Égi mechanika |  

Zseniális, minden kérdésre választ adó videó, nagyon szuperül érthető animációkkal. Egész egyszerűen beszippant. Bárcsak általános iskolában lett volna lehetőség ilyen minőségű tananyagra szert tenni. Alig várom a következő részt. Ezek az egy-egy témát felölelő ismeretterjesztő részek a legjobbak!!

Régóta érdekel és szeretem az égi mechanika témáját és olyan jó látni, hogy csatornádon visszatérő téma. Úgy gondolom, animációid színvonalasan, jól szemléltetve mutatják be a jelenségeket! Kérlek, folytasd a munkát, ez a videó szerintem profi, köszönöm szépen!

04:55-nél a gravitációs állandó értékéről lemaradt egy elég fontos szorzó, ugyanis a valós értéke: 6,67 X 10-¹¹

Régóta követem ezt a csatornát szóval ez a csatorna olyan, mint gyerekkoromban a Delta vagy az Öveges professzor műsora. Annyira jó magyar nyelven érthetően tudományos műsort nézni! Durván nagyon nagyon jó, mert ezeket az információkat ilyen tálalásban soha, de soha nem hallanánk magyar nyelven médiában. Csak szubjektív; de nagyon jó az orgánumod, sokat tesz hozzá.

Köszi, zseniális rész, alig várom a következőt!! ✌️🛸🪐

Az állandó értéke: 6,67*10^-11 ! Jobb a súlypont helyett a tömegközéppontot használni, mert két égitest súlyáról beszélni nincs értelme. A helyzeti energia nem a test energiája, hanem a gravitációs mezőjé, ami ellenében az emelést végeztük. És fordítva.

Ez nagyon erdekes resz volt, koszi!👌🏻 Viszont egyszer meg kell ujra neznem, hogy teljes legyen a kep.😅

Rendkívüli, érdekfeszítő rész! Minden percét élveztem! A "First man" című film jutott az eszembe róla, amiben Neil Armstrong (Ryan Gosling) mesél a feleségének, a 27. percben pont az égi mechanikai paradoxonról.

Üdv mindenkinek. Boldogságos napokat. Köszönet 2023.02.09.🙏

Szuper összefoglaló! Jöhet majd a hintamanőver is! :) Köszi!

Király! Megtanultam, hogy hogyan tudok energiát tárolni környezetkímélően és gazdaságosan a könyveim segítségével szimplán a szobámban. Ezt neked energiaválság! Köszönöm neked Űrkutatás magyarul! ;) "... nyugalomban lévő test révén folyamatosan tárol a szekrény tetején." Közvetlen a barackbefőtt és szalagavatós díszvázám szomszédságában. :)

Mindig is érdekelet ez a téma,ezer hála neked hogy mostmár renszeresen magyarul is hozzáférhető ez a téma. EGY HATALMAS ŰRT TÖLTÖTTÉL BE EZZEL A CSTORNÁVAL 🙏🙏🙏🙏 Nagyon szépen köszönöm.

Ez szuper volt! Hálás köszönet a munkásságodért! 🤩

Már nagyon várom a következő részeket! Szép munka, még én is megértettem! :)

várjuk a köv részt ! szuper jó műsor

Remek esti mese munka után ❤❤❤ Imádom!

Ez fantasztikus volt... Gratulálok!

Ezt már nagyon régóta vártam, köszönöm!

Megint sokat tanultam! Köszi szépen! Már nagyon várom a következő részt! 🙂

Ezt a részt már nagyon vártam. Volt jó pár infó amit tudtam, csak nem sejtettem. Köszi a magyarázatot! :)

Prezíz és zseniáéis volt mint minden esetben 🙏

Minden részletre kitértél, amire csak lehetett! 😇 Hálás köszönet érte! 😍

Nagyon ügyesen összeszedett szerkesztett videó, Gratulálok hozzá. A pályák a kedvenceim :)

Ez így nagyon érdekes volt. Részben tudtam, de ez most rendszerébe lett szedve.

Ez baromi érdekes volt, köszi a videót!

Az egyik legjobb, legmegérthetőbb video!

