Az Oumuamua, a Naprendszeren kívüli látogató |  

Egy 2014-es meteorról utólag kiderült, hogy bizony az is "messziről" jött, és tulajdonképpen az volt az első ilyen megfigyelt objektum. De nem akarok jobban spoilerezni.

:)

Biztos lesznek majd kupon-napok!

Akkor azt nem csak innen tudnad meg,hanem tele lenne vele az osszes tv💥😜👍😁

@@Bonewerkz hogyne🤣 ez lenne a legutolso amit elmondananak az embereknek

@@Army-dj3gm lehet,hogy igazad van. Esetleg akkor,ha az osszes varos folott kmes atmeroju cseszealjak lebegnenek,akkor lehet,hogy megemlitene a sajto...

@@Bonewerkz nyilvan mas a dolog ha tanuk is vannak ra pl 2 millio ami egy nagyobb varos mas ez vagy az hogy csak ok tudjak mert akkor menne a versenges a nagyhatalmak kozott hogy ki es milyen modon/nyelven szolalna hozzajuk illetve kie lenne az esetlegesen tanult teknika

Én is köszönöm!

Túl pici, túl sötét, és túl messze van :(

Majd a következőnek. Ez már elment.

Ahhoz túlságosan "híg" az űr, hogy jelentős feltapadás lenne. És a kezdeti tömeg is sokkal kisebb szerintem.

A bumeránghatáshoz kéne légkör, az meg itt nem van.

En egyelore abban vagyol majdnem biztos,hogy nem termeszetes. Mindenfele szinu emberkeket belekepzelni ebbe spekulacio. Ahhoz az elteriteses es egyeb beszamolokat kene tanulmanyozni.

Ez egy igen jó könyv!

Azzal a különbséggel hogy mi lemaradtunk a randiról 😂

Igen, több ponton van párhuzam. Felemelő, és sci-fiknél elég ritka, hogy előrébb járunk a fejlődésben, mint az író gondolta: a regény szerint csak egy 2077-es katasztrófát követően kezdődik el az aszteroidák katalogizálása és az űrvédelem felépítése.

Alig tízszer! :)

Nem, nem. Az égitesten bármilyen szétszórtságban helyezkedik el a nitrogén, az kizárólag a Nap felőli oldalon fog párologni, annak melegítő hatása miatt. Ahogy befordul a sugarak irányába, pár másodpercen belül megindul a folyamat, és ahogy kifordul tőle pár másodperc alatt abbamarad. Tehát akárhol van is a nitrogén az égitesten, az kizárólag a Nap közelében és kizárólag a Nap irányába párologott ki, és emiatt fejtett ki pár hét alatt minimális, de kimutatható gyorsulást.

Igen, sok helyen láttam így is leírva, de féltem, hogy a magyar közönség ezt hibaként könyvelné el. Minden esetre köszi a felvilágosítást!

​@ szívesen. 🙂 Nyelvészeti kérdésekben szívesen segítek, ha bármikor szükséged lenne rá.

És hogyan mondjak ki egy gégezárhangot? :-)

Te vagy az első, aki észrevette (és megemlítette), hogy egy normál epizódban is használom az új elemet! Örülök, hogy tetszik!

@ Képernyőn bekeretezni az időközben elhunyt stábtagok neveit szokás. Volt régen legalábbis.

Pont ez az. Semilyen belőle felszabaduló gàz nem volt. Az ugyanis csóvat húzna de ilyen nem történt. Egyébként nem űrhajónak gondoljàk hanem egy idegen űrhajó napvitorlàjànak

Kívánságod nagy eséllyel már teljesült...

