben egy saját tengelye körül vízszintesen forgó berendezés kerületén négyszög alakban elhelyezett tükörrendszer által mindkét irányban körbefuttatott fény interferencia-eltolódást okozott az érzékelőben, bizonyítva, hogy mert a vele szemben haladó tükröket hamarabb, a vele egy irányban haladókat pedig később érte el, a sebessége nem lehet a hozzá viszonyított dolgokhoz képest, azok mozgásától függetlenül állandó. A. Einstein utólag már hiába próbálta visszahozni az étert a fizikába, a kor speciális relativitáselmélet által meghatározott, tudományosnak hitt szelleme ennyi idő után azt nem tette lehetővé. A relativitás kortünetté vált elve és a „palackból kiszabadult szellem" misztikuma ekkor már A. Einsteintől független, önálló életet élt,"
