Kovács Antal előadásában
Valamikor néked vittem minden nyíló orgonavirágot.
Két szemedből rám ragyogni láttam én a fényes mennyországot.
Kacagott a napsugár is, bimbó nyílott minden rózsaágon,
Amikor a csókod égett, szerelmesen először a számon.
Valamikor néked vittem minden nyíló orgonavirágot.
Valamikor rád ragyogni láttam én az egész mennyországot.
Valamikor nem gondoltam, hogy én egyszer itt maradok árván,
hogy én nékem nem nyílik már soha virág a pünkösdi rózsán.
Valamikor a boldogság a szívünkben rakott egy kis fészket.
Azt hittem, hogy a hűséged, a szerelmed tiszta lánggal égett.
Te ígértél boldogságot, te mondtad, hogy soha el nem válunk.
Alig hullott le a rózsa, te is, én is, más utakon járunk.
22 мар 2019
