nem volt szégyen a vereség,csak a szokásos történt. nekünk jött egy birodalom a világ minden csürhe népét maga előtt tolva beolvasztva a seregébe. ahogyan ma Sziriával tették. csak nekünk nemjutott szövetségas a végjátékban,mint nekik az Orosz. Mi mindig csak magunkra számithattunk,így is szépen kihúztuk Attila óta.
Nemes Olga , akar manapsag....es kozben az elokelo es gazdag Nyugat tovabbra is hizik es gyarapszik, bar most jol megszivtak a sok migranssal. Na nem mintha orulnek neki hogy elpusztulnak.
Mongóliában úgy tanítják a gyerekeknek hogy volt egy magyarjárás a mongoljárás után. És a magyarjárás elvileg annyira sikeres volt, hogy a Vereckei hágón túl vissza szorítottuk őket.
Eléggé elavult a film. Ráadásul még magyar ellenes is. Arról egy szót sem emlit hogy az ország, de legalább is a az Alföld bizonyítottan tele volt kiserődökkel, amik persze elestek és meghaltak a védők, de ezzel is fárasztották a tatárokat. több kővár is állva maradt. A lakosság nem menekült az erdőkbe mocsarakba, hanem ellenállt. És nem kapával és kiegyenesített kaszával, hanem rendes fegyverzettel. Végül a tatárok úgy tűnik belefáradtak az elnyúló harcokba és az a döntés született, hogy kivonulnak és elfoglalják Bulgáriát. És el is foglalták. Aztán Kis-ázsiában hadakoztak, úgyhogy sereg mongol magja valami 5 év múlva ért haza, és a magyar hadjárat mongoloknál nem győzelemként van nyilván tartva. Aztán 1285-ben ha jól tudom visszajöttek de csúfos vereség lett a vége a mongolok részére. Mindezt az utóbbi idők ásatásai támasztják alá. Persze lehet hogy videó készítői még nem ismerték ezeket a z eredményes átásatásokat.De lehet hogy nem is akarták ismerni.
Valami nem stimmel itt, gyerekek. Elég mélyen beleástam magam ebbe a tragédiába, de egészen másképp zajlott az egész. A döntő dolgok még éjszaka és hajnalban estek meg, a végső döfés pedig délelőtt következett be. A magyar sereg egységesen nem állt ki a tatárok ellen. Szórványosan támadtak, így esélyük sem volt arra, hogy győzzenek. A sötétben a hídért folyt a küzdelem, amit végül elvesztettünk. Mire világos lett, a mongol sereg egy része átkelt rajta, míg egy másik átúszott a megáradt Sajón és a másik oldalról fogta közre a tábort. A magyar sereg pedig nem állt hadrendbe. A történet lényege ennyi. Seregünkkel még a szekértáborban végeztek. Persze, a mongol vezérek nem voltak hülyék, hiszen már évtizedek óta háborúztak. Minden fortélyt ismertek, így azt is tudták, ha a bezárt seregből engednek kimenekülni katonákat, azzal a védekezőket gyengítik. Így esett meg, hogy mind a király, mind a súlyos sebesült Kálmán herceg el tudta hagyni a halálra ítélt tábort. Egy azonban biztos, a mongolok ellen nem volt esélyünk. Ha ebben a csatában győzünk is, a következőt, vagy az azután jövőt elveszítjük. Hiszen ne felejtsük el, ők már évtizedek óta a háborúzással voltak elfoglalva. Ismerték, mitől gyenge és mitől erős egy sereg!
Mi nekünk meg foggalmunk sem volt a háborúskodásrol??? Miért van az hogy nem mentek el az óceánig ha már senki nem tudja megállítani őket? Mert mi megtettük azért egyedül!
