A papucs mind utcai mind házi kivitelezésben igen népszerű viselet szerte a
világon. Európában a 15. században vált ismerté, és általában bőrből és fából
készítették. A török hódoltság idejében Magyarországra került lábbeli, a
bársonyból varrt szegedi papucs formájában vált igazán népszerűvé, eleinte csak
hétköznapokon és otthon viselt lábbeliként de miután a nagy árvíz után kikövezték
a város utcáit közkedvelt utcai viseletté vált. A mult század 8O éveitől lassan
feledésbe merült, és csak a néptáncosok szinpadi viseletének tartozékaként maradt
meg. Az utobbi években egyre több próbálkozás irányul a szegedi papucs
újraélesztésére, arra hogy divatos formában a fiatalok is elfogadják hétköznapi
viseletként. Egyikőjük a délvidéki Adán élő papucskészítő mester, aki hímzett bőr
formájában nem csak a szegedi papucsot gondolta újra, hanem fapapucsokat-
klumpákat is hímez a néphagyományból merített magyaros motívumokkal a világ
minden tájáról jelentkező kuncsaftoknak.
4 окт 2024
