Kinek nem térkép e táj, és letekint a Nógrádi-medencén keresztülszaladó Ipolyra, érzi: a Vepor hegységben eredő és közel 250 km-es futás után Szobnál a Dunába torkolló folyó több mint egy vízfolyás. Aki itthon van Palócföldön, tudja: az egykor szabadon kanyargó Ipoly az évezredek alatt gyakori kiöntéseivel gazdag természeti élőhelyeket alakított ki, mígnem jött a mindig telhetetlen ember, és meg nem regulázta. De középső folyásán maradtak még szabályozatlan szakaszai, melyeket ma is értékes folyóparti növényzet: mocsarak, ártéri erdők és széles rétek szegélyeznek. És így van ez a partja mentén élő emberekkel is. Az Ipoly, ami egy évezreden át összekötötte a Hont és Nógrád határán fekvő falvak lakóit, magyart a magyartól elszakító határfolyó lett. Ám az elcsatolt települések népe hittel és kitartással átvészelte a vészkorszakot, s a két oldal kapcsolatai mintha lassan kezdenének újraéledni. Ennek járunk most utána, amikor…
… a „legbátrabb városból”, Balassagyarmatról indulunk az Ipoly-mente bejárására. A folyó bal partján az Ipolyszögi égerláp, a dejtári Páskom-legelő és az Ipolyvecei major érintésével ismerkedünk meg a Nemzeti Park gazdag élővilágával. Ipolyhídvég gyaloghídján kelünk át az elszakított jobb partra, s Ipolynyék borvidékén tapasztaljuk meg a helybéliek szülőföldhöz való ragaszkodását.
Látnivalók / Felvidék / Hont
Balassagyarmat
Ipolynyék
Ipolyszögi égerláp
Páskom legelő tanösvény
29 авг 2024
