Mi 14 éve vagyunk együtt, ebből 5 éve házasok. Farmerban és pólóban mentem férjhez, 2 tanú volt csak velünk, mégis mi voltunk a legboldogabbak a világon💑. A férjem családjában 30 év után borult minden, amikor anyósom összejött egy másik férfival csak mert több pénze volt... Meghülyülnek az emberek papírral, vagy anélkül is🙄.
Másfél hónapja mentem férjhez. Valamilyen szinten hagyomány tisztelő családban nőttem fel, így az esküvő is hagyományos volt, de kis létszámú. Ennek ellenére nagyon hálás vagyok a vendégeknek, mert egy kis plusszal zártuk anyagilag. A lényeg viszont számunkra az volt, hogy a szeretteink előtt és hivatalosan is kinyilatkoztassuk az összetartozásunkat és letegyük a saját családunk alapjait. A kettőnk családja is így egy nagy családdá vált. Bár 4 éve együtt éltünk albérletben, az esküvő óta mégis más kicsit, de nem gyakorlatban, hanem érzésben. Életem eddigi legszebb napja volt! 😊
A férjemmel mindketten elvált szülők gyermekei vagyunk. Mégis összeházasodtunk, mert szeretjük egymást és szeretnénk bebizonyítani, hogy nekünk menne az, ami nekik nem. Nagyszüleink szinte 50 éve házasok. Megpróbáljuk elérni. ☺️🥰
Pontosan. Mi is voltunk ilyen esküvőn. Szülők, tanúk, legközelebbi rokonok. Házasság kötés után pedig egy közös vacsora az ifjú pár szüleinél, amibe mindenki beleadott. Valaki a tortát csinálta, más a húst csinálta a körettel, megintcsak más bevállalta a levest, mi gyerekek meg segítettünk a süti sütésben. Én is ilyen esküvőt szeretnék, mert szerintem ez az igazán meghitt, nem pedig a 200 fős nagy lagzi.
@@Padavan7301Meg egyszerűsíti a dolgokat sok egyéb esetben is. Pl.: ha élettársad autóját akarod vezetni, akkor erősen ajánlott meghatalmazást írni két tanúval, ha házastársadét, akkor a kutya nem fogja megkérdőjelezni, hogy jogod van-e vezetni azt az autót. Gyerekvállalásnál nem kell apasági nyilatkozattal bajlódni, úgy általánosságban sokkal egyszerűbb hivatalos ügyeket egymás helyett intézni, ha éppen úgy adódik, stb.
Válni egyáltalán nem olyan könnyű, mint összeházasodni, ha már van közös vagyon, és/vagy nincs házassági szerződés. Tudok olyat, akik még utóbbival sem akarnak válni, pedig elég nehezen élhető a házasságuk. Sok esetben az anyagiak miatt kényszerülnek együttmaradni, és ha már csak ez tart össze két embert, az már régen rossz. Maga az intézmény úgymond "szentsége" már elfakult, a legtöbb esetben a "jóban rosszban" mondásból már csak a "jóban" maradt meg, és "ásó-kapa-nagyharang" helyett már az jön, hogy "amíg meg nem változik olyan irányban, amit én nem tudok elviselni". A nagy fogyasztói társadalomban már a kapcsolatokat is a legtöbben úgy kezeljük, hogy ha elromlik, nem megjavítjuk, hanem eldobjuk, újra cseréljük. Így sajnos nem látom az értelmét a házasságnak. Persze tisztelet a kivételnek.
Azt gondolom, hogy valóban nem a házasság tart össze 2 embert, DE szerintem egy nagyon szép hagyomány, egy közös emlék, egy családi esemény. Ha lesz egyszer esküvőm, akkor azt úgy képzelem, hogy lenne egy meghitt ceremónia tanukkal, akár külföldön, ami csak nekünk szól. Itthon pedig tartanánk egy külön “bulizós” eseményt a barátoknak, családnak, hogy velük is megünnepeljük. :)
Az én családomban számtalan 30-40-50 éves házasságokat látok. Nagyszüleim akik pár éve már elmentek hihetetlen mennyire szerették egymást 50 év után is. Náluk őszintén látszott az egymás iránti önzetlen szeretet, odaadás és tisztelet úgy hogy nagymamám súlyos beteg volt. Sajnos ma azt látom hogy a mai házasságok/kapcsolatok csak kirakat. Rengeteg házas embert ismerek akik a közösségi médiában hihetetlenül boldognak tűnnek, de a való életben teljesen boldogtalanok.
Én nem akarok férjhez menni. Több okom van erre: - Az esküvőt egy nagyon drága bulinak érzem, ami 99%-ban a menyasszonyról szól. - Ha az ember elköteleződött, szokás eltunyulni, a másikat készpénznek venni, többet nem próbálkozni jobban kinézni... - Nem az tart össze. Gyerek is születik anélkül, a szeretet, a szerelem és a vonzalom is független a házasság intézményétől. - Túl sok jó példa nincs, ami vonzóvá tenné számomra a házasság intézményét.
Az esküvő - főleg ha drága, tehát sok vendég, sok program van - 99%-ban a vendégekről szól, az ifjú pár pedig totál kimerülve, kiszipolyozva örül, ha másnap szundíthat egyet.
Szerintem érdemes különválasztani magát az esküvőt és a köré épülő iparágat. Mi kicsi esküvőt tartottunk (nem volt homoköntés, galambröptetés, ilyesmik), utána pedig a szűk családdal ebédeltünk egy közeli étteremben (kb 15-en voltunk). Viszont már előre mondtuk a barátoknak, hogy egy hónap múlva "lagzi", de az se a szokásos, hanem inkább egy péntek esti bulira készüljenek étellel, itallal. Nagyon tetszett nekik, hogy nem kellett kényelmetlen ruhában szoronganiuk, meg megnézniük századszorra is az unalmas lagzis játékokat. Szóval ha a pár meg tudja ezt beszélni, és nem enged a család és a társadalom nyomásának, akkor szerintem nincs az esküvővel baj.
Én egészen addig biztos szerettem volna, míg a szüleim el nem váltak. Azóta valahogy azt érzem nincs tartós, hűséges kapcsolat, csak ideig-óráig és nagyon szomorú és szorongó vagyok a jövőmmel kapcsolatban. Nem tudom úgy érzem-e majd x hónap vagy év után a kapcsolatommal kapcsolatban, hogy házasságra, gyerekre érett lesz. Minden korombeli, aki házasodik (18-24), azt gondolom, hogy 5 év múlva úgyis válik és én legalább 5 évig nem szeretnék házasságot. Attól viszont félek, hogy mi van, ha 10-15 év múlva is így érzek, mint most. Mert nem akarok magányosan, egyedül meghalni. Vágyok egy társra, csak nem tudom elég jó vagyok-e másnak és más is elég jó-e nekem.
