Pénzt fizetni TBSZ-re csak a gyűjtőévben lehet. Tehát az idén nyitott TBSZ-re idén kell befizetni. Magát az értékpapírt lehet megvásárolni jövőre is. Ha jövőre fizetsz be rá pénzt, akkor azt egy jövő évben nyitandó TBSZ-re tudod megtenni.

Érdekelne, milyen "szakirodalomra" gondolsz. A megfogalmazás és a mögötte lévő tartalom sem tűnik túl szakmainak. És a számok sem támasztják alá. A második mondatod meg nettó bullshit, bocs. Talán dolgoztál portfóliómenedzserként több cégnél is? Avagy mivel magyarázod a sokszor éves több százalék eltérést a különböző alapkezelők ugyanolyan befektetési politikájú alapjainak eredményeinél? Más faktorokat néznek? 😂 Amúgy igen, a jól működő és ügyfelek pénzét gyarapító szakembereknek szívesen csinálok reklámot. Talán nem akkora gond ez. Vagy szerinted?

​@@penzugyeinkrol Fama és French munkájára, leginkább a 5 faktor modellre. Azaz a portfóliók hozamát a kompenzált kockázatok vállalása magyarázza, azaz hogy milyen mértékben súlyozzák azt alulárazott, profitábilis, kicsi, stb. részvényeket és nem az, hogy milyen ügyesen választasz részvényeket. Ami ezen kívül van az szerencse, pl. amikor rövid túlteljesítések vannak egy alapkezelőnél, mert pont az megy jól, amibe ő szeret fektetni. Ergó ebből következik, hogy ha nincs semmi belsős infód, akkor nincs semmiféle szakértelem, amiért értelme lenne alapkezeő díjat fizetni. És ezt mutatja a történelem is, a befalapok kb. pont a költségükkel szoktak lemaradni a piaci hozamtól. "Avagy mivel magyarázod a sokszor éves több százalék eltérést a különböző alapkezelők ugyanolyan befektetési politikájú alapjainak eredményeinél?" Más faktorokat súlyoznak, másban hisznek. Nem kell, hogy két USA alap ugyanazokat a részvényeket vegye, tehát a hozamuk sem lesz azonos. "A második mondatod meg nettó bullshit, bocs." Hát pedig minél több könyvet olvasok, annál inkább nyilvánvaló, hogy semmilyen hozzáadott értéke nincs az alapkezelőknek. Amit legutóbb olvastam, az eléggé körüljárja pont ezt a témát: THE INCREDIBLE SHRINKING ALPHA Egyébként szerinted miért nyertek ekkora teret a passzív alapok? Évtizedek óta verik az aktív alapokat. Az aktív alapkezelők is egy csomó ETF-t tartanak, van olyan, amit már csak azt vesz. Egy alapkezelő egy egyszeri embernél abban tud jobb lenni, hogy fegyelmezettebb és inkább jellemző rá, hogy olcsón vesz és drágán elad. Meg van előnye tranzakciós költségekben is. Emiatt az alapkezelők a stock pickinges befektetőket kicsivel megverik, a kettő átlaga adja a piaci hozamot. De bőven nem tudják kitermelni a költségüket. Viszont értelmes ember meg megveszi a piacot. Az pont az összes befektető portfóliójának átlaga a lehető legolcsóbban.

Fama és French munkáját azért több kritika is érte, egy figyelemre méltó elmélet, de közel sem biztos, hogy helytálló, a két plusz faktor és egyesek szerinti hiányzó faktorok is kérdőjeleket jelentenek. De nem mennék el ennyire elvi síkra. A rövid túlteljesítéseket vitatom, ez sokszor évekig is kitart és a piaci eséseket is jobban megfogják az ETF-fel szemben, a készpénz, betét és kötvényállomény miatt, ami egy részvényalapban is elérheti a 20%-ot. A történelem, ahogy írtad, nem igazolja az állításodat, mert ahhoz almát kéne almával hasonlítanod. "Más faktorokat súlyoznak, másban hisznek". Tehát van szerepe az alapkezelők szakmai hátterének, a döntéseik meghatározzák az egymáshoz és a benchmarkhoz viszonyított eredményt. Maradjunk annyiban, hogy sokféle szakirodalom létezik, valid a vita, amit felhozol, de szerintem ezt itt fejezzük be. "Egy alapkezelő egy egyszeri embernél abban tud jobb lenni, hogy fegyelmezettebb és inkább jellemző rá, hogy olcsón vesz és drágán elad. Meg van előnye tranzakciós költségekben is." Meg abban, hogy időt spórol nekik, sokan az idejüket a vállalkozásukba, családjukba, saját munkájukba, hobbijukba fektetik, a befektetéseik kezelését pedig rábízák másra. Legyen az aktívan vagy passzívan menedzselt alap. Nyilván téged ez érdekel, beletanultál és folyamatosan képzed magad, de fogadd el, hogy sokakat ez nem érdekel ilyen mélységben és szívesen megbíznak egy szakértő csapatot, hogy kezeljék a pénzüket. Persze lehetne óradíjas tanácsadót is megbízni, aki nyilván az olcsó felé terelgeti, kérdés, hogy jó döntéseket hoz-e az illető ennek hatására, és a rendszeresen fizetett óradíj összességében megtérül-e.

