Filmelemzés: Martin McDonagh - A sziget szellemei 

Egyszerűen nem értem, hogy az a szempont hogy nem merült fel, hogy itt két férfi egzisztenciális válságáról van szó. Azért ennyire túlzóak a reakciók, mert valójában nem az a tét, amiről a szereplők beszélnek. Colm igazából súlytalannak érzi a létét az élete végéhez közeledve, és erre a klasszikus férfi reakciót választja: elkezd teperni, hogy maradjon a halála után valami, amiről majd emlékezhetnek rá. Pádraic nem tartott még ezen a szinten lelkileg, nem volt még ennyire őszinte magához pár évtizeddel fiatalabbként. Az ujjak levágása vagy a ház felgyújtása valójában arról szól, hogy végre egyszer az életükben ezek a férfiak vállalnak valamit, amihez tartják magukat következetesen. Ígéretet tesznek a másiknak, és átélik az ehhez tartozó kockázat- és felelősségvállalást, majd az ígéret betartását követő sikerélményt és magabiztosság löketet. „Furcsa módon” ezáltal végre a tetteik és az életük fontossá válik, mert igazi téttel játszanak már, nem hamis zsetonokkal. (Jenny, a csacsi pedig azért annyira fontos, mert valójában Colm azon a ponton Pádraic ártatlanságát pusztítja el végérvényesen. Az szárad a lelkén, hogy makacssága miatt magával húzott egy másik embert a kétségbeesésbe.) Beszédes az is, hogy egyiküknek sincs családja, felesége és gyerekei. Gyávák voltak új kapcsolatokat kialakítani, érzelmileg elköteleződni addig ismeretlen emberek felé. Colm eleve inkább a racionális intelligenciáját használja, Pádraic habár egy ultraérzékeny egyén, a saját érzéseit nehezen vállalja, leginkább az érdekli, hogy lehetőleg senki ne gondoljon róla rosszat, mások szeretetéért küzd. Jó ember, de attól még gyáva. Amikor húga megkérdezi, hogy nem érzi-e magát magányosnak, nem tud mit kezdeni az érzéssel. Ezért akkora érvágás neki egyetlen barátjának az elvesztése. A Colmban tátongó űrt pedig be tudná tölteni az, ha nem a „nagy művet” akarná görcsösen megírni, hanem tanítványokat fogadna (amit egyébként mintha csinálna is a kocsmában, és láthatóan nagyon jól érzi magát közben!) vagy családot alapítana, és elfogadná, hogy azok az emberek majd tovább örökítik a nevét vagy a vérét. Ilyen értelemben Dominic a legérettebb, aki vállalja, hogy szüksége van romantikus párkapcsolatra, szerelemre az életében, és amint a kiszemeltje elhagyja a szigetet, öngyilkos lesz. Siobhán is bátran viselkedik, képes elhagyni a szigetet, és valójában nem a lehetséges karrier miatt, hanem mert magányos, és ahogy Dominic rátapint a lényegre, már régen férjhez szeretett volna menni. Tragikus, hogy ők mindketten ugyanarra vágytak és őszintébbek voltak, mint a többi szigetlakó, Siobhán viszont esélyt sem adott Dominicnak a szembetűnő értelmi és korosztálybeli különbségek miatt... Mindenesetre a két férfi gyávaságára nem lehet ellenérv, hogy egy szigeten élnek, és ott annyira kevesen vannak, hogy nehéz feleséget találni, mert akkor ott kellett volna hagyni azt a helyet. Talán az erre való képtelenséget, azaz a bátorság hiányával járó bűntudatot érzik tudattalanul is, amikor a cselekmény kibontakozik. Ebből a szempontból pedig a polgárháborús helyzet inkább arra emlékeztetheti őket, hogy vannak, akik harcolnak valamiért, akár az életüket is adják érte, még akkor is, ha az a valami hülyeség. Javaslom, hogy egy kicsit „harcosok klubjásan” is próbáljuk meg értelmezni ezt a filmet, szerintem így többet ad.

