Bakos Gáspár: Tejútrendszerünk 400 milliárd exobolygója (Atomcsill, 2021.12.09) 

...neeeeem szörnyű, hanem kiábrándító... Bakos Gáspár hangja számtalanszor olyan, mintha egy pohártelefonnal próbálna beszélni hozzánk a Hold túlsó oldaláról...

Semmi ertelme online kozvetiteni ilyen hangminoseggel. Ha helyben rogzitik es atkuldik az tokeletesen megfelelo lenne

Egyetértek, egyszerűen lenyűgöző előadás volt, de sajnos a hangminőség néha eltántorított a végighallgatástól.

Egyszerű , a felvételt kell elküldeni , profi lesz a minőség , a módszerbeli problémákat a technikára fogni kár , mindenkit csak lejáratnak , aki közreműködött . Csodálom DGYt , én ha velem így kiszúrna a kollégám , folszogelnem a táblára a cerkanal fogva.

Az előző felvételekre gondolok ahol mindig benézett a ló az ablakon , alig van normális felvétele . Nagyjából mindnek a kollégáris trehanysag tett keresztbe . Sajnálom hogy ez marad az utókorra . Az előadónak nem dolga a technikára figyelni , erre van a kamerás emberke meg a poti huzigalo . A hangot/ képet felvenni telefonnal kb 8 éves babázos kislány szintje , tipikus alkalmazotti mentalitás megmondani hogy mit miért nem lehet megcsinálni...

ezek semmit sem értenek se a videoszerkesztéshez, se a tömörítés kiválasztásához, se a szinkronizáláshoz

Az előadás tudományos tartalma, koncepciója, érthetősége, érdekes és a figyelmet fenntartó volta - mindez az előadó felelőssége. Az ilyen előadást produkálni képes szakemberek felkutatása, becserkészése és meghívása - ez a sorozat szervezőinek felelőssége. Ezzel szemben a közvetítés technikai eszközeinek biztosítása, karbantartása, megújítása - ez pénzkérdés. Ami pedig a szervezőknek nincs. (Amúgy szívesen fogadunk minden támogatást.) Az utóbbi hónapokban jelentősen javult a helyszíni közvetítéseink technikai színvonala. De nem az egyetemhez vágott sok pénz miatt, hanem lelkes magánemberek segítségének köszönhetően, akik saját eszközeikkel bonyolítják le a közvetítéseket. Ezúton is köszönöm nekik! dgy

Leginkább a mikrofonon múlik. Jó lenne ha elterjedne az igényesség ebből a szempontból, ha már így beszélünk egymással. Komolyabb podcastokban stb., meg főleg. Ez esetben túl erős a zajszűrés egyszerűen(lehet hallani, ahogy a rövid hangok elvesznek és nem tudja követni a hirtelen tónusváltást), lévén a használt eszköz alacsony minőségű utcai beszélgetéshez készült. Az előadást nagyon köszönöm én is, csak ilyen formában kicsit idegörlő végignézni.

Meg ha feiratoznak a pocsék hang miatt , vagyis fordítanák magyarról magyarra , esetleg jelbeszed fordító is mutogathatna ... Miért nem lehet leírni hogy ki volt a balfék aki elszurta .

MZ/X, MZ/X jelkezz! 😀

Az a típus vagy aki mikor megkérdezik milyen repülő útja volt azt mondja : ha nem nézem hogy félúton eltört a repülőgép , egész kényelmes út volt.

Szerintem: a matematika, fizika, kémia mindenütt ugyanaz, tehát az intelligencia egyféleképpen kell hogy gondolkodjon. A biológia már itt a Földôn is nagyon sokszínű, ezért az élet megjelenési formája tartogat sok meglepetést.