Szia. Félelmeid határozzák meg hogy ki vagy? Szerintem nem. Nem szabad csak azért a házasságtól elzárkózni, mert a családban történt ilyen. Szűk családomban is történt és lehet, hogy történni is fog. Ez benne a pakliban. A házasság "titka" talán az egymás iránti szeretet, alkalmazkodó képesség, és hogy ne féljünk egymásnak elmondani a dolgainkat, bajainkat. Sok kapcsolatban nem mernek összetett problémákról és érzésekről beszélni. Az első komoly kapcsolatom emiatt ment galyra, mert nem voltunk őszinték egymáshoz. Második kapcsolatom már megházasodtunk, és sokkal erősebbnek érzem mintha csak úgy együtt élnénk. Sokat agyalnak az emberek. Régen én is sokat agyaltam. Felesleges. Csak leterheled magad. Bízz a szivedben, a megérzéseidben. A többi jön magától.
gondolj arra, szüleink, nagyszüleink 18-25 éves korukban házasodtak és milyen sokan mondják, hogy hát milyen szépen leélték az életüket. Persze, sok helyen nem volt szokás az elválás, de ők azért többet is dolgoztak a kapcsolaton, legalábbis nem az volt, hogy ha gond volt, dobbantottak és előkapták a telefont egy másikért
@@zsuzsannabiky8520 Persze, tudom. Én nagyszüleim is szerintem, ha 20-30 évvel később születnek és házasodnak, nem lennének együtt. Egyik sem. Nem is az, hogy olyan sokat dolgoztak a kapcsolaton, inkább elnéztek egymásnak mindent és nem mentek szét, pedig lehet mindegyiküknek jobb lett volna. Egyikeknél állandó és alkalmi szeretők, a másikaknál hatalmas életmód és életszemléletbéli eltérések voltak.
Mindig nagy lelkesedéssel tölt el, amikor olyan videókat nézhetek tőled, amik segítenek egy élethelyzet kezelésében vagy fontos döntések meghozatalában. Klassz videó volt 😁
Én tapasztalatból (vagyis amit személyesen láttam) nem akarok házasságot! Sok rossz tapasztalat főleg az elején ráadásul hallottam olyat is hogy valaki "majdnem" meg csalta az esküvő előtt a leendő feleségét! Csak a nő nem ment bele ezért nem történt semmi, és még így is megtörtént a házasság pár nap múlva! Sok ismerősöm azt mondja hogy a házasság nagy eséllyel a gyereknevelés közben/utána megy tönkre ha nincs gyerek akkor erre kevesebb az esély (bár ez nem az én véleményem) Ti mit gondoltok erről?
A gyereknevelés komoly próbatétel és a szerelem igazi próbája. Olyan problémák adódhatnak amire álmodban sem gondoltál volna. Az élet főleg ha nincs segítség teljesen a gyerek köré szervezödik. Így a pàrnak alig marad energiàja ideje egymásra. Az énidőre meg végképp nincs kapacitás. Persze biztos vannak akik jobban szerveznek vagy több mozgásterük van. Ha azonban sikerül együtt megszervezni az életet, az megedzi, megerősíti a kapcsolatot. Rengeteget tanul meg az ember a pàrjáról, a szerelemröl és önmagáról. Örúlök, hogy van férjem és gyerekem, mert megtanultam erősebb, felnőttebb lenni általuk. Ha valaki nem vállal családot házasságot vagy gyereket totàlosan érthető, nekem sem volt egyszerű az infantilis felelősséghárító személyiségemmel...de engem speciel jobb emberré tett.
A házasságot komolyan kell gondolni, és a nehézségeket közösen megoldani... de a gyereknevelés az nagyon brutális! Onnantól kezdve nincs életed... vagy legalábbis nagyon beszűkülnek a lehetőségek a szabadidőt tekintve. És hát fontos lenne a közös szabadidő a kapcsolat szempontjából, így aztán nem egyszerűsíti meg a helyzetet a gyerek (főleg, ha több is van) De nincs lehetetlen. 💪
Én 7 éve mentem férjhez,a 8. évfordulónkon!Tehát augusztus 12-én volt a 15. együtt töltött és a 7. házassági évfordulónk!Ma sem tennék másként,mert bizonyítottuk sok-sok dologban,hogy mi összetartozunk!Már 5 éves a fiunk is…szóval minden sorjában…nem egy gyerek volt az ok!De megcsináltuk az alapokat…együtt éltünk évekig,majd saját ház,házasság,gyerek…a szüleim nem veszekedtek,31 évet kaptak,anyum meghalt,de ha élne,még együtt lennének!Szerették egymást nagyon!4 gyerekük van!Én erre a mintára élek,és persze ahogy mondani szoktam,nálunk nemcsak a kémia,hanem a matek meg a fizika is működik!Ha minden jól megy,20. évfordulónkon újra hozzá megyek!Megtaláltam magam mellette és megtaláltam benne is,amire vágytam!És persze csak akkor ajánlom,ha kész elköteleződni a pár mindkét tagja,és “le van tesztelve” mondjuk az együttélés,hogy tudnak-e simulni egymáshoz minden téren!
Én megházasodtam, igaz majdnem el is váltam. 😄 A férjem hűtlen lett hozzám. Aztán egy hónap külön élés után kért egy második esélyt, addig a házunkat építette, míg külön voltunk. Azóta a kapcsolatunk sokat javult, és több időt töltünk egymás mellett. Jobb az ilyen balhékon akkor átesni amikor még nincs három gyerek a házasságba, aztán elvállni. Sokan ebbe nem is gondolnak bele, hogy egy kufirc több életet is tönkre tehet. Egy kapcsolatban akkor mutatja meg magát a másik fél amikor elértek arra a pontra, amikor már minden megvan. Nálunk ezt a próbát a férjem elbukta két éve, de azóta legalább látom hogy azon van hogy építsen és ne romboljon. Ha a másik fél azt látja a házasságban hogy függsz tőle akkor nem lesznek határai azt hiszi bármit megtehet. Én simán aznap elhúztam a francba, van saját keresetem, saját autóm és nem féltem elmenni. Sokan azért maradnak egy ilyen kapcsolatba mert félnek mi lesz utánna, én nem féltem ebből kilépni, amit a férjem meglepődve tapasztalt. Amúgy ha újra kezdhetném nem biztos hogy megházasodnék, de erről bővebben egy 30 év múlva tudnék mesélni 😄
3 hónapja még egyértelműen azt mondtam volna, hogy igen, meg akarok házasodni, és tudom is hogy kivel. Azóta történt ez-az (megcsaltak majd elhagytak), pedig már a lánykérésen gondolkoztam/terveztem (4.5 évig voltunk együtt). Jelenleg azt sem tudom, hogy holnap mi lesz, nem még hogy fogok-e tudni valaha valakit úgy igazán szeretni. Pláne így, hogy a modern világban sajnos túl ritka lett a date for marriage dolog, és túl elfogadottá a megcsalás és egyéb hasonló dolgok