​@@penzugyeinkrol "Fama és French munkáját azért több kritika is érte, egy figyelemre méltó elmélet, de közel sem biztos, hogy helytálló, a két plusz faktor és egyesek szerinti hiányzó faktorok is kérdőjeleket jelentenek." Ebbe szerintem most olvastál bele wikipédián. Igen, nem teljes modell az 5 faktor. De ők voltak az úttörők a hatékony piacok elméletével meg a 3 faktor modellel. Azóta találtak más faktorokat is, ebből van már 6000 fajta faktor etf. Az azért eléggé igazoltnak látszik, hogy az alulárazott és a kicsi végek részvények felülteljesítenek hosszú távon. Ez ugye a 2 .és 3. faktor, amit a piaci kockázat után találtak, mint magyarázat a hozamra. A small cap value kombó meg mindennek odavert. "A történelem, ahogy írtad, nem igazolja az állításodat, mert ahhoz almát kéne almával hasonlítanod." Igen, persze, hogy nem... Olvasd el a könyvet vagy nézz utána hedge fund/mutual performance-oknak. Egyébként meg hasonlítsd a benchmarkjához az innováció alapot. Ott van a kiemelt befektetői információkban. év alap% benchmark% 2018 -1.5% 0.31% 2019 12.9% 18.01% 2020 37.79% 14.95% 2021 14.15% 27.83% 22 nincs benne valamiért. Volt egy jó éve 2020-ban, egyébként meg alulteljesített. Pedig szerintem az RMAX része 2-3 éve nem volt megugorhatatlan feladat. Elég közismert, hogy az aktív alapok jellemzően alulmúlják a benchmarkjukat. Abban igazad van, hogy a videóban szereplő innováció alapot nem tudom egy az egyben egy ETF-hez hasonlítani, de az a max 15 százaléknyi hely, ahova kiülhetnek, azt a célt kéne szolgálja az esés tompításával, hogy jókor szálljanak vissza és végül túlteljesítsenek. De az van, hogy nem megy. 10 éves távon 90+% eséllyel jobban járunk egy ETF-fel. Ezt az alapot akármelyik MSCI World ETF megveri, egy MSCI World Information Technology ETF meg brutál sokat hozott, úgyhogy az pláne. Nem tudom, hogy minek a hozamát kéne összehasonlítsam az alapnak, de szerintem nem értelmes alternatívája egy etf-nek. Az a könyv, amit írtam, pontosan ezekről a dolgokról szól. "Nyilván téged ez érdekel, beletanultál és folyamatosan képzed magad, de fogadd el, hogy sokakat ez nem érdekel ilyen mélységben és szívesen megbíznak egy szakértő csapatot, hogy kezeljék a pénzüket." Igen, ez így van, részben egyet is értek ezzel. Mármint amíg lusta és/vagy nem elég kompetens emberekről beszélünk. Egyrészt az aktív kereskedésnek magánemberként nincs értelme. Se a hozam nem lesz jó és az időt is viszi. Viszont néhány könyv/cikk/stb. elolvasása után (nekem 2-3 hónap volt), annyi összeállhat, hogy vegyél globális részvény etf-ket meg mellé valami lakossági állampapírt a pénzügyi céljaidnak és kockázattűrésednek megfelelően és kész vagy. Igen, ez nem könnyű. Szerintem a kockázattűrését csak a valós helyzet átélése után tudja valaki felmérni. Csak itt én azt nézem, hogyha valaki látja, hogy milliókkal több megtakarított pénze lesz, ha vesz részvény etf-ket vs aktív alapokba teszi ugyanazt a pénzt, akkor megéri rászánni azt a pár hónap tanulást. Nyilván van, akinek ez megugorhatatlan, annak jó a te szolgáltatásod vagy a generalis arc valamelyik alapja. De objektíven a hozamot nézve nem optimális. És sokkal inkább terelném abba az irányba az embereket, hogy képezzék magukat. És utána döntsön, mert ezek nem 5 évre tervezett dolgok, hanem jó esetben 20-30-40 év is akár. És az zavar az egészben, hogy az alapkezelési díjat egy olyan dologért kérik el, aminek valójában nincs hozzáadott értéke. Most ezt vagy belátod vagy nem, de valószínűleg nem ilyen irányban olvastál eddig. Ezért javaslom azt a könyvet. Az átlagembernek itthon ez mind lehet teljesen irreleváns, amit írtam. Neki oké a befalap. Csak sose tudja meg, hogy milliókat bukik.

