Köszönöm a videót! Nagyon hasznos! Egy újépítésű ingatlanba, a már elkészült rendszer megértéséhez sokat adott! Igaz, csak felhasználói oldalról vagyok, de jobban szeretném megérteni a gépészeti rendszereimet és ahol lehet hatásfokot növelni, hogy költséghatékonyabb legyen az üzemeltetés... Várom a témában a további videóidat!
Nagyon jó kérdés!!!! és a válasz az, hogy de... Illetve a hőcserélőnél nem hatásfokról, hanem hőátadási teljesítményről beszélünk. Vannak olyan rendszerek, ahol különböző okok miatt külső hőcserélőt használnak (ennek legfőbb oka mondjuk a külső hőcserélő könnyű cserélhetősége), de ebben az esetben a hőcserélő és a tároló közé kell plusz szivattyú, kell valami ami indítja a szivattyút, kell golyóscsap, szóval kell egy kötés oda, ami drága megvenni és kiépíteni is.
Helló! Nagyon jó amit csinálsz! Érdekes és érthető. Nekem az volna a kérdésem hogy szerinted mekkora hőcserélőre lenne szügség abban az esetben, hogy ha a hőszivattyút leválaszúk a púffertartájról . Egy 12 kW hőszivattyú és egy 500l vagy 1000l puffer közé. Válaszod előre is köszönöm . Szép napot!
Bocsánat a késői valaszért. A hőcserélőt mindenképpen érdemes méretezni. Ugyanakkor olyan lemezes hőcserélőt valasztanék, aminek minimum 1" ős csatlakozása van, és minimum 40-50 lemezes
Szia József, nekem lenne kérdésem a hőszivattyús rendszerekkel kapcsolatban: - Említetted hogy a primer körön ioncserélt vagy desztillált víz szükséges. A szekunder körön ugyanez nem igaz? Ott lényegében ugyanazok az alkatrészek vannak. - Az új ÉKM rendeletben is követelt helyiségenkénti hőmérséklet-szabályozás egy lassan reagáló padlófűtéssel a valósában mennyire tud hatékonyan működni? Főleg egy előszobánál ahol gyakran rányitják a termosztátra a bejárati ajtót. Ez mennyire tudja megbolondítani egy hőszivattyú hatékony működését?
Az ioncserélt víz elsősorban azért kell, mert a fagyállóban lévő rengeteg adalék reakcióba kerül a csapvízzel. A szekunder oldalon nincs fagyálló. Természetesen ott is szerencsésebb ilyen vizet használni, de nem szükségszerű
A rendelet a 12m2 nél nagyobb helységekre ír elő szabályozhatóságot, jellemzően az előszoba ennél kisebb. Ugyanakkor ennek utána kell nézzek. Előfordulhat, hogy automatikusan szellőztetes módba kapcsol a termosztát
Én a Szerelvénybolt kftnél dolgozom, de fontos megjegyezni, hogy a videóim, a saját szórakoztatásomra csinálom. Nincs kapcsolat a cég és a csatorna között. Max annyi, hogyha sok a meló, akkor nincs időm videót készíteni
Hát állandóan nem fog menni az biztos,. Az, hogy a hőszivattyú mennyit megy, az attól függ, hogy mennyi a ház hőigénye. 12Kw-os hőszivattyú azért már elég nagy (akár 300-400l-es) puffertartállyal is képes működni, de a legtöbben 100-150L-eset használnak ilyen rendszerekhez
Bocsánat a késői valaszért, ez a puffertartaly meretétől is függ. A hőcserélő azért kell, hogy ne keljen az egész fűtési kört fagyállóval feltölteni. Egy kis rendszer kispuffertartálya lehet a primer oldalon , de egy nagy rendszer 300-500les tartályát fölösleges fagyállóval tölteni
A kettő közötti melegítést az elektromos futobetet megoldja. Muszáj,mert néha mindenképpen fel kell melegíteni a tárolót, mert 60foknál pusztulnak a baktériumok.
Ez egy jó példa arra, hogyan NE használjunk, NE telepítsünk hőszivattyút. Gázkazánként használnánk így (on-off) egy amúgy alacsony energiabefektetésű készüléket. És ez a kötés, hogy visszatérőben van a puffer... a háztól vonod el a hőt leolvasztáskor. A glikolos monoblokkos rendszer is az olcsó, gagyi kategória. Remélem, azért a szénacél csövet nem erőltetjük hőszivattyús rendszerhez.
Szia! Természetesen nem igaz, hogy on off módban működik a hőszivattyú, hiszen a külső hőmérséklet alapján szabályozza a teljesítményét. Az sem igaz, hogy a háztól vonjuk el a hőt, ezért van ott a puffer. A glikolos monoblokkos rendszer sem gatyi, mindennek meg van a helye. A szénacél csőnek is, bár szerintem annak egyre kevésbé.
