Kitalált 2. vh-s magyar repülő tervezése [EGYÉB]

Подписаться 19 тыс.

Просмотров 32 тыс.

50% 1

Videó egy kitalált 2. világháborús magyar repülőgép tervezéséről (de csak rendkívül felületes mi lenne ha.../theory crafting szinten, úgyhogy senki ne hiányolja az áramlástani vizsgálatokat vagy a kiürülő üzemanyag-tartályok miatti súlypont-áthelyeződés kiszámítását.
Ahogy egy kedves néző felhívta rá a figyelmet a kitalált WM-26-os vízszintes vezérsíkján fordítva szerepelnek a színek (helyesen a külső rész zöld és a törzshöz közeli vörös).
A MÁVAG Héjja nem elírás; korábban a héja szót két ”J”-vel írták. Ennek maradványa a Héjja vezetéknév, de pl.:
„...az orr alakját (egyenes, pisze, héjja, sas)...”
Nyelvtudományi Közlemények (a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Főbizottságának folyóirata), 1954. évfolyam, 56. kötet (Budapest, 1955), 98. oldal.
„Szülők: - Héjja csapna rá?”
Krónika, 1979. évfolyam 3. szám, Katona Imre: Néprajzi útikalauz (III. A Fertőtől Zobor vidékéig - Kisalföldig népcsoportok), 96. oldal.
Tudsz olvasni? Akkor irány az elfnet.hu/
Nem tudsz olvasni? Akkor is, szépek a képek.
Nem is beszélsz magyarul? Akkor van egy jó hírem: most már igen.
A videókról: elfnet.hu/videoink.php

Наука

Опубликовано:

21 авг 2020

Ссылка:

Скачать:

Готовим ссылку...

Добавить в:

Мой плейлист

Посмотреть позже

Комментарии : 143

@arkangyal24 3 года назад

jó lenne egy úgyan ilyen videó páncélosokkal :D

@nagypeter506 3 года назад

Támogatom a felvetést!

@harsildragon1255 3 года назад

szerintem már van ilyen, nézetek utána, vagy legalább is részben, hogy milyen tervezetek voltak.

@ekrolit2884 3 года назад

Nagyon jó videó! Lehetne még pár ilyen agymenésed!

@FenrirVarg 3 года назад

Köszönjük az ismét magas minőségi és szakmai színvonalú videót! Bocsánat a kicsit terjengős kommentért, de talán egy jót tudunk erről beszélgetni. Én is szeretem a "Mi lett volna ha ..." teóriákat. De hát ugye meg van annak az oka, hogy anno miért nem úgy lett :) De akkor nézzük meg, hogy mik azok a feltételek, amik megléte esetén valahogy mégis össze lehetett volna hozni. 1.) Olyan területre kellett volna koncentrálni, ami előremutató, kisebb anyagi ráfordítást igényel a gyártás kiépítése és amiben később is bizonyítottuk tehetségünket. Ilyen terület az elektronika és az informatika (nem számítástechnikai, csak adatfeldolgozás!). Ezek a területek ráadásul semmilyen korlátozás alá nem estek, így hadi célokra is szabadon fejleszthettünk volna. Ha már kezdetektől fogva ezekbe a területekbe ölik az energiákat és erőforrásokat, akkor sokkal hamarabb végfázisba juthattak volna azok a fejlesztések, amik csak a háború végére értek meg a sorozatgyártásra. A radar, a Lidérc légvédelmi (vagy továbbfejlesztve légi harc) rakéta, a kumulatív hatású páncéltörő eszközök (44 M Buzogányvető), vagy a föld mágneses jellemzőit használó kvázi GPS berendezés. Ezek birtokában azért már sokkal jobb tárgyalási pozíciónk lett volna akár a Messererek, akár a DB 601 motorok beszerzéséhez. 2.) A XIX. század végi ipari háttér háborítatlanul fejlődjön tovább. Hát ... ennek elég rendesen odavert egy világháború, valamint egy gazdasági világválság. A háború után a győztes felek (első sorban a románok) a gyártógépek nagy részét (ha nem az egészét) lefoglalták. Ezek pótlására a 20-as évek végére állt össze az a kapacitás, ami egyáltalán el tudott kezdeni szerszámgépeket gyártani. Akkoriban a csúcstechnika még mindig a gőzgép volt nálunk. A logisztika gerincét a gőzmozdonnyal vontatott vasút adta (a méltán híres 424-eseket egészen 1980-ig használták !!), az elosztó és rövid távú szállítási feladatokat pedig lovaskocsik látták el. A könnyűipari (hadi ruházat), élelmiszeripari (töltény és lőszergyártás) és kisebb gépgyártó üzemekben még mindig a központi főtengelyről szíjjal meghajtott gépek dolgoztak. Ilyen körülményekre szerintem nincs olyan állam, amelyik világszínvonalú repülőgépgyártást alapoz. Ahhoz, hogy 1935-re prototípus gép legyen ... hát jó, ha 5 évük lett volna, hogy a nulláról modern gyártócsarnokot varázsoljanak. Ez kb. ki van csukva. Így a saját tervezés mindenképpen bukta. Ha viszont azt nézzük, hogy reálisan mikorra lett volna szükség nagyobb mennyiségű modern vadászgépre, akkor a prototípus elkészültét tolhatjuk a 30-as évek végére. Az további 4-5 év, ami már sanszosabb. Viszont továbbra is szükség lett volna egy olyan bátor vezetésre, ami lehetőséget lát ebben. A hadvezetés viszont sok esetben még mindig az I. világháborús dogmákhoz ragaszkodott. (Ahogy egy másik videó alá kommenteltem, nagyapám századának legmodernebb eszközei az egy darab ellátmányt szállító lovaskocsi, a futároknál 2-3 db kerékpár, és a támogató szakaszban a 2 db I. vh-s Schwarzlose géppuska és egy darab aknavető voltak) 3.) Őszintén nem tudom elképzelni, hogy ha az alig 100 db-ban gyártott He-112-t nem kaphattuk meg licenszre, akkor a típusok nagy részében (közte a Messerben is) használt DB motorok gyártási jogát megkapjuk. Sőt szerintem nincs olyan 1000+ LE-s motor, amit megkaphattunk volna a 30-as évek elején. Kivétel persze, ha az első pont teljesül, és olyan technológiát tudunk cserébe kínálni, amit a németek nagyon akarnak. Ehelyett inkább el tudnám képzelni, hogy egy 600-700 LE-s motornak a licenszét kapjuk meg. Ez lehetne a Jumo 210, de mivel ez is széles körben használva volt a másodlagos repülőgépekhez, ezért inkább reális az Argus As 411 TA 1. Ennek teljesítménye 592 LE, így egy kétmotoros gép teljesítménye elérhetné az 1184 LE-t. Ez magyar viszonylatban, nem légi fölény vadász, hanem csapat légvédelmi feladatkörben már elég lehetne. A gép kialakítása ikertörzsű, két motoros könnyű vadászgép lenne, a P-38-hoz hasonló kialakításban, de 3-3,5 t maximális felszálló tömeggel. Fegyverzetnek indításként nem érzem kevésnek a 2 db 8 mm-es és a 2 db 12,7 mm-es géppuskákat. A 40-es évek elején a 20x99 ShVAK lőszer mintájára a 12,7-es lőszert is fel lehetne skálázni 20 mm-esre. Így a meglévő nehézgéppuskákat egy egyszerű csőcserével könnyű gépágyúvá lehetne fejleszteni. (Ezt megkaphatná a Toldi I is.) 1942-től pedig jöhetnének a Hispano, vagy Mauser gépágyúk (ahogy jöttek is :) ) 4.) A gyártást gazdaságosan kellene futtatni, ehhez viszont nem pálya a pár 100 db-os tétel. Mivel egy géphez két motor kellene, így máris megdupláztuk a gyártási mennyiséget a DB 601-hez képest. A tandem törzsű kialakítás lehetővé tenné a sárkányszerkezet felhasználását más típusú repülőgépekhez is. Ilyen lehetne egy kisebb kapacitású, a csapatok direkt ellátását biztosító szállítógép a Go-244B1 mintájára, de max. 4-5 t felszállótömeggel. A szállítótér és a gép kisebb mérete további lehetőségeket kínál a felhasználási terület bővítésére (pl. elektronikai felderítőgép, AC-47D Spooky, vagy OV-10a szerű közvetlen támogatógép, de el tudnám képzelni a Defiant vadászhoz hasonló bombázó elhárító szerepkörben, egy bombázóból kölcsönzött toronnyal + 4 db 8 mm-es Gebauer, vagy 2 db 12,7-es néhéz géppuskával, később 2 db 20 mm-es gépágyúval stb.). A motorok mennyisége így tovább lett duplázva, és a hadsereg számára is fontos feladatokkal bővültek a gép képességei, ami kívánatosabbá teheti és reálisabb, hogy zöld utat kapjon. A motor felhasználására további jó lehetőség lett volna a harckocsi gyártásban. Egy Turán-II/III közel 20 t tömegéhez ez a teljesítmény ideális lehetett volna. A futóművet és a hajtásláncot természetesen kukázni kell, mert a megnövekedett menetteljesítménnyel már biztosan nem boldogult volna. Erről azonban bővebben majd a harckocsi tervezős videó alá :) A motor gyártási volumene így már felkúszhatott volna a pár ezres darabszámra, ami kb. megegyezne a kovácsszerszámok élettartamával, így már akár meg is érné. Idővonal 1929-re kiépül egy gépgyártásra szakosodott részleg a Weiss Manfréd Műveknél és rohamtempóban elkezdi felszerelni a leendő gyártóüzemeket (ez a valóságban is így történt). 1931-ben a HTI elkezdi a többfeladatú gép, valamint a radar és a Lidérc rakéták tervezését. (1932-ben már létezett a Gamma-Juhász légvédelmi lőelemképző műszer, szóval nem túl sci-fi a dolog) A gépet a Jumo 210C-re tervezik. A 30-es évek végére a Junkers céggel a tárgyalások kudarcba fulladnak, ezért a Weiss Manfréd tárgyalásokat kezdeményez az Argus As 410-es motorok megvételéről. A prototípus 1939 nyarán / végén sikeres próbarepülést folytat. 1940-ben a V-1 jelű vadászgépből 4 db, a V-2 jelű szállítógépből pedig 3 db csapatpróbára kerül. A tesztek és trendek alapján a 12,7 mm-es nehézgéppuskát felpimpelik 20 mm-es könnyű gépágyúra. A cég megveszi az As 411 TA 1 motorok gyártási jogát és a gépet áttervezik azok használatához. 1941-ben megkezdődik a gép sorozatgyártása. 1942-ben a radar és a Lidérc technológiájáért cserébe megkapjuk az Fw-190 gyártási jogát, melyet egy felkészült és a könnyű vadászgépek gyártásában már gyakorlott üzem vehet át. A magyar vadászt áttervezik a Hispano / Mauser gépágyúkhoz 1943 végére van légi fölény vadászunk (Fw-190), csapatvédelmi vadászunk, könnyű szállítógépünk, közel-felderítő és közvetlen támogató gépünk. Az 1944-es orosz bombázókat már a radar által a célra vezetett bombázóvadász verziók fogadják. Tornyukban 20 mm-es gépágyúkkal. És ekkor ébredünk fel arra, hogy bilibe lóg a kezünk :)