Ez a film elment Róbert Urunk fölött, vagy alatt, esetleg megkerülte.

az ott fordult rosszra minden - nem a miniszamár halálról szól. Azt válaszolja a pap kérdésére, csak sz@r a fordítás, hogy Isten nem foglalkozik a miniszamarakkal, és ott (ettől) fordult rosszra minden.

6:47 -nél Puzsér nem nézett elég jól utána a történelmi háttérnek, itt nem az ír-északír konfliktusról van szó, hanem az 1923-as ír polgárháborúról. Az írek miután legyőzték az angolokat, nem tudtak megegyezni, hogy elfogadják e a békefeltételeket és vívtak egy polgárháborút saját magukkal, amelynek során a legközelebbi barátok és harcostársak fordultak egymás ellen. Az írek azóta is a történelmük egyik legsötétebb pontjaként tartják számon ezt az eseményt, ezt (is) szimbolizálja a film.

A bálnáról is lehetne majd kibeszèlő

Nagyszerű film! Tény, hogy nem egy ERŐSZAKIK, de az milyen magas léc már!

Szerintem meg pont arról szól, hogy van egy ember aki boldog az életében. Minden úgy jó ahogy történik. Majd vannak a környezetében azok akiknek nem jó ahogy most van. Változást akar/akarnak. Pontosan levezetődik hogy mi történhet akkor amikor minden változik körülötted. Azért haragszik rá mert minden ember abban keresi a hibát amiben jónak látja. Ha könnyebb másokra kenem azt amiért én nem jutottam előbbre. Amért én ezt látom megoldásnak hogy elérjem amit eddig nem tettem meg. Padriknek van igaza. A háború pedig szerintem jelenleg mellékes. Max azt szimbolizálja, hogy vannak nagyobb bajok is annélkül is. Én röviden ezt látom benne inkább. A viselkedésem nem a személyiségem hanem a reakcióm a viselkedésedre. Szerintem mindenki életében nem egyszer él át ilyen változást az életében. De hogy kibe mit indít be azt drasztikusan vászonra tették. Nehéz el engedni azt ami eddig egyértelmű volt.

Azért bírom Puzsért, mert tökéletesen meg tudja fogalmazni azt, amit csak érzek.

Szerintem simán lehet hihető a sztori vagy a karakterek. Kicsit utazni kell hozzá távolságban, időben és psziché bugyraiban is, de én tapasztaltam már hasonló, ha nem is ennyire gorteszk viszonyt barátok között.

Ezt a filmet karacsony este neztem meg es szamomra egy emlekezetes karacsonyi filme valt 😀

A történet a barátságról szól, abszurd módon, ha az egyik nem is akar már barát lenni, egy igaz barát nem hagyja és elmegy a végsőkig is azért, hogy ezt megakadályozza. Itt így sikerült...szinte mindent el kellett pusztítani hozzá, hogy belássák, hogy csak egymásnak vannak és barátok ha tetszik ha nem. Ha nagyon reálisan nézzük, soha nem voltak barátok... Az életben a kedvesség sokkal többet ér, mint egy festmény vagy zenemű, ami lehet szép, egyedi és értékes, de ha már pénzben mérik, rég rossz. Az életben csak az számít, hogy ki tart ki melletted, azért mert szeret és törődik veled.

Most hallottam először a magyar szinkront, szerintem nem kellett volna

in brűzs 2?

Nagyon sokat beszéltek egy történelmi tévedés alapján Az ír polgárháború az a sziget felosztása miatt volt 1923-ban, az egyik oldal elfogadta a felosztást az IRA másik fele nem, és fellázadt az Ír Szabadállam ellen... az ujjak lehetnek az Észak-Írországhoz került grófságok.

És ő lenne a filmkritikus???

Erőszakik 5/10, Három óriásplakát Ebbing határában 7/10, A sziget szellemei 9/10

Mintha Róbert ezen a filmen verné le azt, amit anno a Jokernél elmulasztott.

