Hazánk egyik legszebb vulkanikus tája, a Medves-vidék egyre több látogatót vonz. A bazaltvulkanizmus azonban nem áll meg a trianoni határon, sőt, a Medves-fennsíkon túl, a ma Cseresnek nevezett hegységben talán még látványosabb geológiai képződmények, vulkáni kúpok, kipreparált kürtők, lávatakarók és vad erdők várják a turistákat. A látványos vulkáni formákat őrző középhegység vidékén 1845-ben még más idők jártak: a Felső-magyarországi utazásán lévő Petőfit is sokáig itt marasztalta a Nógrád és Gömör határán húzódó bazaltvidék. Palócföldnek ez az egyedi arculatú szeglete máig megőrizte magyarságát és néprajzi értékeit.
Poltárból indulunk, Osgyán és Nagydaróc után Korlátiban a kőbányászat, Várgedén Petőfi nyomába eredünk. Gortvakisfaludi kitérő után megmásszuk a Szár-kő, majd a sőregi Bagolyvár vulkánjait. Gömörsiden népművészeti értékek várnak, majd Vecseklő érintésével a Tajti feletti kilátóból nézzünk vissza a Cseresre.
A "Hazajáró" hétről-hétre bakancsot húz és nekiindul, hogy keresztül-kasul bebarangolja a Kárpát-medence varázslatos tájait és megismerje hazánk természeti- és kulturális értékeit, történelmi emlékeit és az ott élő emberek mindennapjait. Erdélyben, Felvidéken, Kárpátalján, Délvidéken, Muravidéken, Őrvidéken és belső-Magyarországon hol gyalog, hol szekérrel, kerékpárral vagy kenuval halad vándorútja során. A Kárpátok fenséges gerinceitől, várromokon, apró fatemplomokon és véráztatta harcmezőkön át, patinás városokig - megannyi magyar emlék kíséri a "Hazajáró" soha véget nem érő útját.
29 авг 2024