@Elfnethu 3 года назад

1.: Alapvetően egyetértek, de az 1930-as, 40-es években még nem létezett modern értelemben vett számítástechnika, így adat sem volt (korai elektronikus számítógépeket a háború alatt tudtommal csak az amerikaiak és a britek használtak, de mindkét esetben titokban). A radar érdekes terület, amit kevesen hoznak fel: egyetértek azzal, hogy például egy hatékony radar (akár a németeknek exportálva) előnyös lehetett volna. 2.: Ezért hangsúlyoztam, hogy a videó inkább csak szórakoztató célú, a valódi történelemhez nem sok köze van. Való igaz, hogy sok mindent lehetett volna tenni, de az 1930-as évek elejéig-közepéig szinte minden ország az első világháború megismétlődését várta - aztán amikor kiderült, hogy a következő egy mozgáson alapuló konfliktus lett, hirtelen hatalmas erőkkel kezdték meg a gépesítést, de ez még a nagyhatalmaknak sem sikerült teljes mértékben. Egy kis méretű, a nulláról induló országnak nem sok esélye volt, a legnagyobb probléma viszont szerintem a gondolkozás: utólag már ismert, hogy milyen irányba ment a fejlődés, de a kor embere csak találgathatott és igen furcsa lett volna, hogy például mindenki fa-vászon kétfedelűeket épít géppuskákkal, a magyarok meg alsószárnyas fém egyfedelűt fejlesztenek gépágyúkkal. 3.: A két egybeépített (vagy húzó-toló) motornak mindig egy csomó problémája van, emellett kétszer akkora tömeget eredményez, két külön rendszer rendszer az üzemanyagnak, olajnak, stb. Természetesen a lehetőség megvan, sőt, lehet, hogy ez egy jobb megoldás lett volna az általam vázoltnál. 4.: az elsődleges ellenfél szovjeteknek rengeteg vadászgépük volt: egy kis teljesítményű motorokkal szerelt, lassú teherszállító nem tudom, milyen sokáig élte volna túl például a Jakovlev Jak-1-esek vagy a Lavocskin La-5-ösök özönét. A kitalált magyar harckocsis videó alá nem kell majd beírni a repülő-motoros kialakítást, mert én is arra gondoltam, csak az kérdés, hogy brit mintára V12-es vagy amerikai stílusú csillagmotor legyen (bár konkrét motortípus-ötletet szívesen veszek). A javasolt teoretikus típus igen érdekes és különösen tetszett a részletessége; köszönöm, hogy megosztotta(d) velünk!

@FenrirVarg 3 года назад

@@Elfnethu Szia! Jaja, az informatikára én is azért írtam, hogy nem számítástechnika, legalábbis annak semmiképpen nem az elektronikus, max az elektromos változata. Az is információ, amit a radar szolgáltat. Az adatfeldolgozás pedig például, amikor a levegőben lévő gépek számára vektoradatokat szolgáltatunk a célobjektumokról. A "Mi lett volna ha..." kérdés megválaszolása mindig is puszta játék marad. Ahogy a beszerzések és a fejlesztések is mutatják, egy háborúban (történjen bármikor is) sokkal több az esetlegesség és kapkodás, mint a jövő trendjeit figyelembe vevő tudatos tervezés. Ha nem így lenne, akkor a háborúkban 1-2 típus gyártása folyna, nem pedig 10-15-é. A kétmotoros megoldások minden téren (harcjármű, repülő, hajó) ellentétes megítéléseket kapnak. Egyszer azt mondják, hogy biztonságosabb, mert két rendszered van. Ugyanakkor rossz is, mert kétszeres a karbantartási idő és a hibalehetőségek száma is. Jó példa erre a BTR-60(70), ahol szintén két motor került beépítésre. Ez kezdetben kényszerű megoldás volt, de sok esetben (mivel a két motor külön tengelyeket hajtott) hasznosnak bizonyult, mert az adminisztratív menetek végrehajtásakor csak az egyik motort üzemeltetve is lehetett jól haladni. A húzó-toló, valamint a sorolt motoros megoldást (pl. GAZ-203, amerikai twin six motorok) én sem tartom jó ötletnek, inkább szükség megoldásnak. Ezért is választottam én is a két külön motort. A gyengébb repülő természetesen semmit nem ér az orosz légi fölény vadászok ellen. Ezért is vettem bele, hogy a radarért cserébe Fw-190-eseket, vagy az általad tervezett kvázi G55-öt gyártunk. A harckocsi motor ügyében hétvégén feltúrom a fősulis jegyzeteimet (jó lesz kicsit nosztalgiázni :) ). Amikor a szakdolgozatra készültem, akkor egy II. vh-s "Milyen lett volna ha ..." magyar harckocsihoz gyűjtöttünk anyagot a haverokkal. Végül a témavezető tanárom megmutatta, hogy ő min dolgozik és nem e lenne kedvem segíteni neki és hát de :) Így a téma dobva lett, de a jegyzetek még megvannak. Én ebben a sztoriban a motorral és a fő fegyverzettel foglalkoztam, de nagyjából még emlékszem, hogy a többiek mit kutattak futómű, hajtáslánc, kormányszerkezet és páncélzat ügyében. Ezt viszont szerintem már privátban intézzük majd, mert elég nagy az anyag. A határidő is kicsit húzósabb, mert be kell gépelni. A jegyzeteim ugyanis kaotikusak és olvashatatlanok :)

@hudumannaia 3 года назад

Óh ember, ez tök jó volt. Köszi, hogy elkészítetted!