Na itt egy jo film amit Robi nem ertett meg.

Filmként nagyon jó volt, a cselekmény elsőre nekem sem jött át, így elmagyarázva egy kicsit erőltetett.

Azért vágta le az ujjait, mert bízott benne, hogy ha már felfogni nem, legalább képes átérezni barátja elveszített ujjai miatti fájdalmát, és valóban ez volt az utolsó utáni esélye arra, hogy megszabaduljon zaklató 'barátjától'.

Támogató komment

nem kell semmiféle metafora, a film attól a pillanattól válik érdekessé, hogy megkérdezünk egy nézőt, hogy szerinte ki volt a rossz és ki volt a jó oldalon. A kérdés egy bites, a válasznak pedig normális esetben szintén ennyinek kellene lennie, mert a film gyak arról szól, hogy egy kezdetben szimpatikus karakterről a végére kiderül, hogy egy pszichopata, zaklató, míg a hidegnek és számítónak vélt barátjáról ennek éppen az ellenkezője. A fordulat 180-fokox, nincs bocsánat arra amit értelmi és mint a végén kiderült érzelmi fogyatékos Padriac elkövetett, és nincs az a 10 parancsolat, amely szerint Colm csupán azért elítélhető, mert már nem szeretné magának tudni a volt "barátja" társaságát.Onnan pedig, hogy a nézők nagy része képtelen volt lekövetni ezt a fordulatot, kiderül, hogy mennyire igaz az állítás, hogy az első benyomás mindent felülír.

Egy gondolat jutott eszembe annak kapcsán, hogy mennyire aránytalan a reakció/bűntudat, stb. áthárítása: bár abban igaza van Robinak, hogy ez nem reális, a traumák általi hárítás és bűnbakképzés sokszor ugyanennyire irreális, gagyi, stb. Az ír polgárháborús filmekhez szerintem a felkavar a szél igen jó. De persze eredetiben, ahogy ez is. Nem sznobságból, csak mert itt sokszor a nyekvezet/akcentus, kifejezés nagyon nagy része a film nyelvezetének,mint a képi világ.

Vannak ilyen cölöb lények akik ki írják hogy ők letiltják azt a kommetelőt aki nem az ő seggét nyalja.. Ez tiszta sor. Oda normális ember nem ír semmit... A spirit FM online csevegést hirdet, de töröl... Na ez bosszantó lenne ha az ember nem sejtené hogy kamu az online csevegés.... Semmi sem online... Sajnos..

Robi, te itt a beszelgetes kozben jottel ra, hogy a tobbieknek igaza van es mar nem tudtal hogy visszakozni? 😆

Ez a Sziget Szellemei nagyon unalmas, igazi mélység nélküli film volt nekem így utólag pedig csalódás h milyen pozitív kritikával is illették a filmet a magyar kritikusok is ezért is örültem Robi véleményének. Nekem nagyon bejött : A Bálna című film a hibái ellenére és bár több helyen olvasni h hatásvadász és giccses is időnként én ezeket a jelzőket a A sziget szellemei -ben is viszont láttam pl. az ujj levagás utáni tenyeret v. Colin F folyamatosan unott (bár nagyszerű) de egysíkú arckifejezéssel játsza el végig a filmet. Nagyon remélem és klassz lenne ha A Bálna című filmet is kielemeznétek! Lécci...! Brendan Fraser Hollywoodi "pokoljarasa"plusz sok mindent el tud mondani az ottani rendszerről és arról h milyen sokan miért nem kapnak lehetőséget a későbbiekben. Ezér is meg a rendkívüli alakítasáért lenne tanulságos is ha ő kapná meg a legjobb színész oscarját . Ugyanakkor A Bálna sokkal több mint elsőre tűnik: egy igazi tolerancia film.

Robi csak azért szürreális neked mert még nem volt padrik barátod. Hidd el képes ennyire leszalladni az ember az agyáról …

jah ez a film tényleg rohadalom gagyi