Imádom hogy olyan nemes egyszerűséggel magyarázol el olyan érthetetlen dolgokat, amiket 49 év alatt nem sikerült felfognom! Szóval hatalmas köszönet!

nagyon sokat segített megérteni a témát

Ez nagyon informatív rész volt, érhető, érdekes, köszönjük. Most úgy érzem, hogy egy biciklivel is simán körbe tudnám az egészet utazni, már tudok navigálni :)

Gratula! Az egyik legjobb munkad!!!

Nagyon érthető köszönöm szépen

Hűűű ez az egész nagyon bonyolult, nagyon érdekes és nagyon különleges. 😱😲Teljesen érthető a videó, de nem tudnám elmondani másnak. 😂 Hálásan köszönöm. 🙏🏻🙏🏻🙏🏻👌🍀🎁💝

Szuper volt! 🙏

Ez remek volt!

A videó zseniálisan jó lett, minden érthető és egyszerű. Ha egy építő jellegű kritikát megfogalmazhatok, személy szerint (csak magamról beszélve) engem zavartak és kizökkentettek a like-ra és feliratkozásra emlékeztető ikonok megjelenítése, ebben a formában a videó közben.

Köszönöm nagyon szépen!

"A durva életbe"! Ugyan azt mondtad el... amit már "fizika" órán is megtanultam. De... adtál nem kis "ötletet", igazolást egy elméleti megoldásomnak a gyakorlati megoldására... Még mindig zseniális a csatorna. És megint köszönöm, a már (megtanult/ bemagolt) törvényeknek egy más (szemszögből/ elméleti) megközelítésének. Hajtod előre a világot... ha nem is (látod/érzékeled)... de biztosra veszem, lesz hatása. Jó egeszséget a további munkássághoz, neked is és családodnak-barátaidnak.

Nagyon érdekes adás volt, nagyon élveztem, bár szerencsére a 95%-át már tudtam a korábbi adásoknak (és középiskolás tanulmányaimnak) köszönhetően. 21:40 két gyorsítás szükséges 180 fokkal átellenben (látod, ezt nem tudtam, csak azon gondolkoztam közben, hogy hogy lesz ebből körpálya, és már-már kezdett körvonalazódni, mikor lelőtted a megoldást, mindenesetre nagyon érdekes!), hogy magasabb kör alakú pályára álljanak. Kifejezetten boldog voltam, hogy a francia TGV-t raktad be a mozgási E szemléltetési érdekében (mellesleg nyugodtan mondhattál volna 300 km/h-t is😅, bár a példa szemléltetése szempontjából nincs jelentősége, csak a TGV szempontjából van😄), óriási kedvencem, 1999-ben utaztam rajta először, és majd' olyan nagy vágyam valósult meg vele, mint neked a Hold utazás (legalábbis így éltem meg, hiszen én a TGV-vel való utazásra vágytam) ! Emlékszem, Angers-tól nem annyira messze a nagy síkságon álltunk, és a földet túrtuk a francia osztállyal valami elemzést végett, amikor messze feltűnt egy TGV a suhogó hangjával, aztán olyan hamar átrobogott egy nagyon régi, a Hortobágyi hidunkra nagyon hasonlító kőhídon tőlünk nem messze, aztán el is tűnt, hogy mi Lóránt barátommal csak döbbenten álltunk, és néztünk a messzeségbe leesett állal, álló lapátokkal a kezünkben. Erre megkérdezték a francia osztálytársaink, hogy mi van, mi történt velünk, erre Lóránt szólalt meg először felocsúdva, hogy tudjátok, nálunk odahaza Magyarországon nincsenek TGV-k! 😅😆😊

Köszönjük!

Simán el tudom képzelni eszt a videót iskolákban, mint oktatóanyag kiegészítés, vagy ilyesmi :D . Sokkal jobban érdekelné szerintem a diákokat ilyen jó minőségű, érthető és jól illusztrált videók bármilyen témakörben. Gratula a Videóhoz :)

Már megint rohadt jó !!!

Hú ez kiemelten tetszett, ment is tőlem épp a 640. Like 👍❤🙏📡🔭🍀

Parades csatorna. Hetek ota mindenhol ezt hallgatom.