@davidbojti7053 3 года назад

Mán vártam egy ilyen videót.👌😀

@istvanpeterkovacs730 3 года назад

Ez aranyos volt. :) Mivel a repülőgépekhez kell kapcsolódni, Így ebben az értelemben van létjogosultsága az eszmefuttatásnak, más szempontból egy zsákutca. Ha (!), visszamehetnénk az időben és hatalmas befolyással rendelkeznénk és a célunk a “lehető legkedvezőbb WW2 kimenetel elérése, nem is kell ilyen (fegyverkezési) irányba elmenni. A legfontosabb elérendő cél, hogy Magyarország ne fogadja el a Németek és az Olaszok Bécsben hivatalossá tett ajánlatát és ne vonuljon be a Felvidékre, az Amerikaiak az Angolok és a Szovjetek engedélye nélkül. He ezeket nem lehetne megszerezni, akkor egyszerűen várni és várni. Majd, nem hadba lépni 1941-ben. Elterjedt nézet, hogy nem volt elkerülhető. Kétlem. Egy dolgot fejleszteni nagyerőkkel, a modern mezőgazdasági feldolgozóipart. A Németek “jóindulatát”, miszerint egy semleges de megbízható ország kategóriájába soroljanak (lásd Svédország, amely még a német csapatokat is átengedte a norvég hadjárat alatt, aminek nem volt hátrányos következménye rájuk nézve) az olcsó és folyamatos mezőgazdasági termék és gépipari alkatrész szállításokkal fenntartani. Majd amikor a szovjet csapatok elérik a magyar határt, valószínű követelésüknek végül (de kicsit húzódozva) engedve, biztosítani az átvonulást. Cserébe, itt nem maradhatnak. A háború után kérni az 1922-ben véglegesen elcsatolt területek nemzetiségi alapon történő korrekcióját a győztese hatalmaktól. Elérni egy a finneknél is jobb semleges státuszt. Erdély középső részét akár egy enklávé formájában megőrizni. Sok ilyenre volt példa a történelemben. Hatalmasat lendített volna a belföldi repülésen, hogy az ország egy részét repülővel a legkényelmesebb elérni, átrepülve román területek felett. Az A300B2 vagy a Dassault Mercure első (ez utóbbi esetében szinte egyetlen) megrendelője a Malév lehetett volna. Micsoda jó pont lehetne. Miközben a Szovjetunió felé is gesztusokat tenni, akár a finnek. Elsősorban tőlük venni harci eszközöket, ügyesen megspékelve nyugati eszközökkel, de csak olyanokkal amihez az amerikaiaknak nincs közvetlen közük. Aerospatiale vagy MBB helikopterek, esetleg Draken vadászgép, stb.

@Elfnethu 3 года назад

Ez csak egy teljesen tudománytalan eszmefuttatás; csak szórakozás, de ahogy a videóban is elhangzik, a háború menetét érdemben egy ilyen képzelt gép sem befolyásolta volna. Az kétségtelen, hogy az ideális lépés a háborúból történő kimaradás lett volna, de véleményem szerint ez lehetetlen. A németek és olaszok biztosan nem toleráltak volna egy potenciális ellenséget a hátukban. Oké, a magyarok fejlesztik a mezőgazdaságukat: tekintettel arra, hogy a németek már a háború első felében is éheztek (többek között a megszállt Görögországból szállították el az élelmiszert), ezzel a magyarok csak egy hatalmas céltáblát festettek volna magukra (a németeknek élelmiszer kell, a védtelen szomszédos ország pedig tele van élelmiszerrel). Magyarország nem tudott semmit ajánlani a Szövetségeseknek (pl.: nyersanyagot, gyártókapacitást, sok katonát) és a szovjetekkel is ugyanez a problémám: a kommunisták nemcsak visszaszorították a németeket, de már készültek a háború utáni világra, megszállva minden köztes országot. Érdekük volt elfoglalni Magyarországot. A szovjetek semmit nem nyertek volna azzal, ha csak átvonulnak Magyarországon (esetleg kisebb veszteségeket), ugyanakkor az ausztriai utánpótlásuk attól függött volna, hogy egy másik ország továbbra is engedélyezi az áthaladást, amit Sztálin biztosan nem engedett volna meg. "A háború után kérni az 1922-ben véglegesen elcsatolt területek nemzetiségi alapon történő korrekcióját a győztese hatalmaktól." - a nagyhatalmak miért engedték volna a tárgyalóasztalhoz Magyarországot? A szovjetek a háború után egyetlen általuk elfoglalt területet sem adtak vissza (igaz, Jugoszlávia ha kommunista vezetéssel is, de sikeresen kikerült a szovjetek irányítása alól), de a keleti-nyugati vonal relatív egyenes (ferde) vonal volt: ha a magyarok a nyugati blokkhoz tartoznak, Magyarország teljesen belenyúlt volna a szovjet érdekszférába és ami talán a legfontosabb: közvetlenül határos volt a Szovjetunióval, amit a hatalmas biztonsági kockázat miatt a szovjetek biztosan nem engedtek volna meg. Svájc közvetlenül határos volt több nyugati nagyhatalommal (és senki sem akart szárazföldi határt a kommunistákkal), kiváló pénzügyi kapcsolatokat ápolt számos gazdag politikussal és a hegyvidéki terep miatt rendkívül nehéz lett volna elfoglalni az országot - ezzel szemben a magyarok az 1930-as évek végére elszigetelődtek, a demokratikus nagyhatalmak semmit nem akartak a magyaroktól, ráadásul és az ország fele síkság. Azt gondolom, hogy az enklávé ebben az esetben teljesen kizárt. Egyrészt hatalmas problémákat okozott, másrészt viszont csak egy előnye volt: nemzetiségi alapon húzták volna meg az államhatárokat. Tekintve, hogy a Szovjetunió tucatnyi országot bekebelezett, nem hiszem, hogy bárkit érdekeltek volna ilyen apróságok.

@istvanpeterkovacs730 3 года назад

Elfnet.hu Értettem én. Csak ez a “mi lett volna ha” egy jó játék és én is szerettem volna bekapcsolódni, a szerintem legperspektivikusabb változattal. Sajnos (vagy nem) abban a katonáknak és fegyvereiknek kevés szerep jut. Viszont, így is működhetett volna egy ilyen vadászgép program jelezve, hogy van “független” katonai potenciálunk. Tehát, nem is áll messze az ideális állapottól. Ahhh. Ami csak játék.

@istvanpeterkovacs730 3 года назад

Upsz! Mellé ütöttem a végén. Nem a szövegben. ;)

