Egyszer volt hol nem volt, volt egyszer egy elvarázsolt csodás világ. Ma már elképzelhetetlen dolgok működtek ebben a világban. Volt mindenkinek munkahelye, hétévégén a családok együtt voltak, nem voltak plázák, hétévégén csak a közérti eladók és a buszvezetők dolgoztak. A boltok és a piacok szombaton max 14 óráig voltak nyitva, vasárnap semmi, csak az éttermek. Ebben a világban mindig volt friss kenyér, igazi tej, mindenki mosolygott, voltak nagy bulik szülinapokon, névnapokon és még a szomszédok is át jöttek!!! Nem kellettek rácsok az ajtókra ablakokra, nem féltünk, hogy valaki kirabol. Világítás alig volt az utcán, de soha nem féltünk semmitől, eszünkbe se jutott, hogy valaki megtámadhat, megölhet. A gyerekek már 20 óra körül otthon voltak, nem volt kijárási talalom, mert szerettek otthon lenni a családdal, szülőkkel. Semminek nem volt mai szemmel nézve, de mindenünk meg volt. Ma mindennünk meg van, de semmink sincs, csak rettegés, félelem, bezárkózás. Egy elvarázsolt, mamár nem létező világ, elmult és többé nem lesz, csak az emlékekben.
Tudom, én lehet egy kicsit kilógok itt a sorból a 2007-es születési évemmel, viszont nagyon nagy az érdeklődésem e csodálatos korszak iránt amiről nagyszüleim oly sokat beszéltek hogy szinte már sajnálom hogy nem tudtam átélni ezt az időszakot. Ehelyett ebben a rettenetes generációban kell felnőnöm ahol a mai fiatalok élete már csak a közösségi média körül forog...
A legszebb a legjobb világ volt a mi 80-as éveink. Hétköznap mindenki tette a dolgát, ki tanúlt, ki dolgozott. Éltük szorgos hétköznapjainkat. Alig vártuk a hétvégét, hogy végre induljunk szórakozni. Mámorító éjszakák voltak azok, minden féle drog, és más bóditó anyag nélkül!!! Igazi őszinte szerelmek születtek akkor, aminek nagy része mai is tart, mint házasság. Akkor még udvaroltak a fiúk a lányoknak, a kézfogásig is jó pár találkozás után jutottunk el. Nem az volt a cél hogy egyből másszunk be az ágyba, igazi tisztelet volt a fiúk részéről a lányok felé. És nagyrészt az,, A bizonyos dolog,, csak akkor történt meg ha valóban szívből komolyan gondoltuk egymással. ❤️ Istenem, annyira hálás vagyok a sorsnak hogy akkor voltam fiatal, átélhettem azt a csodás korszakot. Amig csak élek mindig boldogan fogom vissza idézni azokat a ma már mesébe illő időket. Soha nem felejtem,, annyira szép volt❤️❤️❤️❤️
Nagyon igazad van Kedves.......a szívemből szóltál.......Én 63-as születésű vagyok.....77-81 ig jártam Szakközépbe....akkor kezdtem el diszkózni a 1 tőlünk 16km.re levő kis faluba....ahová még mostanában is visszajárok szilveszteri bulikat tartani. Forgatom többek között ezeket a zenéket is ami ebbe a mixbe is van. Eltelt az idő fölöttünk.....de a szívünk fiatal maradt......sok emberről már ránézésre is tudom mi a kedvenc zenéje......csodálatos és örök dolgok ezek...ennek feelingje és varázs a van.....és ezeket szerintem Te is érzed....és a Mi korosztályunk is......nem kell senkinek semmit magyarázni.....Ajánlom olvasd végig a kommenteket.....sok nagyon jó van benne.....leírják a tutit erről a ma már csak az emlékeinkben létező csodás világról....:-) Minden jót kívánok....öröm volt olvasni soraidat!!!!!!!
Húúú, nagyon jó ezt most nézni! Az emlékek feltörnek... Jó zenék, közben lehetett ismerkedni, beszélgetni, mert hallottuk egymás hangját. A zene az igazán zene volt, a tánc is igazán tánc. A készülődés nem abból állt, hogy előtte hazatoljuk a plázát - nem jutott ilyesmire. Inkább időnként cserélgettünk a barátnőkkel egy- egy blúzt esetleg. Néha összedobtuk a pénzt öten-hatan,vettünk egy üveg bort, megittuk, megártott, emiatt aztán ez fél évig eszünkbe sem jutott újból. A boldogságot a zene, a jóbarátok, a tánc együttes hatása adta meg. Legkésőbb éjfélre otthon voltunk. Reggel fel bírtunk kelni és besegíteni a házimunkába. Szeretet, béke, biztonság, gondtalanság- ez mind együtt. Telefonunk sem volt, hogy a kezünkhöz ragadva elvegye a figyelmünket egymásról. A szülők tudták, hogy hol vagyunk és időben hazaértünk. (1978-1980 - Keleti régió)
Emberek emberek voltak . 1981-1985 középiskola ....utánna minden nyár Balatonfenyvesen minden este buli. Szüleim bíztak bennünk. Tudtuk mit és higyan csináljunk. Sajnálom elmúlt de szép volt.