Ha találkozol az erdőben egy nagy hangyabollyal, akkor melyik történik a kettő közül? (Egyik sem. :)

@@V_Atti Kivéve, ha te is egy hangyaboly tagja vagy. :) A te hangyabolyod vagy megtanul együttműködni az idegen hangyabollyal és a szinergia miatt mindkét boly fejlődik tőle, vagy összecsapnak, és az erősebb boly leigázza a gyengébbet és uralkodni fog fölötte. Bár lehet olyan opció is, hogy háborúznak egy ideig, aztán rájönnek, hogy jobb a "kiegyezés". :)

@@szabolcsjobbagy30 Nem valószínű, hogy a találkozó civilizációk épp kb. azonos színvonalon vannak, pláne, ha az egyik profi űrutazó faj, a másik pedig örül, ha sikerül kijutni Föld körüli pályára. ;-)

@@V_Atti Ezért írtam, hogy az is egy eshetőség, hogy a fejlettebb faj leigázza a fejletlenebbet, kizsákmányolja, kiaknázza az erőforrásait, és ha nem is pusztítja ki teljesen, akkor rabszolgaként dolgoztatja, mint itt a Földön is a gyarmatosítók a gyarmatok fejletlenebb civilizációit. És ha mi leszünk a fejletlenebb faj, akkor nem jönnek a Föld népére jó évszázadok/évezredek.

Sajnos a jelenlegi technológia szinten esélytelen odamenni hozzá és tanulmányozni. Nagyon gyorsan megy és még kicsi is. Eleve valószínűleg csak parittya manőverrel a Jupiter körül tudnánk a megfelelő sebességre gyorsulni, de még így is több év tized lenne és ennyi éven keresztül hibátlanul kellene működnie az űrszondának, hogy oda tudjon navigál egy folyamatosan halványuló objektumhoz. Gondolj bele a Voyager űrszondák is milyen "primitívek" a jelenlegi technológia szintünkhöz. Oumuamua egy csillagközi utazó, mi pedig még csak a naprendszerrel ismerkedünk. Nem a mi súlycsoportunk. Jó lenne, de sajnos lehetetlen.

Kész! Köszi, hogy szóltál!

@ köszönöm!:)

-Figyu láttad ezt a sok kretént? -Ja, na taposs a gázra tesó... 😂😂

Túl pici és túl sötét, nem lehetne érzékelni

Teljesen egyetértek. Az ősrobbanás elméletével az az óriási nagy probléma, hogy az emberiség mindent egy pontból eredőnek gondol. Lehet, hogy soha nem fogjuk megtudni, minek is vagyunk a belsejében, mert túl aprók vagyunk ahhoz, hogy lássuk. (Persze soha ne mondd, hogy soha...) A méret-elméletem - így neveztem el még fiatalabb koromban :) - nem túl bonyolult: vegyük példának az atomi szintet. Ha ott lenne a bolygónk, akkor talán hasonló furcsaságokat látnánk, mint innen a Földről jelenleg; galaxisokat, csillagokat, stb. Nem is sejtenénk azon a "méretszinten", hogy mondjuk egy élettelen vagy élő dolognak a belsejében vagyunk, annak is csak egy hihetetlen kis szegmensében. A tér körülöttünk úgy tűnne, mintha nem mozdulna, de persze bizonyos mozgások egyértelműek lennének: ahogy keringenek a bolygók, illetve a csillagok mozgása és egyéb űrben mozgó objektum haladása bizonyos erők hatására. Az idő érzékelése számunka olyan, amilyen... az élő vagy élettelen tárgy és környezete számára pedig nyilván más. Lehetne még több példát is felhozni, de legyen ennyi elég... Szóval kukába az ősrobbanás-elmélettel! Ne tanítsák ezt az iskolákban úgy, mintha ez lenne a tutifix. Persze elméletről van szó, amit meg lehet dönteni, de akkor ily módon emellett más elméleteket is be lehetne mutatni... Két dolog: 1) A Végtelen határok 7. évad 11. részét érdemes megnézni pont emiatt. Az a címe, hogy "In The Blood", magyar vonatkozás elvileg nincsen sajnos. 2) Denis Villeneuve rendezőnek tekintsünk el most a Dűne szériájától - nekem speciel nem jött be, viszont annál nagyobb érdeklődéssel várom a Randevú a Rámával című Arthur C. Clarke könyv-feldolgozását. Remélem, bomba lesz! Ez pont az Oumuamua-típusú jelenségről fog szólni.............. www.imdb.com/title/tt0134933/

Akár! :)

Azért titkolóztak, mert nem akarták felfedni, hogy az észlelőrendszerük milyen képességű, szóval ennek inkább katonai oka volt. Azóta kiderült, hogy ez a 2014-es meteor is (meggyőzően óriási eséllyel) naprendszeren kívülről érkezett igen nagy sebességgel és Pápua Új-Guinea mellett vízbe csobbant. De majd Gergő videójából megtudjuk a részleteket.