Fama és French munkájáról hallottam már régebben, de utána kellett most néznem, igaz, nem a wikipédián. :-) A 3 faktor modell ok volt, az 5 faktor modellt bírálják sokan. "Az azért eléggé igazoltnak látszik, hogy az alulárazott és a kicsi végek részvények felülteljesítenek hosszú távon. " Ebben nincs is vita köztünk. Nem tisztem védeni a Generali innováció alapját, de a korrektség kedvéért pontosítok azon, amit írsz. Ahogy olvasod a kiemelt bef. infóban, 2019. 02.20-ig abszolút hozamú alap volt, és pénz sem volt benne gyakorlatilag, tehát a 2018-as adat irreleváns. A benchmarkhoz viszonyítva pedig sokszor valóban alulteljesítenek, ebben sem vitatkozom (ezzel kapcsolatban velük van vitám :-)). Épp ezért azoknak, akik tudják, hogy mit miért csinálnak, mint pl. te is, inkább javaslom, hogy tbsz-re vegyenek etf-et, btw ilyen szolgáltatást is tudok nyújtani, mert ugye valahol csak meg kell nyitni azt a számlát. Nyilván ez a legolcsóbb megoldás ügyfél oldalon. Azoknak, akiknek ez kínai, és nem akarnak vele foglalkozni, bef. alapok vagy egy vagyonkezelés sokkal kifizetődőbb. Mert lehet, hogy pl. az MSCI Wold Technology megverte az innováció alap benchmarkját, de pl. tavaly év elején ügyfeleimnek átcsoportosítottuk value részvényalapokba (pl. Generali Mustang) a megtakarításokat. Ez ugyan -3%-ban zárt, de az említett etf -11,6-os eredményt produkált (ha forintosítom). Értem az érveidet, de neked azt kell megértened, hogy az is képzés, ha felhívom a figyelmet a tbsz és bef. alapok kínálta lehetőségre, mert a lakosság brutál pénzeket tart kp-ban és bankbetétben. Hogy ezért a szolgáltatásért az alapkezelő pénzt kér el? Igen. Az érték, amit nyújt a hosszú távon reálhozam és az a szolgáltatás, hogyha épp esemény van a piacon, akkor ne kezdjen el kapkodni, tudjon hova fordulni és optimális döntést hozzon. Van, aki nem szeret egyedül lenni az ilyen horderejű döntéseivel. Szeretném lezárni ezt a meddő vitát. Köszi a megértést.

Nem, a 2023.07.01. előtt kötött megtakarítással egybekötött életbiztosítások esetében továbbra sincs szocho az új befizetésekre sem. De megjegyzem, hogy 10 év utáni pénzkivét esetében az azután kötött szerződésekre sincs szocho. És mivel egy ilyen szerződés min. 10 éves tartamnál éri meg (rövidebb futamidő esetén értelmes hozamról ritkán lehet beszélni), gyakorlatilag nincs hatása a szocho-nak ezekre a szerződésekre.

Már megvásárolt állampapírt vagy bármilyen értékpapírt most nyíló tbsz-re nem lehet transzferálni. TBSZ-re csak átutalással lehet pénzt befizetni és utána lehet megvenni az értékpapírokat. Értem, hogy mit szeretne elérni, de mindenképp meg kell fizetnie a kamatadót. Egy opció, ha eladja az állampapírt idén, megnyitja a tbsz-t és átutalja rá az összeget és vesz pl. kötvényalapot. Így nyer egy évet a kamatadó szempontjából ahhoz képest, mintha megvárná a lejáratot és utána fektetné be újra a tőkét. Igaz, a visszaváltási költséget meg kell fizetnie.

@@penzugyeinkrol Kivéve, ha az a papír TBSZ-en van. Mert akkor át tudja vezettetni.

Szerintem nem ez volt a kérdés. Nyilván ha nyit most egy 2019-es TBSZ-t, akkor a két pénzintézet között működik a transzfer. De állampapírt TBSZ-re bevonni nem tud.

@@penzugyeinkrol Én a hosszabbításra gondolok. Ha 2018-ban nyitott TBSZ-t, az most jár le és ilyenkor a lejáró TBSZ-ről akármit át lehet vinni a most gyűjtőévben lévőre. Ha normál értékpapírszámlára vette, akkor valóban nem tudja bevinni semmilyen TBSZ-re. Nem 100% világos, hogy a kérdezőnek hol van a papírja.

Itt nem volt szó hosszabbításról, simán egy meglévő állampapírt szeretett volna bevonni új TBSZ-re, erről szólt a kérdés.

Eléggé eltértünk a témától. Ez csak egy videó, amiben tesztelen a különböző kalkulátorokat és felhívom a figyelmet, hogy, bár egyszerűnek tűnnek a netes kalkulátorok, a legtöbb esetben téves eredményre vezetnek.

Ezzel vitatkoznék, mert a politikai kockázat semmivel sem magasabb itthon, mint Szlovákiában, ráadásul a HUF/EUR árfolyam is befolyásolja a végeredményt, plusz kockázatot eredményezve. A megtakarítás euróban tartása amúgy egyáltalán nem véd az infláció ellen, és a forint gyengülése hosszú távon egyáltalán nem biztos. Mit tennél, ha pont nyugdíjbavonulásod előtt a jegybank és a kormányzat áttérne másfajta árfolyampolitikára és a Ft visszaerősödne a Gyurcsány-Bajnai éra alatti szintekre (masszívan 300 alá)? És ehhez jön még az ETF kockázata, mert pl. a jelenlegi volatilis és lefelé tartó pénzpiaci környezetben alulteljesíti az aktívan menedzselt eszközalapok hozamait. Szóval jól hangzik, amit írsz, de sok sebből vérzik. Ráadásul kommentben reklámozni nem túl elegáns.