Az biztos, hogy emberibb világ volt. Nem volt annyi pénze az embereknek, mint manapság, mégis gazdagabbak voltak...Lelki értékekben egész biztosan. Nagyobb volt az egyenlőség, nem volt annyi kirívó eset a társadalomban, mint manapság. Életszínvonal, anyagi helyzet, stb. Ráértek az emberek. Kíváncsiak voltak a másikra. Aztán jött a várva várt jó világ. A nyugat. Minden bejött,amit eddig csak nyugaton lehetett kapni, óriási lett a piac, csak a rávaló maradt a határokon kívül. Nagyra nyílt az olló, az emberek anyagi helyeztét értve. Innét kezdve ölik egymást, megy az irigykedés stb.Bejöttek ezek a remek munkahelyek, amik még aludni sem hagyják a melóst, sőt még a hétvégéjüket is semmibe veszik. Nem csodálom, hogy szórakozóhelyek százai zártak be. Egyszerűen nincs a szórakozásra idő. A vidék ezt nagyon észrevette. Úgy ugyanis baráti , haveri kört nem lehet fenntartani, hogy az egyik vasárnap hajnali 2kor még félrészeg, a másik azon aggódik, hogy 5kör megy a céges busz hajnalban. Vasárnap!!! Egy fos, semmi, embertelen világ lett.....
Tinédzser voltam a nyolcvanas években. Mondhatni gyerek. Sokkal boldogabb világ volt. Nemcsak azért mert gyerek voltam. A szüleink felnőttként is boldogan éltek, gondtalanabb évek voltak. Egyszerűbb. Tisztább. Könnyebb ma, de nem jobb.
Hát igen...Így 50 után jó visszamenni kicsit, látni azt hogy a szórakozás az szórakozás volt..Nem lehetett erőszakos izompólós drogos embereket látni, akik balhézni mentek volna oda..Persze, akkor is voltak csetepaték, de nem úgy mint mostanában..Minden kisebb nagyobb helyen nyitottak Discó-t, meg lehetett fizetni a belépőt, és a pia sem volt drága..Más világ volt..
Én 93-as születésű vagyok de már nekem is hiányoznak azok az idők mikor még én voltam gyerek mert a világ az elmúlt 10 évben akkorát változott mint azelőtt az elmúlt 100 ban. Én még abban az időben voltam gyerek mikor telefonfülkéből telefonaltunk ha nem mentünk haza és mobilunk is egy 5310 es volt és hogy örültem neki 🤣👍 Soha többé nem lesz már ilyen az biztos
@@gyurischannel5822 Ugy bizony retrodiscok vannak még , én voltam kb 4 éve Szegeden szilveszterkor , super volt, pedig már 50 elmúltam, de a nyolcvanas években voltam fiatal, jó volt egy kis nosztalgiázás.
Kedves Tehel Károly ha valóban az igazi Tehel Károly vagy ebből Légyszíves Töltsék fel Akkar 1-2 Órás Tatalmat is biztos Lenne rá Igény Ráadásul Nem is Sok Úgyhogy tedd oda ettől jobban Magad ez a tartalom Kibaszott jó valljuk be Imádom Nagyon Nagyon Köszönöm szépen Szeretettel Timalinaek ha Ismer Minket
Nagyon jók ezek a fotók .hogy így megmaradtak sokszor eszembe jut hogy mi lett ezekből az emberekből történelem iránt érdeklődőket meg az gondolat .hogy ilyen országúti vagy más discokrol könyvalakban tanulmány jelent e még írás..tudom ennek megírása feldolgozása nagyon időigényes nehéz feladat lenne.dr talán lenne reá igény
A dél Alföldön meg az üllesi vigado disco volt menő hely, rengetegen kijártak Szegedről, pedig ott is volt jópár disco, de mégis az valahogy jobb volt.
@@Moszkvater megszakadt a mondanivalom.... Szóval nekem is volt ilyen órám, menö volt! A farmert meg úgy mutogattuk hogy felhúztuk az iskola köpenyt hogy lássák a márkajelzést a zsebeknél! :-)
Igen a Vermona.....az örök....Én a mai napig használom retró bulikba....hisz retró buli retró hangtechnikával és fényekkel....stílusosan...... Anno 2x50W-os erősítővel és ezekkel a ládákkal bezengtünk 1nagyobb termet....hihetetlen érzékeny és nyűhető hangfalak......csak vigyázni kell rájuk....:-)
Tudom orulet amit mondok,mert akkor kb.8-10 evvel oregebb lennek, de tokre szerettem volna tinedzser lenni a 80as evekben.Annyira jo volt a zene...a szines ruhak, a divat,
@@lillazold8780 Hát igen az akkori frizurák és a ruhák mások voltak! Szerintem nem voltak mindig elönyösek! Ruhából a választék szerintem siralmas volt, én is akkor voltam tinédzser..A mostani tinik elsirnák magukat, ja és az iskola köpeny!!!!!Ott is voltak fazonok!