"Egyetértenek-e a következő okoskodással? " Két alapvető dologban nem értek egyet: a/ Miért is kellene feltételeznünk, hogy az idegenek hasonló módon gondolkodnak, mint mi? Itt a Földön, egyetlen biológiai faj keretében is nagyon sokféle kultúra, gondolkodásmód alakult ki. Vannak olyan kultúrák, amelyeket egyáltalán nem érdekel a technikai fejlődés, és mereven elzárkóznak az idegenekkel való kapcsolatfelvételtől. Ez elképzelhető bolygóméretekben is. Az ilyen civilizáció jól megvan magában, és nem foglalkozik kozmikus kapcsolatokkal. b/ A Földet elhagyó rádiójelek nemcsak zajnak minősülnek. Immár több mint nyolcvan éve sugárzunk ki kozmikus távolságban is észlelhető és dekódolható rádiójeleket (pl tv-adásokat). Ezek a jelek már egy negyedmillió köbfényéves térfogatot töltenek be, amelyben sok ezer csillag található, közülük soknak lehet lakható bolygója. Jelenlegi technikánkkal kb száz fényév távolságról tudnánk fogni egy hozzánk hasonló civilizáció "elszórt" (nem célzottan nekünk szánt) jeleit. És nem hiszem, hogy nagy gondot okozna egy közönséges tv-adás kódrendszerének megfejtése. Az idegenek, ha vannak, már rég tudnak rólunk, ezen belül Jockey Ewing és Harry Potter viselt dolgairól is sok információt gyűjtöttek. "Van-e kutatás, vagy tudományos vélemény arra..." A Földön kívüli intelligenciák tudományos kutatása a hatvanas években indult meg, eleinte nem kisebb volt a cél, mint a kapcsolat felvétele az idegenekkel (CETI: a C a kommunikáció szó rövidítése), később szerényebbek lettünk, és már csak keressük őket (SETI: az S a search szó kezdőbetűje). A nemzetközi projekt egyik kezdeményezője Marx György akadémikus volt. A technikai lehetőségek vizsgálata mellett elméleti kutatások is folynak, elemzik a civilizációk előfordulásának valószínűségét, lehetséges viselkedési stratégiájukat stb. A témáról sok magyar nyelvű ismeretterjesztő könyv is született, az egyik legújabb: Almár Iván: Kozmikus társkereső, Kossuth kiadó, 2012 A Fermi-paradoxonról ("...de akkor hol vannak az idegenek?"), más szóval az Univerzum hallgatásáról szól P. Davies: A kísérteties csönd című könyve (Akkord kiadó, 2010). dgy

@@elteatomcsill8013 Akkor ez olyan, mint a Szilveszer-Újév a Föld körül. Lehetnek idegenek, akik már látták a Dallas sorozatot elejétől végéig, s lehetnek, akik még csak az első részt vagy még azt sem látták. Valószínű kicsit hangyás a kép náluk, mert ezeket még nem digitálisan sugározták.

@@gyurivarga2781 Nemrég láttam a neten olyan száz évvel ezelőtt készült filmeket, amiket mesterséges intelligencia bevetésével digitálisan feljavítottak - pont úgy néznek ki, mint ha mai technikával készültek volna. Ilyen technológiája bizonyára az idegeneknek is van. Szóval nem féltem őket, ha éppen Dallasra vágynak. :) dgy

@@elteatomcsill8013 "És nem hiszem, hogy nagy gondot okozna egy közönséges tv-adás kódrendszerének megfejtése." Azt is hihetik, hogy nálunk minden fekete-fehér, ha rosszul állították be a dekódert. Aztán vakarhatják a űrcsápjukat, hogy itt a fénynek más lehet-e a spektruma. TV-adásokat nézve pedig azon ámélkodhatnak el, hogy egyik évben még Churchill mond beszédet, majd rá másfél évtizeddel Gagarin a Holdra lép, pár év múlva már a Klingonokkal is találkozunk, miközben a Discovery One is felfedez valamit a Jupiternél, majd rá pár évvel Pirx Kapitány is elindul.

Megnéztem más nyelvű előadásokat , nem vödör hangú , nem csilingel , nem gerjed , csak tuelesen érthető , hogy csinálhatják , na ez a tudomány , nálunk ez 30 éve nem megy ...