Sajnos mindent kizáró hiteles tényekkel nem igazán rendelkezünk. Rogerius mester az egyetlen "hiteles" forrás - Halotti ének című prózája. Spalatoi Tamás dalmát "krónikás" igencsak rossz indulattal volt az irányunkban és kitalációkra rész igazságokra alapoz ott sem volt sem Muhinál sem más csatákban vár vagy település viadaloknál. Kizárólag elbeszélésekre alapoz és azután azokat is alaposan kicsavarja a mi kárunkra, szinte komplett idiótának leírva a magyar hadvezetést a királyt és a katonákat is. Elég sok mára hitelesnek elfogadott információt leírt. De az, hogy nem volt esélyünk ez hibás okfejtés. Amennyiben Harcias Frigyes osztrák herceg nem hergeli fel a budai polgárokat és azok nem koncolják fel Kötöny kun kánt kiséretével együtt nos akkor minden bizonnyal mi nyerjük meg a csatát. Nem is beszélve arról ha Békés, Csanád és Csongrád vármegyék hadi népe is a kunokkal együtt ott van Muhinál. A kun sereg miután értesült a kán haláláról délre haladva pusztítva a Szerémségen át kivonult az országból de még előtte a Szeged közelében gyülekező vármegyei és egyházi hadakat szétverték Barc fia Miklós és Búlcsú csanádi püspök vezetése alatt kb. 2 ezer magyar katona semmisült meg a többszörös túlerőben lévő kunok elleni csatában. Maga a két hadvezér is alig menekült meg és ez még napokkal a Muhi csata előtt történt. A Kötöny vezette 10 ezres kun had és a kb. 2 ezres magyar had útját álhatta volna Szubutáj seregének és akkor minden bizonnyal meg is nyertük volna a csatát. A mongolok titkos története című munkából tudjuk, hogy Szubutáj átkaroló megérkezése előtt Batu kán már a vissza vonulást fontolgatta a komoly veszteségek miatt. Testőrségének nem kis része és rokona is meghalt illetve megsebesült a harcban. Szubutájnak kb. 10-12 ezer embere lehetett tehát a 10 ezer kun és a kb. + 2 ezer magyar elállta volna az útjukat és biztos lett volna a győzelem. A leírásokból tudjuk, hogy Batu serege szó szerint az összeomlás küszöbén volt. Sajnos a váratlan friss erő és a túlerő gyűrt le minket. A király sátra csak a lemenő nap fényénél dőlt össze jelezve a harc végét. A táborért folyó közelharcban is igen sok támadó halt meg ugyan is nem sokan estek fogságba. A megmaradtakat a túlerő lerohanta és vagy meghaltak vagy leteperték és megkötözték őket. A királyt eleinte több százan kisérték, de az üldözőket hátvédként feltartva sokan elestek. Végül Bükkszentkereszthez 3 nappal később alig néhány tucatnyian érkeztek. A király szerencséje kimenekítette őt a veszedelemből. Ugyan is nem sokkal korábban a másik lovegrend katonái az ispotályosok több száz fős csapata már ott volt a helyszínen + Aba nembeli Dénes és kadocsa kb. szintén a csatából elkésett , de kb. 2 ezres serege is oda ért és így szembe fordultak az üldözőkkel és egy nagyon kemény harcot vívva a ma Mészárszék vagy Lófő tisztásnak nevezett helyszínen megfutamították a mongolokat. A helyszínen egy hatalmas vésett kő tábla emlékezik meg a csatáról. Mostanra egyre valószínűbb, hogy a csatát vagy mi nyertük meg vagy döntetlen lett, mivel a királyt a mongoloknak nem sikerült elfogniuk. Valamivel később a király átkelt a Dunán és megszervezhette a Dunántúli és horvátországi ellenállást. 