Szerintem akár egyházi, akár polgári esküvőről van szó, a közösség legitimációja az egyik legfontosabb szerepe. Ha az ember házas, nincs olyan kérdés hogy... akkor veletek most mi van? Nem kell kerülgetni a kellemetlen válaszokat, nem kell magyarázkodni, és főleg nem kell azon gondolkodni, hogy mi lesz, ha a másik elhagy. És a válás? Hát igen... megesik, de ha két emberből egy már úgy dönt, hogy semmiféle bajban nem hagyja el a másikat, az már 50%. Ha mindketten, az már 2x50% tehát 97%. A maradék 3%ban benne van, hogy egy pszichopata tömeggyilkos, gyíkember vagy halálos beteg... ezekre ugyebár nem tud az ember előre felkészülni, és nem tudja feltétlenül hogy fog rá reagálni. De ezen kívül szerintem legalábbis a problémák nagyrésze megoldható, és sokkal könnyebb úgy megoldást találni, hogy megtörtént ez az ígérettétel mintha csak egy pár ködös emlék tartja össze az embereket. És valljuk be, ha születik közbe egy gyerek, márpedig ahol csinálják, ott néha születik, neki is sokkal jobb, ha anyával és apával együtt nő fel, és anya és apa szeretik egymást. Megtanulhatja például a szüleitől az alapvető nemek és emberek közti kapcsolatot, illetve biztonságos érzést ad neki, hogy van két ember, akikre számíthat, és akik egymásra számíthatnak. A válás meg nem megoldás a problémákra, hanem egy menekülés, ami ha az ember nem néz szembe a problémákkal, újra és újra meg fog történni, a másik is horkolni fog, felszed pár kilót, üvölt egyet ha ideges, ezeket meg kell beszélni, meg kell oldani, közösen kell rá megoldást találni, mert egy új kapcsolat nem garancia hogy az eddigi problémák nem lesznek, csak mégegy lehetőség. Persze tudom, hogy vannak emberek, akiknek nem jön össze elsőre, mert még nem ismerték elég régóta a másikat, rózsaszín köd alatt összeházasodnak, utána meg jön a szomorú felismerés, de erre nem az a megoldás hogy elválnak, nem is az, amit te mondasz, hogy nem házasodnak össze, hanem mindenkinek meg kéne tanulni a másik embert megismerni, kiismerni és eldönteni, mikor alkalmas egy ilyen szövetség megkötésére. Önismerettel ugyanez. Tudni kell, meddig bulizik az ember, és mikortól kezd el a nagy játékban játszani, ahol már szempont az örökség, az hogy van társaságod öreg korodban is, van kivel megosztani az élményeket, és van kinek fogni a kezét a halálos ágyadon. Ehhez viszont meg kéne tanulni jól párt választani, jól házasodni, és itt jön a probléma, ezt senki nem tanítja. Az iskolában nincs ilyen tárgy, a gyerekek és a tanárok nagy része nem mer erről beszélni, szerencsésebbek a szüleiktől legalább egy példát látnak, de rengeteg az anyátlan, apátlan gyerek, őket senki nem veszi a szárnya alá. Visszatérő probléma az is, hogy a gyerekek semmit nem tudnak a szüleik azon életéről, ami előttük történt. Hogyan ismerték meg egymást, hogy történt az első csók, mikor döntötték el, hogy együtt szeretnék folytatni. Ilyen hiányos és kusza információk közül pedig rohadt nehéz kibogozni a "tökéletes receptet", de javaslom mindenkinek hogy ennek ellenére tegyen egy próbát, vagy ötvenet, vagy amennyi kell, mert nincs jobb annál, mikor megkérdeztük tesóimmal a 70 éves Nagyanyónkat, hogy mit fog csinálni, ha Nagyapó már nem lesz, és ezt válaszolta (50 év házasság után): "Én a Nagyapóm nélkül nem tudnék élni." Tehát van ilyen "tökéletes házasság", nem is kell előtte 5 férjet meg feleséget elhasználni. És ha hiányos a recept? Hát szerencsénkre van pár tartalomgyártó, aki küldetésének tekinti a tudás megosztását (kacsint kacsint), illetve nyugodtan lehet osztály/munkatársakkal, felmenőkkel, leszármazottakkal, ismerősökkel és idegenekkel egyaránt beszélgetni, példát mutatni olyanoknak, akiknek ez nem adatott meg, apa/anyaképet mutatni hiányos családban felnövő gyerekeknek, de lehet példa egy tini számára másik két kortársának is az egészséges kapcsolata, és akkor közösen be tudjuk tömni azokat a réseket, amiket az oktatási rendszer és az élet figyelmen kívül hagyott.
Mi hamarosan összeházasodunk holland párommal 11 év után, nem kapkodtuk el😂 Nem lesz semmi nagyzolás, egy ebéd lesz a családdal és barátokkal a szertartás után, aztán megyünk a dolgunkra 😅 Mellette építkezünk is, hamarosan készen lesz az új házunk. Gyerek sajnos nem adatott meg, de ilyen az élet, elfogadtuk.
A házasság tulajdonképpen egy eskü arra, hogy életed végéig együtt leszel a pároddal akkor is, amikor nér elmúlt a szerelem. A kérdés csupán az, hogy szerelem nélkül van e értelme a házasságnak. Nincs Ezért találták ki a vlás intézményét is, amely eleve értelmetlenné teszi a házasságot, hiszen mi értelme van egy olyan eskünek, melyet bármikor megszeghetsz. Viszont ha egy pár életük végéig szerelmesek maradnak, akkor eleve fölösleges az eskü...
A szerelem (=rózsaszín köd) 2 évig tart. Na, ha az elmúlt, akkor lehet tiszta fejjel örökre igent mondani. És utána folyamatosan dolgozni kell rajta, hogy jó legyen a kapcsolat. Sok szeretettel, megbocsátással, elfogadással... Nem azért kell esküdni, hogy muszsáj legyen együtt maradni, hanem hogy egyértelmű legyen egymás felé, hogy mennyire fontos számotokra, hogy "örökké"... szerintem. 😊
Ott kezdődik, hogy gondolkodsz rajta. Érzed, vagy nem érzed. Ilyen egyszerű. Mi a lényege az egésznek? Az, hogy akivel összeházasodsz, ő lesz a családod. Egy új kis család. És nem a papirért házasodsz, hanem a saját családodért. Legalábbis én ezért házasodtam. Amit nem bántam meg, sőt, életem legjobb történése volt. Azóta szorosabbnak érzem a kapcsolatunkat. És hát az is🤘
@@hardbeerbrothers6342 ez nem érvelés, csak a szentimentalizmusod mibenléte. A kérdés továbbra is az, hogy miért kell papír az együttléthez, ha annak hiánya nem akadályoz meg semmiben...
@@arpy9131 te teljesen logikusan akarod a saját véleményedet igazolni, én meg azt mondom, hogy érzelmi síkon döntöd el, hogy akarsz e házasodni vagy sem. Ahogy te gondolkodsz az színtiszta logika, ahogy én gondolkozom az meg érzelem. A kettő nem ugyanaz. 3s az érzelmek mellett nem érvelni kell, meg jó/rossz táblázatot létrehozni az excelben. Azért nem érted az érvelésem, mert én érzelmileg közelitem meg a kérdést, te meg logikailag. Lehet igy is, nem mondom hogy ez rossz dolog. De ha mereven elzárkózol minden más megoldástól ami ezt az egyszerű egyenlet felvett, akkor nem biztos hogy tudsz egy kiegyensúlyozott érzelemben gazdag életet élni. Végső soron ez lenne a lényeg, hogy amikor leteszed a lantot, akkor elmondhasd, hogy jó életet éltél. Számodra a legjobbat. És ha ehhez neked a színtiszta logika az egyetlen út, akkor legyen az. Mindenki úgy él ahogy akar. Papirral, vagy anélkül.
Szerintem a házasságnak van értelme, a költséges esküvőnek és nászútnak nincs. Mi munkahelyi ebédidőben házasodtunk, egy pénteki napon, tanúk és gyűrűk nélkül. Idén áprilisban volt 15 éve.