???

Szívesen fogadunk minden támogatást, amit új, modernebb technikai eszközök beszerzésére fordíthatunk. dgy

@@elteatomcsill8013 a támogatást az okosabb , talpraesettebb személyzetre tetszik gondolni ?

A Focusrite Scarlett 40ezerFt. Kondenzator mikrofonnal 60ezer. Hozza jar egy ingyenes Steinberg Cubase DAW. Szamtalan ingyenes plugin van a vilaghalon. Egyszer kell csak megvenni es az unokak is azt fogjak hasznalni

@@krisztianfromkent Esetleg észrevehette volna, hogy az előadást Amerikából közvetítették. A magyar mikrofonárak és beszerzési lehetőségek nem nagyon befolyásolják a Princetoni egyetem technikai körülményeit. A hangminőség sajnálatos romlása a megfelelő forrás és a megfelelő vevőberendezés közti közvetítő vonalon következett be. Az előző napi próbán még kristálytiszta volt a vétel. Minden érdeklődőtől elnézést kérünk a rajtunk kívüli okból fellépett hibáért. A továbbiakban az ilyen eseteket úgy próbáljuk megelőzni, hogy nem szervezünk élő távkapcsolásokat, hanem külföldön levő előadóinkat megkérjük, vegyék fel az előadást, küldjék el nekünk, és ha hang- vagy képhibát észlelünk, a kritikus részről új felvételt készíttetünk. Az exobolygós előadás óta eltelt másfél évben ez már többször elő is fordult. A közvetítés nézői és hallgatói azonban semmit sem vettek észre belőle, mert mire az anyag adásba ment, már jó minőségűre csiszoltuk. dgy

??? dgy

Fergeteges, furmányos foglalkozás! Feldehetetlen. Füstöl a fejem, nem fukarkodtak a fejlődéstudománnyal...

Bizonyára. Ahogy sok más 14. századi tudós is. Mégsem írták meg "Az égi szférák körforgásáról" szóló könyvet. dgy

@@elteatomcsill8013 1.Arisztarkosz megbukott rögtön a paralaxis problémán és Ptolemaiosz lett a győztes. Talán Huygens lemezeken fúrt csillag fényerő módszerét használhatta volna az ókorban! Erről a fantasztikus ötletes Huygens módszerről nem is hallottam eddig, a professzor úr előadásáig. 2. Tulajdonképpen Kopernikusz szintén meg is bukott rögtön, mint Arisztarkosz, mert a tökéletes körpályáknál a Ptolemáioszi rendszer pontosabban jósolta meg a bolygók mozgását. Talán EZÉRT másoknál sem indított meg tovább gondolkodást olvasva Arisztarkhoszról korábban. A peripatikus fizika bukásához több ponton indított adat gyűjtés kellett és Galilei (+Stevin, Torricelli) még meg sem született. Az Antikitériai ókori szerkezet is ezen elv a Ptolemaioszi hátterében készülhetett. Talán ezért kevéssé üldözték, mert kevéssé tartották veszélyesnek a XVII-ik századig az ellenreformáció olaszországi inkvizició felturbózásáig. (Ráadásul Luther sem lelkesedett Kopernikuszért!) Ticho Brahe eddigi legpontosabb mérései nélkül Kopernikusz is Arisztarkoszi érdekesség lett volna. Kepler döntötte el a kérdést amikor pontosan kiszámolta a pályákat az elipszisek feltételezésével sőt a Kepler 3-ik törvénye Newtonig ért. Gallilei meg a távcsövével mutatott egy új holdak bolygó rendszert. Bár pontosabban olvasva Galilei életét nem sok baja lett volna, ha a Padovai egyetemen maradt volna, levelezve Keplerrel (Firenzében többé nem levelezhetett az eretnek (Lutheránus) Keplerrel) háttérben tulajdonképpen világ első szabad sajtójú országával Hollandiával Galilei többet adhatott volna tudománynak. Velence megvédte volna...........

Nem akadozik, a baj veled van.