1241 áprilisa és 1242 januárja között a mongolok nem tudtak átkelni a Dunan. Miért ? Hiszen a Dnyeper és a Volga jóval szélesebb folyók és azon átkeltek. Nos a Dunán azért nem tudtak átkelni , mert a horvát és magyar hadak mindezt megakadályozták. Ha a királynak nem is volt már kb. 20-22 ezeres serege mint Muhinál, de a dunántúli és horvát-szlavón-dalmát hadakkal még így is lehetett 7-8 ezer katonája akik elégségesek voltak a védekezéshez. Minden bizonnyal a mongolok megpróbálkoztak az átkeléssel, de a magyarok ezt meggátolták így felhagytak vele. Kőhajítógépek és szurkos vagy gyantás tüzes nyilak felégették vagy elsüllyesztették a a kis dunai hajókat illetve tutajokat. A januári fagyra volt szükség az átkeléshez. Az átkelést követően a katonák a várakba húzódtak a király pedig a dalmáciai Trau szigetén lévő kővárba vette be magát. Itt is megpróbáltak a mongolok átkelni, de a horvát-dalmát flotta szétverte a próbálkozásokat. A Dunántúlon a mongolok csupán Pécset tudták bevenni a komolyabb települések közül a többi vissza verte a támadást. Esztergom, Pannonhalma, Székesfehérvár és számos más hely ami ostrom alá került, de bevenni nem sikerült őket. A mongolokat az is meglepte, hogy nálunk igen sűrűn találkoztak várakkal (kb. 150 lehetett ebből 15 volt kővár) + 100 -nál több falu került megerősítésre.(árok és cölöpsánc, őrtorony - íjászokkal és némi gyalogos helyi vagy oda menekült harcossal) Mai becslések szerint a mongol támadók 130-160 ezres is lehettek de akár 250-nél is több megerődített hely egyszerűen túl soknak bizonyult. A megerődített falvak zömét bevették, de a váraknak alig a 20 %-át. Nos így nem igen lehet egy országot meghódítani, hogy a várak nagy része a védők kezén van és egyre bátrabb lett a csel és lesvetés a mongolok ellen - egyfajta gerilla taktika a kisebb csapatokat rendre alaposan megtizedelték vagy szétverték ami igen komoly morál romboló lehetett. Történeti számításokból tudjuk, hogy egy hadjáratba vonuló sereg elveszíti létszáma kb. 17 %-át betegségek, balesetek és egyéb sérülések miatt. Ez kb. 20-25 ezer fő. Muhinál a mongolok is elveszítettek kb. 10-15 ezer főt. Plusz a számos ostrom is min. 25-30 ezer emberükkel végzett. A számos rajtaütés 1241 márciusa és 1242 áprilisa között ezrek életét követelte kb. 3-5 ezer fő. Illetve Magyarország klímája is ellenük fordult. Mongólia északabbra van és sokkal kevesebb a folyókkal patakokkal teli mocsaras terület ami még nem volt szabályozva és lecsaolva és milliónyi rovar és bogár hemzsegett bennük. Táptalajt adva a kolerás és maláriás megbetegedéseknek és az a nyár elég melegnek bizonyult gyötörve a mongol katonákat akik közül kb. 20-25 ezren eshettek ennek áldozatul. A mongol veszteségek is igen komolyak voltak, nem volt véletlen a kivonulás. Szintén a mongolok titkos története című munkából (Altan Topcsijak) tudjuk, hogy a mongoloknak akkoriban két temetőjük volt a világban. Egyik Mongóliában és a másik Magyarországon mivel egyetlen más hadjáratukban sem veszítettek el ennyi embert még a kínaiak ellen sem. A támadók becsült vesztesége kb. 80 és 100 ezer fő között lehetett. Ami 60-65 %-os veszteséget feltételez. Számos kudarc miatt a mongolok etnikai tisztogatást vittek végbe mai szóhasználattal és számos ártatlan magyar és nemzetiségi civillel végeztek akiket el tudtak érni. Az akkor kb. 2,5 milliósra becsült lakosság kb. 20 %-a vagy is kb. 500 ezer ember veszíthette életét. A mongolok a Muhi csatát megnyerték számos erősséget bevettek, de a háborút elveszítették. manapság a mongol iskolákban azt tanítják, hogy a mongol világhódítás tovább terjedése Magyarországon akadt el mivel a mongol hadak vereséget szenvedtek Magyarországon. Ami a magyar "eredményeket" valószínűsíti az több tényező is alátámasztja. Még batu életében 1254-ben mongol követség érkezik a még szintén élő IV. Bélához magyar hercegnőért