Nem állítom, hogy igazságos a nyugdíjszámítás rendszere, épp ezért van szükség még időben gondoskodni saját magunk számára megfelelő nyugdíjcélú megtakarításról.

Hogy értve? Minél magasabb a jutalék, annál előrébb van a listában?

@@mgoogyi Szerintem igen, ..

Ezt nem tudjuk pontosan, mármint, hogy jutalék miatt torzít-e a kalkulátor, mindenesetre érdekes látni, ahogy a TKM alapon drágább termékeket ugyanakkora hozammal magasabb lejárati összegre hozzák ki. Továbbra is úgy gondolom, hogy elsősorban nem terméket, hanem tanácsadót kell jól választani, mert nem a költségbeni pár tized százalékos eltérések, hanem a tartam alatti támogatás dönti el az egyes megtakarítások végeredményét.

@@penzugyeinkrol Természetesen igen a szerződés ápolása fontos..

Az, hogy most vehetsz-e és hol nem EGT részvényt nyesz-re nem jelent semmi biztosat a jövőre nézve (akár 20-30 éves időtávon). Vásárolhatsz dividend ETF-et is, akkor is más a helyzet, és sajnos a magyar részvények osztaléka után is adózni kell, ezt kihagytam a videóból. Vagyonarányos költség a nyugdíjpénztárak nettó hozamadataiban nincs benne, ezért nem tüntettem fel és általában a nettót tüntetik fel a pénztárak. Persze belevehetném a számításba, de akkor a nettó hozamot fel kell emelni a ktg-gel, amit nem tudunk mennyi, mert sokszor nincs egzaktan leírva a szerződésben. Szóval maradjunk annyiban, hogy nettó hozamadat, és ez tartalmazza a vagyonarányos ktg.-et. Így lesz az összehasonlítás "almát almával" ;-) Igen, az ETF jó választás lehet, de a MÁP+-nak azért megvannak a korlátai, bár egy portfólióba beleférnek az alacsony kamatozású papírok is :-)

​@@penzugyeinkrol Semmit nem veszek, ami osztalékot fizet. ETF-ből is csak visszaforgatósat. Se adózni nem akarok belőle, se újrabefektetni. Nem is értem, miért ennyire népszerű. A semmi se biztos alapon mentem egyébként a NYESZ irányába. Ha mondjuk elveszik a 20% adójóváírást, az az egyetlen, ahol sose kell befizetnem többet. Márpedig 20-30 éves távon van rá esély. ÖNYP vagyonarányos költségei - szerintem nagyon is releváns dolog egy hosszú távú befektetésnél: www.portfolio.hu/img/upload/2019/01/op8-20190110.png (Pont ezt ronja el a Grantis a nyugbizt kalkulátorában, gyakorlatilag azonosnak veszi az eszközalapok költségeit.) Ha meghalna időközben a link: Allianz Kockázatvállaló: 0.98% (legdrágább) MKB növekedési: 0.58% (~30% részvény etf) MÁP+ sokkal jobb, mint bármilyen magyar kötvénnyel operáló befalap vagy eszközalap. Egy nyugbiztes magyar kötvény eszközalap nominálisan is alig termel bármit. Ettől függetlenül a PMÁP-ot jobbnak tartom a MÁP+-nál, ha az értékmegőrzés fontos. Egy másik videódnál egy kommentben említetted, hogy vannak jó biztosítós eszközalapok. Melyik eszközalapokat tartod jónak?

@@mgoogyi "Nem is értem, miért ennyire népszerű." Kinek a pap, kinek a papné :-) "Ha mondjuk elveszik a 20% adójóváírást, az az egyetlen, ahol sose kell befizetnem többet.". Önyp-be sem kell, sőt nyugdíjbiztosításba sem (ott a díjmentesítés). "ÖNYP vagyonarányos költségei" - ahogy mondtam, akkor kéretik a bruttó hozamokkal számolni és OK. De amíg a nettó hozamadatokat jelentetik meg a pénztárak, addig nem releváns, kvázi tájékoztató jellegű a ktg. Valahol amúgy minden befektetést szét lehet szedni mögöttes ktg-ekre, egy részvény árfolyamát is befolyásolja, hogy az adott vállalatnak milyen anyagjellegű ráfordításai, bérköltsége van, a vásárolt szolgáltatásokat (pl. vállalatirányítási rendszer) milyen költségen vásárolja, működteti, és ez több vagy kevesebb a versenytársakénál, stb. De a befektetőt a részvényárfolyam (és az osztalék) érdekli. Így van ezzel a nyugdíjpénztári megtakarító is: a nettó hozam legyen kedvező. Ezért tartom feleslegesnek egy ilyen videóban ezt taglalni, mert a nettó hozamok ismeretében irreleváns. Max. magyarázhatja "A" pénztár többletét "B" pénztárral szemben azonos vagyonkezelői teljesítmény esetén. De ez az átlag júzert kevéssé érdekelheti. PMÁP addig veri a kötvényalapokat, amíg kamatínség van. Amint emelkednek a kamatok, az alapok árfolyama a mélybe zuhan ideiglenesen, de a kamatingadozás is megnő, amin többet lehet keresni. Most ez a lehetőség nem áll. A biztosítós alapok közül a Generali céldátum alapjai nem rosszak (Horizont 5, 10, 15), vagy a magyar részvényalapja, sőt az új Innováció eszközalapja is szépen hasított egészen a koronavírus eszkalálódásáig. De a CIG hazai pro is jól muzsikál és a Metlife shanghai expressz is jó, csak tudni kell, mikor vegyél és mikor adj el, de szerintem ezzel neked nincs gondod :-) De nekem jobban fekszik a saját alapkezelői hátterű biztosítási alap, mint a kiszervezett (pl. Metlife, CIG), nyilván vannak előnyök-hátrányok...