Ezek voltak az első számítások, azóta már látjuk, hogy csak töredéke az esélye

Minden kétséget kizáróan cáfolni eddig még nem tudták!

Ez szerintem is izgalmas és jogos kérdés és nem akarok úgy tenni, mintha tudnám. Azt feltételezhetik, hogy a Nap "mozgatja", vagyis van egy pályaegyenlet, amibe a paramétereket az segít megtudni, hogy mi a Földről mit láttunk. Világos, hogy a távolságokat max. csak becsülni tudjuk (vagyis nem tudjuk), de az időpontok stabilan ismertek és az éggömbi vetület is biztos. Okkal mondják, hogy pályát pontosan megismerni csak hosszabb megfigyeléssel tudnak.

@@V_Atti Csak ebben az a furcsa, hogy már pár nap után elég magabiztos kijelentéseket szoktak tenni az égitestről. Én annyit tudok a dologról, hogy ha az égitest távolodik a Naptól, akkor lassulnia kell, ha közeledik, akkor gyorsulnia, de a kettő közötti különbség és a sebességváltozás is annyira kicsi, hogy el nem tudom képzelni, hogyan tudnak ilyet megmérni. Az elvét sem ismerem, mindössze annyit, hogy a pályagörbe vagy hiperbola, mint ez esetben, vagy rendes esetben ellipszis, a parabola annyira speciális eset, hogy gyakorlatilag olyat nem is nagyon találhatunk. Én csupán egy év (vagy csak fél év?) általános geometriát hallgattam, nagyon régen, ilyenek kiszámítása már meghaladja az egykori tudásomat, de gyakran jut eszembe, amikor új égitestről hallok, hogy na ezt akkor hogy. Márpedig a dolog működik, már az Uránusz pályáját is megfigyelésekből számította ki Herschel, sőt, Kepler is távcsöves megfigyelésekből mondta meg a Marsról, hogy a pályája ellipszis, és ezeket majdhogynem az őskornak tekinthetjük a csillagászatban. Kerestem már leírást a témáról, de nem találtam olyat, amit értettem volna. :-(

Először azt akartam írni, hogy ne strapáld vele magad, de úgy emlékszem matektanárféle vagy. Beüttem a gugliba: égi mechanika, és másodikra egy 400+ oldalas PDF-et dobott. Abban már biztos érdemes kapirgálni.

Bármikor csatornataggá válhatsz, ez már 199 forinttól elérhető havonta, amivel nem csak azt biztosítom, hogy előbb láthatod ezeket az epizódokat, de reklámmegszakítás nélkül élvezheted a tartalmakat!

Ugye nem egyenesen a Nap felé ment, hanem megkerülte azt. És csak akkor volt kipárolgás, amikor közel volt hozzá.

@ de amikor elkezdte megközelíteni akkor a kipárolgásnak nem kellett volna csökkentenie a Nap felé történő gyorsulását?

@ Mivel nem a Nap felé ment, ezért nem. Ha egyenesen felé ment volna, akkor így lett volna. De így, hogy egy hiperbola pályán kerülte a csillagot, így tulajdonképpen a Naptól kifelé gyorsította az égitestet.

Nagyon csekély

Mar reg elparologtatta volna a Nap, egy resze pedig a Foldre diffundalt volna,es tobb ezer km-el magasabb lenne a tengerszint,mint jelenleg. Talan nehany hegyseg,es a Himalaja kilatszana belole. Persze mindez evmilliok alatt ment volna vegbe. Egyebkent azon mar en is elgondolkoztam,hogy mi lenne,ha megegy foldszeru bolygo keringene a kozos tomegkozeppont korul.

