Az István-akna (1943-1969) a Pilisi szénbányák 99 m mély aknája a szén felszínre hozására és emberek szállítására is szolgált. A szállító berendezés és az aknatorony Brennbergbányáról került ide. Lelke egy 110 lóerős gőzgép volt. Kézi vezérlésű vezérlőtermére az 50-es, 60-as évek gyerekei jól emlékezhetnek. Iskolánk által szervezett látogatásokon csodálhattuk meg a csillogó-villogó réz alkatrészek sokaságát a vezérlőteremben működés közben. A szállítókas és a gépkezelő közti kommunikáció dudajelzésekkel történt. Innen tudta meg a kezelő azt is, ha embereket kellett szállítani. Ilyenkor csökkentett sebességgel kellett működtetni a berendezést. A mindenkori szállítási sebességet, melyet szigorúan be kellett tartani egy tachográf rögzítette. Ugyancsak a gőzgép hajtott egy 100 kW teljesítményű generátort, mely vésztartalékként szolgált, az országos hálózatban történő áramkimaradás esetére. A bányában létfontosságú gépek, szivattyúk, szellőzők voltak ezek kiesése katasztrofális lövetkezményekkel járt volna. Az aknát egy kisvasúti pálya kötötte össze az altáróval, melynek nyomvonala a temető feletti út volt. A táróból került tovább a szén a Solymár-aknai osztályozóra, azután az Esztergomi vasútvonal vagonjaiba. A gyászos véget id. Csovics Balázs rögzítette filmre. A bánya bezárása sok munkalehetőségtől fosztotta meg a környékbeli családokat. Nekünk gyerekeknek attól fogva másként kellett köszöntenünk tanárainkat. Míg a bánya működött a hetes felszólítására a köszönés kórusban "Jóó--sze-ren-csét!" volt (talán még a "kívánunk"-at is hozzátettük, erre nem emlékszem pontosan), és az utcán ha tanárral találkoztunk ott is így köszöntünk. Utána nehezen állt ra a szánk a "Jó napot"-ra. Talán sokan nem ismerik a film végén látható bányász címer jelentését. Egy működő bánya esetén a kalapács és az ék feje felfelé áll. Így látható az aknatorony tetején is. Bánya bezárásakor ezek lefelé fordulnak, mintegy jelezve hogy használaton kívül vannak.
11 ноя 2022