4 éve vagyunk együtt, meg szoktuk beszélni ki mit gondol egy témáról. Ez a téma már az elején feljött és mindketten úgy vagyunk vele, hogy nem ragaszkodunk hozzá. A szüleink örülnek, hogy együtt vagyunk és nem várják el hogy házasodjunk. (Mindkettőnk szülei 1. házasságban vannak sok-sok éve.) Nem vagyunk még ismerősök sem Facebook-on, azt nem arra használjuk. Akikkel meg akarjuk osztani az élményeinket például, annak megmutatjuk a fotókat megosztás helyett. Amit látunk és nem tetszik, az a sok hirtelen házasság és válás. Mi is "kirakatnak" érezzük. Nekünk nem kell más véleménye a kapcsolatunkról, sem az hogy tudjanak róla. Van közös tervünk és építjük szép lassan. Ez pedig már az én személyes véleményem: voltam esküvőkön és nekem annyira nem tetszettek. Elképzeltem magam a menyasszony helyében, de így, hogy nem szeretem a szoknyát, sem emberek elé állni, sem a részeg embereket... Erre nem tudnának rávenni.
Nekem simán elég lenne annyi is, hogy egymásnak elmondjuk, hogy szeretjük egymást, es minden nap igyekszünk kapcsolatunkért dolgozni, de mivel ket különböző nemzetséguek vagyunk, igy kellett a házasság papírja, hogy mind a ketten könnyebben tudjunk a másik országában élni. Szóval tortvenyi értelemben, meg mindig fontos a papír, bizonyítvány arra, hogy a házastárs felelősséget vállal a másik iránt, aki idegen országból jon. Nem, nem USA vízum, vagy ilyesmi, de ha jól hallottam, ott is olyan kérdéseket tesznek fel, amiket elméletben csak együttelok tudnak a másikról, gyakorlatban persze mindent ki lehet játszani. Másrészről lehet elnevetni azt, hogy ma mar a legtöbb par házasság elott nemieletet el, sot, nem is feltétlenül a hazastarsaval van az első alkalom, de azert az a tudat, mondjuk a szifilisz, AIDS es egyéb betegségek idején, gondolom sokkal megnyugtatóbb volt, hogy nem kell ettől tartani, vagy pl szerintem női oldalról is sokkal nagyobb a hajlandóság utódot adni egy olyan embernek, akiről azt véli, hogy nem fog lelepni, egy aktus után.... (most nem a bepalizásról beszelek), pénzes embereknek elég néha csak a bankszámlát mutatni, a drága anyuciknak az anyagi támogatás is bőven elég a gyereknevelésben (de megint szélsőséges példa, attól függetlenül, hogy egyre gyakoribb). Abban a korban, ahol pedig mar mindenki az, aminek vallja magát, megnyugtathato lehet egyes férfiaknak, hogy nem fognak "meglepetésekkel" szembesülni aktus elott/ után. Vagyis ahogy nők is emberek, meg a férfiak is emberek, úgy azok is emberek, akik máshová soroljak magukat, es ha emberek elhallgatnak, vagy hazudnak másoknak, akar szex miatt is, akkor nem art tudni, hogy akivel szexel az ember, születésekor pl milyen elsődleges jegyekkel rendelkezett, mert nem biztos, hogy minden férfi fel tudna dolgozni azt, hogy szexelt egy jot, egy nagyon szexi csajjal, aztán kiderül, hogy a csaj, nemrégen meg srác volt. Másrészt, a herpesz világában, nem biztos annyira nevetgélnek azon a gondolaton, hogy monogámiát hirdetnek. Illetve par eve kirobbant amerikai botrány, ahol az orvos a saját spermájával segített meddőnek hitt pároknak, nem biztos, hogy annyira rossz az, hogy nem kell adott esetben feltesoknak egymással lefeküdni, mert nem tudjak, hogy feltesok, vagy szegrol, vegrol, milyen rokonsági szint van. Persze ezek mind papír nélkül is simán tisztak lehetnek, es papírral is kialakulhatnak, de egy olyan kijelentés, amibe energiát is fektetnek (mert nem csak egy kattintás a közösségi oldalakon, hogy kapcsolatban van), hanem szervezes (bürokrácia), hosszú átbeszélgetett napok, hetek, hónapok, es végülis a valas sem csak annyi, hogy átírom a fb/n a kapcsolati statuszom, hanem többször at kell gondolni, hogy valóban el akarnak-e válni, mind arra utal, hogy kicsivel komolyabb egy hazassag, mint a "komoly kapcsolatban vagyunk". Más az, amikor a kapcsolatban közös lakásban laknak, közös vagyonnal rendelkeznek, mert akkor kb ezek lepapirozasa is legalább annyi fejfájást jelent, mint a házasság es a válas papirmunkaja. A gyuru fel- es levétele is mar egy-két mozdulattal több, amikor pl megcsalásra adja a fejet, mint egy házasság nélküli kapcsolatban, kivétel a "szeretlek Maris" tetkoknal. Nem mondom, hogy nem lehet gyuruvel csalni, csak valószínűleg a pasinak/ csajnak kevesebb válogatási lehetősége lesz, mert ha férj / feleségként egy nagy nulla, attól meg a másik nem, nem biztos, hogy le akar feküdni / kapcsolatba kerülni egy hazassal, szóval a megcsalo eleve mar egy szurtebb korbol tudja kivallogatni azt, akivel megcsalja a párját (ugye, a szereto megítélése is változik, annak fényében, hogy tudja, a párja hazas, vagy végig o is meg volt vezetve, mert nem tudta, hogy mi a másik kapcsolati státusza, es emberileg o is annyit is er, mint a hűtlen tars. Egy normálisabb nem megy bele szeretoi státuszba, hiszen ha el is sikerül hódítania a hűtlent, a tudatában ott fog maradni, hogy akkor tole is legalább annyira könnyen tudjak elhódítani. Értelmesebb pedig meghallja, hogy valaki kapcsolatban van, akkor félmosolyt elenged, es hatatfordit a másiknak. Szóval, a hűtlen eleve csak egy szint alatti maszlagbol tud csak válogatni) A házasság magyarán tényleg nem jelent semmit, mert az elkotelezettebb emberek, házasság nélkül is egyuttmaradnak, akik meg más fából vannak faragva, nekik meg szinten tok mindegy, hogy van-e papír, vagy sincsen. De ha valaki meg arra sem akar elkotelezodni, hogy egy ingyenes, 4 tagból álló ceremóniát leszervezzen egy városházán, mert minden más fontosabb (amúgy ket bizsu gyuru , kolcsonkapott gyuru) az eléggé árulkodó. Ha valaki nagy lagzit akar, es ez akadalyozza meg, az valószínűleg az eletmodjaval be tudja bizonyítani a családnak es rokonságnak, hogy egész házasságuk alatt nyitott kapu van a rokonságnak, es szívesen látottak vasárnapi ebedre, de egyszerűen vagy lakás, vagy lagzi. Sot, ilyen esetben a család osszedobja a dolgokat, es egy szerény, de annal meghittebb buli lesz a végén, ahol senki nem sértődik meg, hogy nem lett meghívva, mert eleve o maga viszi a kis sütijet, hogy a parral unnepelhessen. De a végén úgy is a párnak a hétköznapjai számítanak, hogyan élnek egymással, vagy egymás mellett. Együtt dolgoznak a kapcsolatokért, vagy mindenki teszi a dolgát, a másik oldalán. etc.