​@@penzugyeinkrol "bruttó hozamokkal számolni" Szerintem úgy kéne mindenhol, aztán abból vonni a költségeket. Hosszú távon nem lehet feltételezni pl. két magyar részvényalapról, hogy különböző költségek mellett ugyanannyi lesz a nettó hozamuk. "Valahol amúgy minden befektetést szét lehet szedni mögöttes ktg-ekre" Minden befektetés végeredményben kötvények és részvények halmaza és a nagy köny azt mondja, hogy minél olcsóbban jutsz hozzá egy piachoz, annál jobban jársz. Ez az alapelv, amiről az átlag user nem tud. Két pénztárat meg akkor lehet normálisan összevetni, ha megnézzük konkrétan a portfólióikat. És ennek fényében a költségeiket. "Ezért tartom feleslegesnek egy ilyen videóban ezt taglalni, mert a nettó hozamok ismeretében irreleváns." Ilyen videóban lehet, hogy felesleges, de itt van egy erős szemléletbeli különbségünk. A nettó hozamok ismerete mindig a múlt. Illetve ugye megint vissza tudok kanyarodni a költségekhez, minél kisebb, annál több marad a befektetőnek. "PMÁP addig veri a kötvényalapokat, amíg kamatínség van. Amint emelkednek a kamatok, az alapok árfolyama a mélybe zuhan ideiglenesen, de a kamatingadozás is megnő, amin többet lehet keresni. Most ez a lehetőség nem áll. " Ez egy lehetőség, de hogy ezen nyerj, tudnod kéne mikor merre mozgatják a kamatokat. Vagy kivárni, hogy rendes kamatemelés legyen és akkor bevásárolni hosszú távra. Csak ugye a magas kamat magas mögöttes kockázatot jelent. Egyébként meg tudtommal a magas kamat meg az infláció sokszor kéz a kézben jár, mert a piac jellemzően a várt inflációt árazza be. Szóval nem vagyok benne biztos, hogy a PMÁP-ot olyan könnyű megverni. "magyar részvényalapja" Szerintem nincs magyar részvényalap, ami tartósan megveri a bux etf-et. bux etf vs generali magyar részvény eszközalap utsó 5 év: 15.03.03. -> 20.02.24. 732.4 -> 1761 2.404 x 15.03.03 -> 20.02.24. 2.26424 -> 4.85353 2.1435 x És itt ugye már levonódtak a mögöttes költségek, a generali még ezen felül levon valamennyit. És ez csak 5 év, nem 20 vagy 30. Innováció eszközalap tech etf-ket vesz. Abban tavaly bármelyik kaszált 40-45% körül. Most meg bármi részvényes cucc beszakadt, valszeg most kéne bevásárolni. Annyi a bajom a szektor cuccokkal, hogy nem tudni mikor melyik szektor lesz nyerő és nem is akarok spekulálni. "csak tudni kell, mikor vegyél és mikor adj el, de szerintem ezzel neked nincs gondod" Nem hiszek az időzítésben és keveseknek sikerül jól hosszú távon. Én annyit csinálok - amire rá lehet fogni, hogy talán időzítés - hogy ilyen részvénypiaci beszakadásoknál vásárolok pusztán azon az elven, hogy most jobb beszállni, mint 1 hónapja. Ezen kívül meg éves rebalance. Asszem a nagykönyv szerint hosszú távon a hozamodért 90%-ban az eszközallokációd felel, 10%-ban pedig az időzítésed. Mondjuk neked valszeg az ügyfeleid nyugalma is fontos. "De nekem jobban fekszik a saját alapkezelői hátterű biztosítási alap, mint a kiszervezett (pl. Metlife, CIG), nyilván vannak előnyök-hátrányok" Szerintem ezt jól látod, biztosan jobbak a saját részvény vagy dinamikus alapok pusztán a költségek miatt. Nekem a Signal a legnagyobb vicc, nem nagyon titkolják, hogy melyik befalapok befjegyeit veszik. És ha már kérnek biztosítói alapkezelési költséget, mi lenne ha csinálnának is érte valamit. Szerintem a gyakori kérdéseken is társalogtunk már. Téged még mernélek is ajánlani, mint tanácsadót. Máshol nem nagyon láttam még a mélyebb ismereteket. Megvan a jutalék, utána meg már magára vannak hagyva sokan. Nem véletlen, hogy csak néhány év az átlagélettartama az UL termékeknek. Tavaly egy valamikori OVB-s srác fordult hozzám, hogy már nem tanácsadó és hogy mit csináljon az UL-jével.