@istvanpeterkovacs730 3 года назад

Elfnet.hu Nem vettél figyelembe néhány történelmi tényt és tényezőt, amiből az egyik, nevezetesen az emberi, ami magát Sztálint jelenti, számomra megalapozottá teszi a korábban vázolt lehetőséget. A legfontosabb, ha ez igaz, Sztálin a nagykövete útján jelezte Horthynak június 22. és 26. között, hogy ha Magyarország kimarad a német hadjáratból azt Ő pozitívan értékeli a magyar trianoni döntés felülvizsgálatának igénye tekintetében. Na de mit számit Sztálin szava egy szorongatott helyzetben? Finnország példája magyarázatot szolgáltathat erre. Csak összefoglalom. Finnország Oroszország része volt 1918-ig. Majd a 1939-es háborújukat nagyszerű küzdelemben elvesztették az oroszokkal szemben ami finn területek átadását jelentette Leningrád közelében, ami a Szovjetunió biztonsági igénye volt. Hamarosan kiderült volt is alapjuk erre. A leterhelt Vörös hadsereg kezéből aztán kicsavarták ezt a területet, de nem adták át a németeknek, hogy a bekerítés teljes legyen Leningrád körül. Több helyen olvastam, hogy ez okozta Sztálin meglepő szimpátiáját a finnek iránt. Bárhogy is volt, a finnek hihetetlen “ajándékot” kaptak a háború után, a mi nézőpontunkból. Persze, 45 után elvesztették ismét a vyborgi régiót, de ennél komolyabb káruk is volt. Az ország több pontján orosz csapatok állomásoztak. A legfontosabb egy katonai bázis volt Helsinki mellett. Ha jól rémlik itt 1950-ig állomásoztak szovjet csapatok. Nagyon erős nyomás volt a finn politikán, hogy a háborúban aktívabban résztvevő politikusokat távolítsák el és hurcolják meg. Az első megtörtént, a második kevésbé. De nem ez a fontos. Szóval, Finnország az orosz érdekszférába és puffer zónába került a nyugati nagyhatalmak szerint is. Maradhattak volna az oroszok. Bár a finn politikai elit nem a magyar volt, de ez csak enyhíthette volna a következményeket, akkora mozgástér nem feltétlenül járt volna, mint ami mégis megvalósult. Jelzem, teljesen egyetértek veled, hogy a Szovjetunió vezetése, Sztálin, fontosnak tartotta egy érdekszféra, amolyan katonai puffer zóna kialakítását a határai mentén. Ebbe Finnország is beletartozott. Csak úgy voltak hajlandóak elhagyni az országot, hogy a finnek biztosítékokat adtak, például szerződések formájában, hogy a Szovjetunió szövetségesei és bármilyen ellene irányuló hadművelet esetén minden támogatást megadnak, míg a támadó fél ellen maguk is fellépnek. Ezért cserébe nagyon magas szintű önrendelkezéshez jutottak. Itt kanyarodjunk el a finnektől, de még ne lépjünk a magyar nézőpontba, hanem Magyarország külső megítélését szemléljük. Tehát, Magyarország beletartozik a szovjetek által megkívánt puffer zónába? Bele. Egyetértünk. Magyarország katonailag nem lehetett volna a nyugat része, sőt ilyen szempontból még az osztrák függetlenség is nehézséget jelentett volna a szovjet stratégák szemében. Node a finn? Mig-21, Mi-8, T54,55, T72-es típusokkal? Ok! Van itt egy másik probléma. A finnek csak a szovjetek felé tartoztak kötelezettségekkel, közvetlenül a Varsói Szerződésben nem kellett részt venniük, bár a finn katonák műszaki kiképzése a Szovjetunióban folyt. Szóval, Magyarország beékelődik az északi és a déli VSZ tagállamok közé. Ha életbe lépne a kölcsönös segítségnyújtás esete, akkor itt lenne egy kevéssé átjárható ország. Erre kellett volna egy szerződés és taktika, de az élet produkált egyetlen egyszer egy ilyen esetet. A 68-as “Prágai Tavaszt”. Persze, a szó valódi értelmében ez nem kölcsönös segítségnyújtás volt, azonban volt egy elem, ami fontos az eszmefuttatás szempontjából. A románok nem tekintették megalapozottnak a kérést. Az hagyján, hogy ennek nem itták meg a levét (Sztálin már nem élt ;)), de ami a mi esetünkben fontosabb a bolgárok részt vettek az akcióban, még ha kis létszámban is. Igen ám, de ha jól tudom, a Szovjetunión keresztül érkeztek Csehszlovákiába, nem a románokon és a magyarokon át. De miért is fontos ez a beékelődésen kívűl? A szovjet csapatok például nem is voltak jelen Csehszlovákiában 68-ig. Nem volt olyan igényük, hogy a Bulgáriában állomásozó csapataik nyílegyenesen átvágtassanak a puffer zónán Csehszlovákiába. Ezt megtehették szinte valamennyi VSZ országba a saját határaikon belülről (-NDK, de ott nagy számban jelen is voltak, a nemzetközi egyezmények alapján is [négyhatalmi megállapodás]). Node, egy semleges Magyarországon? Akit megtisztel Sztálin azért a semleges viselkedésért amit a világháborúban tanúsított? Ahogy az elején utaltam rá, nem csak ez volt a kérése, hanem ígér(hetet)t is valamit. Magyarország a szovjet puffer zónában van. Lengyelország határairól a Szovjetunió dönt, a nyugat beletörődő beleegyezésével. Magyarország és Románia határairól is dönthet. Azaz, Románia határairól dönt is, elveszi Beszarábiát. És akkor itt van a semleges “jófiú”. Nyugaton kellemetlen egy kicsit a trianoni döntés felül bírálata, talán elleneznék, lehet, hogy végül Sztálin is. Ennél jobb esély azonban nincs. A nyugatnak azonban tetszhet egy függetlenebb Magyarország. Az USA egy kicsit későn kapcsolt és csak a hatvanas évekre lett a vezérfonala a “Finnlandizáció politikája”, de nagy értéknek tartott volna még egy polgári demokráciát a szovjet érdekszférán belül. Valódi magyar többség a határ menti területeken kívűl csak Erdély keleti régióiban van, ott azonban egy elég nagy homogén területen. Sztálin és a szovjet vezetés erős nyomására alakította meg a román kormány a Magyar Autonóm Területet, mert a szovjet nemzetiségi politikai elképzelés és a magyarok száma ezt megkövetelte. Szerintem lehetne esélye, hogy az a scenárió valósuljon meg, amit elképzeltem. Csak sajnos, a “mi lett volna ha” kérdés nem létezik, de szórakoztató. Ha itt tovább lépünk, akkor a magyar oldalt lenne érdemes vizsgálni és azt a kérdést, amit felvetettél, hogy mikorra is kellene visszamenni az időben? Hát nem 1938-ba, az biztos. Addigra a magyar politikai elit teljesen belelovalta magát és a közvéleményt egy olyan szituációba, amiben nem lehetett arcvesztés nélkül eltekinteni a bécsi döntések megvalósításától.

@kiszeg 3 года назад

Svédország csak "papíron" volt semleges, a svéd ipar és bányászat a német hadiipart szolgálta ki. Ezért kellett Dániának és Norvégiának német ellenőrzés alá kerülni, hogy biztosítva legyen a zavartalan termelés és szállítás. Finnország pedig az oroszok miatt keletről volt szövetséges. Nekünk nem volt akkor sem, és nem lenne ma sem választásunk a domináns nagyhatalom ellen tenni semmit a megszállás kockázata nélkül. Ezenkívül a lehetőségeihez mérten mindent megtett a Magyar Kormány a háborúban való részvétel elkerülésére, később pedig a kiugrásra mind a nyugati szövetségeseknél (Curchill még Rooseveltel is szembement Magyarország odadásáért az oroszoknak), mind Sztálinnal. Jalta után minden hiábavaló volt és lett volna, Roosevelt egyugyüsége odadobott minket Sztálinnak.

@kisattila3809 3 года назад

Nagyon jó videó lett, elismerésem!

@Simogery 3 года назад

Nagyon jó lett a videód! Csak így tovább! Legközelebb egy tank és fegyver fejlesztéses részt is szívesen látnék tőled. Nagyon vágod a témát és jó program a videóid nézése. Látszik, hogy toppon vagy haditechnika terén :)

@TielSong0509 3 года назад

Kimondottan érdekesre sikerült ez a videó is. Először úgy gondoltam nem biztos, hogy tetszeni fog, de kellemesen csalódtam. Rendesen behúzott. :-)

@zhero1734 3 года назад

Hát ez érdekes eszmefuttatás volt. Mindenesetre köszönjük, hogy megosztottad. 2 dologhoz szólnék hozzá. Az egyik, hogy szerintem megkellett volna tartani valamilyen úton-módon Magyarország semlegességét, méghozzá fegyveres semlegességét. Tudom, erre sokan azt mondják, hogy lehetetlenség lett volna, de ellenpélda, amikor Francótól Hitler követelte Spanyolország részvételét a keleti hadjáratban, Francó határozottan kiállt Spanyolország semlegessége mellett és csak a "Kék hadosztállyal" volt hajlandó részt venni a háborúban úgy, hogy nem köteleződött el Németország mellet. Pedig tudjuk, hogy milyen erős érv támasztotta alá a németek követelését. A másik: azért "nemsemmi" a korabeli magyar hadiipar, amikor csúcstechnológiával állítanak elő győri gyártású Bf 109-eseket, ez olyan, mintha most itt Győrben gyártanák háborús körülmények között az F - 18 - kat.

@Elfnethu 3 года назад

Technikailag egyetértek: egy magyar szuper-vadászgép gyártása érdemben nem befolyásolta volna a háború menetét. A fegyveres semlegesség jól hangzik, de kétlem, hogy kivitelezhető lett volna. A magyarokat két nagyhatalom is megtámadta és mind a németek, mind a szovjetek olyan elképesztő túlerőben voltak, ami ellen a magyaroknak külső segítség nélkül nem lett volna esélyük. Franco egy fasiszta diktátor volt, de nem hülye (vagy csak féltette a saját hatalmát). A háború első felében a németeket támogatta, de csak fél szívvel, mert az ország a tenger révén határos volt a britekkel és nem vágyott egy megszállásra. A háború második felében Franco hasonlóképpen a Szövetségesekhez húzott, de szintén csak tessék-lássék. Spanyolország félreeső elhelyezkedése és a természeti kincsek hiánya miatt egyik fél számára sem volt fontos, Magyarország azonban a németek és olaszok hátában helyezkedett el, a németeknek kellett a magyar élelmiszer és Románia elvesztését követően a magyarok váltak az egyetlen olaj-forrássá, míg a szovjetek Magyarországon keresztül támadták Ausztriát, ezért az apró ország elfoglalása mindkét félnek érdeke volt. A Bf 109-esek gyártása kétségtelenül jelentős teljesítmény volt, de a darabonként 2 millió pengőt érő Messerschmitt Me 210-eseké még ennél is nagyobb: egy csúcsteljesítményű típus, amelyet a német fegyverek és rádió kivételével 100%-ban Magyarországon gyártottak, ráadásul a típust a németek azért adták át, mert nem tudták orvosolni a hosszstabilitás hiányát; a magyarok viszont megoldották a problémát. Sajnos a magyarok hiába terveztek több modern harcjárművet, a második világháború után a szovjetek szinte nullára redukálták az önálló fejlesztést.