Sziasztok. Én imádom Atis videóit, de ebben a videóban nem derült ki semmi a házasság előnyeiből. Elmondom a házasság előnyeit: 1. HITEL OPCIÓK: Vannak olyan hitelek (CSOK, stb) ahol előfeltétel a házasság. Ha házasok vagytok, akkor könnyebb hitelekhez jutni. Ráadásul a házasság egyfajta fedezetként is szolgál, hiszen ha elveszíted az állásodat, de a házastársadnak van állása, akkor még így is megkapjátok a hitelt. 2. KÖZÖS A VAGYON: Természetesen csak a házasság után szerzett vagyon a közös. (Ha például van egy házam, kocsim, részvényem, kötvényem, földem, ami 100%-osan az én nevemen van, és utána házasodom, majd elválok, akkor azok továbbra is az enyémek maradnak) Szóval ha egy szegényebb családban születtél, és nőttél fel, de a párod gazdagabb családból származik, akkor te pont jól jössz ki belőle. 3. TITULUS: Tegyük fel, hogy nincs doktorátusod semmiből (pl. a neved Juhász Mária) Megházasodsz Dr. Kovács Jánoshoz. Akkor felveszed a férjezett neved, és onnantól Dr. Kovács Jánosné leszel. Ha pedig elhuny, akkor is megmarad a neved. Lesz egyfajta tisztelet, ha van egy titulus a neved előtt. 4. ÖZVEGYI NYUGDÍJ: Ha eléred a nyugdíj korhatárt, akkor megkapod az alap nyugdíjadat (öregségi nyugdíj). Viszont ha úgy éred el a nyugdíj korhatárt, hogy voltál házas, csak a párod elhunyt, akkor az öregségi nyugdíjad mellé még kapsz pluszba özvegyi nyugdíjat, ami nem kis pénz.
Fúú, ettől né-zéstől teljesen kivagyok. Mindent megtudsz Özvegy Dr. Kovács Jánosnéről, csak a saját keresztnevét nem. Am pasik is nyugodtan felvehetik a nő családnevét, vagy mindketten maradnak ugyanazon a neven ;)
Érdekes kérdés a házasság témaköre. Én magam mindig is úgy képzeltem az életemet,hogy lesz majd egyszer egy férjem,és legalább 2 gyerekem. Annak ellenére hittem szilárdan és kitartóan a házasságban, hogy a szüleim féléves koromban elváltak,2 év házasság után. Anyámnak ezután következett még 2 férj és 2 gyerek,de valahogy egyik se vált be. Apámnak egy házasság következett,ami gondolom,bevált,mert azóta is együtt vannak,25 + éve. Polgári házasságot 4 éve kötöttünk,a Covid közepén,2 tanúval meg 6 vendéggel,de nem bántuk meg,mert nagyon jó élmény volt,már akkor 6 éve együtt voltunk,együtt is éltünk,gyerek is volt. Egyházi házasságot viszont csak tavaly márciusban kötöttünk,hogy a 2 gyereket megkereszteljük. Itt 30 ember volt,velünk együtt. Így is egy vagyon volt. Nem is akartunk sok embert,mert minek? Meghívni a Maris nénit,a Kati ángyit meg a Julis nenát.... Jó ha évente látjuk őket... Semmi értelme. Így legalább azok voltak ott,akiket szeretünk,és akik bennünket is szeretnek. Csodálatos volt. Nem maga a tény,hogy mi most Isten és a pap előtt házasodtunk össze,inkább egymásnak fogadtuk meg,hogy jóban és rosszban. És eddig sikerült is tartani magunkat hozzá. A házasság nem könnyű. Aki azt hiszi,hogy ha megházasodott,megszűnik minden problémája,és ezentúl minden Hawaii,Sunshine,Happiness,az ne házasodjon. A házasság bizony legtöbbször nagyon kemény munka,alkalmazkodás,kompromisszum,és lemondás. De megéri. Nálunk egyetlen szabály van,de ahhoz mindenkor tartjuk is magunkat: A házasságban társak vagytok,NEM ellenfelek! Eddig úgy néz ki, működik.
Igen van értelme a házasságnak🥰 hülyeség, hogy “csak egy papír”, “semmi sem változik”, szerintem igenis komolyabb lesz két ember kapcsolata. Persze mi nem változtunk, de mégis!😍 Jó érzés a gyűrűmre nézni a kezemen, jó érzés a páromat a férjemként bemutatni. Jó érzés feleségnek lenni, pedig régebben nagyon oldschool-nak tartottam ezt az egészet, ráadásul túl sok jó példát sem láttam a környezetemben. Én mégis azt javaslom, aki teheti és szereti a másikat, házasodjon! Ne a pénz miatt! Ne a társadalmi elvárások miatt! Friss házasként írtam ezt a kommentet 😁 🥰
A "csak egy papír" jogi hátteret ad, ami nem hátrány. Azt meg hogy az ember nem változik mikor megházasodott.... Én nem ezt tapasztaltam. Nagyon sokan belekényelmesednek, nem törődnek úgy a párjukkal mikor biztosnak érzik a helyzetüket. És ez mindkét nemre igaz.
@@rekagyokos8276 Jó ötlet beszélni lelkésszel. És jó ötlet beszélni válóperes ügyvéddel is. A "csak egy papír" évekig tartó pereskedést is hozhat, ahol azon megy a vita, ki bontotta ki a lekvárt a hűtőben és van-e róla számlája, hogy a magánpénzéből vette vagy az is a közös vagyon része volt-e. Gyerekelhelyezésről szót se ejtek. Papír nélkül mindez nincs, ha nagy a baj csak veszem a kabátom és pá.
Informativ video volt, ahogy megszoktuk, koszonjuk, Attis! Engedd meg, hogy mondjka egy kisebb "kritikat". A gepeles hang a fejezetek kozott nagyon zavaro, amikor beszelsz ala. Vagy maradjon meg az effect hang, vagy beszelj alatta, de szerintem a ketto egyutt nem mukodik. En szeretnek meghazasodni, olyan huszas eveim vegen (22 vagyok kost), remeljuk, hogy addig az alany is meglesz hozza. :D
Eddigi életem legjobb döntése volt amikor összeházasodtam a feleségemmel. Már lassan 3 éve. Sokkal szorosabbnak érzem a kapcsolatunkat. Rengeteg probléma van, de azt megtudjuk oldani, mert meg akarjuk oldani. Emlékszem, a "nász éjszakán" azt kérdezte tölem: - Akkor most mi egy család vagyunk? Akkor értettem meg ezt az egész házasság dolgot. Feleltem neki: - Igen! Mi már egy család vagyunk! Pedig sokáig tartottam a házasságtól. Meg ez csak egy Papír. De féltem elköteleződni, azt hittem ez egy csapda, vagy valami ilyesmi. De aztán egy hirtelen elhatározástól úgy döntöttünk, hogy összeházasodunk. Életem legjobb kalandja🤘
Életem legjobb döntése volt, amikor 20 évvel ezelőtt nem házasodtunk össze a barátnőmmel. Mi 100%, hogy nem fogunk elválni. A statisztikák szerint több, mint 50%, hogy ti a következő 5 évben elváltok. Statisztikailag nekünk van igazunk.
@@hegyioliver4236 nincs olyan hogy 100%. "Én csak annak a statisztikának hiszek, amit én csinálok!"- Winston Churchill. Ez egy olyan dolog, ahogy az ember érzi. Nem az a lényeg, hogy kinek van igaza, meg kinek nincs. Meg kié az utolsó szó. Kívánom, hogy hosszú boldog időt töltsetek együtt. Mi is azon vagyunk.