Nagyon szemléletes példa a hejzetienergiára, a dombra fel majd lebiciklizés, és a legtöbb ember már tapasztalta... 🖖

Szia! Köszönöm ezt a remek videót is. Felmerült bennem pár gondolat amit megkérdeznék tőled. Alapból szeretem az űrszimulátorokat. Eddig sosem gondoltam bele hogy milyen lehet navigálni egy naprendszerben mondjuk egy alkalmas űrhajóval. Az ovális pálya magyarázatakor az jutott eszembe, hogy a sok gravitációs hatás miatt a közlekedés olyan lehet, mint mikor egy részeg ember nem tud egyenesen menni, és ahogy haladna előre, balra jobbra kileng? Ha mondjuk a marsról a holdig szeretnénk elrepülni. Az is meglepett, hogy milyen nagy távolságból is belezuhan az égitestbe ha lassabban halad valami. Az "első ember" című filmben arra emlékszem, hogy a repülőgéppel lepattanhat a légkör/ atmoszféráról, és elszáll az űrben..Emiatt meglepett most, hogy milyen nagy távból is garantált hogy visszatérsz a földre. Gondolom nem ment gyorsabban, mint ami ellipszist túlszárnyaló tempó. Én jót nevettem egyébként az öniróniádon :-)

köszi szépen

Régóta követem a videóidat. Nagyon színvonalas, minden alkalommal egy program! Köszi érte. A gravitációs állandó értéke, viszont úgy tudom, jóval kisebb. Lemaradt egy 10 a minusz 11-en szorzótényező. Amúgy az is egy érdekes kérdés, hogy hogyan alakult volna az univerzumunk története, ha ennek értéke kisebb vagy nagyobb lenne.

Köszi

Jó kis space flight simulator felvételek. Jó játék!

5:00 "... meg kell szoroznunk egy gravitációs állandóval, ami körülbelül 6,67,..." Lemaradt egy nem kicsit elhanyagolható 10^-11-es szorzó (ha m^3/(s^2*kg) a mértékegység). Egyébként kiváló videó.

Hirtelen azt hittem 5 perces volt a videó, de valójában 25 perces…. Ahh még többet akarok, legjobb “űr” csatorna!

Nagyon jó !

Jó lett volna a sebesség - magasság közötti összefüggések magyarázatánál - 13:52 és 17:09 - között a Föld forgási irányát a valóságnak megfelelően ábrázolni (a geostacionárius pálya magyarázatánál már a helyes forgási iránnyal készült az ábra). A Föld ugyanis nem kelet-nyugati irányban forog a saját tengelye körül - ahogyan a fenti időtartam alatt ábrázolva van - hanem nyugat-keleti irányban. Ennek megfelelően az űrrakétákat is az ekliptikával 90°-nál kisebb szöget bezáró irányban indítják, kihasználandó a Föld forgásából adódó perdületet.

Sok munkába kerülhetett ennek a tanító videónak az elkészítése, sok új ismeretet szereztem belőle. Köszönet érte. Csak egy nem fér a fejembe: hogyan húzhatja a kicsi Föld ugyanakkra erővel maga felé a Napot, mint amekkora erővel a nagy debla Nap a kicsi Fôldet, mikor láthatóan a Nap sokkal nagyobb, és nyilván erősebb is.

Fantasztikus volt, teljesen érthetően elmagyaráztad, köszönjük!! 22:43-nál "perihélium"-ot mondtál, ott nem "perigeum"-ot szerettél volna mondani?

Hát ez már jó ! Csak így tovább! Kvantum mechanika is kis dolgon múlik !" Ott van a lábunk előtt , csak le kell érte hajolni" .Sokan átlépik ! És a kérdést sose felejtsd el ! Mi van ha? Sok sikert továbra is !

Nagyon szuper videó lett, remek magyarázattal és példákkal. Tök jó hogy az "egyszerűbb" 400 és 600km-es pályák után jött a geoszinkron és a hold pályája is, illetve a több objektum együtt hatása. Ezek után kifejezetten érdekes laikusként pl az Artemis I pályája. Amit én még beletettem volna (ide is) aza Plútó és a holdja Charon esete... remek példa arra, hogy a fő objektumon kívüli a tömegközéppont. Illetve vártam a visszautalást az űrpogram kezdetekre, amikor előszor próbáltak megközelíteni űrben másik objektumot, ott is meg kellett ezt a "gyorsítunk, hogy közelebb érjünk, közben meg messzebb kerülünk aztán ott meg lassabbak leszünk mégis" dolgot oldani :) Ami még nagyon látványos hogy valójábán, hogy halad a föld és a nap az univerzumban az itt bemutatott megszokotthoz képest (tekintve hogy halad az egész galaxisunk is) - van róla több angol nyelvű anyag ha odajutsz az is egy szuper téme, ha másnem egy kisokos erejéig. Remélem egyszer majd felkérnek hivatalosan is ilyen-olyan eseményekre, iskolákban vagy akár egyéb fórumokon előadni. Nagyon jó stílusban és tempóban, jó példákkal magyarázol, csak így tovább ;)