@gaborbakos7058 3 года назад

Egy kis javítás: A Reggiane "Reddzsáne"-nak ejtendő. Az olaszban a "G" és "C" betűk "E" és "I" előtt "DZS"-nek, illetve "CS"-nek ejtendők , de ha az "I" után közvetlenül egy magánhangzó jön, akkor az "I" kiesik. Jól meg lehet jegyezni arról, hogy "Ciao" vagyis "Csáo". Amúgy fantasztikusan jó a videó, szokás szerint.

@lacinagy2256 3 года назад

Nekem nagyon tetszett! Még ilyet! !

@csabak4669 3 года назад

Meghallgatnék egy alternatív páncélos véleményt is :)

@kopasz442 3 года назад

Azért szép logikusan raktad össze! Nekem tetszett! És ráadásul szimulátorban az általam repült G.50 és G.55 igen jól teljesített az orosz és amerikai gépek ellen, csak hát a két nehézgéppuska tényleg kevés volt! Sok esetben vagy csak rongáltam a gépeket, max 1, nagyon kedvező esetben két légi győzelem, és lehetett vissza menni lőszer utánpótlásért! Gratulálok, nagyon tetszett! 😉

@ToRaHUN 3 года назад

26:35 hoppá Hetzer

@Englen22 3 года назад

méghozzá elég fura helyen. nekem is megakadt rajta a szemem :D

@tohotom7688 3 года назад

Na valaki elmagyarazná, hogy ez a pali szinte az összes videójába miért rejt egy Hetzert?

@ToRaHUN 3 года назад

@@tohotom7688 mert szereti a Hetzert

@tohotom7688 3 года назад

@@ToRaHUN Veszem észre...

@gergokiss1329 3 года назад

Az igen

@balazsfejes9126 3 года назад

Tervezz majd tankot is, innen, onnan vagy ahogy gondolod. Engem érdekelne

@foxboiii96 3 года назад

egyetértek

@sandorbalogh331 3 года назад

Látszik, hogy egyre minőségibb videókat gyártassz! És annak is örülök, hogy nem 8 vagy 10 perces videókat csinálsz mint sok más videós, hanem 20 perces minőségi videókat!

@zoltanerlaki6152 3 года назад

És rendesen jól nézne ki a gép

@leventebalogh3820 3 года назад

Egy újabb zseniális videó, köszönet érte. Lesz esetleg hasonló harckocsikkal? Illetve még aziránt a sorozatod iránt érdeklődnék ami arról szolt, hogy a "fejlettebb" technológiát használó sereg hogyan győzte le a vele szemben álló többszörös túlerőben lévő, de "fejletlenebb" technológiát használó ellenséges sereget és aminek az első része a Crécy csata volt. Fel lesz még téve a csatornára. Válaszod előre is köszönöm.

@Elfnethu 3 года назад

Eredetileg a repülőset egy egyszeri videónak szántam, de többen javasolták és én is kedvet kaptam, úgyhogy igen, lesz videó egy kitalált magyar harckocsiról. Crécy csata: az egy 2016 végi videó; nem hittem, hogy bárki emlékszik rá. Valaki szerint volt benne egy hiba, ezért rejtetté tettem, de soha nem volt időm átnézni és újra megcsinálni. Nem tartom kizártnak hogy kijavítom, de mindig van valami más, ezért ebből esetleg jövőre lesz valami (vagy nem).

@Emerick517 3 года назад

Tetszett, köszi! Azt a pici Hetzert tűzerő növelése miatt raktad a bf109-es szárnyára?? 😉😁

@kiszeg 3 года назад

A Jak-1 v12 vízhűtéses motorja elérhető volt tömegesen talán a legolcsóbban, azt bele egy Mitsubishi A6M gépbe. Ezt a víziómat nehéz lenne űberelni...de csak első látásra! A Szovjetek egyébként exportáltak jó sokat Franciaországba és Lengyelországba is. A legkönnyebben és legolcsóbban elérhető technológia a Szovjet volt a harmincas években, nagyon sok téren a legjobb is(ár/érték arányában biztos), csak a kutya sem figyelt rájuk:D

@Elfnethu 3 года назад

Erősen kétlem, hogy a japánok eladták volna a legjobb vadászgépüket (néhány gépet a megtámadása után átadtak Thaiföldnek, de amúgy a típust nem exportálták). A Jakovlev típusával az a problémám, hogy 5 évvel az olaszok után, 1940-ben szállt fel először, de a prototípus lezuhanása miatt még át kellett tervezni és a vadászgép hiába állta az összehasonlítást a németek Bf 109-esével, ha az első sorozatnak minden baja volt (+ az elején nem kaptak rádiót). Ja és a szovjetek a típust csak a háború végén exportálták. Elképzelhető, hogy 1941-re meg lehetett volna szervezni a magyar összeszerelést (még éppen a Szovjetunió megtámadása előtt), de az ilyen alternatív múltas találgatásoknak éppen ez a baja (vagy az előnye): több lehetséges út van.

@kiszeg 3 года назад

@@Elfnethu A vízió alapja nem is a konkrét vásárlás lenne, hanem a licensz. Japán szegről-végről való szövetsége velünk szinte semmit sem nyomott volna a latban, de az igen, hogy szinte esélytelen hogy Magyarországgal valaha is konfliktusba kerüljön. A Szovjetúnió pedig bárkinek eladott mindent 41-ig, aki fizetett, ráadásul ott búzáért előnyösebb boltot lehettett(és lehet ma is)kötni. Tőlük "csak" a motor kellett volna(az 38-ban már rendelkezésre állt 40-ben pedig már az update változata is), és/vagy annak licensze. Persze az olcsósága miatt inkább a motorból nagyobb számban, majd az alkatrészgyártás joga. Természetesen így is belefutunk min. 1940 elejébe, gyártás/tesztek mindjárt 41. De hát ez is csak vízió...:) Azért érdekes belegondolni, egy Zéro 50%-al erősebb motorral mit tudott volna a háború elején...:)

@kiszeg 3 года назад

@@Elfnethu Most olvasom hogy 43-ban kifejlesztettünk egy nehézvadászt, amelyből le is gyártottunk pár darabot 44-re. Az Me-210Ca-1 bomaterébe beépítették a 36M Bofors brutál 40 milis légvégelmi gépágyúját, a szárnyak alá pedig 6 db. 152mm-es rakéta került. Ezzel világszinvonalon is kiemelkedő tűzerőt képviselt. A brutális gépágyú már négy kilométeres távolságból képes volt a bombázók kilövésére, ez teljesen egyedi volt. 44 nyarán sikeresen berepülték, majd belekezdtek a Dunai Repülőgépgyárban az átépítéseknek, de csupán 4-5 darab készülhetett el a gyár lebombázásáig. Ez a gép volt/lehetett volna az akkori A10-es, bár nincs rá adat hogy bevetették volna páncélosok ellen. A História 1984 évi 4. kiadásában olvasom Sárhidai Gyula írásában.

@johannesbourg7677 3 года назад

Személy szerint, örülnék, ha lene még ilyen típusú videóból tankosat, és bobázósat/zuhanóbombázósat szeretnék nagyon látni. Meglehetősen érdekes hallgatni egy kb szakemvbernek megfelelóő személy úgymond spekulációit vadászgépekről és egyéb szerkezetekről. (Megjegyzem személy szerint, én is nagyon szeretek repülőgép és tank reveket ősszedobni)

@tejfol67 3 месяца назад

Ha pl 1939 helyet 38 ban vásároltak volna licenszt meg veheték volna a soviet únió egyik tipusát mivel ekkor a két ország közt baráti viszony volt( már amennyire stálinal lehet barátkozni) Ami fontosabb hogy én szerintem a cr42 modernizálása jobb megoldás lett volna mert a fordulékonyság fontos, de ha kapott volna német motort egy zárt kabint és pl ön hordó szárnyakat (amivel a feszítés is elhagyható) akkor valószinüleg a végeredmény egy 20-40km-el lassabb de sokkal fordulékonyabb és sokkal nagyobb fegyverzetű héjja lehetet volna pl szárnyankènt 2-4 nehéz géppuska az orban 2 gépágyú és a szárnyak között 8-10 könyű gép puska ehez persze tényleg kell a német motor de a nem behúzható kerekektől eltekintve a gép jobban hasonlítana a gép a japán zéróhoz lenne hasonlatos csak drasztikus fegyverzettel (én ezt 1942 es hadrendel és esetleg 1 15-1600 ló erős motoral vagy ennek hiányában 2db 950 lóerős csillag motoral tudnám elképzelni ) persze mindjárt mondod hogy ez lehetetlen de ha pl a törzs a legfontosabb helyeken kapna csak fémet mint épitő amyag szerintem a végsebeség 500-550 km/ óra lehetett volna késöbb pedig pl 44-től olyan 610 km/h ami komoly teljesítmény lenne (még annyit hogy ez csak akkor áll ha a hellcathez hasonlóan minden hol spórolnak a tömeggel de ha olyan fordulékony maradna mint a cr42-es ez lenne a leg kevesebb)

@panzer5037 3 года назад

Az én kedvenc második világháborús gépeim a me262 he 162 és a horten 229 (csak prototipus) . Elég jó gépek szerintem persze nem tökéletesek az ekkori technika miatt pl hővédelem hővezető eszközök híján vagy alapanyag hiány miatt de elég jók voltak az ekkori korhoz képest és remek teljesítményt nyújtottak .

