Padlófűtési csövek... Melyik milyen???  

Szuper videó!

Üdv. Egy hibát találtam az elmondottakban. 1989-ben építkeztem saját kezüleg raktam le 600m 1 colos szűrke színű 1 rétegű vastag falú, rettentően merev csövet amit betonhálóhoz kötöztem le műanyag spárgával. Ez volt, csak ezt a csövet lehetett akkoriban kapni. A radiátorokhoz a 3 rétegű csöveket raktam a padlóba a földszinten. Az emeletre viszont rézcsövekkel megy fel a meleg víz a radiátorokhoz. Egy vizvezetékes szaki kötötte rá a csöveket az idomokra, elég szakszerűen megcsinálva, nyomásmérő és hőmérséklet mérő is van a rendszerben, illetve utántöltésre is van fixen kiépített csap. A padlófűtéscsővet nagyon nehéz volt leraknom, 200 m-es gurigákban voltak, egy egy guriga átmérője durván 100 kg körüli lehetett, a guriga átmérője kb 170-180 cm körül volt belül, kívül meg 2 m felett. Ezek colos szürke 1 rétegű csövek, örültem, hogy ezt is kaptam, nem hogy még válogassak is a különböző csövek között, mivel akkoriban nem létezett más padlófűtéscső. Ráadásul télen raktam le a csöveket, így állandóan melegítenem kellett hőlégfúvóval, hogy meg tudjam hajlítani. Így is csak 20 cm átmérőben tudtam a visszafordulásokat meghajlítani a 10*10 cm-es betonhálóhoz. A mai napig megvannak a fényképeim róla. Amikor elkészült a bekötés, akkor a nyomáspróbánál 4 atm nyomásra teszteltük 1 hétig, majd leengedtük 1.5 atm a nyomást. A csövek nyomáspróbája 1 hét volt, ezalatt csak pár tized atm nyomás esett amíg a feltöltéshez használt csapvízből a szabad oxigén kidiffundált a csőből. Akkor utána újra engedtünk rá egy kevés vizet, hogy meglegyen a 1.5 atm nyomás a csövekben. Azóta nem kellett hozzányúlnom a rendszerhez, utántölteni sem kellett. Fogalmam sincs milyen típusú a cső, de azt tudom, hogy 1 rétegű colos, szürke színű. A földszinti radiátorokhoz menő csövek fehér színű 3 rétegű cső. A csövekben magasabb a nyomás, mint a külső légnyomás, így az oxigén csak kifele tud áthatolni a szürke csövön, befele nem. Ez fizikai lehetettlenség lenne. A csapvízben mindig van szabad oxigén egy kevés, söt a cső feltöltésnél is maradhatnak benne levegő buborékok, ennek kellett kidiffundálnia csövön keresztül az 1 hetes 4 atm-es nyomáspróba alatt. Mivel ezt 1989-ben raktam le, és azóta nem kellett töltenem a rendszer az 1 hetes tesztelés után, ez azt jelenti, hogy az a cső is tökéletes, kár volt a videóban lehúzni a minőségét.

Talajkollektorrol akarsz videót készíteni, illetve a hidrováltóról?

Szuper bemutató a csövekről. Ha lehetne kérni még padlófűtéssel kapcsolatos tartalmat, annak nagyon örülnék.

Melyik padlófűtési módszert ajánlanád? -taposós amit említettél -XPS táblás, szegelős Estrich kötése után, burkolás előtt ki kell fűteni a padlót, de ha még nincs mivel (se a hőszivattyú, se a kazános rendszer nincs meg), mivel oldanád meg? Elég lehet egy használt bojler rákötése erre a célra? (Nyilván keverőszeleppel be lenne állítva a maximális előremenő hőfoka) Remélem tudsz tanácsot, ötletet adni. Köszönöm

Kedves József! Szerintem a témában egy olyan videó nagyon hasznos lenne, amiben a kicsit hozzáértő, inkább hozzá szagoló érdeklődőnek elmagyarázza az Ön tapasztalatait a csőméretek, osztó típusok(gyártók?), és egyéb járulékos szerelvények tekintetében. Mit érdemes, és mire nem érdemes költeni a gyakorlatban. Például érdemes-e mindent egybevéve 20as csővel szerelni a kevesebb kör, magasabb ár(különösen pex-a-nál) tekintetében. Érdemes-e márkás osztót venni a kínai helyett. Van-e különbség a 7eFt-os és a 13ezres termofej között. Jobb-e az egy szivattyú-több stad szelep kombináció, mintha minden osztóhoz külön szivattyút vennénk, amit termosztát kapcsol ki-be. Ilyen megoldásokra gondolok. Üdv!

Thanks!

Tisztelt József, Köszönöm az eddigi munkáját, szerintem nagyon hasznosak a videók. Mi a véleménye a szárazépítésű padlófűtésről? Működőképes a rendszer?

Kedves József! Az alábbiakat építő jelleggel írom a következő videóihoz és semmiképp sem kötekedésként. A videó elején említett "szállópor" és 40°C fölötti padlófűtésvíz kapcsolatának érdemes lenne utánanéznie, mert elég nagy butaság. attól, hogy 45°C-al fűtöm a padlómat, még nem lesz 26-27°C fölötti a padlóhőmérsékletem. Ugyanis függ az osztástól is és a beton vastagságától is ( még a burkolattól is). Az persze valós, hogy árthat a betonnak. Ha a szállópornál a lebegő porra gondolt, akkor ezt már nagyon sokan bebizonyították, a padlófűtésnél (mint sugárzó fűtés és nem konvekciós, mint a radiátoros), hogy nem létező dolog amit radiátoros lobbi terjesztett. Ahhoz, hogy port lebegtessünk olyan felületi hőmérsékletre lenne szükség amire nem szeretnék lépni. Ami nagyon zavaró, extrém mennyiségű vágás van a videóban ( majdnem minden mondatban, de van amelyikben 3-4 is). Érdemes lenne elpróbálni párszor a mondanivalót a felvétel előtt, hogy ne legyen ilyen hiba ami miatt végig kell szenvedni a videót, pedig van benne hasznos tartalom.