Sokszor elmondod benne, hogy nem lehet akárhogy mozogni az űrben. Azért azt hozzá kell tenni, hogy a bolygók, holdak és az űreszközeink is úgy mozognak (utóbbiak két pályamódosítás között), mint egy eldobott kő: ún. tehetetlenségi pályán. Más pályák is lehetségesek, csak azokhoz pl. állandóan működnie kellene egy hajtóműnek, ahogy az autónkban is így van, amikor tetszőlegesen választunk sebességet és sávot. Amikor én magyarázom az égi mechanikát, akkor a hajításoktól szoktam kezdeni, ezzel rávilágítva arra is, hogy mi is az a súlytalanság, ami az űrállomáson, űrhajókban tapasztalható. Ha lesznek ionhajtóműves űreszközeink, azoknál egy kicsit más lesz... (Persze nem a fizikai törvények, csak a lehetőségek és következmények.)

Nagyon jó lett ez a videó is köszönöm!!! Arra kérlek hogy ne a videó közepére tegyed a reklámokat hanem a végére de ez eltörpült a videó zsenialitásához képest kevés olyan csatorna van amin 10 percnél több időt tudnék eltölteni de mint mindig ezt túlszárnyaltad!!!

Ha letöltitek a Spaceflight Simulatort egész jól el lehet szórakozni ezekkel a dolgokkal😁

Csatlakozom az elottem szolokhoz. Zsenialis resz lett! Mikor jon a kovetkezo? :)

Szuperül elmagyaráztad ebben a videóban a dolgokat! Csak egy kérdés: Nem lett volna jobb, ha két részből áll ez a videó? Mármint azt mondtad, hogy egy másik videóban megkapjuk a többi kérdésünkre is a válaszokat, persze ez csak a saját kíváncsiságomra egy kérdés, te neked biztosan el van tervezve jobban, hogy mikor miről beszélsz, miről készítesz videót. :) Köszi ezt a videót is! 😊

Köszi a videót! Viszont KSP-s tanulmányaim alatt, én a legalacsonyabb és legmagasabb pontokat periapsis és a apoapsisként ismertem meg. Ahogy utána olvastam (igaz felületesen) nekem úgy tűnik, mint ha az Apogeum / Perigeum szavakat csak akkor használnánk, ha föld körül keringő tárgy pályájáról van szó. Amikor kikerül nyilvánosba, akkor szerintem más KSP-n nevelkedett embernek is fura lesz ez. Egy kisokos részt szerintem megérne, hogy mikor melyiket kell használni. ;)

Tényleg csak a kérdésekre, a válaszok érdekelnek.🙄 Persze nagyon sok kérdésem van, de nem fogom elnyomni az érdeklődőket.😮‍💨🥴

Hello Számomra nagyon izgalmas és érdekes volt ez a videó remélem majd egyszer fogsz foglalkozni az Project Orion nal vagy más alternatív meg hajtással mag az is érdekelne , hogy mennyi valóságos a térhajtómű értem úgy az működne vagy egyáltalán meg lehetne építeni

