Ez a falu kihalásra volt ítélve | Feked ~ Helyközi Járat 

A járvány ilyen szempontból talán hozott némi pozitívumot is: a "home office", távmunka lehetőségének szélesedését, elfogadottságát (persze nem lehetséges minden munkakörben illetve az sem árt ha megfelelő szélessávú internetelérés van hozzá a településen)

Mi ezt úgy oldattuk meg, hogy Bp vonzáskörzetébe költöztünk falura. De sajnos a városiasodás,a lakosságszám növekedés, büdös levegő, zsúfolt utak és egyre kevesebb zöld itt is utolért minket.

Egy vilag varosban elek es remelem par even belul sikerul egy kis faluba koltoznom!

2017-ben minden településnek felül kellett vizsgálnia/újra kellett alkotnia a település rendezési tervét és arculati kézikönyvét, és meglehetősen szigorú előírásokat sikerült rögzíteni. A legtöbb ilyen kézikönyv pontos utasításokat tartalmaz pl. arra, hogy az utcafronton milyen (dísz)növények telepíthetőek, milyen színű és anyagú lehet a tetőburkolat, milyen homlokzati megoldások alkalmazhatóak. 2 probléma van: egységes arculat nem lesz attól egy településen, hogy azt kézikönyvbe fektetik. A legtöbb településen ezzel évtizedeken át nem foglalkoztak, így annyira heterogén lett az utcakép, hogy azt szinte lehetetlen lenne egységessé visszaalakítani. Közelíteni lehet, de visszaalakítani nem igazán. A másik, nagyobb probléma, hogy egyes előírások a magyar közállapotokhoz, elsősorban a lakosság anyagi helyzetéhez mérten ésszerűtlenek. A leglátványosabb példa erre a tető kialakítása. A legtöbb kézikönyv előírja a cserépfedést, és tiltja pl. a cserepeslemez használatát. Ez azért bajos, mert a cserép eleve drágább, mint a cserepeslemez, de ráadásul még nehéz is. Ebből adódóan sok régi építésű ház esetében pl. ha egy felújítás során modern cseréptetőt akarnak csinálni, akkor lényegében a teljes tetőszerkezetet vissza kell bontani és újraépíteni, hogy elbírja a cserépfedés súlyát. Aztán utána még lehet imádkozni, hogy ne rogyjon meg az alap. Természetesen támogatást elvétve nyújtanak ahhoz, hogy a felújítani szándékozó teljesíteni is tudja az előírásokat. Fentiekből adódóan a kézikönyvek ugyan léteznek, de a legtöbb helyen nem igazán foglalkoznak azok érvényesítésével, maximum a tervek elkészítéséig és engedélyeztetéséig.

Szerintem az amerikai kertvárosok egyformasága borzasztó nyomasztó.

@@sourcerror Ahogy mondod. Steril az egész.

@@sourcerror Ja, szörnyű! Mennyivel jobb, amikor egy utcában egyszerre van kismillió silány kádár-kocka, köztük itt meg ott egy-egy alpesi tető, amott egy soha be nem vakolt, gulyáskommunizmus hiánygazdasági luxus, emeletes soha be nem lakható hodály nagyított kutyaól stílusú torzó, megint amott egy 240 cm belmagasságú, amerikai tetőszögű könnyűszerkezetes borzalom, arrébb meg egy finn rönkfaház, a mediterrán akármi mellett. Az itt-ott előforduló, 3 év alatt stílusában elavuló, Obi-Praktiker-Bauhaus szemét, mű terméskőborítás cicoma szörnyedvényekkel csinosított, kutyaól-style nyolvanasévekbeli, családi háznak csúfolt szarokól. Ja, a kilencvenes évek idétlen-szabálytalan párkányú, nemzetközi űrállomás-kínai pagoda hibridekről majdnem elfelejtkeztem. Mindez leöntve a kádári igénytelenséggel, ami az utcákat és a kertek többségét illeti. Angliába ma is el lehet menni, hogyan lehet zsebkendőnyi kertekben csodát művelni, nem szégyen a jobbaktól tanulni. Legalább a főutcákat kellene megmenteni, ahol még lehet, ahol még maradt valami érték a 45 utáni lepusztulás előttről. Ott kellene vasszigor.

@@bixi84 Inkább a steril, mint a kupleráj. Anglia pl. nem steril, tiszta és rendezett, kivéve a migráns negyedeket. Az új építésű, nem nagyvárosi lakóparkok 99 százalékában mai napig ugyanazokat a családi, iker, sorház alaprajzokat nyomják 200 éve, kissé modernizált változtatásokkal. Angliának ezért van egységes arca a legutolsó hamletig. Magyarországon eltűnt a kistelepülési arcunk, ,,hála" a szocializmus igénytelenségének. Amit érték Magyarországon, és maradandó stílust ad, minden 1945 előtt épült.

focipályára kapnának támogatást szerintem csak nincs elég narancs ha jól értettem a polgármesterúr szavaiból :D

Csak az elmúlt évtizedekben lett a falusi a csóró szinonimája. Amikor ezek -a videóban is látható - házak épültek, a vidéki parasztság jómódú volt, ellenben azokkal a városi munkás tömegekkel, akik komfort nélküli lukakban élték az életüket - na, nekik hatalmas minőségi ugrás volt a lakótelep.

@@cserkutidavid Ki mit ért komfort alatt.... A parasztházban nem volt áram és a budi is a kert végében volt. Ez aztán a komfort.