@zhero1734 3 года назад

Hát a Me 262 szerény véleményem szerint legalább 20 évvel előzte meg a korát, meg felállított egy olyan rekordot, amit valószínüsíthetően soha nem fognak megdönteni, ez pedig a legfontosabb adat:légi győzelem kontra saját veszteség/lelövés. Ezen első hely mögött a második helyen az amerikai F-14 büszkélkedhet MIG lelövésekkel TOP 10 rangsor első két helyezett légi győzelem/saját veszteség arány 1.Me 262 2.F-14

@sztrelag 3 года назад

Érdekes videó, a legtöbb foteltábornok lerendezte volna annyival, hogy "há kűggyünk le nekik néhány MIG-(nagyjából bármilyen hidegháborús típust), oszt jóvan az, mindent lezavarnak vele az égbű". Viszont amit még el tudok képzelni, az a japán segítség. A japánoknak volt önálló repülőgép fejlesztésük meg volt háborús tapasztalatuk már jóval a II. világháború előtt is és ki tudja, mit adtak volna el a magyaroknak, ha azok kérik. Mondjuk a licenc mellé kaphatnak a pilóták japán kiképzést is.

@nagypeter506 3 года назад

Szerintem a japán pilóta képzés azért erős! 😂 Elfogy az ammo aztán megy a kamikaze...

@hilosamuray9335 3 года назад

Jó őtlet csak ne ragaszák át a kamikaze stilust

@IGLArocknroll 3 года назад

A háború elején (1941-42ig) üzemelhetett is volna a japán alapokon történő építkezés, azonban az sem lett volna fenékig tejfel. A japánok ugyanis mindent elhagytak, ami nem volt feltétlen szükséges, és komoly tömeget nyomott: páncélzat, öntömítő üzemanyagtank, rádiók. Ez odaát, az ottani alkalmazásmódnak, szemléletnek lehet megfelelt, de itt, Európában, európai felhasználási viszonyok mellett kudarcra lett volna ítélve.

@sven7790 3 года назад

És az egyik repülőgép-hordozó licencét is megvehettük volna tőlük a Balatonra ;)

@kiszeg 3 года назад

@@IGLArocknroll Ez igaz, de őket igazolták a légiharc eredmények, 41 végéig 20:1 arány Japán javára. Ez máig rekord. Az érem másik oldala, hogy az elavult géppel való felszállás sem lehetett valami motíváló érzés, mikor tudtad hogy alig van esélyed.

@lospadresapa6028 3 года назад

Az előadó tárgyi tudását nem kell megkérdőjelezni, az kiváló. Az eredmény azonban: "Hegyek vajúdnak, egeret szülnek".

@tamasarielhorvath3373 3 года назад

Fantasztikus volt! Lehet megépítem makettben. Páncélosokból, illetve hajókból is tervezel készíteni ilyen videót? Hajók terén a PM1 és AM1 alapján tovább gondolva?

@Elfnethu 3 года назад

Ezt egy külön videónak szántam, de többen jelezték, hogy érdekelné őket egy hasonló videó, úgyhogy elképzelhető, hogy az év vége felé csinálok egy harckocsis folytatást.

@Agyarszakal 3 года назад

Köll az ijen cucc is legyen még :)

@rolandhunter 3 года назад

9:36: A Bf-109-esnek a futóműve pont annyira volt "megbízhatatlan", mint a Spitferé: Nem vészesen. "109s were so difficult to take off and land that half the 109s lost in the war were lost to take off and landing accidents." - 5 % of the 109's were lost in take off/landing accidents. "11,000 of the 33,000 built were destroyed during takeoff and landing accidents - one third of its combat potential!" (direct quote) "Me-109 had an astonishing 11,000 takeoff/landing accidents resulting in destruction of the a/c! That number represents roughly one-third of the approximately 33,000 such a/c built by Germany." (usual internet claim) - Source: FLIGHT JOURNAL magazine - The magazine has it wrong or has misintepretated the numbers. Luftwaffe lost about 1500 Me-109's in landing gear failures. Note that German loss reports often lump destroyed and damaged (10 to 60% damaged) together. It was also a standard practise to rebuild even heavily damaged airframes. While rebuilding/refurnishing these planes were also upgraded to the latest standards and latest equipment. This means that large proportion of these damaged/destroyed planes were not complete losses, but returned to squadron service. "The specific problem with the Bf 109 was the very narrow / weak undercarriage track." - Narrow landing gear was not that uncommon at the time - all biplanes also had narrow landing gear. Me 109's undercarriage was connected to the fuselage rather than the wings. This had several reasons. Most importantly the wings were easily and quickly changed if needed, without special preparations or tools. Wings were also one single structure, which made it possible to make them very strong. Because this the plane needed some care when operating. The claim that the narrow undercarriage was a problem is a myth, though. In comparison the undercarriage of Supermarine Spitfire was even narrower - it had its own share of problems from this. Imagine what it was to takeoff and land the Spitfire's carrier version to carriers for example? Especially later marks of Spitfire with enormous amount of installed power were quite a handful to operate. But that is conveniently usually ignored. - The width of undercarriage in Me 109 E is 1,97 meters; 109 G 2,06 meters and 109 K 2,1 meters. However - Spitifre's undercarriage width was 1,68 meters. - The real problem was the center of gravity behind the undercarriage. This made it possible to brake unusually hard in landings, but it also required the pilot to keep the plane straight in takeoff and landing. Because this it was easier for a small sideswing to develop into a groundloop or the plane might drift off the runway, if the pilot was not awake. Of course, if the tailwheel was not locked, the tendency would be pronounced and more difficult to counter. As with any plane. - Contrary to the popular myth, the landing gear could take the plane 'dropping' in from about 8-10 feet. "The 109 was flown down to the runway at relatively high speed and "wheel" landed: it was to make sure the leading edge slats did not deploy. Because of the high speed at touchdown, there was more time for something to go wrong during the rollout, and it often did." - Now that is some science fiction. For example the Finnish Me 109s always did stall landings, because the airfields were mostly very smal. The landings were almost similar to carrier landings - the plane approached field in shallow descending turn, aligning to the runway just seconds before touchdown. By "hanging" in the air at stall speed, with slats open, the plane touched down at minimum speed at three points and the pilot could apply full brakes immediately. 109 had very good brakes and the gear was so forward, that the was no worries about nosing over with full braking. Landing could be made with higher speeds, slats not open, or they could intentionally be "popped" out even in higher speed approach (take notice: pilot did not have direct control on the slats, but he could still force them out by creating right flight condition). "Stall landing" to three points with slats open was the favoured method in Finland though. And don't forget, there was even a carrier version of the Messerchmitt, and you just don't land to carrier at high speeds. Of course these planes didn't actually operate from carrier, they they were built and operated by normal squadrons. - As a side note, Finnish pilots who visited Germany on war time and saw some of the German training or how the German combat pilots took off and landed their planes, they were quite horrified. German training in '44 seemed very rough and no 3 points landings was taught to the pilots, who approached with high speeds and came down on two wheels. At that time Germans put as many pilots through the training as possible, and didn't bother to teach the finer things about piloting to the green pilots. The runways were paved and long, so the finesse of "good" landings could be ignored.

@Elfnethu 3 года назад

Az FW 190-es megerősített futóműve sokkal jobb konstrukció volt, míg a Bf 109-esé számos balesetet okozott, de ez nem azt jelenti, hogy használhatatlan lett volna (30 ezer legyártott gépnél elkerülhetetlenek a balesetek). A "minden 3. Bf 109-es leszálláskor pusztult el" mondás egy marhaság - ha ilyen rossz lett volna a helyzet, a németek átépítik a típust.

@rolandhunter 3 года назад

@@Elfnethu Ez így igaz. A Bf-109-es azért kapott olyat futót, hogy könnyebb lehessen legyártani, míg a FW-190 azért kapott olyat futót, mert Kurt Tank a WW1-es tapasztalataiból kiindulva, nem egy verseny lovat(Spit,Bf-109), hanem egy "terep" lovat/lovassági lovag "Dientspferd" kívánt megépíteni :) ru-vid.com/video/%D0%B2%D0%B8%D0%B4%D0%B5%D0%BE-9QycCd3U4Hg.html

@rolandhunter 3 года назад

@Spec Ops 14 Az akit érdekel. Ergo te nem. Köszönjük a nagyszerű kommentedet.