@@hegyioliver4236ha a statisztika szerint élnénk, soha nem jövünk össze. Sőt, a statisztika szerint én már 18 éve nem is élnék. De köszönöm szépen, itt vagyok. És biztos lehetsz benne, hogy amíg csak élünk, házasok leszünk. Szerelmesek, legjobb barátok, olaszos veszekedésekkel, és nagy-nagy kalandokkal. Lehet, hogy a házasság csak egy papír, de lehet hogy vkinek a pont az i-n. Egy olyan beteljesülés, amitől nincs tovább. Szeresd azt, akivel össze kötöd az életed, tiszteld, légy a társa az álmai megvalósításában, legyél a legjobb barátja, legyél az, akihez mindig tud fordulni, és ami a legfontosabb, soha ne feküdj le haraggal, bármilyen nagy vitátok is volt. Garantálom, hogy ezeket betartva, örökkön örökké lesz❤ természetesen akkor, ha őszintén szívből jövő és nem egyoldalú 😊
Benned van a hiba, ha nem talaltal part magadnak 26 eves korodig ( nem csak hazastarsat hanem part sem ) akkor dolgoznod kell magadon. Kezdj el edzeni, kerdezd meg barataidat milyen tulajdonsagodat es szokasodat kellene levetkozi, legyel igenyes a tisztasagra es biztosan talalsz part.
@@dkrisz148 Hát azért, mert akkor a hozzátartozójának minősülsz, és egy csomó olyan jogot kapsz vele kapcsolatban ezáltal, ami máskülönben nem illetne meg.
@@dkrisz148 Pl. felveheted a CSOK-ot. Persze vigyáznék az ilyen hitelekkel. Sok ismerősöm vette fel, és azóta van aki elvált, a bevállalt gyerekek pedig ilyenkor nyilván nem fognak megszületni. Könnyű egy hatalmas zsákutcába belemászni ilyen módon. Persze senki sem úgy házasodik, hogy el fog válni, de tény, hogy a házasságok fele válással végződik. Legnagyobb részük az első 5 évben fut zátonyra.
Annak lenne értelme ha végre úgy kezelnénk egymást ha már össze akarunk jönni hogy úgy kezeljük egymást ahogy érzünk iránta de sajna nagyon kevés példát látok rá csak a gyűlöletet és az érdekembereket látom!
Eddig semmi hátrányát nem láttuk annak, hogy nem vagyunk házasok, sem a gyerekünk. Ha dönteni kell egymás helyett, azt más papírral is meg lehet oldani. Amúgy jó lett volna házasodni, de 15 év után már nem olyan. Így már csak egy papír lenne, az meg eddig sem kellett.
4 éve vagyunk együtt párommal, ebből 2 éve együtt élünk. Együtt vettünk házat, közösen vettünk fel rá 20 év hitelt. Úgy gondolom, ennél közelebb nem kerülnénk egymáshoz egy házassággal, és ebben ő is egyetért. Nem vágyunk fergeteges lagzira, sem szép ruhára, sem arra, hogy bárkinek is az orrára kössük a szerelmünket. Gyermeket sem tervezünk, a hitelen kívül bármilyen kötöttségtől mentesen szeretnénk élni. Ha valaki kérdezi, mikor házasodunk már, mindig mondjuk, hiszen mi már házasok vagyunk: van házunk, ahol együtt lakunk.
Párom és én is fiatalok vagyunk (18-23) még is október végén házasodunk össze, mind a kettőnk szülei el váltak mégis megpróbáljuk bebizonyitani hogy van ilyen hogy "örökké"
Nem olyan bonyolult ez. Van a házasságkötés. ami valóban olyasmiről szól, hogy ki kihez, mi kihez tartozik. Az is része, hogy egy közösségben mindenki számára kiderüljön ki van lestipistopizva és ki szabad préda. Erre volt jó a fejkendő a nők esetében, akik többé már nem voltak hajadonok (merthogy nem volt szabadon a hajuk). Az is fontos nyilván, hogy a gyerekekért felelősséget vállaljanak. Ez a házasodás. Valóban semmire sem megoldás. Mert sok benne a kényszer. És az rossz. Az nem tud működni. Az esküvő az más dolog. Ott kettőből egy lesz. Egy erősebb, nagyobb egész, amit ha külön választanak sem lesz megint egy-egy ugyanolyan ember, mint előtte volt. Az eskü egymásnak szól, és nem arra vonatkozik, hogy most szeretlek, hanem hogy mindig is szerettelek és akármi is történjen számíthatsz rám. Inkább elvi döntés, mint érzelmi. És hát nem hétköznapi állapota az egy embernek, mikor talál valakit, akire hajlandó lenne rábízni az ő, és a gyerekei életét is. Ezt szereti világgákürtölni, hogy nézzétek Ő az, és megtaláltuk egymást. Jó érzés azt mondani, hogy ő nem a nőm, a csajom, a pasim, a párom, hanem a feleségem, a férjem. Nem egy lakótárs akivel dugunk is. Aki nem így érez, az tényleg tök feleslegesen házasodik, lagzizik, vagy játszik királyfis királylányosat egy templomban vagy bárhol. Hülye kérdés, hogy 2024-ben van-e értelme. Pont az a lényeg, hogy mostanra lenne valóban két önálló ember szabad döntése, és csak ez az ami valóban házasságnak lenne nevezhető. Előtte akik házasodtak, többnyire csak összebútoroztak valamilyen kényszer hatására. Érdemes? Nem. Mert semmi köze az érdekhez. Van-e értelme? Ha ez kérdés, akkor nincs.
Meg se néztem még a videót de már egyből rávágtam a címét látva hogy 2024 előtt se volt érdemes házasodni. :D Aki nyugodt életet szeretne magának az egyedülálló, és gyereket nem vállal mert azzal még több stressz jár.
Nekem van olyan ismerősöm, aki a zöldkártya miatt akart meghazasodni.😅 Ami amúgy nem hülyeség, ha utána nem kell vele élni.. Én mondjuk nem tudnám ezt tenni. Én szerelemből szeretnék háasodni és nem érdekelne, hogy hol élünk majd.🥺🥺🥺 Otthon sosem akartam, mert nincs haszna nyilván.. másrészt meg sose volt meg az a kapcsolat, amire azt mondtam, hogy na ő az akivel közösen úgy gondoljuk, hogy egymast választanánk egy életre..😅😅
Az én szüleim több mint 20 éve együtt vannak és egyre jobban szeretik egymást. ❤ Én majd ha megtalálom az igazit mindegy, hogy feleségül vesz vagy sem mert az esküvő csak egy papír, a szerelem tartja össze a két embert. ❤
Azért több, mint "csak egy papír", hiszen nem félnének annyian tőle, ha tényleg "csak egy papír" lenne. A videóban is elhangzik, hogy az esküvő fő mondanivalója, hogy nemcsak egymás, hanem a család és a társadalom, közösség előtt is felvállalja egymást az ifjú pár.
@@rekagyokos8276 Valamennyire igaz, de tény, hogy a szeretet a kulcsa mindennek. (Félre értés ne essék ateista vagyok, azért mondom mert szerintem így van☺) .
@@rekagyokos8276 Ja. Pontosan. (De biztos, hogy ha úgy lesz nem lesz egyházi esküvőm. Egyébként kereszténynek kéne lennem. 😅) Kinek mi, ízlések és pofonok.