Én inbkább azon gondolkodom néha, amit Asimov is leírt, hogy ha a Vénusznak lett volna holdja, tényleg hamarább levetkőztük volna a földközpontú világképeket? És esetleg mára vagy rég kipusztultunk volna, vagy legalább a naprendszer néhány bolygóján lenne emberi civilizáció?

@@ViLLaMVaDaS2 Nahát, ezt még ismeri valaki?? Nagyon szeretem azt a könyvet. A Hold tragédiája a címe, a többieknek mondom, és Asimov különféle ismeretterjesztő esszéit tartalmazza.

@@gregor_man Köszönöm, hogy nekem is elmondtad, kb 20 éve olvastam, és a címéből már csak a Holdra emlékeztem. De fura, mert a borító képi világa, és a tipográfia megvan az emlékezetemben, szóval ha látnám valahol polcon, biztosan felismerném.

@@ViLLaMVaDaS2 Akkor lehet, hogy neked is kedvet csinálok hozzá újra, mert másnak is szívből ajánlom ezt a könyvet. Ugyan már ötven évesek a benne levő írások, de semmit sem avultak. PDF-ben is letölthető, beleolvastam hirtelen, és nagyon jól esett ezeket a tiszta gondolatokat megint látni. A Holdról írt pro és kontra érvek is teljesen helytállóak, Olaf Rømer úttörő és zseniális megfigyeléséről is itt olvastam először, engem a naptárrendszerről írt gondolatai lelkes fiatalként különösen megragadtak, a könyvről és a bibliai Rútról szóló két írása is emlékezetes, de az egész kötet nagyon élvezetes és olvasmányos.

amúgy 1.9 tdi?

@@homersimpsobhun Repedt olajzabáló blokkal... 😁

@@sandorszebelledi1531 szép nekem 2001 Mercedes-Benz SEL Limited Edition van pár éve vettem Druidia on

Totálisan biztos vagyok abban, hogy nem csak a Földön létezik élet az univerzumban.

@ Teljesen egyet értek

De épp ennyire biztos vagyok abban is, hogy az Oumuamua természetes úton keltkezett.

ru-vid.com/video/%D0%B2%D0%B8%D0%B4%D0%B5%D0%BE-CmqcLBry6MM.html

Az lett volna érdekesebb, ha csattan! Az űrben olyan hatalmasakna távolságok, hogy a bolygók is csak porszemek egy stadion méretű Naprendszerben.

Tehát!Kevés esély volt arra, hogy egy bolygóval vagy aszteroidával összeütközzön.

@@karolynemeth5698 Kifejezetten kevés!

Ez érdekes. Mivel a földet is sok meteorit éri el. A legtöbb csak por formájában.

@@karolynemeth5698 A mérettel fordítottan arányos a mennyiség; gázóriásból csak néhány, Hold - Föld méretű kőzetekből egy fél tucat, kisebb égitestekből pár ezer, pár méteresből már több tízezer, borsó méretből pedig milliós nagyságrend.

Parancsolj: ru-vid.com/video/%D0%B2%D0%B8%D0%B4%D0%B5%D0%BE-nT48Qv4iVpQ.html

Amugy a videó nagyon jó

Nincsen.

Avi Loeb kritika ru-vid.com/video/%D0%B2%D0%B8%D0%B4%D0%B5%D0%BE-13EnA0MamDg.html *"a Cerberus kisbolygó fénymagnitúdó változása még az Oumuamua-ét is meghaladja" *"nem-gravitációs gyorsulást valójában NEM érzékeltek, mert a Hubble-mérés nem volt ehhez elég pontos /szignifikáns/"

Majdnem, csak kettőt hibáztál! :)

@ Akkor tévedtem… 🤨 A hangod ismerös volt.

B.G ?

Egy, de nem a helyén!

Jó ötlet!

Jogos. Ha szabályosan forogna egy főtengely körül, akkor az erős gyanú lenne erre. De sajnos bukdácsol, bukfencezik össze-vissza.