@rolandhunter 3 года назад

@Spec Ops 14 Szerintem nem fogom magamat megismételni. Illetve a forrást nem fogom lefordítani. Akinek szólt értette, akit érdekel elolvassa. Hagyjátok már abba komolyan ezt a nyávogást. Hihetetlen mennyi ember nyávog a neten.

@bencestrasszer5670 2 года назад

Mondjuk nekem kifejezetten tetszik a héja már mit az esztétikája nem sok ilyen gyönyörű gép van a világon :)

@zoltantoth1260 3 года назад

Számomra mindig is kérdés volt, hogy a francia kapitulacio utan, miert nem lehetett atadni, fejlesztesre es gyartasra a dewoitine d. 520 ast. Az olaszok es a bolgarok kaptak is belole, de sztem a magyar legieronek is hosszútávú megoldás lehetett volna. Teoretikus a kerdes, de ha valaki tud ra konkret valaszt, azt szivesen veszem. Köszönöm

@Elfnethu 3 года назад

Ahogy a videóban is elhangzik, én azt gondolom, hogy a problémát a német gondolkodás okozta. 1941-ig a nácik szinte minden harcból győztesen kerültek ki és sikeresen elfoglaltak fél tucat országot, ezért legyőzhetetlennek hitték magukat, akkor pedig miért adtak volna át modern hadfelszerelést más országnak (ugyanezért utasították vissza a különböző típusaik licencgyártásának eladását). Aztán amikor 1942-től a keleti fronton egyre rosszabbá vált a helyzet, hirtelen fontossá vált a rosszul felszerelt olasz, román vagy éppen magyar alakulatok felszerelése, de akkor már késő volt.

@MrArpiel 3 года назад

Jó lenne egy anyag a hiper-szuper RMI-8 gépről is !

@foxboiii96 3 года назад

Hidegháborús repülőgépekről is legyen ilyen

@DABViktor 2 года назад

Ez az Ezüst Nyíl terv alternatív történet szerepel a Hearts of Iron IV Hungarian Flavor módban? Akkor beépítetek a munkásságodat?

@Elfnethu 2 года назад

Nem tudom, de nem hiszem: a valóságban a Weiss-Manfréd WM-23 "Ezüst Nyíl" néven fejlesztett egy együléses vadászrepülőt, de mindössze egyetlen prototípus épült belőle.

@zeusz3237 3 года назад

13:55 Nem konkrétan másolat, csak amennyire tudom, volt egy olasz mérnök, aki az államokban megtervezte ezt a típust, aztán a háború miatt visszatért olaszországba, és fejből úgymond tudattalanul, "megtervezte" ezt a típust olasz erőforrásokra alapozva. (értem ez alatt: motor, fegyverzet, stb.)

@ineednochannelyoutube5384 3 года назад

A motor francia licensz volt ming a Falcoban, mind a héjjában, csak a magyar kópia 300 pacival többet tekert ki magából.

@pistakiss4979 3 года назад

Jó videó lett, jöhet még ilyen. Amúgy a japánokkal nem tudtunk volna tárgyalni (nekik is volt egy-két jó gépük)?

@Elfnethu 3 года назад

A tárgyalások nyilván nem zárhatók ki, de a japánok senkinek nem értékesítettek repülőgépeket, ezért ezt nem tartom valószínűnek.

@IGLArocknroll 3 года назад

@@Elfnethu Leszámítva Mandzsukuo bábállamot, az akkori Sziámnak (mai nevén Thaiföld) adtak el repülőgépeket.

@Elfnethu 3 года назад

@@IGLArocknroll Thaiföld-et a japánok lerohanták, majd a "szövetségesükké" tették, emellett azért nem mindegy, hogy egyik ázsiai országból közvetlenül átrepülnek néhány gépek egy másik ázsiai országba vagy hogy a világ másik felére szállítják a terveket és gépeket. Nyilván nem lehetetlen (a németek több modern típus tervét eladják a japánoknak, akik ezt tengeralattjárón hazacsempészték), de azt gondolom, mind a japán, mind a magyar vezetés egyszerűbb megoldásokban gondolkozott.

@IGLArocknroll 3 года назад

@@Elfnethu Egy másik komment alatt írtam, hogy elviekben 1941 közepe - 1942 eleje magasságáig üzemképes lehetett volna a japán vonal is, azonban a japán gépek amellett, hogy jó repülési paraméterekkel rendelkeztek, fájóan sok dolgot (páncélzat, öntömítő üzemanyagtartály, rádió, bizonyos esetekben fegyverzet, stb.) áldoztak be a teljesítmény oltárán. Az ő stratégiai felhasználásuknak és mentalitásuknak megfelelt, de itt, Európában, európai módon felhasználva, teszem azt egy Zero egyrészt fölöslegesebb lett volna mint a pápa pöcse (nem lévén nagy távolságok, amiket le kell tudni), másrészt a hiányosságai miatt eleve kudarcra lett volna ítélve. Abban az időszakban, abban a szövetségi rendszerben két és fél választásunk volt a hazai gyártás mellett: vagy olasz gépet veszünk, vagy német gépet veszünk, vagy ha van a kategóriában és ki bírjuk csengetni pénzben (az előbbi kettőnél ugyanis megvolt a barter lehetősége is, és ki is lett használva, ha emlékeim nem csalnak), akkor svédet, de ez utóbbi nemzet repülőgépipara is csak 1943 körül rúgta ki magát, mint a perzsaszőnyeg, addig nem gyártottak olyan típust, amit megérte volna rendszeresíteni. Minden más felejtő lett volna. Nagyon maximum még a román IAR 80/81-eseket tudom elképzelni, amik 1941-42 magasságában korszerű vadászgépnek minősültek, de tekintve a két állam "kényszerszövetségi" mivoltát, hacsak a németek nem alkalmaznak rendkívül erős nyomást, akkor adták volna el nekünk a licenszet, ha piros hó esik, illetve esetleg a jugó Rogozarski IK-3 (+ DB 601) kombóra látok elenyésző esélyt (ha a román a piros hó kategória, akkor ez a lottóötös), lévén a jugók is a németekkel és a tengelyhatalmakkal kokettáltak kezdetben.

@Pet1er 3 года назад

Még bele lehetett volna venni, a Lidérc légvédelmi rakétát levegő-levegő rakétaként rászerelni :D amiből prototípusok készültek, és messze megelőzte a korát, ugyanis hang alapján tudta azonosítani a repülőgépet, és abba az irányba repülni.

@davidklein7853 3 года назад

Remek kis móka volt!

@bencestrasszer5670 2 года назад

Szerintem nem kellet volna tökölni a héja 2 be beleálni kijavítani a hibáit plussz 2 breda safat nehézgéppuskát bele tenni azt mehet azt amíg megy a gyártás addig folyamatosan gondolkozni a fejlesztési lehetőségeken itt gonolok az említett v12 es benz motor beépítésére stb

@davidabonyi4556 3 года назад

HÁHÁ!! Meg van a Hetzer! 26:26

@istvanszekely4842 3 года назад

Ment a lájk az előadásért, de érdemben nem tudok hozzászólni.

@Qwer-012 3 года назад

Lesznek még Lengyel páncélos paklik? (tudom nem ide illő, de ha a korábbi tan... harckocsis videóban kérdeztem volna, tuti, hogy nem veszed észre.)

@Elfnethu 3 года назад

Nem, mert az 1935-ös 7TP után a lengyelek többé nem gyártottak teljesen saját tervezésű típust (az 1995-ös PT-91 "Twardy" nem több egy modernizált szovjet T-72-esnél), az önálló tervezetek, pl.: az izraeli Merkava harckocsihoz hasonló PT-94 "Goryl" pedig nem került sorozatgyártásba.

@Qwer-012 3 года назад

@@Elfnethu Kösz a választ és sajnálom, mert a lengyelek szeretem :(

@kondorviktor 3 года назад

És mennyibe került volna? Ha van a Donnál mondjuk 10 ilyenünk, máshogy alakulnak a hídfőcsaták? Majd az orosz áttörés lassabb lehetett volna? Többen élik túl?