@@Prucsok_Equus_hobby_horses Ez a tiszta sor. :) Azért írtam, hogy nekem furcsa, amikor nem hívők egyházi esküvőt akarnak, mert végül is az Isten előtt tett fogadalom egy ateistától hazugság, hiszen nem hisz Isten létezésében. Akkor pedig hazugsággal kezdődik a házassága. Jó pár éve volt egy ateista udvarlóm. Az elején tisztáztuk, hogy nem éppen egyező a világnézetünk, mindazonáltal azt mondta, hogy neki nincs ellenére az egyházi esküvő, ha nekem olyan fontos. Amikor egy másik ateista ismerősömmel erről elbeszélgettünk, akkor ő hívta fel a figyelmemet arra, hogy akkor a páromtól, a leendő férjemtől gyakorlatilag azt várom el, hogy hazudjon a kedvemért - rögtön a házasságunk első napján (meg persze addig is a jegyesoktatáson). (A kapcsolatból végül nem lett házasság, igazából kapcsolat sem, mert mielőtt kialakulhatott volna, néhány randi után megszakadt - nem világnézeti okokból.) Ugyanakkor keresztényként látnom kell azt is, hogy akár egy ilyen alkalommal is elindulhat valami, ami istenhitre vezetheti egy embert, tehát nem az én tisztem megítélni, hogy egy nem hívő miért tér be egy templomba. :) Hiszen - és bocsánat a még egy "hívő dumáért" - nem tudhatjuk, hol és hogy munkálkodik a Szentlélek, lehet, hogy pont egy olyan esküvőn tesz hívővé valakit, ahol az oltárt esküvői háttérképként, papot meg biodíszletként használják. :)
Egyik nagy vágyam (volt) a házasság és a családalapítás, de a sors nem ezt szánta a számomra. 35 vagyok és úgy néz ki, hogy nem is lesz belőle már semmi, már nem is erőltetem a dolgot. Ez van, ezt kell elfogadni. Ezért inkább a karrierre koncentrálok.
Honnan tudod, mit "szánt neked a sors"? Jövőbe látsz? Már ne haragudj, de ez az a szöveg, ami az önbecsapás remek példája. Akarod vagy sem? Ha igen, akkor csináld! Ha nem, mehet a karrier. (Család mellett is mehetne)
Örülj neki! 80%, hogy a házasságod amúgy is válással végződött volna, vagy ami rosszabb boldogtalanul. Annak meg, hogy nincs gyereked még jobban örülj, mert nem hoztál létre még egy szenvedésekkel teli sorsot. Inkább fogadj örökbe, így is épp elég szerencsétlen gyerek várja az árvaházakban, hogy valaki végre szeresse őket
@@hegyioliver4236 ha tényleg így gondolnál az életre, akkor már évekkel ezelőtt feltetted volna a nyakadra a kötelet. Úgyhogy más ember nevében - főleg egy meg nem született ember nevében - ne beszélj!
@@Andbovinyilvan negativ gondolkodas de azt nem jelenti aszt nem igy ami örökbe fogadast is emlicsük meg szerintem ugyanojan nehez mint gyereket szülni de lehet roszúl gondolom
A házasság teljesen más minőség. Azt mondani, hogy a "férjem", "feleségem" sokkal több érzést, felelősséget, felvállalást, megbízhatóságot jelent, mint a "csajom", "pasim", de még a "párom" is. Az élettárs megnevezés korábban meg csak a Kékfényben létezett.
22 дня назад
Jó videó volt,és egyénre van kihegyezve a hangsúly,ami a lényeg is egy szabad országban/világban. Azonban ennek is van egy másik oldala,mint általában mindennek. Van egy társadalmi felelősség oldala is, tudom ez pont úgy hangzik mint a kötelező házasság. A régi szabályok sem véletlenül léteztek, megtették a hatásukat mind népességszámban,mind gazdaságban. Ez lelketlennek hangozhat,de nem mindegy miben erősítesz meg egy társadalmat,és miben nem. Ha a házasságban nem erősíted meg őket,akkor nem fognak házasodni, ha megerősíted az egyedülálló anyákat,akkor több egyedülálló anya lesz(válnak). Mindegyikkel járnak megoldások,és problémák. Ezt mérlegelni kell. Egyéni szemléletben könnyű a téma,de társadalmilag, országvezetésben roppant nehéz,és bonyolult a téma. Nagyrészt a társadalmi érdekek, nem találkozik a gazdasági érdekkel.
Alapvetően jó lenne a házasság, viszont az ego túlnőtt azokon az alapvető értékeken, hogy tisztelet, becsület, hűség, odaadás. Ma a házasságtörés (bár törvénybe ütköző cselekedet), mégsem jár szankcióval. Régen az ilyen embereket megbélyegezték, megvetették, kiközösítették. Ma mentségeket próbálnak felhozni egy ilyen szintű becstelenségre. Ide jutott a világ a nagy fejlődésben: menő dolog az erkölcstelenség. A házasság igenis szép dolog. Hiszen találtál valakit aki annyira értékes a számodra (nem anyagilag), hogy képes vagy az önös érdekeid háttérbe szorítására. Találtál valakit aki a hiányosságaidat lefedi, miközben te az övéit, így téve ki ketten egy egészet. Akivel közösen egy új családot építhetsz. Csodálatos dolog.....de sajnos nagyon bemocskolta ez a világ..😢😭
Én nagyon szeretnék házasodni. Jelenleg még gyűjtünk rá és tervezgetünk. 1-2 év múlva szeretnénk, hogy esedékes legyen. Nagyon boldogok vagyunk együtt és ezzel is azt fejezhetjük ki. Az hogy lesz egy szertartás és egy kézzel látható kapocs (a gyűrű) ezek olyan köteléket alakítanak ki amik ugye csak kettőnkkel lehet. Nincs ugye ebben az országban többnejűség. Mi beismerem romantikus szemmel látjuk ezt az egészet. Az esküvőnk a kettőnk napja lesz, mint egy naaagy évfordulós ünnepség. Ráadásul jogilag is sokat tud adni, hiszen ott vannak különféle pénzügyi hitelek, támogatások és ha egyikünkel történik valami, akkor kaphatunk a másikról felvilágosítást a kórházban. Tehát egy család leszünk törvényileg igazolt módon.
A cìm mégis milyen kérdés? Nem maga a házasság a lényeg, hanem ha összekötik az életüket hivatalosan akkor készek -e arra ,hogy együttmüködjenek egymással egy életen àt ? Ez alkalmazkodàst jelent meg önfeláldozást.Nem önmagunk megvalósítása és csak a saját egoista érdek érvényesìtése.
Egy esküvő költsége döntés kérdése, persze ki lehet bérelni a Bálnát és meg lehet hívni három zenekart az élőzenéhez, de létezik egy olyan valuta is, hogy emberi kapcsolatok, barátok és családtagok sok százezer vagy akár milliós tételeket is le tudnak venni a költségből, ha egy családból vagy baráti társaságból mindenki kiveszi a részét úgymond az ünneplésből.
Házasságpárti vagyok. Én Németországban, a férjem otthon, de közös adóbevallást adok be és mivel a férjemnek (kb) negyedannyi jövedelme van, mindig kapok egy csómó pénzt vissza 😊. Amikor még nem voltunk házasok, jövöbéli anyósom az intenzívre került és engem nem engedtek be hozzá, mert nem voltam családtag 😭 apósom, meg a férjem meg olyan tökéletlen ilyen helyzetben. Emberek házasodjatok!
A párkapcsolatokról lehetne disputálni a végtelenségig. Kinek mi, kinek hogy? De mindennemű hosszútávú és fenntartható emberi kapcsolatnak az alapja, a másik jellemének elfogadása. Semmilyen más trükkje nincs. Ifjú pároknak egyetlen jótanács. Barmit tesztek, legyen az a házasodás, házvásárlás, gyerekvállallás, stb, csak és kizárólag magatokért tegyétek. Ne családi, baráti vagy társadalmi nyomásra cselekedjetek. A boldogulásotokat ne más ember határozza meg, mert nem mások miatt éltek. Ja és amikor azt mondják, az esküvőd életed legszebb napja... hát az elég gáz, ha a következő 50 év ennél már csak rosszabb lehet 😅
Magyarországon az egyik legfontosabb az szerintem a pénz amit kapni lehet belőle, a másik meg inkább érzelmi ahogy Attis is elmondta a videójában. Inkább csak kimondod tudatalatt is, hogy mi egy pár vagyunk, elköteleződtünk egymás felé és szoros a kapcsolatunk. Ezeken kívül nem tudom elképzelni valaki miért választaná a házasságot.