Köszönjük ezt az Avatar 2-t megszégyenítő minőségű animációt is 😁 Egy kérdésem pedig: Ugye ha a helyzeti energiánk megnő, ahogy a mozgási energiánk lecsökken, akkor ha el szeretnénk hagyni mondjuk a Föld vonzását (ami egyébbként fizikailag nézve ugye nem lehetséges, mert a gravitációs erő sosem lesz 0, csak nagyon megközelíti, szóval inkább csak úgy mondom, elhanyagolhatóan kicsi lesz), akkor a helyzeti energiánk megmarad és ha megközelítünk egy másik égitestet, ami felé elkezdünk 'zuhanni', ez a helyzeti energia visszaalakul mozgási energiává. Tehát minden esetben elég csak addíg a pontig gyorsítani, amíg el nem hagyjuk az elhagyni kívánt bolygó vonzását (a korrekciókat leszámítva), mert onnantól a befektetett helyzeti és mozgási energia megmarad és a megközelítendő égitesthez képest elkezd átalakulni a helyzeti energia mozgási energiává, minél jobban erősödik annak az égitestnek a gravitációs vonzása. És ha jól értem, akkor egyébbként pontosan ezt használják a tudósok jelenleg. Csak ugye ez elég lassú, tehát mindenképpen az a legjobb, ha folyamatosan gyorsítjuk, majd 'fékezünk', csak ez több energia befektetésével jár. Csak mert azon gondolkoztam, hogy ha egyszer elhagyjuk egy égitest vonzását, akkor ha megállunk, akkor a mozgási energiánk teljesen átalakul helyzeti energiává, de mihez képest? Mert akkor van helyzeti energiánk pl a Földhöz képest, meg ugyan abban a pillanatban van helyzeti energiánk a Naphoz képest meg a Jupiterhez meg az Androméda galaxishoz képest is? Tehát akkor ez is relatív, mint a mozgás? Ezt így kell felfogni?

Nagyon tetszett a videó, és sokmindent elmondtál benne egyszerűen. Csak érdeklődnék, hogy hol van a Föld függőleges tengelye? A válasz 17:00 -nál :D

Szia, remek video, mindig mindet megnézem! Egy kis hiba benne maradt, talán érdemes lenne egy felirattal megemlékezni erről: 22:43-nál perihéliumot (Nap közeli pont) említesz a Földre való visszatéréskor. Ez is perigeum, vagy periapsis, perigee lenne. Így tovább, klassz a munkád!

Kiváló lett. A kétharmadánál azt hittem, hogy ebbe a részbe egyszerűen nem lehet belekötni, mert mindent elmondtál, a megszokott (és annyira szeretett) átgondoltsággal. Ám a végén azt kellett mondanom magamnak, hogy aki ezekkel eddig nem volt tisztában, az most egy kicsit összezavarodhatott. Ilyen szoros terjedelmi korlátok között ezt lehetetlen úgy elmondani, hogy a kezdő is megértse. (Márpedig a korlátokat már nem nagyon lehet tágítani, eljutnánk a podcastok erőpróbáló hosszához, klasszisokkal tömörebb tartalom mellett.) A kezdőknek azt javaslom, hogy hallgassák meg a videót többször is, mert nagyon sűrű anyag, minden egyes mondatnak súlya van. És mivel egész biztos, hogy maradtak kérdéseik, hát azt vagy itt fogják feltenni kommentben, vagy kénytelenek lesznek egy csepp fizikát saját erőből megtanulni. 🙂 Szóval attól tartok, hogy az égimechanikai paradoxonnak egyszer, a mohó hallgatóság nyomására, kénytelen leszel még egy Kis-Okost is szentelni, a helyzeti energia, vagy ha úgy tetszik, az orbitális pályák energiaszintje szintén további fejtágítást követelhet. Kepler II. törvénye is érezheti még magát kissé elhanyagoltnak, pedig ott van, szó esett róla, minden elhangzott, csak aki még nem szokott hozzá, annak nehéz ilyen feszes magyarázatból megértenie. De nem baj, az elmét a kíváncsiság tartja formában, és te, szerencsénkre, mindig ki is elégíted azt a kíváncsiságot.

Ez egy nagyon érdekes téma volt. Persze egyből felvet egy kérdést, hogy a visszatérő egység földetérési pontját hogy tudják kiszámolni, hogyan tud pld a Starlink egységek méterre pontosan leszállni. Illetve le van e értelme annyira lelassítani az ürben egy visszatérő egységet, hogy hőpajzs nélkül se égjen el a légkörbe lépésnél.