@@mgoogyi "a nagy köny azt mondja, hogy minél olcsóbban jutsz hozzá egy piachoz, annál jobban jársz." - igaz, ha te hozol befektetési döntéseket. Ha bef. alapot vagy a példánál maradva nyugdíjpénztárat választasz, akkor a drágább is lehet jobb. Lehet, hogy épp azért drágább, mert jobb portfóliókezelőket alkalmaznak. A júzert a végeredmény érdekli. Ha Te magad fektetsz be, az más. Nyilván ott nyitsz számlát, ahol a vételi, eladási ktg-ek, és a számlavezetés alacsony.. Alapvetően máskép látjuk: én nem ktg. szemléltű vagyok, a végeredményt nézem. egy ilyen terméknél, mint a nyugdíjmegtakarítás. Márcsak az üzleti modell működöképessége okán sem jó, ha ktg. alapján választok. Valahol a ktg. középtájékán lehetnek jó megoldások. "Egyébként meg tudtommal a magas kamat meg az infláció sokszor kéz a kézben jár, mert a piac jellemzően a várt inflációt árazza be. " Ez nem teljesen van így. Az alacsony kamat a megtakartás helyett a fogyasztást támogatja, ezért inflációt gerjeszt, ezt látjuk most is Mo-on. Esetünkben ezt még a gyenge Ft miatti import drágulás is fűti, aminek szintén az alacsony kamat az egyik oka. Emelkedő alapkamattal és kötvénykamattal lehetne erősíteni a Ft-ot és visszafogni a fogyasztást, ezáltal az inflációt is. De szerintem ez nem cél, mert a lakossági állampapír elinflálása sikeres taktika lehet. És sikeresen átterelték PMÁP-ból MÁP+-ba a lakosság jelentős részét. "Szerintem nincs magyar részvényalap, ami tartósan megveri a bux etf-et." Ne felejtsd el, hogy pl. a Generali magyar részvényalapjának benchmarkja 80% BUX, 20% RMAX. "ilyen részvénypiaci beszakadásoknál vásárolok pusztán azon az elven, hogy most jobb beszállni, mint 1 hónapja. Ezen kívül meg éves rebalance." Teljesen egyetértek, erre céloztam én is. "Mondjuk neked valszeg az ügyfeleid nyugalma is fontos.". Elsődleges. "Téged még mernélek is ajánlani, mint tanácsadót. " Köszi :-) Minden esetben hendikeppel indulok, az általad is említett jutalékhuszárok miatt. Megköti a sokszor méregdrága szerződést, majd lelép. Hozzám sokszor úgy kerülnek az ügyfeleik, hogy valamit hozzunk ki belőle, ha már így alakult. Némi portfólió átrendezéssel, megfelelő időben történő részleges vagy teljes visszavásárlással, díjcsökkentésekkel, stb. minimalizálni a veszteséget. Ezt én pénz nélkül, a szerződést kötő busás jutalékért. És ezt nem panaszként írom, mert szeretem ezt a szakmát, de nagy tisztulásra lenne szükség.

A 65 évesek KSH szerinti halálozási rátájából indultam ki és abból, hogy nyugdíjasként az indiánóval megegyező hozamú befektetésben tartja a havi kivett járadékon felüli összeget. Nem akartam inflációval számolni, helyette azt javaslom, hogy az éves inflációval vagy inkább a jövedelem emelkedésével emelje mindenki a befizetést. Ha ezt beépíteném, nagyon nehezen lenne értelmezhető az eredmény. Nem nem is tudunk sokmindent előre. Mindent mai értéken számol. De ha van jó ötleted, ami egyszerű, szívesen veszem

​@@penzugyeinkrol Ja, elbonyolítani biztos nem érdemes. Lehet annyit csinálnák, hogy beállítható lenne az infláció és a "nominális" hozam és ebből meg ott lenne kiírva a reálhozam, mint amivel most is számolsz. Az eredménynél meg az lenne, hogy mai értéken X millió forint. Csak annyi, hogy ne legyen félreérthető, hogy beállít magának 7%-ot reálhozamnak és nem tud róla, hogy mennyire messze van a realitástól. A felélés kérdésnél meg sok opció van. Azt szerintem úgy hagynám egy megjegyzéssel, hogy 14.5 évre elosztva van a pénz. B, verzió: A hozamnál az éves hozamot kicserélném éves reálhozamra és a csúszkát nem engedném mondjuk 5-6% felé vagy pirosítanám, mikor túlzásba esnek.