és hozományért a hűbéresség elismertetésére. A király nem adott sem hozományt sem hercegnőt sem semmi mást. Mi voltunk az egyedüliek a határos országok közül akik semmilyen adót hűbért nem fizettünk a mongoloknak. Eme egyértelmű diplomáciai sértés ellenére nem jött megtorló hadjárat. Nyilván a mongol kémek értesítették Batu kánt az újabb várépítésekről és arról is, hogy 1246-ban a kunok vissza tértek és ismét 10 ezres kun had állt a király rendelkezésére. Batu halála után 1260-ban Berke kán szintén megismételte Batu kérését a még élő IV. Bélának, de megint elutasítás és sértés lett a mongolok része, de megint nem jött büntető hadjárat. Egészen 1284-ig nem érte hazánkat újabb mongol támadás, de addigra sokkal felkészültebbek lettünk és még a nyílt mezei csatákat is megnyertük. Miért ? A korábbi kb. 50 ezres sereg újra fel lett teljesen töltve + velünk volt kb. 10-15 ezer kun harcos is. Tehát a magyar oldalon 60-65 ezres sereg állt ami több mint 1241-42-ben ugyanakkor a Nogaj kán és Telebuga kán vezette hadak jócskán elmaradtak a korábban Batu vezette 130-160 ezres sereghez képest 1285-ben legfeljebb 90 ezres had jöhetett ellenünk vagy az sem kizárható, hogy csupán 70 ezren lehettek a támadók. A második invázió során döntően "vár harcok" voltak illetve a csapatok kitörései és a várak előtti csetepaték. Komolyabb nyílt csat csak Szolnok környékén volt, de ez sem nyert teljes bizonyítást. Az oláhok ekkor nagy számban harcoltak a mi oldalunkon akik az óhitű bizáncból érkeztek vagy annak környékéről. Ezt követően kezdtek tömegesen betelepülni Erdélybe.
Ha lehetőség van rá, készülhetne a jövőben animáció a 2. tatárjárásról is, ahol IV. László csapatával szétverte Telebuga és Nogáj kán seregeit és a legenda szerint, Telebuga kán gyalog, futva menekült ki az országunkból a megtépázott egységei maradványaival!
@@BB-vq2zv A középiskolai történelem könyvek és atlaszok említést tesznek róla (az én műszaki tankönyvkiadós és Cartographia könyveim legalábbis mindenképpen), de hatása messze nem volt olyan nagy, hogy több figyelmet kéne rá vonni, mint az 1241-42-es elsőre. A Mongol Birodalom ráadásul 1259-től, Möngke kagán halálától kezdve fokozatosan elvesztette egységét, míg 1368-ban Togon Temür halála után véglegesen szétesett.
Az eddigi munkáitok alapján ez tényleg eléggé régóta várhatott a megjelenésre, de jó, hogy végül még is csak kiadtátok :) Ez is nagyon jó lett, köszönjük :)
Nagyon de nagyon jo video. Mindig is imadtam a tortenelmet, es szerettem volna latni hogy milyen lehetett akkor. Meg tobb ilyen videot szeretnek latni.
Hát bizony nagyon, szomorú történelmi időszakunk volt.. Ha ez nem zavar téged...? Még az árulás is benne van, nyugati oldalról..!!! Akárcsak 1526..1848..1914...1956...
@@janosbalogh9154 Egy szoval sem mondtam hogy nem zavar, nem tudom mire jo ez a kotozkodes. En a tortenelmi targyu latvanyos viedeot dicsertem meg, nem a magyar tortenelmet. Egyebkent ha mar itt tartunk, egeszen igaig mindig azt hittem, Magyarorszag csak borzasztoan peches volt es mi magyarok aldozatok voltunk. Ma mar nem ezt gondolom, hanem azt hogy soha de soha nem volt az orszagban osszetartas, mindig szethuzas volt, pont ugy mint most. Mert egy megosztott, folyton marakodo civakodo nemzet vagyunk ez az igazsag. Es ez okozta mindig is a vesztunk, es most is ez fogja.
Remek és gratulàlok az alkotòknak nem csak a megvalòsítàsa hanem maga a gondolat hogy a magyar törtènelem kiemelkedő esemènyeit igy prezentàljàk mindenki szàmàra èrthetően ès egyèrtelmüen !!!!
