Sok víz lefolyt a Rimán, míg a kalocsai érsek Árpád-kori uradalmából, Rima vármegyéből előbb Kishont, majd 1802-ben Gömör-Kishont vármegye, végül Trianon után „okres Rimávszka Szobota” lett. S lett aztán a gömöriek szavajárása, hogy „a magyar „Miatyánk” Rimaszombatnál végződik, azon felül már tótul imádkoznak.” De a Hazajáró a Rima forrásvidékén, a Murányi-fennsík és a Vepor között emelkedő, változatos formakincsű Fabova-hegységben, ha a föld alól is, de felkutatja nemcsak a természeti értékeket, hanem az épített örökségeket, no és a tájban ma is élő, semmihez sem hasonlatos sajátos gömöri szellemiséget.
Gömörpéterfalai előhangot követően a Rima völgyébe emelkedünk. Zeherje, majd Alsó- és Felsőpokorágy után meglátogatjuk a Kőjankó formációját, majd Gömörlipóci kitérővel érünk előbb Nyusta, majd Tiszolc bányavárosaiba. Tiszolc várhegyére túrázunk, aztán a Rabló-hágó környéki tanösvény körbejárása után felemelkedünk a Fabova hola csúcsára.
A "Hazajáró" hétről-hétre bakancsot húz és nekiindul, hogy keresztül-kasul bebarangolja a Kárpát-medence varázslatos tájait és megismerje hazánk természeti- és kulturális értékeit, történelmi emlékeit és az ott élő emberek mindennapjait. Erdélyben, Felvidéken, Kárpátalján, Délvidéken, Muravidéken, Őrvidéken és belső-Magyarországon hol gyalog, hol szekérrel, kerékpárral vagy kenuval halad vándorútja során. A Kárpátok fenséges gerinceitől, várromokon, apró fatemplomokon és véráztatta harcmezőkön át, patinás városokig - megannyi magyar emlék kíséri a "Hazajáró" soha véget nem érő útját.
29 авг 2024