Ez elég baj, mármint ha nem számol a mögöttes költségekkel. A TKM minden költséget tartalmaz. Ezek szerint alkottak egy saját költség szisztémát? Biztos vagy benne? Mert ezt nem írják sehol. Vagy csak nem elég egyértelműen.

@@penzugyeinkrol 100%, a kalkulátor készítőjétől tudom.

@@mgoogyi Ez elég gáz. Bár így is nehezen hihető, hogy egy extra olcsó "Életprogramot" hogy verhet meg egy Signal-os termék. TKM-ben ~2-2,5% a különbség...

@@penzugyeinkrol Ja és nem kell agysebésznek lenni. Ha érti valaki mi a TKM, akkor nehezen lehet komolyan venni azt a kalkulátort. A cikkeik is tele vannak csúsztatásokkal. Kérdeztem őket facebookon a babakötvényes cikkük alatt: a cikkükben volt: "a TBSZ a magas indulótőke miatt nem optimális" Miért is?... Válaszuk: "Grantis A TBSZ-re legfeljebb egy éven keresztül lehet pénzt befizetni. Ahhoz, hogy értelmezhető hozamunk legyen, érdemes magasabb összeget befizetni rá, míg mondjuk bizonyos megtakarításoknál 10-15 éven keresztül tehetünk félre alacsonyabb összegeket minden hónapban." ...

A TKM-ben nincs benne?

Szerintem egyszerűen csak túl elméleti sok embernek egy ilyen megtakarítás. Az autó hasznát azonnal élvezik, jobban megfogható az eredmény és több kipróbált eredmény áll rendelkezésre. Sok orvos, ügyvéd, művész ügyfelem van, akiknek egyszerűen kínai az, hogy ETF, de még az állampapírt sem értik sokan. Viszont azzal nem értek teljesen egyet, hogy a nyugdíjbiztosítás költsége több, mint az állami támogatás. Egy 20 éves nyugdíjbizti 3-3,5% költséggel működik, míg a 20% állami támogatás ilyen távon átlag 3,6%-os pluszt jelent évente, ráadásul ezen is elérhető hozam. Ha ezen is 6%-ot érsz el, akkor éves átlagban az állami támogatás 5,24%-ot tett hozzá a nyugdíjbiztosításhoz. Persze lehetne etf-et, MÁP-ot nyesz-re is venni, de akkor az öröklés, a nyugdíjkorhatár emelés okozhat gondot. Szerintem van helye a nyugdíjbiztinek, kényelmes, van dedikált tanácsadó és jó hozamokat lehet elérni. De az ilyen netes kalkulátorok... Háááát, nem biztos, hogy a legjobb döntésre sarkallnak. :-)

@@penzugyeinkrol Nem csak az autó hasznát, de az értékvesztését is azonnal "élvezik"... Az állami támogatás hogy értve ad 3,6%-os pluszt évente? Ezt nem értem, nálam a matek a kb. 20 év alatt 1% plusz hozam az adójóváírásból, mivel csak az adott évi befizetésre jár, a költség viszont(legalább is az alapkezelői díj mindenképpen) a teljes bentlévő összeget terheli. Ezt kifejtenéd? Válaszod előre is köszönöm.

@@zoltanbukta5722 Azt számoltam, hogy az egyes évek befizetésére mekkora plusz "hozamot" jelent a támogatás. Pl. az első évire 20/20, a másodikra 20/19 stb. Majd ezeket átlagoltam. Az 1% azért nem korrekt, mert nem egyszerre teszed be a 20 évre szánt megtakarítást, hanem évente. És az utolsó évi befizetésére elért támogatás 20%. A TKM is hasonló elvek mentén van számolva, igaz ott a teljes tőkére vetítik a ktg-et. Majd ha lesz egy kis időm, kiszamolom úgy is a támogatás hatását, mert úgy lenne korrekt részemről.

@@penzugyeinkrol Köszönöm, így mindenkinek érthető! Viszont a matek akkor sem szimpatikus! Általában a "20% adójóváírás" a hívószó nyugdíjbiztosításnál, amit szinte el is visz a költség. Így marad a "meztelen" hozam, amit hosszú elköteleződés nélkül is elérhetek. Persze nem lesz mellettem a "szakértői csapat", ami előfordult már, hogy többet ártott, mint használt. Nekem az a véleményem, hogy ezek a nyugdíj termékek a "ha rákényszerít a sárgacsekk, fizetem" típusú embereknek lettek kitalálva, ami még mindig jobb, mintha nem tenne félre semmit. Régebben volt már, hogy nem járt adóvisszatérítés, ezt a kockázatot még nem számoltuk, ami nélkül már nem sok vonzereje van. Jön a nyugdíjkötvény(?), a jóléti alap(?), szóval nem biztos hogy mostanában jó ötlet hosszútávra biztosítást kötni... Köszönöm a válaszaid!

@@zoltanbukta5722 Köszi az érdeklődést Igazad van, sajnos tényleg sok a félrevezetés a nyugdíjbiztosításokkal kapcsolatban. Részben ezek feltárása is a célom a csatornával.