Sziasztok! Köszönöm a videót Én arra lennék kíváncsi, hogy a föld, és a mars bolygó közé lehetne-e akár egy bolygó még, úgy, hogy ne akadályozzák egymást gravitációs téren? Illetve, ha lehetne, hány db lehetne kőzet bolygó, és milyen tömegű? Szoktam ilyen dolgokról fantáziálni, hogy ha az emberiség elég fejlett volna. És képesek lennénk bolygokat mozdítani, és átalakítani, hogy például a Vénusz ha nem ott volna ahol most van, hanem bekerülne, a föld, és a mars közé, és lehűlne. Akkor tudna-e keringeni ő is úgy, hogy a bolygok mágneses tere nem zavarná-e egyik a másikat, van-e elég km távolság a két bolygó között, hogy elférjen egy harmadik. Mert arra gondolok, hogy egyszer emberek mennek a Marsra, és dobozokban, kapszulákban fognak élni. Lesz egy idegbeteg, aki egyik nap normális a másik nap már nem, azt szétvágja a felfújt lakó komplexumot, azt veszélyeztet mindenki. Inkább átalakítani kéne a bolygot, nem kapszulákban élni.

Pedig vártam a Kerbal Space Program animácókat :(

Nagyon jó videó lett! 2 dolgot szeretnék csak hozzáfűzni. Először 4:54 hez, hogy a gravitációs allándó 6,67×10^-11 N*m²/kg² Másodszor pedig 22:43 nál a perihéliont a Napkörüli keringésnél szokták mondani a Naphoz legközelebbi pontra, a Földnél ahogy a videóban mondtad is korábban, perigeumnak szokták hívni.

A Föld kering. A Nap korong. Úgy vélem! :D

A legtöbb rakéta kelet felé indul, de a tieid a kivételek, a videóban az animációkban mind nyugat felé haladt. Ill. ööö... kelet felé, csak az másik kelet, mint amit megszoktunk, mert rossz irányba forog a Föld. 🙂 Másik apróság, amit hozzá tennék, hogy csak a Föld körül keringő objektumoknál beszélünk peri- ill. apogeumról (mint az az elnevezésből is gyanítható), általánosságban peri- és apoapszis a megnevezés.

Hát megint élvezettel hallgattam, pedig azért némi fogalmam már van a témáról, természetesen nagyrészt Neked köszönhetően valamint más hasonló jó előadásokból és előadóktól (pl. Dávid Gyula, Kiss László, Frei Zsolt, és még sokan mások, bocsánat akiket kihagytam...). Viszont két hülye kérdés egyszer eszembe jutott... 1. A Föld pályája minden keringés alkalmával azonos, illetve nyilván csak elméletileg azonos, hiszen hat rá a többi égitest is, kisebb nagyobb mértékben. De vajon ez a pályaingadozás milyen mértékű? Ha le tudnék tenni egy jelzőbóját az űrbe, (itt már még elvetemültebb agymenés jön :-)) megjelölve; itt suhantam el a földdel az idén, vajon a következő körben mekkora lenne az eltérés? Kilométeres, 100 Km-es, vagy csak pár méter? 2. Azt tudjuk, hogy a Föld kissé elnyújtott pályán kering a nap körül, ebben a videóban is elhangzott, hogy a naphoz közelebb gyorsabban, távolabb lassabban. a minimum és a maximum értékei: 105 448 km/h és a maximum 109 033 km/h. Persze ezt az egyébként jelentős gyorsulást és lassulást, (mivel ha jól gondolom fél év alatt éljük meg a gyorsulást majd utána rögtön fékezni kezdünk), nem érezzük. De vajon a földön valami "egyszerű" mechanikai rendszerrel ki lehet-e mutatni. Vagy az egyéb effektusok (pl. Föld forgása, vagy a Hold hatása, ár-apály erők) miatt ez olyan kicsi hogy csak nagyon érzékeny műszerekkel lehetne mérni, ha valakit ez egyáltalán rajtam kívül érdekel. 🙂 Ha valami butaságit írtam (ha csak nem az egész az) kérlek tedd helyre!! Üdv, Várom a további videókat!

Ksp-ban is bemutathatnad a dolgokat :)

Egy kérdésem lenne. Elméletileg ha a rakéta indításoknál figyelembe vennék a Hold vonzását akkor vannak olyan időpontok ahol egy kicsit kevesebb üzemanyag is elég ugyan ahhoz a föld körüli pályára állításhoz? Mekkora lehet ez a "segítség"? Figyelembe veszik ezt?

De nehezen tudtam ezekre rájönni space flight simulaatorban ès Kerbal Space programban

Nem tudom írták-e már. Ajánlanám a Cerbal Space játékor, szetintem az elég jól szemlélteti az elhangzottak egy részét.

