24:28 Jung: „A legfőbb törekvésemben kudarcot vallottam. Ráébreszteni az embereket arra a tényre, hogy az embernek lelke van, hogy létezik a földön egy elásott kincs, és hogy a vallásunk és a filozófia siralmas állapotban van. Az emberi lélek ez az elásott kincs.”
A lélekről alkotott elképzelései ,legalábbis ahogy a lejátszóban közölve vannak, már- már naívnak tűnnek számomra. Valamiféle túl magasztalását vélem felfedezni, mintha az emberi lélek valamiféle óriási megingathatatlan privilégium lenne. Pedig nem az, kifejteném: Példának okáért (megtörtént, dokumentált eset(ek).. Ukrajnában még a 70 - s , 80 - s években történt, egy otthonából 'elveszett' kisgyermek, a neme ebben az esetben teljesen mindegy, kóbor kutyák neveltek fel. (Egyébként leány gyermek volt, csak a pontosság kedvéért) Elmúlt már 10 éves mikor újra emberek közé került, ebben a konkrét esetben, a lány úgy viselkedett mint az őt nevelő kutyák. A lelke tehát: Úgy , és annyi dühöt ,haragot, részvétet, sajnálatot, szeretetet érzett különféle szituációkra, mint az őt 'nevelő ' kutyák. Sohasem vált teljes értékű emberré. A mindenkori közeg alakítja tehát a lelket is, vagyis amit annak hívunk. Nagyon fontos,(a korai léleknek is) milyen impulzusok érik a külvilágból ,mindenek előtt tehát emberek között kell szocializálódni, szerintem ez egy alapvetés. Persze, hogy ki mit nevez léleknek, hogyan és miként definiálja azt, szintén lehet sokrétű. Sarkítva, mikor megszületünk, nem vagyunk egyebek egy húsgombócnál ha úgy tetszik, a lélek nevezze azt, írja le bárki bárminek is, mindenképp egy hosszú folyamat eredménye, mely kell legyen informatív benyomásokkal, tapsztalásokkal teli ,de mindenképp emberi közeg, ez elengedhetetlen fontosságú. Ahogyan előadva van, nekem ez túl magasztos, negédes ábránd kép, már ha Jung valóban ilyesféléket állított az emberi lélekről. Valószínüleg szerkesztői, és dramaturgiai bakiról, bakikról van szó a kisfilmben. Jung nem lehetett ilyen naív, de hát mindent a nézőert, és hallgatóságért.. Nem tudom. Ez az egész (emberi lélek) téma ,azt hiszem általa valószínüleg nem ennyire magasztosan egyszerűsített volt , azt biztosra veszem. Mindenesetre ha az emberi pszichéről van szó, azt komolyan, komolyabban kellene eladni, ha már áruba bocsájtják csúnyán írva, mondva. Ugyebár ma már minden eladó ,nem - de (?)
@@leopoldesterhazy4866 igazad lehet. 25 éve tanulmányozom a létezés rejtelmeit és sikerült megalkotnom a világ első quantum filozófiai térképét, amin pontosan megtalálható az, amit a fizikusok a pszichológusok és filozófusok keresnek.Kösz az elismerést!
@@Flowchattila ne a quantum fizikát tanuld hanem az alapvető higéniai szokásokat sajátitsd el előszőr mint például a wc használat utáni kézmosást. Ez fontosabb . Aztán jöhet a quantum télapó utáni kutatás.
@@leopoldesterhazy4866 A Quantum filozófiát együtt használom az Együttműködési Intelligenciával (Em IQ) aminek az egyik ága az intelligens együttműködés a környezettel.Erre gondoltál a wc használat utáni kézmosásal? (Dunai Attila HR filozófus)
Elég nagy torzitás, és ezt már nem először látom/hallom. Halkan megjegyzem, hogy mint ügynök dolgozott az amerikai kormánynak és több alkalommal diagnózist dolgozott ki és küldött ki Amerikába Adolf Hitler lelki állapotáról. Szóval erről ennyit.
Jung nézetei a náci Németországról: az első év és Jung átállása Absztrakt Ez a cikk először Jung reakcióját vizsgálja a nácik németországi hatalomra jutására. Bizonyítékokat hoz fel arra vonatkozóan, hogy amellett, hogy meg akarta őrizni a pszichoterápiát Németországban, és fenn akarta tartani a német és más pszichoterapeuta közösségek közötti nemzetközi kapcsolatot, a jungi pszichológiát - az ő pszichológiáját - Németországban is elő akarta mozdítani. Azt is bizonyítja, hogy bár ebben a korai időszakban időnként tett néhány antiszemita kijelentést, nem volt antiszemita úgy, ahogyan a nácik voltak. A tanulmány ezután amellett érvel, hogy Gustav Ballynak a Neue Zuercher Zeitungban 1934 februárjában megjelent kritikája után Jung azon a tavaszon egy átmeneti időszakba lépett, amelynek során óvatosabbá vált mind a nácikkal szemben, mind pedig az olyan kijelentésekkel szemben, amelyek antiszemitaként értelmezhetők. Schoenl és Peck (2012) kimutatták, hogyan változott Jung nézete a náci Németországról 1933-tól 1936 márciusáig. Jelen cikk Jung nézeteinek igen jelentős változásait mutatja be ennek az időszaknak a fontos korai szakaszában, azaz 1933 januárjától - amikor Hitler Németország kancellárja lett - egészen 1934 tavaszáig. Levéltári és egyéb elsődleges forrásokból származó bizonyítékokra támaszkodik. www.amazon.com/Jungs-Evolving-Views-Nazi-Germany/dp/163051408X
