Érthető Pénz Konferencia jegyek: www.erthetopenz.hu/lp/konfere... Angol Államkincstár honlapja: www.dmo.gov.uk/ Amerikai forgalomban lévő inflációkövető állampapírok: www.wsj.com/market-data/bonds...
A lényeg úgyis az, hogy mennyi pénz van a számlán az időszak végén. A magyar esetében 10,150,000 Ft. Az angol esetében helytelen a számításod, mert a 10M tőkére kapsz 1,012,500 Ft-ot és ennek a 10M tőkének inflálódik a 10%-a (pontosan ugyanaz a számítás, mint a magyarnál), így 10,012,500 a vége. Az amerikainál pedig a 10M inflálódott 8%-kal, azaz a 9,2M-ra jött 800,000-nyi tőke és 324,000-nyi extra, azaz 10,324,000 Ft a vége, ahogy írod. Az egyetlen dolog, ami a külföldi kötvények mellett van, azaz forint értékének a romlása.
Az oké, hogy an angol papírnál lesz 2 év után 11 M HUF-nak megfelelő GBP-d, de ha azt nem Angliában akarod elkölteni font-ként, hanem Magyarországon forintként, akkor az máris nem 11 M-t ér reálértéken. (Árfolyam változást és átváltást nem számolva.) Szerintem ez így elég megtévesztő összehasonlítás.
Éppen ezért szenteltünk ennek egy komplett egy órás előadást az Érthető Pénz Konferencián, ahol minden szempontot figyelembe vettünk. Az országkockázattól kezdve a hosszú távon elérhető pozitív reál érték különbségen át egészen a kötvény portfólió kialakításáig. Ahogy telnek az évek, úgy lesz egyre nagyobb a különbség a magyar és az angol inflációkövető állampapír reálértéke között. Még egy jó pár dolgot bele lehetett volna tenni a videóba, hogy a kalkuláció teljesen pontos legyen, de törekedtem a közérthetőségre, lévén, hogy Magyarországon alig akadt ezelőtt befektető, aki beszélt volna erről.
Szia 18-as sorban kevert a reál és a nominális érték. A magyar nominál 12160ezer, az USA pedig 11324 kellene legyen. Vagy az angol és a magyar nem jó. Vagy én nem értem...
Szia Jogos az észrevétel, a 18.as sor elején el lett írva a nominál érték, mert az a reál érték. Úgy helyes, hogy a 18-as sor: TELJES REÁL érték a 2. év elején. Tehát amennyit a pénzed valójában ér a 2. év elejére.
Azért ez az excel tábla több sebből is vérzik szerintem ! Ugye a D18- as mező. De kérdezem én, biztos, hogy 20%-os inflációnál 10m Ft 8m FT-ot fog érni egy év múlva ? Szerintem nem ! Ugyanis , ha követem a logikád 100%-os inflációnál 10m Ft semmit se ér az év végén??? Valami bizony nem stimmel ! Valamint feltételezed azt is, hogy a forint az év végére kb. 10%-al kevesebbet fog érni a fontnál. Valamint ugye a magyar állampapír teljesen ingyenes, míg az angol azt gondolom, ha brókeren keresztül veszed nem. De ki kell számolgatni mi, mennyi, ám úgy gondolom a végkifejlet szempontjából nem annyira nagy különbség, mint ahogy állítod!
A D18 mezőben a teljes pénzed nominál értéke 12 150 000 Ft (nem pedig 10 150 000) ebből lehet számolni a reál értéket (mert a kapott kamatnak is 20%-kal kevesebb lesz a reál értéke), ami jelen 20%-os infláció mellett 9 720 000 Ft, ami e számítás alapján tény, hogy kevesebb, mint az USA-ban vagy Angliában (real 10M-10M) de kérdés, hogy megéri-e ide oda váltani a Forintot, nem beszélve az árfolyamkockázatról. Így amit nyertünk a vámon elveszítjük a réven, ha nem többet!
A 18.as sor elején el lett írva a nominál érték, mert az a reál érték, ebben igazad van. Úgy helyes, hogy a 18-as sor: TELJES REÁL érték a 2. év elején. Tehát amennyit a pénzed valójában ér a 2. év elejére. Mivel a 2. év elején kapjuk meg a kamatot, ezért azt nem kell jelenértékre számolni a 2. év elején. Így bőven megéri a befektetés. Amit pedig a videóban sokszor elmondtam, hogy a devizakockázatot most kivettük a számításból. Még egy jó pár dolgot bele lehetett volna tenni a videóba, hogy a kalkuláció teljesen pontos legyen, de törekedtem a közérthetőségre, lévén, hogy Magyarországon alig akadt ezelőtt befektető, aki beszélt volna erről. Bele lehetett volna tenni az infláció számítás pontosan hogyan történik ezeknél az államoknál, nem számoltam Macculay duration-t, ami a kamat újra befektetéséből és a kamatkörnyezet változásából adózó mutató és még sok sok egyéb apróságot, ami a végén tudja árnyalni a képet. De a nagy kép az ugyanaz marad. Hála istennek én sem a magyar, sem az angol, sem az amerikai állampapíroknak nem vagyok a szószólója, megmutatom hogyan működik és utána mindenki személyre szabottan ki tudja számolni, hogy melyik éri meg neki. Akár azt is lehet mondani, hogy egyáltalán nem éri meg az állampapír, mert a részvényekkel hosszútávon magasabb megtérülést lehet elérni.
Én a tőzsdét hagytam abba , amikor jött a háború. És azt az összeget fektettem PMÁP ba. Mivel nyugdíjas vagyok ,nekem tökéletesen megfelel a magyar kötvény. Az inflációval kár riogatni, mert nem tart ott az ország , és nem is fog.
Amerikai esetén akár egy Interactive Brokers is működik, illetve minden olyan brókercég, akiknek van hozzáférésük az amerikai kötvénypiacokhoz. Működik akár privátbanki ügyfélként is, viszont ott is általában valamelyik amerikai nagybank vagy brókercég a valós megbízás teljesítő. Angol esetén ugyanez a kitétel bár én ez esetben nem tudok itthoni brókercégről, akinek lenne közvetlen hozzáférése az angol kötvénypiachoz. De a szolgáltatók, akik szóba jöhetnek: egy Saxo Bank, Hargreaves Lansdown vagy akár még egy egy IG.com is, (bár ők nem igazán erre szakosodtak).
@@erthetopenz pont az IB-nél nincs tbsz számla, tehát ebből le is kell adózni. Valamint oké, h az egyik legolcsóbb, de ktsgek vannak pluszban, és ott az árfolyam kockázat is. És jön még a kettős adóztatás megszűnése is...
Sziasztok! Van az IBKR-nél is TBSZ számla. Ügyfélkapun kell a NAV-nak benyújtani a kérést és TBSZ számlának nyilvánítják. Dani, nem csinálnál ebből új videot a helyes adatokkal és plusz 1 évvel bővítve? Köszi
Épp ettől inflációkövető a tőke. Hogy a nominál értéket növelik az infláció mértékével. Ha a betett tőke 10 millió forint, eltelik egy év és az infláció 10%-akkor a tőke nominál értéke 11 millió forint lesz.
Rossz az angol. Kétszer adtad hozzá az első éves kamatyot: először beírtad kifizetett kamatnak, aztán ugyanennyivel tőkésítetted az államtapírt is. Ez nyilvánvalóan nem így megyen.