Zárójeles megjegyzés: bár 12 évesen elkeltek a lányok a rómaiaknál, szexuális aktust viszont csak akkor folytattak, miután a lány képes lett a szülésre.
Nekem nem is lehetne, mert ferfi lenne a parom (bar van aki a BÉK-t is annak hivja), de amugy se hazasodnek novel sem. Semmi ertelme szerintem, de aki szeretne, nyilvan csinalja, csak ne szolja meg azokat, akik nem akarnak (ez foleg a vallasos emberekre jellemzo).
Hát nem tudom mi èrtelme a házasságnak mi 10 ève vagyunk együtt ebből 5 ève házasok de semmivel nem adott a házasság többet a kapcsolatunkhoz. Ha 5 ève nem jött volna a gyerek akkor szerintem nem házasodtunk volna össze ès ugyan úgy együtt lennènk. Úgy voltunk mindegy melyik papírt irjuk alá az apasági nyilatkozatot vagy a házassági papírokat.
Mi jövő tavasszal házasodunk össze. Szerencsére lehet olcsóbban is, nem kell milliókat rá költeni. A saját kertünkben lesz az esküvőn, ezt nagyon cukinak tartjuk. Az ételeket, nasikat, tortát mi fogjuk csinálni a ceremóniát megelőző napokban, elvégre nem tudunk elképzelni finomabbat, amint amit anyukáink sütnek-főznek. Gyönyörű ruhákat vettünk masodkézből, vagyis egyszer már volt valakin pár órára... még a környezetvédelem szempontjából is jó döntés, hogy nem megy azonnal a kukába. Szimplán szerelemből házasodunk, öt éve alkotunk egy párt, szeretnék hivatalossá tenni ország-világ előtt, szeretnénk megünnepelni kettőnket. ❤
A nők még arról is naptárat vezetnek, mikor nem tetted el a zoknid párját és mikor néztél rá sandán egy másik nőre, de arról is, mikor adtál neki ajándékot, vagy ölelted meg, amikor hazajött egy nehéz nap után. Pasik meg ... azt sem tudják, mit jelent az a szó, hogy évforduló.
A házasság egy jogi státusz, ami két ember vagyonközösségét, ill. közös gyermekeik jogi helyzetét szabályozza. A történelem során mindig ez volt és napjainkban is ez és nem több. Ill. minden egyéb, amit egyesek hozzá társítanak még esetlegesen, az az ő szubjektív megítélésük és nem a házasság maga. Ha tehát ezt a jogi státuszt szeretné valaki, akkor van értelme megházasodni, ha nem, akkor nincs.
Manapság pont azért kellene kitartani , mert önként,csakis mi vagyunk ,akik döntünk a saját sorsunk felől. Mégis millióan gondolják meg magukat.. 9 év kapcsolat és ebből 5 ev házasság utan mondom, hogy ez egy örök munka, hullámvölgy,de ez egyáltalán nem jelent rosszat. 🙂🥰 Sőt!
Sztem az esküvő az önként vállalt rabság.Ki akar rab lenni?A gyűrű a bilincs ami megláncol.Én úgy vagyok vele hogy akit szeretek azzal vagyok amíg szeretem sokkal tisztább és szebb minthogy azt mondjam hogy halálod napjáig szeretni foglak.
Érdekes videó, de a 2024-es kérdést csak az egyén felől közelítetted meg. Nem véletlen az, hogy a társadalom jobban védi a házasság intézményét, mint egyéb emberi kapcsolatokét, pl. a hetente egymással bridzsezőkét. Azaz nem véletlenül van szabályozva a házasság, avatkozik be úgymond az állam (pl. azzal, hogy kell hozzá anyakönyvvezető, aki állami alkalmazott, az államot képviseli), és nincs hasonló ceremónia, ami hasonlóan megpecsételné a 4 rendszeresen egymással bridzsező ember kapcsolatát. Ez pedig leginkább a gyerekek érdekét szolgálja, ami szintén kettős. Az egyik az, hogy egyáltalán szülessen elég gyerek, akik majd idővel eltartják az időseket (a statisztikák alapján arányaiban jóval több gyerek születik házasságban, mint a házasságon kívüli párkapcsolatokban), a másik pedig a gyerekek felnevelését segíti elő (egy olyan családban, ahol van apa és anya is, sokkal jobbak a gyerek életesélyei, mint a gyermeküket egyedül nevelő nők esetén, és válás esetén is a bíróság elsősorban a gyerek érdekeit nézi, erről szól a tartásdíj). Szerintem ez is szempont, természetesen azon túl, hogy én mint egyén hogyan tekintek a házasság intézményére, azon belül is leginkább a saját házasságomra.
Ha boldogok vagytok - akkor semmi nem számít - JÁJ! Egy házasság nem a boldogság szüreteléséről szól, hanem nagyon sok munkáról, aminek az eredménye a boldogság. Kár, hogy ezekről csak futólag volt szó - bezzeg a görögök és primitív kultúrák.... Nagyon hiányzik a jó példa a házassághoz és a házas oktatás és a házasság lelki folyamatainak ismerete az emberekből.
Nincs jó példa. Ha mégis, akkor az statisztikailag nem mérvadó. Ez ugyanolyan, mint a 90 éves nagypapa mítosza, aki iszik, dohányzik, zsírt eszik cukorral és él és virul.
A hivatalos házasságkötésnek semmi köze az érzelmekhez, az egy polgárjogi szerződés 2 ember között. Ha az érzelmek miatt akar a pár házasságot kötni, arra más fórumot kell keresni.
Én mindenképpen szeretnék házasodni, és fiatal anyuka lenni. Már 20 éves leszek nemsokára, de nincs olyan szegény szerencsétlen srác, akinek pont egy olyan kell, mint én. 😅
Egy hónapja házasodtam. Másodszor. 12 év együttélés után, gyerekünk nincs nem is lesz. Mivel férjem külföldi és a covid megmutatta nekünk, hogy a határ lezárás még mindig megoldás a problémákra Európában is, ezért inkább legyünk papíron is egy család. Így legalább jóban-rosszban is együtt lehetünk, utazhatunk… es az örökség kérdése sem elhanyagolható.
Szeretnék megházasodni de nem nagy lakodalmat akarok csak szűk családit. Azért tartom fontosnak mert az eredetileg egy életre szól, viszont ha valaki azt mondja, hogy nem akar házasodni attól olyan érzésem van, hogy arra gondol ha talál mást akkor könyen lecserélhet. Ismerek néhány ilyen nőt aki így járt, kipróbálták az együtélést és gondolom nem jöttek be a pasiknak és kidobták. Hallottam ilyet pasiktól, hogy a cipőt is felpróbálod mielőtt megveszed. de ha tönkremegy a cipő lecserélem és nem vagyok cipő. Tehát vagy kellek és házasság vagy nem és nincs együttélés
23 дня назад
Ebben az országban én nem házasodhatok úgyhogy lényegtelen....