Rohadt jó lenne, ha lenne hozzá folyamatos narráció, azaz, hogy mi is történik éppen. Neadj'isten történelmi kontextusban elmagyarázná. De maga a videó csillagos 5-ös.
De mi is történhetett jóval a csata előtt...? A mongolok miért nem támadták meg a nyugatot? 1526..? - A törökök szintén nem támadnak a nyugatra..!! Hát nem érdekes...? Szerintem mindkét esetben a nyugat hozta ránk őket, jól meg lettek fizetve... !!! A török után a habsburgok el is foglalták a hazánkat.! Jobban mondva a szabad - kőművesek....!!@
Azért mert a nyugat fizetett nekik hogy megtámadják Magyarországot..!! A cél az volt hogy meg gyengítsék hazánkat, és a befolyásuk alá vonják...!! " Amilyen gyorsan jöttek, olyan gyorsan kivonultak" Azért jöttek ide ilyen messziről....!!! Na ne......
gyakorlatilag megvalósítottuk saját technikájuk. azért mentek ki mert nem volt mit enni. egyetlen királyi várat sem tudtak elfoglalni. nem tom mért szübotáj a subotaj de ez csak nézőpont... nem hangsulyozza ki az animáció, pedig kellene, az arany horda felépítését. ezt csak azért mondom, mert beolvasztó jellegű volt. az el se hangzik, a kijevi fejedelmség 40 000 főt aott a gyepű szétveréséhez, ami viccen kivül ugyanott húzodott mint a második vh-ban...120 km széleségben
A Kievi Nagyfejedelemség (Kievi Rusz) 1240-ban megszűnt létezni, miután összeomlott a mongol invázió súlya alatt, és darabokra esett szét. Arról azonban nem tudok, és nem is hallottam vagy olvastam még, hogy a keleti szlávok ilyen mennyiségben adtak volna ségedcsapatokat a mongoloknak. Nem gondolom, de lehet az én tudásom hiányos. Erről tudnál forrást adni? Hivatkozást linkelni?
A csata leírása röviden. Az ekkorra elnyugatiasodott Magyar sereget az ellenség csapdába csalta és legyőzte. ru-vid.com/video/%D0%B2%D0%B8%D0%B4%D0%B5%D0%BE-unej3a-lh-s.html 30. másodperctől.
NEm hinném hogy nyugatias harcmodorú volt többségében a keresztény sereg, hiszen csak az idegen lovagrendek lovagjai álltak helyt mint a templomosok és Johanniták akik elszántságuk hideg fejük és józanságuk következtében kimentették a királyt amikor a magyar (többnyire félnehéz és könnyűlovas íjász) katonák menekültek. Ezért szorgalmazta a csata után Béla a nehézlovasság gyors fejlesztését.
@@peterjanossy7033 Bocsáss meg, miféle keresztények? A " pogány" népeket a vallási hovatartozás abszolúte nem érdekelte. A nesztoriánus keresztények éppen úgy ott voltak mint a kievi és kínai műszakiak. A a templomok és kolostorok stb. csak azért voltak célpontok mert ott voltb zsákmány.
@@andrasaranyi4229 pontosan! mivel a minden vallást elfogadott a Nagy Kán azzal a feltétellel, hogy Jasza törvénykönyvet (amelyet Dzsingisz Kán fogalmazott meg) betartják, illetve a Nagy Kán szokásait is tiszteletben tartják.
A történelmi álláspont szerint azért, mert ugyan főseregek nem álltak ellen már a Mohi-ütközet után, de több tucatnyi várunkba és erősségekbe vonult csapatok nagyon megkeserítették a tatárok mindennapjait (pl: Folkus, Fülek várát és környékét, Folwyne, Komáromot és környékét védte eredményesen, de ne feledkezzünk el Abaújvár, Füzér, Nógrád, Visegrád, Pannonhalma és felvidéki erősségek, Trencsén, Bolondóc, Pozsony és a többiek védőiről sem.), akiken fennakadtak Batu és a többi kán seregei és jelentékeny veszteségeket szenvedtek, amely veszélyeztette a hosszútávú ittlétüket, pláne úgy, hogy többször elvágták a tatárok logisztikai útvonalát... Magyarul nem tört meg az ellenállás a király elmenekültével sem! Ez szerintem nagyon fontos!