@Elfnethu 3 года назад

1928-ban a magyarok 300 millió pengős hitelt kértek az olaszoktól 400 repülőgép (köztük a vadászgépek) megvásárlásához, másfél évtizeddel később a németek 3 milliárd pengős programok dolgoztak ki a Messerschmitt Bf 109 és a Daimler-Benz motorok gyártására, míg a Weiss Manfréd repülőgépgyárát 6 millió pengőért építették, tehát logikus feltételezni, hogy egy helyben gyártott típust valamivel kisebb összegből lehetett kihozni. Ahogy a videóban is elhangzik, ez csak egy könnyed videó egy repülőgép "tervezéséről", az említett kb. 500 db vadászgép nem befolyásolta volna a háború menetét.

@RX-7FD 3 года назад

Ezaz hát még is lesznek repülős videók!

@sometimehurt 3 года назад

Na végre valami ínyencség. De valljuk be ezt csak sebtében összedobtad. Annak ellenére nagyon jó lett, de sok hiányosság van benne. A 109es már a spanyol polgárháborúban repült, régóta fejlesztve volt, története nagyon régre, a sebességi rekordok döntögetésének idejére datálható(mint a spitfire-e). A magyar hírszerzésnek minden konfliktusban, légiparádén, versenyen jelen kellett volna lenniük és minden apró részletet tanulmányozni. Szerintem is csak egy vadászra kellene koncentrálni, és a megszerzett információkkal párhuzamosan fejleszteni, illetve kilincselni licenszért. A szovjetek is loptak rendesen, kivitelezhető lett volna sárkányok, motorok másolása. Én a 109 másolt, továbbfejlesztett változatára voksolok, méghozzá enyhén hátranyilazott szárnnyal, dupla ellenforgó légcsavarral. Orrkerekes futóművel, 1 légcsavarkörön további kettő szárnyon elhelyezett gépágyúval és két géppuskával. A motorra pedig befecskendezőrendszert tennék turbóval, és plexi buborék kabintetőt.

@Elfnethu 3 года назад

Az, hogy a hírszerzés látta repülni, elég távol áll a részletes tervek megszerzésétől, arról nem is beszélve, hogy az 1930-as évek közepén több Schneider-kupás és más sebességi rekordot döntő olasz repülőgép katonai változata sokkal rosszabbul teljesített, mint az eredeti (pl.: Breda Ba.88). A szovjetek mit loptak? A motorjaik mind licencgyártású típus volt és egy csomót kellett fejleszteniük (és szintén, számos kész típusuk sokkal rosszabb volt a vártnál). Az egymással szembeforgó légcsavarnak én nem látom értelmét. A hollandok csinálták a Koolhoven F.K.55-össel, de még a háború végi, 2000 lóerős dugattyús motorokhoz is elég volt egy "sima" légcsavar: csak a háború legvégén, illetve azt követően jelentek meg a még nagyobb teljesítményű dugattyús motorok és a gázturbinás erőforrások, amihez kellett az ellenforgó légcsavar, ekkor viszont már terjedni kezdtek a gyorsabb sugárhajtóműves modellek. A feltöltős motorral és a buborék kabintetővel egyetértek, de ezeket is meg kellett volna szerezni valahonnan vagy helyben fejleszteni és 1944-ben az amerikaiak letarolták a magyar ipar nagy részét.

@sometimehurt 3 года назад

@@Elfnethu jaja, mások a versenygépek, és a szériamodellek.Milyen furán nézett ki a messer is hátratolt kabinnal.Asszem a mig-3 volt ilyen szériagép, nem is volt jó , de már régen olvastam róla, kb amikor modellben megvolt. Nehéz ügy a fejlesztés ilyen környezetben, de talán ha jobban van koordinálva akkor több lehetett volna belőle.Mert volt valaha egy Gerlét jegyző Bánhidi Antalunk vagy vitorlázó vonalon Rubik. Szóval annyira nem volt rossz a helyzet. Motor ügyben talán a kor v10-v12es versenykocsi motorjai lehettek a legütőképesebbek lóerő-tömeg arányban.Köszönön válaszodat és várom a következő videót

@kopfersuzbergenisaberger7388 3 года назад

Csak nekem nincs meg a vege ?

@patrik2453 3 года назад

csinálsz majd ijen fajta videót tankokról?

@Elfnethu 3 года назад

Igen.

3 года назад

:-D

@mcdino5426 3 года назад

én, mivel rendkívül szeretem a repülőgépeket, javaslom egy páncélos paklihoz hasonló sorozatot repülőkkel

@Lordmotor 3 года назад

Nekem tetszenek az ilyen elmélkedések, jöhet még. A baj csak az, hogy ha "megnyerjük" a háborút, akkor nem mi nyerjük meg, hanem Hitler, és ma fasiszta diktatúra lenne.

@kiszeg 3 года назад

Hitlerrel soha nem nyer Németország háborút, ezt a saját vezérkara is nagyon jól tudta. Viszont ha valamelyik ellene irányuló merénylet a sok közül sikeres, akkor nagyon előnyős békeszerződésre lett volna esélyük, ezáltal nekünk is. Még 44 elején is, utána már cinkes természetesen. Tudjuk, hogy a nyugat (főleg Curchill) Hitler nélkül simán kiegyezik a német birodalommal, csak állítsák meg a Vörös Hadsereget.

@hungrevious9823 3 года назад

Összelegóztad az RMI-11 et , a kitalált Sólyom repülőt. Kár hogy csak egy szóra említetted a Martont (RMI-8)

@Elfnethu 3 года назад

Én még nem hallottam RMI-11-esről (az RMI csak 10 programot indított). Egy-két helyen találtam "RMI-11"-est www.flickr.com/photos/dizzyfugu/14178390914 de a modellező itt is megemlíti, hogy a repülőgép kitalált). Az RMI-8 X/V típussal két problémám van: 1.: 1943-ban kezdték fejleszteni és 1944-ben még mindig csak egy prototípus létezett; ez már túl késő - jó, ha 1945-46-ra lett volna belőle sorozatgyártású típus. 2.: a jó fordulékonyságot a méret és tömeg alacsonyan tartásával érték el, ezért érdemben már nem lehetett továbbfejleszteni.

@hungrevious9823 3 года назад

@@Elfnethu ismereteid helyesek, csak 10 RMI volt , de emlitem is hogy kitalált. Sajnos az összes magyar fejlesztés a saját idejében már elavult volt , 44-be viszont rengeteg érdekes fejlesztés létezett. (olyan felesleges ezt neked leirnom...)

@tamasmikloskondor7978 3 года назад

Nagyon jo video volt,csak kerlek hagyd el az allando nacizast,koszi.még annyit,hogy nekunk kb a '30-as evek kozepetol sajat vadaszgepet kellett volna fejlesztenunk.

@Elfnethu 3 года назад

Állandó?! Úgy érted 30 perc alatt 2?

@tamasmikloskondor7978 3 года назад

@@Elfnethu az kettovel tobb a kelletenel,de egyebkent tobbnek tunt az nekem kettonel...

@horvathabel4324 3 года назад

Tehát gyártanunk kellett volna egy g55-öt 3 évvel az igazi kitalálása előtt. Érdekes

@IGLArocknroll 3 года назад

Pont erre jutottam én is. Tartom, hogy a G.50 zsákutca, Giuseppe Gabrielliéknek nem véletlen telt egy jó időbe addig reszelni a G.50-et míg abból G.55 lett. A C.200 jobb opció lett volna kiindulási alapnak.

@lospadresapa6028 3 года назад

Földi célpontokat támogató? Nem inkább támadó? (Ha túl gyorsan futsz hamarabb elbotlasz, Ha hadarsz, a nyelved botlik)

@szekereselektra1253 3 года назад

*Jöhetne majd ugyanez páncélossal is.*

@foxboiii96 3 года назад

same

@davidnagy2894 3 года назад

Sajnos túl kis ország szakértelemben talán még igen de erőforrások hiányában nem lett volna semmi a tervezetből ország területileg árnyéka volt korábbi önmagának.

@paul119 3 года назад

Machi 202 kellett volna , és vagy zéró :)

@auroraszabo4168 3 года назад

Üdv, a kommetmicsodaert 👍, jó lett volna ha... De, Ma legalább tanuljunk a hibákból és fejlesszük az ipart, hadipart!!

@takidriver9752 3 года назад

...Én ezt megépítem SimplePlanes-ben...

@foxboiii96 3 года назад

tényleg?

@takidriver9752 3 года назад

@@foxboiii96 ha lesz rá időm valamikor 😀

@monikamold7206 3 года назад

Legyen még ijen mert milet volna enyi egyszerü érdekes

@panzergrey6264 3 года назад

www.magyarhelyesiras.hu/mhsz.pdf

@lospadresapa6028 3 года назад

21. perc: túl vagyunk a két harmadon, de még nem körvonalazódik az új, az elképzelt repülőgép-típus. Sok unalmas szöveg a múltról, semmi a jövőről. Baj van az egyensúllyal... Na, majd meglátjuk: tovább!