Hmm akkor a Kerbal Space Program ilyen szinten elég élethű. :O

Mármint zseniális (és hiányzott egy vessző)

3:11 meg a rombusz is egy speciális deltoid, a téglalap is egy speciális paralelogramma, a paralelogramma pedig egy speciális trapéz

Ez is egy olyan téma, amiből sorozatot lehet csinálni 😀 olyan kérdések megválaszolásával, mint pl.: Miért keringenek közel egy síkban a bolygók a nap körül, illetve mennyire befolyásolja a nap körüli pályájukat, hogy melyik irányba forognak, valamint a bolygók egymásra gyakorolt hatásánál számít-e az, hogy a dőlés szögük különböző? 😀Minden esetre, (ez is) hiánypótló videó 😀

Érdekes kérdés foglalkoztat. Értem hogy az ISS-en miért nincs gravitáció, pedig csak itt van "picivel" a fejünk fölött, de ugye zuhanó test. De egy geostacionárius pályára helyezett űrállomáson lenne valamennyi gravitáció? Az szó szerint úgy kering mintha a föld egy elméleti, kiterjesztett felszínén állna.

Imádtam ismét a iszonyat drága animációt. 19:02 Az a Kerbal Space Program görbéi? Mert ha nem akkor kellene szünetet tartanom... asszem rá fügtem keményen :)

👏👏👏👏👍😉🚀

Nos már tudjuk, hogy minden mindennel kapcsolatban van (vagy nem?)🤔

Az oké hogyha felrakom a polcra a könyvet, akkor nagyobb lesz a helyzeti energia, de ha visszarakom a fiókra, akkor hova lett az energia amit belefektettem? Mert ezzel a mozdulattal én is veszítek energiát és a könyv is veszít a helyzeti energiájából.

Szokás szerint profi tartalom. :)

Space Flight Simulator 😊

Az animácio eléjén gondolkodok, ez majdnem ugyan olyan mint a SpaceFlight simulator, aztán jött a "Reached high Earth orbit" 😅 ( Én is innen tanultam mindent ami űr manőverezés 😁)

Évekkel ezelőtt már olvastam pár szót valahol arról, amit te is mondasz, hogy a Jupiter tömege már elég nagy ahhoz, hogy a Nappal közös tömegközéppontot a Napon kívülre emelje. Azóta jár az eszemben, hogy ha a Nap ekörül a pont körül kering, az elég durván megrángatja a Napot az égboltunkon. Egy efemeriszszámító program, egy hajózási navigációs évkönyv vagy egy égtérkép-program gyaníthatóan egy mozdulatlan, egy pontban álló Nappal számol, ehhez képest akár fél fokos eltérés is adódhat a Nap valódi helyzetére. Te tudsz valamit arról, hogy ezek a programok, az efféle számítások figyelembe szokták-e venni az óriásbolygók helyzetét is a Nap helyének megállapítsakor? Egyáltalán sikerült érthetően elmondanom, hogy mi a gondom? :)

És mi van akkor ha a szekrényről vissza tesszük az asztalra? Akkor hol van a belefektetett energia? (Értem mit mondtál de kíváncsivá tett :😀) adsz energiát és ugyanúgy adsz neki mégegyszer mégis eltünik? Hogy is van ez 😆 nagyon jó amit csinálsz imádom nézni és hallgatni

A hintamanőverekről van külön videó vagy szó esik erről valahol részleteiben? Köszi!

Mindezek gyakorlati megértéséhez ott a Kerbal Space.

19:02 Ez a pálya-emelkedés nagyon hasonlít a Spaceflight Simulator nevű játékban találhatóra. Ismered? Vagy csak véletlen egybeesés?

Rövid véleményem a videóról: 12:20

A videó kivitelezése szinte hibátlan, remekül szemlélteti minden sajátosságát a témának, egyetlenegy hibát viszont felfedeztem, nem túl jelentős, de úgy gondoltam megemlítem: a gravitációs állandó értékéről az hangzik el a videóban, hogy az 6.67, viszont nem említi a nagyságrendet, ami számottevő különbséget okozna számítások során. A 6.67-es érték tehát majdnem helyes, viszont a nagyságrendje 10^(-11) Nm2/kg2

Érdekelne, mi van a poláris pályával,ahol a ,, Fekete Lovag" is kering?