@@V_Atti igen, ha emberek keltenék maguk számára a mesterséges gravitációt akkor úgy csinálnák, hogy folytonos legyen, de HA vannak rajta valamik/valakik azok lehet, hogy egy bizonytalan hatásfokú gravitációs helyen fejlődtek ki s eszerint működtetik a hajójukat is 😉🖖

A kiáramlás mindig a Nap felé történik, tehat attól elfele hat. A kiáramló gázokat viszont a napszél tovább fújja kifelé

@ Köszi a választ és hogy időt szántál tanulatlan elmémre! Kellemes Szilvesztert és Boldog Újévet!

Erre megvolt az esély, de végül elkerülte!

Azért nem tudhatunk róla, mert túl kicsi a mérete, és csak akkor látszik ha kellően közel kerül a naphoz. Vannak kísérletek a kimutatásra a csillagok kitakarásának figyelésével, de nem tudom hol tart ez a projekt. Illetve a másik gond hogy vagy nagyon lassan mozog a naptól távol, vagy ha csillagközi objektum akkor gyakorlatilag alig van oldalirányú látszólagos haladása amíg messzi van.

"és ha máshova csapódott volna be, mondjuk, a napba?" Egy négyszáz méteres kődarab, még ha hiperbolikus sebességgel is érkezik, porszem a Naphoz képest, elsüllyed, elmúlik. A Nap "felszínén" levő napfoltok akkorák, mint a Föld maga, és azok is csak pöttyök a nagy korongon. Az Oumuamua a SOHO felvételein érdekes lehetett volna, ahogy a koronán áthaladva felizzik, de összesen ennyi történt volna.

Ha anyagból van az Oumuamua, akkor a nap felső légkörében elégett volna, ha antianyagból, akkor iszonyatos robbanás kíséretében sugárzássá változott volna, ami jobb hogy nem történt meg.

Nem rossz ötlet, felírom a listára!

Bennem valamiert az a kérdés fogalmazodott meg, hogy létezhet-e (ha mást nem papiron) akkora bolygó amely nem a napja körül kering, hanem a napja kering körülötte?

@@1999bbp Egyik bolygó SEM a "napja" körül kering, hanem a közös tömegközéppontjuk körül. Pl. a Jupiter is akkora, hogy időnként a Napon kívül van az a pont, ami körül kering. De a Hold sem a Föld középpontja körül kering.

VAtti-nak most is igaza van! A tömegarány brutális különbsége miatt keringenek a bolygók a csillagok körül. Ha lenne elég nagy tömegű bolygó és nagyon könnyű csillag, akkor ez lehetne fordítva is.

@@1999bbp Igen, "papiron". :) Tréfát félre téve, először is meg kell vizsgálni, hogy a "törpebolygó", "bolygó" "óriásbolygó", "barna törpe", "vörös törpe", "átlag csillag" (pl. a Nap) stb. kifejezések mit is takarnak. Definíciók szerint észre kell venni, hogy a bolygó - legyen az akár Jupiter méretű (kb. 300-szor akkora tömegű mint a Föld) még mindig sokkal kisebb, mint egy "barna törpe" (13 Jupiter egybe gyúrva, a barna törpe alsó mérethatára). És ez még(!) nem "csillag", de már(!) nem is bolygó. Viszont ahhoz hogy a "csillagság" alsó határát elérjük, kb. 80 ilyen barna törpét kell egyberakni. Némi szorozgatás után rá kell jönni, hogy a létezhető legnagyobb bolygó(!), és a létezhető legkisebb csillag (vörös törpe) tömegkülönbsége - a csillag javára(!) - nem igazán hagy kétséget, hogy az a bizonyos tömegközéppont drasztikusan közelebb lesz csillaghoz, mint a bolygóhoz. Ezért én arra hajlok, hogy inkább mondható - még az ilyen szélsőség esetén is - hogy a bolygó kering a csillaga körül, mint fordítva.

Azóta már az az epizód is elérhető: ru-vid.com/video/%D0%B2%D0%B8%D0%B4%D0%B5%D0%BE-9ilccPTYjt4.htmlsi=7I6tBUQDARTC3HwX

@ természetesen a komment után egyből megnéztem. Olyan a csatornád mint egy jó sorozat,nem leheg megállni hogy lepörgesse az egészetcaz ember 😅