Ez volt a mindenkori meghódítás stratégiája. A rómaiak is így csináltak az ókorban. Először katonailag elfoglalod az ország nagy részét, majd a sereggel kivonlusz és az állam élére egy bábkirályt helyezel. Aztán pár évvel lesobb beilleszted a kozigazgatasodba is. A magyaroknál az volt a baj, hogy Béla nem halt meg, így a mongolok nem tudtak új báb uralkodót a trónra ültetni.
@@eldarion5919 A király menekülését nagyban segítették azok a nemesi bandériumok is, amelyek lekéstek a Mohi-ütközetről és úgymond szembefutottak a királyt üldöző tatár csapatokkal. Ezek arra elegek voltak, hogy feltartóztassák az üldözőket és IV. Béla egérutat nyerjen! Öccse, Kálmán herceg is megmenekült a csatavesztés után, de nemsokkal belehalt súlyos sebeibe! Montreáli Jakab, aki a kor egyik legkorszerűbb nehézlovasságával rendelkezett, jelentékeny olasz, francia zsoldos segítséggel oroszlánrészt vállalt a döntő csatában és hősi halált halt!
Dzsingisz édes apját tatárok mérgezték meg, amint módjában állt kiirtatta az egész népet (kivéve aki alacsonyabb volt a tengely szögnél, kb 3-4 éves gyermekek)
A hír igaz , a következő módosításokkal : 1. A mongol sereg a Duklai hágón jött be a Kárpát medencébe ! 2. Muhinál a csata - a IV. Béla és az apja által a Kárpát medencébe betelepített és itt randalírozó - keresztes sereg és a mongolok között volt ! 3. A mongol sereg - miután már ismerte a puskaport - rendelkezett ágyúkkal és hajító gépek által dobható puskaporos bombákkal ! És ezen fegyverekkel szemben a keresztes had védtelen volt !
Sose fog kiderülni a legtöbb disznóság. Az igazság az, hogy a magyarságot ide"telepedésekor" magyar vezérek árulták el, egy kis nyugati "alamizsnáért" (hmm, milyen érdekes ezt végig gondolni pont az elmúlt 30 évben). A magyarság kötődése gyökereihez (ázsiához) szinte kiírthatatlan volt még nagyon sokáig. Amit a nyugat remélt és amitől a nyugat félt. Kötött egy "szerződést" Istvánnal. Ha behódol, mindent megkap ő és leszármazottai. Bőség, gazdagság, hatalom. Cserébe mi lettünk kinevezve európa "határőreinek" mivel mi voltunk vérben, gondolkodásban, szívósságban a legközelebbiek az esetleges keleti, ázsiai (közel keleti) népekhez. A keleti (közel keleti) testvérek nem akartak háborút velünk soha, mert közülük valónak tekintettek. Évszázadokon át két tűz között voltunk. A behódolt és megfelelni vágyó réteg versus a kelethez kötődő "vér kötelez" nép középen volt a Nyugat vs Kelet harcában. Amitől nyugat félt és azért "kente meg" minden módon az első évszázadokban és puhította urainkat, hogy egy itt megtelepedett keleti nép ha jó viszonyban marad ázsiai és a közel keleti népekkel, akkor tökéletes bázis és kiindulópont minden veszélyt jelentő hatalom számára mely a nyugati kontinenst veszi célba. Aki nem csak vakon az itt meghamisított történelmi emlékekből tájékozódik, hanem az egyéb területeken fellelhetőkből az egyből meglátja. Még a logika is ezt mutatja. Elég a világháborúkra gondolni, vagy hidegháborúra, rendszerváltásra és jelenkorunkra. Milyen érdekes hogy ezer évvel később is itt csapódik le a nyugat, vs oroszország/ázsia/közelkelet konfliktusa. Mikből is van most is nagyrészt hatalmi, politikai befolyás, tulajdon az országban? Francia, német, angol cégek (közmű, gyárak, stb.) vs. orosz gáz, erőmű, japán, kínai, kóreai gyárak, V4, stb. Elgondolkodtató, nemde? :)