Ez így van, ahogy a videóban ki is fejtem. A kérdés, hogy a maguk által állított előfeltevéseknek megfelelnek-e ezek a kalkulátorok. Minden másra ott a.... személyes tanácsadás. ;-)

Ebben az esetben a jövedelmet kell alapul venni az átlagjövedelem számításánál, mert csak az alapján fizetsz nyugdíjjárulékot. Ha nem éri el a minimálbért a jövedelmed, akkor a szolgálati időt arányosítani fogják.

A megoldás, ha saját magunk gyűjtünk magunknak. Az állami rendszerek nem elég megbízhatóak sajnos. Ettől függetlenül nem árt tudni, mi a jelenlegi szabályozás.

Majd amit a nettó béredböl teszel félre az a tied...

Ezt ne tőlem kérje :-) De amúgy is hiába. Amit magunknak teszünk félre, azzal tudunk számolni.

Szia, inkább rövidítetted, mint pontosítottad :-) A degresszió, a KATA-sok helyzete és sokminden egyéb szabály kimaradt abból, amit írtál. És pontosítanék: az 1988. előtti jövedelmet is beszámítják pl., ha nem volt elég figyelembe vehető jövedelmed utána. Érdemes végignézni a videót vagy elolvasni az írásomat itt: penzugyeinkrol.hu/penzugyi-kisokos/allami-nyugdijszamitas/ A helyettesítési ráta nem egy egzakt, törvényben meghatározható szám, sokkal inkább egy számított érték. Így ezen változtatni közvetlenül nem tudnak. Napirenden van a nyugdíjak adóztatása, ami értintené a már nyugdíjba vonultakat is, de számítani lehet a szolgálati idő szorzóinak változtatására is, ahogyan a nyugdíjkorhatár növelésére is. Ez utóbbi kettőt talán össze is hangolnák. Köszönöm az érdeklődésed, nemsokára "darabjaira" szedem a témát, hogy rövidebb etapokban könnyebben lehessen átlátni, mire számíthatunk nyugdíjfronton. Az biztos, hogy ahogy te is írtad, lesz meglepetés a "Ratkó-unokák" tömeges nyugdíjbavonulásánál...

Köszi, hogy megnézted és az észrevételeket is szívesen veszem. A ktg-ek közül a folyó költségek általában az elmúlt év költségeit tartalmazzák, ami max. összehasonlításhoz jó, előre tervezéshez (középtávon akár) kevés lehet, mert olyan ktg. elemeket is tartalmaz, amiről év közben elég kevés infónk lehet, és akár változhatnak is. Sokáig a biztosítók is így dolgoztak, de az etikus életbiztosítási koncepció rákényszerítette őket, hogy legyen egy fix százalékos adat minden bef. alapjukhoz. Ez azért így könnyebben átlátható és tervezhető szerintem.

Valahol találtam már adatokat, hogy max mennyi lehet a folyó költség, nem volt sokkal több a legfrissebb publikált költségektől, talán 0.2% plussz. Meg lehet találni valahol, hogy az alapkezelési díj mennyi a nyugdíjbiztosításokban elérhető alapoknál? Nem szeretném a TKM-ből egyesével visszaszámolni őket. NYESZ-t is kötöttek már rajtad keresztül ügyfelek? Nekik is adsz portfólió tanácsokat?

mgoogyi A biztosítók vagyonarányos költséget számolnak fel, aminek a mértéke függ attól, hogy melyik bef. alapot választottad. Az alapkezelési ktg-et homály fedi, ez ui. nem a termék szűken vett ktg-e és nem is része a tkm-nek. A napi árfolyam tartalmazza, és a mértéke hasonló egyéb alapkezelési ktg-ekhez, de ezt csak beszélgetések alapján mondom. Nyesz-szel nem foglalkozom, szívesen beszélgetek lehetséges portfóliókról, de tanácsadáson kívül.

Ha a TKM-nek nem része az alapkezelési költség, akkor mivel magyarázod a CIG Pannónia NyugdíjKötvény-nél a különböző alapokhoz tartozó különböző TKM-eket? Holott a letétkezelési és portfóliókezelési díj mindnél ugyanaz, a vagyonkezelési meg az alapok 80%-ra ugyanaz.

Jogos, valóban alapkezeléssel összefüggő költségekre hivatkoznak a különböző TKM-ek indoklásában. Ezt a napi árfolyamba beépítik, így nem jelenik meg külön tételként, de a TKM részét képezi. Őszintén szólva én is csak a TKM-ből tudnám ezt visszafejteni, de jó eséllyel nem lenne ft-fillérre pontos. A Generali indoklásában olvashatsz ezekről a ktg-ekről (1. oldal alja): www.generali.hu/GeneraliETDownload.aspx?type=ContentItem&generaliId=NY-3913

Jogos. A befizetésekből elvont költségek elég széles skálán mozognak 1-6%-ig, a fel nem tüntetett költségekkel viszont nem tudunk számolni, mert nem ismerjük pontosan. De tény, hogy míg pl. a nyugdíjbiztosításoknál külön fel kell tüntetni az alapkezelési díjakat, az önyp-k esetében ez homályban marad. Épp ezért nem helyes csak a költségekre alapozva dönteni.